Esti Hírlap, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
HÁZFELÜGYELŐ HELYETT SZERZŐDÉSES RENDSZER? elhúzódó perek Beszélgetés a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével Az épületen meglátszik a gondoskodó kéz nyoma, de ugyanúgy azonnal kiütköznek a hanyagság, a nemtörődömség, a gazdátlanság jelei is. Ha belépünk egy száz éve épült pesti bérház lépcsőházába, azonnal megállapíthatjuk, hogy van-e ott házmester vagy nincs, hogy a házban lakók mennyi gondot fordítanak környezetükre. Azokban a házakban, ahol a lakók a tulajdonosok, általában sokkal nagyobb a rend, mint ott, ahol csak bérlők laknak. A fővárosban pedig több százezer lakás van olyan házakban, amelyek tulajdonosa az állam, s a tulajdonosi jogokat a tanács gyakorolja. Ezek tisztaságáról, üzemeltetésének gondjairól beszélgettünk Gérnyi Kálmánnal, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével. — összesen 30 800 épület van állami tulajdonban Budapesten, s ezekben 420 ezer lakás található. Az üzemeltetés gondjai természetesen a tulajdonos vállát nyomják, a tanácsnak, illetve megbízottjának, az ingatlankezelő szervezetnek kell gondoskodnia a tisztaságról, a járdák takarításáról, a közös helyiségek üzemeltetéséről, a szemét összegyűjtéséről, elszállításának előkészítéséről és a közműellátás zavartalanságáról — említi az elnökhelyettes. Területi gondnokság — Ezeket a feladatokat egykor tökéletesen ellátták a házfelügyelők és a vicék. Ma miért nem lehet megőrizni ezt a színvonalat? — A felszabadulás után még 10 ezer házmester volt Budapesten. Mára többségük megöregedett, nyugdíjba ment és képtelen ellátni a feladatokat. Természetesen a nyugdíj után is közülük sok ott maradt a szolgálati lakásokban, így az utánpótlás a legnagyobb vonzerő, a lakás hiánya miatt akadozik. De a megürült lakások egy részét sem tudjuk felajánlani az új jelentkezőknek, mert azok nagyon leromlott állapotban vannak, s már építésük idején sem számítottak „luxuslaknak”: sok közöttük a pincelakás, többségük alacsony komfortfokozatú, kis alapterületű, így is sokan vállalják a házmesterséget a meglevő lakásokért, de csak a beköltözés pillanatáig. Sajnos tömegesen tapasztaljuk, hogy a csak lakást szerezni akaró jelentkezők a beköltözés után nem látják el feladataikat. És ekkor hosszú és költséges pereskedés kezdődik, mert az utcára még szolgálati lakásból sem lehet kitenni senkit. A bírósági hercehurca évekig elhúzódik, közben senki sem gondozza a házat. Karbantartás — lakbérből — Milyen eredményeket hozott a tömbösítés? — A tömbházfelügyelői rendszer azért született, hogy a több munkáért adható nagyobb bérrel tegyük vonzóbbá a házmesterséget. Van, ahol jól működik, van, ahol ugyanolyan rosszul, mint a régi forma. A garancia legtöbbször csak a jelentkező személyében van. De kísérletezünk területi gondnokságok létrehozásával, és nagyobb egységeket felvállaló takarítóbrigádok működtetésével is. — A házmesteri hivatás vélhetően a jövőben sem lesz a mainál vonzóbb, miközben a lakóházak állapota aggasztóan romlik. Mi lehet a megoldás? — Meggyőződésem, hogy az ingatlanok bérlői nélkül a legjobb és a legdrágább üzemeltetési rendszer is csődöt mondana. Nem lehet változásokat elérni, csak akkor, ha a lakók maguk is felismerik, hogy a környezetük tisztán tartása, az épület megóvása alapvető érdekük. Ez annál is inkább indokolt, mert a főváros tulajdonában levő épületek közül ötezerben csak egy lakás van, 3200- ban két lakás található, 2100 pedig azoknak a házaknak a száma, amelyekben három család lakik. Az épületek 51 százalékában legfeljebb hat lakás van. Világos, hogy ezekben a kisebb házakban hosszú távon sem lesz házmester, és azt is tapasztaljuk, hogy az ingatlankezelő vállalatok kapacitása véges. Ennek ellenére azt is látjuk, hogy ezek közül sokban rendetlenség van, ezek előtt sem tartják tisztán a járdát. A benne lakók nyilván az ingatlankezelőre várnak, mert megszokták, hogy a legkisebb hiba kijavítását is ez a szervezet végzi... — Éppen ezen a megszokáson akartunk változtatni, amikor 1982-ben megkezdtük a szerződéses rendszer bevezetését a bérlőközösségek és az ingatlankezelő között. A szerződések rögzítik, hogy milyen karbantartó, javító feladatokról, milyen takarításról gondoskodnak a bérlők, és ehhez milyen segítséget ad az ingatlankezelő vállalat. Ennek fejében a lakbér egy része ott marad a bérlőközösségnél, s ebből fedezhetik a felmerülő költségeket. A lakók sok helyen joggal gyanakodhattak, hogy a rossz állapotban levő, üzemelési csőddel fenyegető épületek kezelését akarják a nyakukba sózni, így bizonyára nem is vállalták a szerződéses viszonyt ... — Így igaz, több helyen a bizalmatlanság miatt nem tudtunk szerződést kötni. Persze, szerepet játszik ebben az is, hogy az ingatlankezelő vállalatok sem ismerték fel az új rendszer jelentőségét, és nem szorgalmazták a bérlőközösségek megalakítását. A nagyobb baj viszont az, hogy a frissen felújított épületek többségében sem jön létre szerződéses viszony. Félő, hogy az ezekre költött pénz gyorsan kárba vész, mert továbbra is gazdátlanul maradva, gyors enyészetnek indulnak. Két éve 120, néhány lakásból álló, épületet tataroztunk, de csak 42-ben tudtunk szerződést kötni a lakókkal, tavaly 73-ból csak harminc esetben. Ráadásul ezeknek a szerződéseknek többsége sem teljes körű fenntartásról szól, csak részfeladatokról. 8® ElEKTRON) Az Elektron bolthálózatunkba felveszünk műszaki végzettségű vezetőhelyettest, valamint szakképzett eladót, raktárost és segédmunkást Jelentkezni lehet: a RAVILL kiskereskedelmi főosztályán Budapest VI., Rózsa Ferenc u. 111. Telefon: 122-848 Külső kerületek hagyományai — Hol kötötték a legtöbb szerződést? — Azokban a külső kerületekben, ahol talán még jobban élnek a gondoskodás hagyományai. Az 1985- ös szerződéseink 90 százalékát a XVIII., XIX., XX. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat kötötte. Sajnos, legrosszabb a helyzet a nagyon rossz állapotban levő belső kerületekben. Pallagi Ferenc Négy tavasz ifjúsága címmel ma délután kiállítás nyílik a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A kiállítást Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója nyitja meg. A TÓ VÉDELMÉRE Partszabályozás a Balatonnál A Balatonon a vízügyi szakemberek az idén ismét folytatják a part szabályozását. A harc szinte ősidők óta tart, hiszen az uralkodó északi, északnyugati szelek okozta hullámverés azóta is megújuló rohamokkal ostromolja a déli partot. A balatonberényi partoknál például évente 1,5-3 méteres parti sávot mos el a hullámverés, s előfordult, hogy a víz 5 méterre megközelítette a közutat. A tengerpartoknál szokásos lidószerű partkiképzés a Balatonnál nem képzelhető el, mert a kísérleti partszakaszokon lerakott kavicsot rövid idő alatt 100 méterrel távolabb szállította a hullámverés. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége ezért most úgynevezett féltermészetes partikiképzéssel kísérletezik. Balatonberénynél például 1,2 kilométeres szakaszon megpróbálkoznak a homokból és kavicsból álló lankás rézsű kiképzésével; egy másik szakaszon az eddig 45 fokos partfal helyett 10-20 fokos dőlésű, kazettás betonelemekből képeznek védőfalat, amelynek műanyag hálóval bélelt üregeibe kavicsot töltenek. A kísérleti partszakasz kiépítésének tapasztalatait fölhasználják a védőművek további építésénél: az idén 800 méteres szakaszt építenek. Ezzel az úgynevezett szemétzugokat számolják fel; megtörik a védőműveken a hullám erejét, a felszíni uszadékot kicsapatják. A szemetet így — tehermentesítve a tavat —, kisebb körzetben, könnyűszerrel tudják konténerekbe gyűjteni. (MTI) Négy pár beszél ~Z ] — Tessék, kislány, I I szálljon be. —J — Dehogy szállok, eszem ágában sincs! — Tréfál velem? Százzal megy a kocsim, éppen csak meg tudok állni, hogy felvegyem ezt a kis elhagyott, árva kislányt, akinek ki tudja, milyen sürgős dolga lehet, ha így integet. Segíteni akarok, mert humanista vagyok és erre az a válasza, hogy nem száll be a kocsimba. Mindjárt olyat mondok, hogy ... — Maga csak ne mondjon semmit! Jobb, ha hallgat. Micsoda könnyelmű, hebehurgya alak maga? Felvenne a kocsijába egy ismeretlen lányt, csak azért, mert fiatal vagyok és állítólag nem is rossz az alakom? Kalandot remél? Könnyű szórakozást? És arra nem gondol, hogy itt a bokrok mögött társaim is lehetnek? Néhány izompacsirta, akik elszedik a pénzét, sőt a kocsiját is?! Maga már ötvenéves elmúlt. — Pardon, csak negyvennyolc. — Akkor is már benőhetett volna a feje lágya! Én csak azért stopoltam, hogy figyelmeztessem: ne legyen ilyen könnyelmű, meggondolatlan, s ne álljon meg minden integetőnek. Most pedig menjen szépen tovább. Nekem még sok dolgom van. Ma még ötvenhatvan kocsit szeretnék megállítani... 2 !"~“1 — Hallatlan! Micsoda emberek vannak! — — Igaza van. Nézzen a tükörbe! — Nem szégyelli magát? Felháborító, hogy mindenütt vannak emberek, akik megbontják a rendet. Csak szépen, sorjában, ki ahogy érkezett! — Hallja, ne lökdössön engem! — Én lökdösöm? Maga tolakszik kézzel, lábbal, könyökkel, hogy mögém kerüljön! Tartsuk meg az érkezési sorrendet! Maga jött előbb, én jöttem ön után. — A szemembe hazudik? Mindenki látta, hogy maga már rég itt volt, amikor én jöttem. Tessék csak elém állni! Az embernek az ilyen közösségellenes, önző alakok miatt állandóan boszszankodnia kell. Még itt, a fogorvosnál is írr~! — Drágám, boldog 3. vagy?-----1 — Micsoda kérdés ez egy órával az esküvőnk után? Imádlak! — Most, hogy már hivatalosan a feleséged vagyok, mondanom kell valamit. — Halljuk. — Te akkor kérted meg a kezemet, amikor közöltem, hogy összkomfortos főbérleti lakásom van. Tudom, hogy te csak a lakásom miatt vettél el. — Ugyan szívem. Jó, ha van egy lakásunk, de nekem csak te vagy fontos. — Igaz? Nos, akkor el kell mondanom, hogy ez a főbérleti lakás, ahová feljártál hozzám, egy kolléganőmé. Én a Külső-Jászberényi úton lakom albérletben. Ehhez mit szólsz? — Még boldogabb vagyok! így eszedbe sem juthatnak buta gondolatok. Napnál világosabb, hogy nem érdekből vettelek el. Szeretlek. Nem tudok élni nélküled. Az a fontos, hogy amíg nem lesz közös lakásunk, mindennap találkozzunk a Klauzál téren. Imádlak, aranymadaram!... — Jó napot kívánok! Egy doboz sötétkék stüznit kérek! — Csak kérjen. — Miért nem adja? Mire vár? — Hagyjon engem békén a szüznivel! — Nahát! Micsoda hang ez, és micsoda eladó maga? — Miből gondolta, hogy én eladó vagyok? — Bocsánat, csak abból, hogy Itt áll, piszkálja a körmét, és ábrándosan bámulja az üzletben a menynyezetet. — Én is vevő vagyok. Az az eladó, aki ott a pult mögött áll és szorgalmasan, figyelmesen kiszolgál. — Meg vagyok lepve Elnézést. — Kérem. Nem történt semmi... Galambos Szilveszter TERMÁLVÍZ fűti Fedett kertészet Új nagyüzemi primőrkertészetet adtak át a Csongrád megyei Nagymágocson. A szentesi korai zöldségtermesztési rendszer, a helyi Egyesült Tsz, valamint a közös gazdaság tagjainak összefogásával hetvenöt, összesen mintegy harmincezer négyzetméter alapterületű fóliaház épült. Az alig egy év alatt elkészült fedett kertészetet, s az ehhez tartozó energiaközpontot egy korábban fúrt, 95 fokos termálvizet adó kút látja el hőenergiával. A nagymágocsi tsz a tagjaival kötött szerződés értelmében vállalta a talaj előkészítését, a növényvédelmi és egyéb nagyüzemi munkákat, valamint az áru értékesítését, a családtagok pedig kétkezi munkájukat adják a vállalkozáshoz: az ő feladatuk a palántázás, a kapálás, a termések szedése, osztályozása, válogatása, csomagolása. Az új kertészetből már megkezdték az első szállításokat, az idén zöldpaprikát, piros retket, uborkát és korai paradicsomot termelnek. Repülőhöz vontató A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál gyártott repülőgép-vontató egy példányát tengerentúli útra indították, hogy részt vegyen az Egyesült Államokban a repülőtéri berendezések dallasi nemzetközi kiállításán. Termékszerkezetének korszerűsítése során kezdte meg a vállalat a repülőtéri anyagmozgató gépek gyártását. Közülük különösen sikeresnek bizonyult a Rába-motorral működő, formatervezett vezetőfülkéjű repülőgép-vontató. Szállítottak ezekből a gépekből a ferihegyi repülőtéri rekonstrukcióhoz is. A repülőgépvontató iránt érdeklődés mutatkozott több szocialista országban, újabban pedig az Egyesült Államokban is, ezért vesznek részt vele a dallasi bemutatón.