Esti Hírlap, 1987. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

AUTÓBUSZ ÉS Hét végén is teljes műszak Pótolni az elmaradást • Mivel utaztak? Pótműszakot tartottak hét végén a gyárak, vállalatok, ily módon próbálták pótolni a nagy hideg okozta elmaradásokat. Különösen nagy ki­esést könyvelhetett el a szénbányászat, a kohá­szat, a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar. Nagyon sok esetben a termeléskiesés érintette az exportot. Munkatársaink három vállalatnál jártak a hét végén, hogy beszámoljanak tapasztalataikról. Két ter­melőegységet, a Taurust és az Ikarus székesfehérvári gyárát, valamint a BKV-t keresték fel. Legtöbben vidékről Szombat hajnalban is annyit mutatott a hőmérő higanyszála, mint azokban a napokban, amikor a Tau­rus­ Abroncsgyár leállítot­ta termelését. A különbség „csak” annyi volt, hogy most mindannyian ponto­san megérkeztek a munka­helyükre: nem volt hóaka­dály. — öt napig tartott a kényszerszünet — mondta Borostyán Béla termelési vezető. — Hetvenötmillió forint a veszteség, termék­ben kifejezve: 13 ezer gu­miabroncs és 10 ezer légru­gó. Elhatároztuk, hogy öt szabadszombaton pótoljuk az elmaradást. Ez már a második. — Gyáron belül nem lett volna akadálya a munká­nak, mert mindenütt azon­nal nekiláttunk a hóeltaka­rításnak — fűzte hozzá Kristóf József szakszerve­zeti titkár. — De akadozott a szállítás, nem kaptunk nyersanyagot. Naponta 160- 170 tonna a nyersanyag­­igényünk, lehetetlen volt a munka. Az embereknek nem is kellett különöseb­ben magyarázni, miért kell az öt szombatot feláldozni­uk ... Az abroncsgyár légrugó­üzemében a legtöbb mun­kás­­ asszony. Megkérdez­tük néhányukat. Miért vá­lasztották a szombati mű­szakot a szabadság vagy a fizetés nélküli szabadság helyett? Mi lesz Oszkárné műveze­tő. — Igaz, hogy én azon a bizonyos öt napon mindig bejöttem a gyárba, de ért­hető, hogy ha most is dol­gozunk, ismét itt kell len­nem. A munkát irányítani kell. Az asszonyok zöme, aki itt dolgozik, vidéki. Ne­kik elég nagy gond, hogy nem mehetnek haza a csa­ládjukhoz, sokaknak pedig nehézséget okoz a hét végi bevásárlás. Mert, amikor a műszaknak vége , az üz­letek java része zárva van. Végéra Pálné a férjével együtt Nyíregyháza mellett lakik, Demecseren. A férje vulkanizáló a Taurusban. Az asszony véleménye: — A hétvégeken haza szoktunk járni a csalá­dunkhoz, de ez most már második hete elmarad. Azért nem gondolkodtunk sokat, vállaljuk-e ezt a szombatot, meg a többit. Nem mindegy, hogy hány nap után kapunk fizetést­ januárban . .. Bakos Zsuzsanna pásztói lány. Ő ezt mondta: — Jó lett volna haza­menni anyámékhoz. Heten­te egyszer látom őket, mert egy pesti IBUSZ-lakásban lakom én is, társaimhoz ha­sonlóan. Dolgozom, eszem­be sem jutott, hogy fizetés nélküli vagy rendes sza­badságot vegyek ki. A gyár­nak a termelés, nekem a pénz nagy kiesés öt napra. Különben is, már van programom a nyári szabad­ságra. Azt az időt nem aka­rom megrövidíteni. (P.­­ ) Az első negyedévben — Hivatalosa­n is elren­delhettük volna, hogy min­denki jelenjen meg a mun­kahelyén szombaton — mondja Kaiser Tibor, az Ikarus szerelőgyáregység­vezetője Székesfehérvárott. — Sokan a nehéz napok idején is bejöttek — akkor havat lapátoltak —, s most is itt vannak. Nekik ter­mészetesen túlórában el­számoljuk a szombati na­pot. — Szívesen jöttek az emberek — említi az üzemben Borsó József mű­vezető és Radánovics Fe­renc brigádvezető. — Akad olyan, aki mára szabadsá­got vehetett volna ki, de nem tette, hanem bejött segíteni a gyárnak. Később ezt a napját visszakapja. Ezek a kijelentések itt nagyon természetesnek hatnak, s igazságtartal­mukhoz semmi kétség sem férhet. Amikor rákérdezek erre, a gyáregységvezető azzal indokolja a hozzáál­lást, hogy igazán jó az összhang a vezetők és a dolgozók között. A kom­munista műszakokra sem kell nógatni őiket. Ha tud­ják, miért kell dolgozniuk, szívesen vállalják a mun­kát. — Négy nap esett ki ja­nuárban — ad képet a vállalat helyzetéről Balla Károly igazgató. — Nem volt elegendő fenékvázunk, s a dolgozók sem tudtak bejönni a környező telepü­lésekről. Termeléskiesésünk 200 millió forint, vagyis 120-130 busz. Ezt az első negyedév végére minden­képpen pótolnunk kell a szállítási kötelezettségeink miatt. Ma 32 autóbuszt ké­szítünk el, ebből 17 váro­si, 15 távolsági, valameny­­nyi a Szovjetunióba megy. Egyébként az idén ötezer darabot szállítunk legna­gyobb partnerünknek. Két műszakban tudunk ma dol­gozni, csaknem teljes lét­számmal. Gondot okoz a szállítás. Éppen ezért a MÁV-tól várnának segítséget. Most is 180 autóbusz áll az ud­varon, de vagonok híján nem tudják a megrendelő­höz eljuttatni. Állítólag február elejére megfelelő számú vagont tud adni a MÁV az Ikarusnak. A fehérvári gyár tavaly is nyereséggel zárta az évet, s idén is ezt terve­zik. A kollektíva helytál­lását látva­­ nem alapta­lanul, (borsi) is kellett jutniuk munkahe­lyeikre. Szombaton és teg­nap ritkábban, a hét végi menetrend szerint jártak a villamosok és az autóbu­szok. — Már a múlt héten csü­törtökön és pénteken fel­hívtuk erre a figyelmet, kértük, jelentsék be, mely járatokra kérnek sűrítést a vállalatok — mondta teg­nap délelőtt a BKV fődisz­­pécsere, Rothelmer László.­­ Szombatra nagy létszá­mot jelentettek a Láng gépgyárbeliek, a Pamutfo­nóipari Vállalat Váci úti gyára, a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Pamutnyomóipa­­ri Vállalat, valamint a Csepeli Papírgyár illetéke­sei — sorolja a fődiszpé­cser. — A főváros nagyobb csomópontjain lévő, vala­mint a főútvonalakon járó forgalomellenőrző gépko­csijaink állandóan figyel­ték, hol nagyobb az igény­­bevétel. Jelzésükre egy-egy járathoz azonnal erősítést küldtünk. S hogy ki vállal műszakot a hét végi műsza­kosokért? Alig kellett em­bert behívni, belső menet­­átcsoportosításokkal tudtuk sűríteni a járatokat. (b. sz. p.) Előre jelezték Persze mindazoknak, akik vállalták a hét végi műszakot, valamiképpen el GÉPKOCSIIPA11 Együttműködés szovjet gyárakkal A Bakony Művek együtt­működési szerződést kö­tött a Togliatti és a zapo­­rozsjed­i autógyárra­l. A két szovjet nagyüzemmel öt évre kötött megállapo­dás a közös műszaki-tudo­mányos tevékenységre, a gyártási -kooperációs fel­adatok közvetlen és gyors megoldására vonatkozik. A Bakony Művek és a Togliatti Autógyár ilyen jellegű kapcsolatára 16 éves kooperáció után ke­rül sor. A Lada személyautókhoz ugyanis már ennyi ideje szállítják Veszprémből az autóvillamossági cikkeket. A kapcsolat azonban ed­dig többszörös áttételen keresztül jöhetett csak létre, s a különböző szer­vezetek közbeiktatása lassította a két gyár közöt­ti információcserét. Elő­fordult, hogy késve érte­sültek egymás igényeiről, problémáiról. A közvetlen kapcsolatra azért is szük­ség van, mert már nem­csak több millió alkatrészt szállítanak Veszprémből, a Volga menti gyárba, ha­nem részt vesznek a fej­lesztő munkában is. A veszprémi kutató-fejlesztő munka eredménye például az új Lada Samara kor­szerű gyújtáskapcsolója, ablaktörlő berendezése és elektronikus gyújtási rendszere, amelyek soro­zatgyártását az idén kez­dik meg. Hasonló tartalmú a za­­porozsjei autógyárral kö­tött szerződés is. Ez az együttműködés, egyébként teljesen új és első fázisá­ban az új termékek kifej­lesztésére vonatkozik. Az autógyár új kisautójához a Bakony Műveknél fejlesz­tik ki a gyújtáskapcsolót és az ablaktörlőt. (MTI) BARANYAI VÁROSOK Fejlesztésre 1,3 milliárd A baranyai városok ta­nácsai a január utolsó nap­jaiban tartott üléseiken megvitatták és jóváhagyták az idei fejlesztési terveket. Pécs, Komló, Mohács, Sik­lós és Szigetvár tanácsai a lakossági infrastruktúra bővítésére, korszerűsítésére összesen 1,3 milliárd forin­tot költenek az év folya­mán. A nehezebb gazdasági feltételek között is folyta­tódik a kiemelt társada­lompolitikai és várospoliti­kai célok megvalósítása. A lakásprogram kereté­ben 1200-1300 új otthon épül fel, köztük Pécsett és Komlón bányászlakások. A nagy közműprogramok kö­zül kiemelkedik a földgáz­­vezeték építése Mohácson, valamint Pécsett, ahol újabb városrészeket kap­csolnak be a gázellátásba. SZÖ­VETKEZETEKNEK Újítások könyve Újításgyűjtemény ké­szítésével támogatja a kö­zös gazdaságok innovációs tevékenységét a Fejér Me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, ösz­­szegyűjti és közreadja, szolgáltatásként megküldi a nagyüzemeknek a közös gazdaságokban elfogadott, a termelés hatékonyságát segítő javaslatokat, ötlete­ket. A Belváros égető parkolási gondjainak enyhítésére a második parkolóház épül fel a főváros centrumában. Az Aranykéz utcában csaknem 500 autó parkolhat majd és autómosó egészíti ki a szolgáltatást. A földszinten üzlet­­helyiségek kapnak helyet. A parkolóház felső szintjén mintegy 130 OTP-öröklakás épül. A városképbe jól il­leszkedő parkolóház a tervek szerint ez év márciusában kerül átadásra. (■MTI-fotó) A RÁBÁTÓL Mezőgazdasági gépek több évi részletre A mezőgazdasági üzemek nehéz anyagi helyzetét fel­ismerve, a győri Rába gyár az utóbbi időben hitelbe is gyártott n­agy teljesítmé­nyű erő- és munkagépeket termelő szövetkezetek és ál­lami gazdaságok számára. Az akció első szakasza vá­rakozáson felüli sikerrel fe­jeződött be. Eredetileg 250 millió forint értékű gép hi­telben történő értékesíté­sét tervezték, de végül 300 millió forint értékben 70 erő- és 200 munkagépet — ekéket, vetőgépeket, talaj­lazító berendezéseket — kaptak hitelbe a Rábától az erre a megoldásra rászo­ruló üzemek. Az akciót a Rába gyár ebben az évben is folytatja. Már megkezdődött az új igények felmérése, és foly­nak a banki tárgyalások. A hitelakció volumenéről még nincs végleges döntés, de annyi bizonyos, hogy a Rá­ba az idén több százmillió forint értékű mezőgazdasá­gi gépet értékesít hitelbe, amelyet a gazdaságok több év alatt részletekben fizet­hetnek vissza. A hitelt mint eddig, továbbra is az Általános Vállalkozási Bank Rt. nyújtja. A gazda­ságok ebben a konstrukció­ban megkaphatják a leg­újabb típusú, amerikai li­­cenc alapján gyártott eké­ket és vetőgépeket is. (MTI) Budapesten járt a New York-i főpolgármester Városok, hasonlóságok Edward Koch-csal, New York város főpolgármeste­rével, aki néhány napig Budapesten tartózkodott, a Fórum Szállóban beszél­gettünk.­­ Bár nem lehet New Yorkot összeha­sonlítani Budapesttel — többek között a méretei miatt —, mégis vannak hasonló várospolitikai kérdések. Ilyen például a köztisztaság vagy a tö­megközlekedés megoldása. 1978. január elseje óta, amióta beiktatták, milyen változások történtek pél­dául ezeken a területeken? — Amikor a munkámat megkezdtem, pénzügyi krí­zis jellemezte a város gaz­dálkodását. Ez sok min­dent befolyásolt és meg­határozott. Síkraszálltam azért, hogy enyhítsünk a város gondjain, ehhez si­került pénzt szereznem. Ennek a szövetségi köl­csönből származó for­dulatnak köszönhetően je­lentősen javult a New York-i köztisztaság. Míg korábban a köztisztasági géppark 55 százaléka nem működött, mostanra már a 80 százaléka dolgozik. A másik példa, amit kér­dezett, a tömegközlekedés kérdése. Bár a közlekedési ágazat független az én ha­táskörömtől, mégis tá­mogatom a fejlesztését, mert egy ilyen óriási met­ropolis élete fejlett tö­megközlekedés nélkül — expressz buszok, metrók — elképzelhetetlen. — Sikerült-e visszaszo­rítani a New York-i metró­kocsikat elcsúfító firka­inváziót? — Lényegesen. Mostanra elértük, hogy a metróko­csik 50 százaléka teljesen tiszta, holott tíz esztendő­vel ezelőtt még mind vi­selte a nemkívánatos „de­korációt”. A pénzügyi tá­mogatásnak köszönhetően sikerült új metrókocsikat vásárolni, persze még mindig nincs elegendő.­­ Miért szereti New Yorkot? — Valószínűleg azért, amiért önök Budapestet. New Yorkban születtem, Bronxban. Jól ismerem a várost és különösen érde­kesnek tartom — mivel ez New York atmoszféráját meghatározza —, hogy a lakosságnak csak mintegy 30 százaléka őslakos. — Hogy tetszik önnek Budapest? — Gyönyörű város. Cso­dálatosan helyreállították a műemlék házakat, ne­gyedekét. Nagyon kedvesek itt az emberek és fino­mak az ételek. Jól érzem magam. © Vannak magyar szár­mazású barátai New York­ban? —* Igen, van néhány, így egy s mást már tudtam az önök fővárosáról, mielőtt idejöttem. ...* . © Ki jut eszébe, ha hí­res magyar embert kell említenie? — Bartók. Pálffy Judit 1987. február 2., hétfő­i

Next