Esti Hírlap, 1986. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1986-11-01 / 257. szám

Biztosítási verseny­­­kedvezményekkel kifizetődik-e a casco? Választhat az ügyfél • Hat év helyett tizenkettő Reménykednek a casco­­tulajdonosok, hogy a hazai biztosítási piacon kialakult verseny végül is majd a ja­vukat szolgálja. Miközben az autó egyre „veszélyesebb üzem”, ugyanis nem csök­ken a balesetek száma, a gépjármű-tulajdonosok kö­zül mind többen igyekez­nek a váratlanul bekövet­kező károkat valamilyen módon ellensúlyozni. Sokan számolgatják, hogy kifize­­tődik-e a casco? A Hungária Biztosító most több olyan casco-biz­tosítási díjkedvezménnyel jelentkezett, amely a szá­mítások újragondolását te­szi időszerűvé. De az eddig közzétett tájékoztatók né­hány vonatkozásban homá­lyosak voltak. Azok, akik gépjárm­ű-vá­­sárlásukat részben hitel igénybevételével oldották meg, és azóta azonos csek­ken fizetik a tartozás rész­leteit és a cascót, ameny­­nyiben igénybe kívánják venni az évi díjfizetési ked­vezményt, külön csekken fizessék a részletet és külön az egész évi casco-díjat — pontosabban akkor már csak a 11 hónapra szóló casco-tarifát. Lényeges, hogy ez az új kedvezmény nem érinti a már eddigi visszatérítést, ami azoknak jár, akik meghatározott ideig nem okoztak balesetet. További változás az is, hogy ez a visszatérítés az eddigi hat év helyett — a Hungária­­casco esetében — a duplá­jára, 12 évre növekedhet. Ekkor már hathavi, azaz félévi díjat térítenek vissza a balesetmentesen közleke­dő casco-tulajdonosnak. Egy összegben A legújabb döntés, mi­szerint: aki a Hungária­­casco évi díját egy összeg­ben fizeti be, díjkedvez­ményt kap, azaz 12 hónap helyett csak 11 hónapot kell befizetnie. Az ügyfél vá­laszthat, hogy ezt gépkocsi­ja biztosítási évfordulójá­nak időpontjában veszi-e igénybe, vagy attól függet­lenül tér át a kedvezményt nyújtó éves díjbefizetésre. De kérdés: mi a helyzet, ha valaki év közben eladja kocsiját, vagy bármi más okból megszünteti casco­­szerződését? Mint a Hungá­ria Biztosítótól megtudtuk, díjkedvezmény abban az esetben illeti meg a biztosí­tottat, ha az évi díj egy összegben történt befizetése óta öt hónapnál hosszabb idő telt el. Visszatérítés Mivel sok gépjármű-tu­lajdonos átutalási betét­számlán fizeti cascóját is, az évi díjfizetésre való át­térés számára további 55 forint megtakarítást jelent. Ilyen esetben ugyanis a 11 hónapra szóló kezelési díjat az esetenkénti átutalásért nem számítja fel a Taka­rékpénztár, SÁRVÁRI CUKORGYÁR Rekonstrukció után csúcsteljesítmény A maximális teljesítmény határán működnek Sárvá­ron a cukorgyár berendezé­sei, csaknem napi három­ezer tonna répát dolgoznak fel október eleje óta. Ez a mennyiség mintegy kétszáz tonnával több a tavalyi át­lagos napi teljesítménynél. De nemcsak a feldolgozott répamennyiség, hanem a cukorkihozatal tekintetében is újabb rekordot ért el az üzem. Annak ellenére, hogy a répa most csaknem egy százalékkal kevesebb cuk­rot tartalmaz a tavalyinál, naponta átlagosan 423 ton­na friss cukor kerül a rak­tárakba, több, mint az üzem fennállása óta bármi­kor. A siker titka az 1982-ben elkezdett rekonstrukciós program, melynek során a gyár alapkapaci­tásához igazították a kiszolgáló lé­tesítményeket. Korszerű vagonürítő berendezés, na­gyobb teljesítményű auto­matizált mészkemence és finomkristályosító üzem­rész épült. Bővítették a lé­­szűrő-kapacitást, s hat kor­szerű cukorkristályosítót állítottak munkába. Eddig mintegy 280 millió forintot költöttek a gyár rekonst­rukciójára, amely a jelen­leg épülő új energiaközpont átadásával, további száz­milliós beruházással jövőre fejeződik be. (MTI) LÉGI TURIZMUS Programok Hellasz földjén A Malév Air Tours szer­vezésében idegenforgalmi szakemberekből álló kül­döttség utazott tegnap Athénba. — A két ország közötti légi turizmus fejlődő irányt mutat — tájékoztatott Déri Tamás, a Malév Air Tours igazgatója. — A múlt év­ben hétszáz magyar vendé­get utaztattunk a Malév gépein Görögországba, eb­ből 250 volt az egyéni és 450 a csoportos turista. összesen 3900 vendégéjsza­kát töltöttek Hellasz föld­­jén. Görögországból 1650 turista indult Magyaror­szágra és itt 5350 vendég­­éjszakát tartózkodtak. A következő években az utazási iroda tovább kíván­ja bővíteni a görögországi programokat. Szeretnék be­mutatni Athénba látogató utasaiknak az Akropolisz évezredes csodáin túl Delfi szépségeit. Azoknak, akik Görögország más tájaival, történelmi nevezetességei­vel kívánnak megismerked­ni, hosszú szünet után, is­mét ajánlják a görög kör­utat. (h. n.) November 11-én Márton-napi libavacsora a Makrapipa vendéglőben Kétféle menü: Libaleves Babsaláta Libasült Vargabéles Ludaskása Sólet, töltött libanyakkal Sült banán 21.30-tól kabaréműsor ! Folytassa: Hacsek! Kibédy Ervin, Berényi Ottó, Zana József Zene: a Makra-dusz Asztalfoglalás: 830-387 Makrapipa vendéglői Budapest XIV., Bosnyák u. 3. Nincs pótdíj Keveseket érint, de azért fontos: november 1-től a Hungária Biztosító a lakos­sági casco-biztosításoknál úgynevezett oktatási pótdí­jat nem számít fel. Ez a gépjárművezetést oktató munkaközösségeket érinti. (békés) NOVEMBERBEN Sok szép bélyeg jelenik meg G­YÜMÖLCSSOROZA­T, N­AZAI KASTÉL­YOK Novemberben sok és elő­reláthatóan szép bélyeggel gyarapítja a Posta a gyűj­tők albumát. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, valamint a Pogány József­­emlékblokk, illetve -bélyeg kibocsátásáról már hírt ad­tunk. Münnich Ferenc, a ma­gyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő személyisége szüle­tésének centenáriumára 14-én, az Évfordulók-ese­­mények sorozatban, 822 ezer 300 fogazott és 4800 fogazatlan példányban, arc­képét ábrázoló, négyforin­tos bélyeget adnak ki. Oláh György grafikusművész terve alapján az Állami Nyomdában készült. A Dol­gozó Ifjúság Világszövetsé­ge Budapesten tartja XII. közgyűlését. Tiszteletére 21-én 822 ezer 300 foga­zott és 4900 fogazaton példányban szintén négy­forintos bélyeget bocsáta­nak ki. Svindt Ferenc grafikusművész tervezte és a Pénzjegynyomda ál­lította elő. Előrelátható­an 25-én 372 ezer 300 foga­zott és 4800 fogazatlan pél­dányban hat címletből álló, összesen 22 forint névérté­kű gyümölcssor megjelené­se várható. Zsitva Szabolcs grafikusművész tervezte. A sor acélmetszettel és több színű mélynyomás­sal a Szovjetunióban ké­szült. Hazai kastélyokat ábrá­zoló új forgalmi sort bocsá­tanak ki tizenhárom cím­letben. Az első hat bélyeg 28-án jelenik meg. Dudás László grafikusművész ter­vezte és az Állami Nyom­dában készült. Minden bé­lyeg, illetve sor kibocsátá­sakor elsőnapi bélyegzés lesz. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság VIII. országos értekezlete alkalmából 21- én, ötvenezer példányban, kétforintos, benyomott bé­­lyegű postai levelezőlap je­lenik meg, amelyet Forgács Miklós grafikusművész ter­vezett. Az Állami Nyomdá­ban készült. A kibocsátás­kor elsőnapi, 22-én alkalmi bélyegzés lesz. Több eseményről ugyan­csak alkalmi bélyegzéssel emlékezik meg a Posta, így 5-én a hajdúszoboszlói bé­kenapokról és a lábatlani bélyegkiállításról. A képes­lapgyűjtők Szombathelyen országos kiállítást rendez­nek. Ebből az alkalomból 22-en a művelődési ház­ban alkalmi bélyegzőt üt­nek az ott feladott külde­ményekre. Túlméretezett pulóverre mélykaröltős kabát Smink „ördögi" színekből Férfiak, figyelem: rövidülnek a zakók Több olyan újdonság is van a párizsi divatpalettán a mostani őszön, amelynek már jó néhányszor akadtak hívei. Az egyik ilyen „új­donság” az átmeneti kabát. Idénye a november. Már nem elég a kosztüm, még nincsen igazán hideg ah­hoz, hogy télikabátot vagy bundát öltsünk. De azért ne gondoljunk arra, hogy az átmeneti kabát pusztán a divattervezők szeszélye, s csak azért találták ki, hogy kiszorítsák a nagy népsze­rűségnek örvendő dzseki­divatot. A túlméretezett, szándékosan óriásira sza­bott pulóverek, ruhafelső­részek kényelmesebben hordhatók a bű ujjú, hosz­­szú kabátok alatt, mint a majdhogynem kizárólag a farmerhez, illetve a nad­rághoz viselhető, csípőig érő, sokzsebes, sokcipzáras kedvencek. Néhány, fiataloknak szánt ötlet Párizsból: tört­fehér, kapucnis, térdig érő, nagyzsebes szövetkabát „vi­­tézkötéses” gombolással. Aztán: kívül sötét, belül óarany alapon fekete ge­párdmintás „fregolikabát”, kapucnival. És még egy: bokáig érő, tűzpiros mély­karöltős szövetkabát, feke­te gombokkal. Szerencsére ma már az erősebb nem képviselői sem vetik meg a divat el­nevezésű, népszerű játékot. Bár az ő ruhadarabjaik nem szezonról szezonra változnak, mégis szembetű­nő — mint azt a legutóbbi pesti Pierre Cardin-bemu­­tatón is láthattuk. (Tamkó Judit divattervező iparmű­vész adaptációjában), rövi­dülnek a zakók, enyhén szélesvállúak a kabátok és az Ádámoknak továbbra is ajánlják a dzsekistílust idéző, kőre szabott, széles­­vállú, blúzon formájú au­tóskabátokat. Rod Stewart, aki nem­csak slágereivel, de megje­lenésével is erős hatást gyakorol rajongóira, az Elle című hetilapnak (a ripor­ter Stephanie, a monacói hercegkisasszony volt), nemrégiben interjút adott, amelyet jó néhány fotóval is illusztráltak. A világ­sztár legjobban sikerült öl­tözéke: fekete-fehér fantá­ziakockás ejtettvállú puló­ver, kardnadrág, fűzős bo­kacipő. Néhány szó az őszi sminkről. Christian Dior ajánlata: „ördögi színek”. Az esti kikészítés alapja gyöngyházszínű, nagyon enyhe rózsaszín arcpír, a szájrúzs tűzpiros, a szemet árnyékoló színek — király­kék, olajzöld, óarany, ara­nyos mandarin és ezüstös lila. A pillák sötétkékek, a szemöldököt továbbra is tilos vékonyra szedni! Hát nem ördögi? (pálffy) ÚJRA FELFEDEZTEK Hajdinás hurka Különösen a nyugat-magyarországi falvakban fontos népélelmezési cikknek számított régebben a hajdina, másnéven a pohánka. Fogyasztották kásaként és köret­nek, de a legkedveltebb a hajdinás hurka volt. Az utóbbi évtizedekben azonban a rizs kiszorította a falusiak ét­rendjéből is, mígnem most a Zala megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat újból felkarolja termesz­tését és feldolgozását. A másodnövényként termesztett hajdina feldolgozására Pacsa községben egy korábbi ma­lomépületből hántolóüzemet alakítanak ki. A munkák már folyamatban vannak, s tavasszal megkezdődik a hajdinahántolás az idei termésből. A húsipar a hurka­választék bővítésére máris igényt tart a termékre, de az élelmiszerboltokban is kapható lesz a hántolt hajdina. (MTI) Budapestről... HA AZ ERDŐK ELINDULNAK Hosszú és heves társa­dalmi viták után a Fővá­rosi Tanács az újabb in­tézkedések egész sorát fo­gadta el, hogy megóvják a budai tájat. Csökkentik a hegyekben a beépítés mértékét, jobban megvé­dik a fákat A hegyvidéki építkezés divat is egyben. Ezt bizo­nyítja, hogy sok helyen nagyobb a zsúfoltság, mint a síksági telepeken. Sőt, az erdős lejtők új villáiban irodákat és több műhelyt is berendeztek. Most Bu­dán a kerületi tanácsok egyik legfontosabb felada­ta, hogy megtartassák az új szabályzat előírásait, és főként tájat óvó szelle­mét. Ezért is hozzá kell fogni az új­raf­ásításhoz. Mert fordulatot csak az hozhat, ha elindulnak az erdők és visszahódítják elvesztett birodalmukat. A világ sok városában, ahol korábban a spekulá­ció elpusztította az erdő­ket, megkísérelték tervsze­rűen visszahozni a termé­szetet. Az eredmények minden várakozást felül­múltak. Ami sikerült má­sutt, miért ne volna­ meg­valósítható nálunk is? HOSSZÚ ÉLET A Fővárosi Tanács egészségügyi vitájában hangzott el a megállapí­tás: a fásított negyedek­ben lakókra hosszabb élet vár. Jobbak az életfeltéte­lek, s máshogy is élnek itt a családok, mint a város belsejében. Vajon nincs-e ellent­mondás a megállapítás és az új törekvések között, hogy csökkentsék a budai hegyvidék beépítését? Nincs. A főváros kedvező életfeltételt akar teremteni a régi Pesten is. Ezért az ódon negyedek felújítása nem lehet a korábbi álla­potok megtartása: enyhíte­ni kell a nagy zsúfoltsá­got, sok új parkot kell építeni. Még bontások árán is. JUVENALIS Nincs hét, hogy itt vagy ott meg ne vitatnák: mű­vészi alkotás-e az új óbu­dai építkezés. A minap az éter hullámain­­válaszolt a tudós építész a tizenöt év alatt megszokott kérdések­re: miért a mennyiséget hajszolták Óbudán és má­sutt, miért tízemeletes a legtöbb ház és így tovább. A kiváló tervező a ti­zenöt év alatt megszokott türelemmel magyarázta el, hogy mindig a társadalmi követelmény határozza meg az építkezést. Amikor száz- és százezer család várt lakásra, általános igény volt, hogy mind több és több otthont épít­senek — minél előbb. A nagyipari módszer nélkül Budapesten nem javulha­tott volna a lakáshelyzet. S gazdasági számítások döntötték el azt is, hogy tízemeletes legyen a házak zöme. Valóban csak műszaki okai vannak a tízes szám­nak? Vagy talán a terve­zőkre a költő is hatott: „S íme, lakóházak ma­gasra tornyosuló tömege / Hol emeletek épülnek emeletre, tízszint magas­ságra.” A két sort Juvenalis római költő írta le. Majd’ kétezer évvel ezelőtt... Aczél Kovách Tamás

Next