Esti Hírlap, 1986. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)

1986-08-01 / 179. szám

SZEMLE AZ ÚJ METRÓSZAKASZOK gyorsabban is... ” Árpád híd ♦ Forgách utca ♦ Gyöngyösi út ♦ Újpest Aki a környéken lakik, tapasztalhatja, mások évti­zedek óta megszokták: to­vább épül a metró. Hosszas előkészítő mun­ka után, számtalan válto­zat felülvizsgálatával szüle­­tett meg az érvényes mun­kaprogram: az Árpád híd­tól az újpesti Bajcsy-Zsi­­linszky útig húzódó 3,9 ki­lométer hosszú szakasz 1990-re készül el, 7,7 mil­liárd forint felhasználásá­val.­ Ez azt jelenti, a föld­alatti vasút legújabb sza­kasza méterenként közel 2 millió forintba kerül. Ek­kora költségnél már foko­zottabban kell figyelni a jó minőségre, a határidő meg­tartására, hiszen a mini­mális csúszás is milliókat vehet ki fölöslegesen az or­szág zsebéből. A képlet azonban fordítva is igaz: esetleges előrelátással, az új szakasz határidő előtti átadásával a megtakarítás is tetemes lehetne. Iízemelik a parakot A minapi szemlén, ame­lyet Derzsi András, a Fő­városi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezető­je tartott, a résztvevők a munkák állását tekintették át, s a következő időszak szükséges intézkedéseiről határoztak. Az új szakasz első állo­mása a Forgách utcánál épül. A megálló hatalmas medencéhez hasonlít. A Hídépítő Vállalat azonban jól halad a munkákkal, még néhány művelet, és a peronra ráemelhetik a „fe­dőt”. Érdekessége, tudom meg Lakatos Ervin igazga­tótól, hogy ez az első­­állo­más, a metróépítés történe­tében, amely előre gyártott elemekből készül. Arrébb, a Váci út—Tahi utca kereszteződésében szintén érdekes munka fo­lyik. A Rákos-patak vizét hatalmas csőbe szorítva emelik át a munkaterüle­ten, szélesítik a medret. A metró ugyanis a patak fö­lött halad majd el, a víznek pedig áradáskor is aka­dálytalanul el kell jutnia­ a Dunába, nem moshatja alá a pályát. A feladat nem új, de nem is könnyű. Először a Nagykörút—Rákóczi út kereszteződésében, az Emke aluljáró alatt kellett ha­sonló módon gondoskodni a szennyvíz elvezetéséről. Közvetlen járat A vonal második állomá­sa a Gyöngyösi út. Az alagút már ideért, sőt to­vább is nyújtózkodott. A megálló helyén azonban még javában tartanak a földmunkák. — Haladhatnánk gyor­sabban is, de az idei keret nem engedi meg a nagyobb tempót — mondja­­ Lakatos Ervin. — Egyébként itt is alkalmazzuk az előre gyár­tott elemeket az állomás építésénél, ezzel nagyon felgyorsul a helyszíni épít­kezés. Szűk esztendő alatt el tudnánk vele készülni —■ magyarázza. Biztosan így is van, noha akad olyan terület a kör­nyéken, ahova még nem ért el a gép vasmarka. A metró innen tovább indul, az újpesti vasúti megállóhelyen keresztül, az Árpád út felé. Ez a mun­­­­katerület már a KÉV-Met­róé. A Temesvári utcai alagút szintén kész. A kö­zös, MÁV-metróállomás építése javában tart. A hármas metróvonal egyelőre utolsó állomása a Bajcsy-Zsilinszky útnál lesz. Itt még bontják a há­zakat. Az újpesti tűzoltói­ vállalták, hogy szabadide­jükben — az építőanyag fejében — eltüntetik az épületeket. A káposztásmegyeri la­kónegyed lakói azonban már az esztendő­ végétől közvetlen villamosjárattal juthatnak el a metróhoz. Decemberben átadják a Szilágyi, utca—Fóti út ke­reszteződésében a felüljá­rót, amelyen át a 12-es vil­lamos közlekedik majd az Élmunkás téri metróállo­más és a lakótelep között. A felüljáró építése a ter­vek szerint halad. Az egy­kori akácerdő (és szemétte­lep) helyén szépen ívelődik a 830 méter hosszú, 16 mé­ter széles létesítmény. A környék azonban még borzasztóan rendezetlen. Vajon az új vonalon meg­induló villamos óriási giz­­gázok, építési törmelékek halmai között fog közle­kedni , avagy sikerül ad­digra kulturált környezetet varázsolni az elvadult táj helyén? A lassítás luxusa Nos, 1986. július végén ez a kép fogadja az arra já­rót az észak-déli , metró­vonal építésén. A kivitele­zők nem félnek attól, hogy az 1986-ra jutó 1385 millió forintot nem tudják fel­használni. Az már inkább elgondolkoztató, mi lesz, ha jóval az év vége előtt elfogy a pénz, s a többihez csak januárban nyúlhatnak hozzá. Az építők — időtöltés­képpen — biztos találnak apróbb-nagyobb elfoglalt­ságot — csak az a kérdés: megengedhetjük-e e­zt a luxust magunknak? Horváth K. József ■ ■■■ - ' ■ -■ -------------------------------­COLOSTRON színes televízióra! Ára :25,9­00 Ft ■--------------------------------------------OTP-re is.----------------------------------------------­ELŐJEGYEZTETHETŐ az alábbi szelvény beküldésével az előleg befizetéséhez csekket küldünk ) KERAVILL Kereskedelmi Vállalat,1361 Budapest Pf.: 24. \q C.ü név 2 .TTT'l L .i.I.i-L..................................................................................0-2 12 _______________________________________«p» 0.2 lakcím ______ M&O a Idén éri el első alkalommal az egy milliárd forintos termelési értéket a Soproni Autófelszerelési Ipari Vál­lalat, ahol több mint ezer féle cikket gyártanak. Ennek hatvan százalékát exportra szállítják. A hazai jármű­­programon belü­l a Rába, az Ikarus és­ a Csepel Autó­gyár jelent nagyobb piacot számukra. (MTI Fotó : Matusz Károly) ./ t/M­XBOL Új berendezések a selyemgyárban gyárában azokon a japán berendezéseken, melyeket az előkészítő üzem rekonst­rukciójához vásárolt a gyár a nyár elején. Az üzem Japánban kiképzett szak­emberei a gépeket gyártó Tsudakoma cég két mérnö­kének segítségével , a tervezett szerelési idő­nél csaknem egy hónap­pal korábban végeztek az üzembe helyezéssel. A teljesen automatizált és elektronizált berendezé­sekben a sod­ra­tl­an el­emi szálakat is alkalmassá le­het tenni a szövésre, s egy­úttal a termékek minősége is javítható. Nem közöm­bös az sem, hogy a sodrás lassú és drága technoló­giai folyamatának­ kiküszö­bölésével mód nyílik a jó­val olcsóbb sodratlan poli­­észterfonal feldolgozására. E megtakarítás révén az új gépsor harmincmillió forintos ára három év alatt megtérül. A századunkkal egyidős, 86 éves szentgotthárdi gyár felújítása az előkészítő üzem rekonstrukciójának befejezése után a gyártó gépsorok korszerűsítésével folytatódik. A szövődéi fej­lesztés első lépéseként a legöregebb gépeket cseré­lik ki még ez év szeptem­berében. (MTI) Megkezdődött a terme­lés a Magyar Selyemipar Vállalat szentgotthárdi TÁJÉKOZÓDIK A FŐNÖK ASSZONY. Ali kell a Quellének Ritkán adódik, hogy ol­vasóinkat az üzleti élet ku­lisszái mögé kalauzolhat­juk. A Tricotex vezetőjé­nek, Antal Józsefnek jóvol­tából most mód nyílik erre. •­­ Budapestre érkezett a vi­lághírű nyugatnémet Quelle cég főnökasszonya, Grete Schickedanz, s­ azon­nal megkezdte tárgyalásait.­ A Fórum Szállóban megle­hetősen szűk körű, szak­mai divatbemutatón vett részt. Kíséretének, vala­mint a honi gyártó cégek vezetői, minisztériumi tisztviselők­­ társaságában megismerkedett a Tricotex jövő évi kínálatával. Véle­ményének gyakran tapssal adott hangot. A manöke­nek mutatós masírozása után közelebbről is szem­ügyre vette az e­gyes ru­hadarabokat. Az ezt köve­tő állófogadáson pedig szót váltott a m­egyar gyártók­kal is. Grete asszony fáradha­tatlan. Kedves, megnyerő, mosolya mindig természe­tes. Kollégái és magyar partnerei egybehangzóan állítják: dinamikus, rend­kívül aktív, minden iránt érdeklődik és családias lég­kört, jó hangulatot teremt a cégnél. 9­9 Tizenöt éves korában kö­tötte az életét a Quelléhez. Idestova hat évtizede. Fér­je — a cég alapítója —, halála után, 1977-ben vette át az irányítást. Ügyes üzletpolitikát foly­tat, érvényesíti akkor is, amikor magyar cégek­kel szerződik. Fontosnak tartja ezt a piacot, érdekelt a forgalom növelésében. Véleménye szerint, a ma­gyar lányok és asszonyok divatosan öltöznek. Szépek, kedvesek, bájosak és jól mutatnak, vagyis adnak magukra, a ruházatukra, s ezért is öröm nekik dolgoz­ni. Quelle — Quality. Sokan játszanak így a szóval, akik ismerik a cég termékeit. Két hónapja már Budapes­ten is működik Quelle cso­­magkü­ldő áruház, a Forrás. Az igazgatóval, Korda Györgynével is volt alkal­munk most a fogadáson szót váltani. •­­ A Forrásban eddig 3300 vevő fordult meg, de ez tízezer érdeklődőt takar. katalógus alapján lehet rendeléseket feladni, s ál­talában 60-90 nap alatt tel­jesítik is a kívánságokat. A legtöbb időt a szállítás vi­szi el, hiszen többnyire ka­mionnal fuvaroznak az NSZK-ból. A legnagyobb érdeklődés a technikai cik­kek iránt tapasztalható. Rendkívül kelendők a mag­nós rádiók, a hűtőszekré­nyek, a mosógépek, de ru­hákat, bútorokat is nagy számmal rendelnek. Érde­kesség: főleg a fiatalok vá­sárolnak itt. Ebben az év­ben 300-350 millió forintos forgalmat várnak. Örömmel nyugtázzák, hogy a kezdeti nehézségek idején is na­gyon megértők a vásárlók. Borsi László Itt Budispestről. AMÚGY ÉLÉNK VOLT A VITA Aki hosszan ír, az más gazságra is képes. (Szállóige.) Évek óta vívják a har­cot a hosszú tanácsi ira­tok ellen. Kevés eredmény­nyel. A magyarázat: a kö­rülményes, homályos, ter­jedelmes fogalmazás — biztonságos. A mondani­való eltűnik, mint tű a ka­zalban. Pedig a vaskos elő­terjesztések nemcsak időt rabolnak el. Történt egyszer, hogy a tanácskozás előtt az elnök a kirányi jelentések köze­pébe papírt tett. „Aki idáig elolvasta, jelentkezzék!" Egy városatya sem jelent­kezett. Különben a vita élénk­­volt. ARANY JÁNOS A FŐVÁROSRÓL Mindenki, aki főváro­sunk szépítésére, fényére, dicsőségére egy-egy lendü­letet adott, vagy egy követ hordott, megérdemelte a hálát,­ mert a magyar nem­zet fővárosa az egész nem­zet anyagi és szellemi ha­ladásának mértéke. Ezek a szavak Arany János folyóiratában jelen­tek meg több mint­ száz évvel ezelőtt. Ismert, hogy legjobbjaink, Széchenyi, Kossuth, Táncsics és má­sok nevéhez hány fejlesz­tési ötlet, javaslat fűződik. De azokra is emlékezzünk, akik „éltető szeretetre" bu­zd­íto­ttá­k h­o­n­fi­társa­i­ka­t. Az írás elárulja, hogy mi­t keltett nagy érdeklődést az 1860-as esztendőkben. A bu­dai népszínház ügye, a he­gyek közti erdő pusztulása ellen való intézkedések, a vendégriasztó Margitsziget felkarolása, a Duna-partok „kitatarozása”. S tanulságos korunkban is a nagy költő és barátai következő gondolata. Fő­városi érdek a mindenna­­pos alkotó szeretet, sok­sok apró megnyilvánulása­ „egy pár fa ültetése, egy kert, egy pad felállítása”. FÁRAÓK KORÁBAN óegyiptomi emlékek ta­núsítják: már a fáraók ko­rában földlabdával ültettek át fejlett nagy fákat. Mert az építész — a fá­raók korában — így gon­dolkodott. Ha egy hatal­mas építkezés ára nyolc­­milliárd, vétek épp a tíz-­ vagy százezres kiadáson, a megszépítő befejezésen, ta­karékoskodni. A legtöbb óegyiptomi nem a hasz­nosságról ítéli m­eg a mű­vet, hanem arról: szép vagy nem szép. S fölösle­ges husángokat ültetni az út szélén, hiszen a forró­ságban, kiszáradnak. Valóban , így gondolko­dott az­­ építész? A tény: ősi egyiptomi rajzon jól látható, hogy munkások földlabdás, lombos fát visz­nek. Későbbi feljegyzések tanúsítják: görög földön, majd Rómában a nagy építkezések környezetét dús fásítással szépítették. Aczél Kovách Tamás Gyűjtemény ajándékba Értékes képzőművészeti gyűjteménnyel gazdagodott Csorna. Szíj Rezső művészettörténész a rábaközi kis­városnak ajándékozta az országhatárokon túli magyar művészek alkotásaiból álló gyűjteményét. Az anyag harminc kortárs alkotó csaknem 250 festményét, grafi­káját tartalmazza. A gyűjteményben szereplő műtárgya­kat állandó kiállításon tárják az érdeklődők elé. A tár­latnak a most felújítás alatt­ álló volt Premontrei rend­ház ad majd otthont.­­

Next