Esti Hírlap, 1986. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1986-10-01 / 230. szám

Versenytárgyalás után ♦ Másfél évre vállalták *Átépül, megszépül Kapos­vár Augusztus 21-én írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a kaposvári Csiky Gergely Színház re­konstrukcióját jugoszláv fővállalkozó — az INGRA Egyesülés — végzi el. A teljes felújítás csaknem hétmillió dollárba kerül. Munkagödrök, állványok, építési anyagokkal rakott teherautók, szorgos kezű munkások vették át a fő­szerepet alig egy hónapja a színházban. Jelenleg egy szomszédos házban székel ■még az irodaház is, de Hevítesz Jánost, a színház műszaki vezetőjét és egy­ben a megyei tanács részé­ről kinevezett építési biz­tost, a munkaterületen­ ta­láljuk. — Az aláírást követő nap reggelén hat órakor már el is kezdték a munkát, s az­óta is kifogástalanul dol­goznak. Még szombaton és vasárnap­­ is! — mondja elégedetten. Jugoszláv vállalat # Miért éppen egy jugo­szláv cég, a Varasdin Za­­gorje lett a kivitelező? — Vendégszerepelni vol­tunk Varasdon, és ott lát­tunk egy hasonlóan lerob­bant színházat, amit négy hónap alatt újjáépítettek. Megtudtuk, kik csinálták, és megnéztünk még néhány épületet, ahol szintén ez a cég dolgozott. Nagy össze­gű beruházásról lévén szó, versenytárgyalást kellett kitűzni. Egy lengyel és egy jugoszláv cég jelentkezett. A lengyelek pénzügyi aján­lata kedvezőbb volt ugyan, de csak három­ év alatt fe­jezték volna be a munká­kat. A jugoszlávo­k másfél évre vállalták, úgy, hogy decemberben és januárban a társulat dolgozhat. Két fontos feltételünk volt: a lehető legrövidebb határ­idő, hogy a színház folya­matos munkája n­e szakad­jon meg, valamint a minő­ségi munka. Ezt vállalták. A társulat érdekében @ Megfelelő magyar cég nem jelentkezett? — Megvallom őszintén, nem is nagyon akartunk hazai építőkkel alkudozni. Sorolhatnék néhány rossz tapasztalatú színházi re­konstrukciót. A határidők­kel baj volt — és van — Debrecenben, Szegeden, Veszprémben, Pécsett. . . Egy ilyen hosszú idő tönk­re teheti a társulatot. Ezt mi el akartuk kerülni. Min­den remény megvan arra, hogy itt minden határidőre és kitűnően elkészül. Szin­te biztos, hiszen naponta látom ezt a szervezett és nagy hozzáértéssel végzett munkát. Egy példát emlí­tek a fegyelemre: egyik al­kalommal egy munkás nem éppen ,.kipihent"’ állapot­ban jött reggel dolgozni. Másnap már útban volt — hazafelé ... nézőtér is megváltozik. Az eddigi 720 helyett körülbe­lül 530 néző kényelmes fo­gadására teszik alkalmassá. Új székeket helyeznek el, és az átalakítások után mindenhonnan egyformán jól lehet majd látni. A tervet, amely felöleli a teljes rekonstrukciót, vala­mint egy hatszáz négyzet­­méteres emeletráépítést­ is, a kommunális beruházási vállalat készítette. A szer­ződés szerinti műszaki át­adás időpontja 1­987. de­cember 31. Az építők sze­rint még korábban lesz . .. Látó­­János Szerződés szerint Az 1911-ben épült klasz­­szicista épület — amely an­nak idején nyári színház­nak készült — teljes belső szigetelést kap, és burko­latcserét végeznek rajta.. . ÜDÜLŐKNEK, N­ELY­BELIEKNEK Megnyílt a Kakas csárda Hajdúszoboszlón a Kakas c­sárda nevet­ kapta a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat és a helybeli Dé­libáb Szálloda közös üzemeltetésében megnyitott ven­déglátóüzlet és baromfihús-áruház. A közel négyszáz négyzetméteres áruházba naponta szállítanak friss árut. Reggel­­hattól este tízig tartanak nyitva, s a legkülön­bözőbb baromfiételeket főzik. Specialitásuk a füstölt pulykacombbal készített babgul­yás, a hajdúsági zúza­pörkölt és a töltött csirkecomb. Az üzletben friss ba­romfitermékeket is vásárolhatnak a helybeli lakosok és ez üd­ülő vend­égek. A Kárpát-medence elh­agyott bányáiból Kőritkaságok : Védett gyűjtemény ♦ Elnevezés a megtalálóról „A Kárpát-medence kő­zetei — magánkiállítás” — hirdeti egy tábla S­iófokon, Kálmán Imre szülőházának közelében, a zeneszerzőről elnevezett sétányon. Aki lemegy a kiállítóhelyiséggé előlépett szenespince lép­csőin, a kiállítóval, Köve­cses-Varga Lajossal talál­­­­kozhat, 3000 kőzet társasá­­­­gában. A Nemzeti Múzeum által védetté nyilvánított gyűjteményt a magánkiállí­tó 12 év alatt hozta fel­színre, miután elhagyta ta­nári pályáját, az elhagyott bányák kedvéért. DOTÁCIÓ NÉLKÜL Miként áll össze egy do­táció nélküli magánkiállí­­tás? Bonyolult a válasz. A helyiség bére: építőanyag és munka. A tanács addig nem kér pénzt a pincéért, amíg kiegyenlítődik az az összeg, ami a bérlőnek restaurálás fejében jár. A világítás, a hidegebb hó­napok fűtési költsége meg­térül a belépőkből. A láto­gatók jó része fürdőven­dég, pecsétel­tetni érkező turista, a kiállítást ugyan­is felvették a Tájak, korok, múzeumok listájára. A ki­állításon vásárolni is le­het, megvehetők a csiszolt kövekből készült, Köve­­cses-Varga-féle bizsuk. Ha mindez kevésnek bizonyul, a család segíti ki. A tárlók, üvegezett szek­rények köz­ött járva kér­dezzük tőle, hogy a 3000 közül melyik a legértéke­sebb ásvány. Egy barnás­vörös jókora kőzetlapot mutat. Ez több díjat, ki­tüntetést nyert már a kü­lönböző bel- és külföldi be­mutatókon. 2000 márkát ígértek érte, de nem adta, hiszen az ilyen ásványrit­­kaságok forgalmi értékét jóval meghaladja az esz­mei. NARANCSHÉJ Ehhez hasonló méretű az a képződmény, amelyet narancshéjnak­­ nevez a gazdája. E szép kőtábla olyan, mint egy három­­négykilós, lefejtett, kiterí­tett narancshéj. Látható olyan sötétebb színű kő is, amelyen gyöngyszínű fog­sorként rajzolódik ki a be­leolvadt, másfajta ásvány. Van fantáziát mozgató kő: a benne rejtőző fémek ál­tal rózsaszínre festődött alakzatot nem nehéz vi­rágnak képzelni. Süniké­nek nézhetjük például azo­kat a kalcitokat, amelyek­nek a felületét sűrű, csil­­lámló tüskekristályok bo­rítják. Egy másik úgy sza­kadt ki a hegyből, hogy ma akár modern szobrocs­ka is lehetne. Az ásványtanban az a szokás, hogy az újonnan felfedezett, meghatározott, leírt kőzet a megtalálójá­ról kapta a nevét. A kren­­neritet például Krenner József Sándorról, a tudo­mányág kiemelkedő kép­viselőjéről, a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány­tárának európai hírű mu­zeológusáról nevezték el. Krenner egy másik ércet — szintén az ő felfedezé­sét— a b­randitot tudós­társáról, egykori tanítvá­nyáról, Eötvös Lorándról nevezte el. Két, a múlt század végén fellelt ás­vány egyetlen személy ne­vét kapta: Semsey Andor. Az MTA tagja birtokai jö­vedelméből több mint 2 millió aranykoronát fordí­tott tudományos, muzeális célokra. A nagy mecénás iránti megbecsülése jeléül adta Krenner ezt a nevet a semseyinek, valamint az andoritnak. LENYOMATOK Mint a kiállítás címe mutatja, Kövecses-Varga a Kárpát-medence egyko­ri bányáit használja lelő­helyként. Felkeresi a ha­táron innen és a határon túl levő hegyeket. Őstenge­­ri állatok lenyomatait őr­ző kövei is vannak. Ezeket pedig az Örs vezér terén bányászta a lakótelep és a Sugár Áruház alapozási munkái idején, az egykor volt Pannon tenger üle­dékéből, a tala­jmarók nyomdokain haladva. Csorna Béla VERETLENEK A MEZŐNYBEN Magyar szőlők vizsgája katonatelepi kertjében. Az utóbbi évtizedek nemesí­tései közül mintegy hatvan fajta ér­tékmérő tulajdonságait vizsgálják a kutatók, összevetve több mint 800 külföldi fajtával. Többéves megfigyelés szerint íz, zamat és illat szempontjából veretlenek a magyar nemesítésű étkezési szőlők. Valamennyi nagy bogyójú, ritka magvú, ro­pogós húsú, és hektáron­kénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 10— 12 tonnát. Legtöbbjük kettős hasznosítású, s kü­lönösen jól szolgálhatják az­ illatos üdítőitalok gyártá­sát. Az új hibridek kevésbé kényesek a szőlőbetegsé­­gekre, jó néhány ellen­áll a peronoszpórának. Kialakult az érésrendnek megfelelő hazai választék: a legkorábbi július végén, a legkésőbbi pedig október közepén érik. Közülük a legjobbak már törzstelepet kaptak, és a kistermelőket folyamatosan ellátják ét­kezési fajtákkal. (MTI) Új csemegeszőlő-fajták vizsgáznak a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézetének VÁRI, ROMVÁRI ÉS AZ Ő HERCEGHÜK Sok millió — Elégett a faház, benne a bizonyítékokkal... Mit tegyen az ágazatve­zető, ha nem tud munkát adni ágazata egyre gyara­podó számú dolgozójának? A telki­bányai Béke Tsz csorvási ágazatának veze­tője, a 42 éves Vári Mihály és főkönyvelője, a 44 éves, büntetett előéletű Romvári György nem munkát, pénzt kerestek a dolgozóknak, de leginkább saját maguknak. CSAK NÉHÁNY RÁCS VOLT AZ EGÉSZ Az ágazat 1985 elején alakult, tíz esztergályossal. Vári korábbról — amikor még egy másik, hasonló részlegben dolgozott — is­merte a 38 éves Hercegh Jánost, a Ganz-MÁVAG acélszerkezeti gyárának irodavezetőjét. Tudta, hogy Hercegh némi ellenszolgál­tatás fejében már máskor is kapható volt kozmetiká­zott számlák kiállítására. Szó szót követett, s hama­rosan a Ganz-MÁVAG na­gyobb összegeket utalt át az ágazatnak a szentes— csongrádi Tisza-híd acél­­szerkezetén végzett állító­lagos munkák fejében. Az időközben hetven fő­re felduzzadt ágazat né­hány rács felszerelésén kí­vül mást nemigen csinált a hídépítésen, számlájára fél év alatt mégis 16,1 millió forint került. Ebből 4 milliót átalánydíj fejé­ben a szövetkezetnek utal­tak át, a többivel Vári és Romvári szabadon rendel­kezett. Kaptak belőle a dolgozók, de kapott Her­cegh is, 330 ezer forintot és egy új Ladát. A pénzt, persze, vala­hogy meg kellett szerezni az ágazat számlájáról, erre is többféle mód nyílt. Pél­dául Vári, aki korábban la­katos kisiparos volt, anyag­költség-térítés címén több, mint 3 milliót vett ki ága­zata pénztárából, -­anélkül azonban, hogy a számlákon szereplő több tonnányi vas­anyagot valaha is látta volna. Az ágazatnál szokás volt, hogy a dolgozók kitöltetle­nül írták alá a munkabér felvételét igazoló nyugtá­kat. Hogy ezek a pénzek pontosan kihez kerültek, már aligha lehet megálla­pítani. TANYAFELÚJÍTÁS KÖZKÖLTSÉGEN Egyébként az ágazat dol­gozói időnként dolgoztak, ha nem is a hídépítésen. Romvári gerendási tanyá­ját újították fel, ,,persze”, az ágazat költségére. Nem­hogy a 200 ezer forintnyi anyagköltséget, de a 43 ezer forintos munkadíjat sem fizette be a főköny­velő a pénztárba. Amikor ezt a tsz ellen­őrei észlelték, felszólították, hogy adja át munkakörét és számoljon el. Az át­adás-átvételre tavaly szep­tember 25-én reggel került volna sor. Előtte éjjel a csorvási ágazat fából épült irodaháza kigyulladt, és teljes egészében leégett, benne valamennyi — az ágazat üzelmeire vonatko­zó — irattal. Amit a kör­nyékbeliek rebesgettek, a tűzoltóság vizsgálata is igazolt: gyújtogatás történt, bár az­ elkövető személyé­re nem derült fény. TIZENEGY VÁDLOTT Várit, Romvárit és Her­cegh­et a Békés Megyei Fő­ügyészség többrendben­, különösen nagy kárt okozó csalással, vesztegetéssel és sikkasztással vádolja. Ők — Hercegh kivételével — egyelőre tagadnak. A vád­lottaktól lefoglalt készpénz és különböző vagyontár­gyak messze nem állnak arányban a Ganz-MÁVAG 10 milliós kárával. A mellékszereplőkkel együtt összesen tizenegyen ülnek majd a vádlottak padjára a Békés Megyei Bíróságon hamarosan kez­dődő — maratoninak ígér­kező­­ tárgyaláson. Korányi G. Tamás BÁBOLNAI NAPOK Előadás­ a mezőgazdaságról A bábolnai napok kere­tében ma rendezi meg a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Tár­sasága idei országos mező­­gazdasági tanácskozását. Az országos rendezvényen dr. Papócsi László MÉM miniszterhelyettes A mező­­gazdaság műszaki fejlesz­tésének időszerű feladatai, Sós Gyula ipari miniszter­­helyettes pedig Iparfejlesz­tési céljaink a mezőgazda­ság szolgálatában címmel tart előadást.

Next