Esti Hírlap, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

HÁZFELÜGYELŐ HEL­YETT SZERZŐDÉSES RENDSZER? elhúzódó perek Beszélgetés a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével­ ­ Az épületen meglátszik a gondoskodó kéz nyoma, de ugyanúgy azonnal kiütköznek a hanyagság, a nemtö­rődömség, a gazdátlanság jelei is. Ha belépünk egy száz éve épült pesti bérház lépcsőházába, azonnal megálla­píthatjuk, hogy van-e ott házmester vagy nincs, hogy a házban lakók mennyi gondot fordítanak környezetükre. Azokban a házakban, ahol a lakók a tulajdonosok, ál­talában sokkal nagyobb a rend, mint ott, ahol csak bér­lők laknak. A fővárosban pedig több százezer lakás van olyan házakban, amelyek tulajdonosa az állam, s a tu­lajdonosi jogokat a tanács gyakorolja. Ezek tisztaságá­ról, üzemeltetésének gondjairól beszélgettünk Gérnyi Kálmánnal, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével. — összesen 30 800 épület van állami tulajdonban Bu­dapesten, s ezekben 420 ezer lakás található. Az üzemeltetés gondjai termé­szetesen a tulajdonos vál­lát nyomják, a tanácsnak, illetve megbízottjának, az ingatlankezelő szervezet­nek kell gondoskodnia a tisztaságról, a járdák ta­karításáról, a közös helyi­ségek üzemeltetéséről, a szemét összegyűjtéséről, el­szállításának előkészítésé­ről és a közműellátás za­vartalanságáról — említi az elnökhelyettes. Területi gondnokság — Ezeket a feladatokat egykor tökéletesen ellátták a házfelügyelők és a vicék. Ma miért nem lehet meg­őrizni ezt a színvonalat? — A felszabadulás után még 10 ezer házmester volt Budapesten. Mára többsé­gük megöregedett, nyug­díjba ment és képtelen el­látni a feladatokat. Termé­szetesen a nyugdíj után is közülük sok ott maradt a szolgálati lakásokban, így az utánpótlás a legnagyobb vonzerő, a lakás hiánya mi­att akadozik. De a megürült lakások egy részét sem tudjuk felajánlani az új jelentkezőknek, mert azok nagyon leromlott állapot­ban vannak, s már építé­sük idején sem számítot­tak „luxuslaknak”: sok kö­zöttük a pincelakás, több­ségük alacsony komfortfo­kozatú, kis alapterületű, így is sokan vállalják a házmesterséget a meglevő lakásokért, de csak a be­költözés pillanatáig. Sajnos tömegesen tapasztaljuk, hogy a csak lakást szerez­ni akaró jelentkezők a be­költözés után nem látják el feladataikat. És ekkor hosszú és költséges peres­kedés kezdődik, mert az utcára még szolgálati la­kásból sem lehet kitenni senkit. A bírósági herce­hurca évekig elhúzódik, közben senki sem gondoz­za a házat. Karbantartás — lakbérből — Milyen eredményeket hozott a tömbösítés? — A tömbházfelügyelői rendszer azért született, hogy a több munkáért ad­ható nagyobb bérrel te­gyük vonzóbbá a házmes­terséget. Van, ahol jól mű­ködik, van, ahol ugyan­olyan rosszul, mint a régi forma. A garancia legtöbb­ször csak a jelentkező sze­mélyében van. De kísérle­tezünk területi gondnok­ságok létrehozásával, és nagyobb egységeket felvál­laló takarítóbrigádok mű­ködtetésével is. — A házmesteri hivatás vélhetően a jövőben sem lesz a mainál vonzóbb, mi­közben a lakóházak állapo­ta aggasztóan romlik. Mi lehet a megoldás? — Meggyőződésem, hogy az ingatlanok bérlői nél­kül a legjobb és a legdrá­gább üzemeltetési rendszer is csődöt mondana. Nem lehet változásokat elérni, csak akkor, ha a lakók maguk is felismerik, hogy a környezetük tisztán tar­tása, az épület megóvása alapvető érdekük. Ez annál is inkább indokolt, mert a főváros tulajdonában levő épületek közül ötezerben csak egy lakás van, 3200- ban két lakás található, 2100 pedig azoknak a há­zaknak a száma, amelyek­ben három család lakik. Az épületek 51 százaléká­ban legfeljebb hat lakás van. Világos, hogy ezekben a kisebb házakban hosszú távon sem lesz házmester, és azt is tapasztaljuk, hogy az ingatlankezelő vállala­tok kapacitása véges. En­nek ellenére azt is látjuk, hogy ezek közül sokban rendetlenség van, ezek előtt sem tartják tisztán a jár­dát.­­ A benne lakók nyil­ván az ingatlankezelőre várnak, mert megszokták, hogy a legkisebb hiba ki­javítását is ez a szervezet végzi... — Éppen ezen a meg­szokáson akartunk változ­tatni, amikor 1982-ben megkezdtük a szerződéses rendszer bevezetését a bér­lőközösségek és az ingat­lankezelő között. A szer­ződések rögzítik, hogy mi­lyen karbantartó, javító feladatokról, milyen takarí­tásról gondoskodnak a bér­lők, és ehhez milyen segít­séget ad az ingatlankezelő vállalat. Ennek fejében a lakbér egy része ott ma­rad a bérlőközösségnél, s ebből fedezhetik a felme­rülő költségeket.­­ A lakók sok helyen joggal gyanakodhattak, hogy a rossz állapotban levő, üzemelési csőddel fe­nyegető épületek kezelését akarják a nyakukba sóz­ni, így bizonyára nem is vállalták a szerződéses vi­szonyt ... — Így igaz, több helyen a bizalmatlanság miatt nem tudtunk szerződést kötni. Persze, szerepet ját­szik ebben az is, hogy az ingatlankezelő vállalatok sem ismerték fel az új rendszer jelentőségét, és nem szorgalmazták a bér­lőközösségek megalakítá­sát. A nagyobb baj viszont az, hogy a frissen felújított épületek többségében sem jön létre szerződéses vi­szony. Félő, hogy az ezek­re költött pénz gyorsan kárba vész, mert továbbra is gazdátlanul maradva, gyors enyészetnek indul­nak. Két éve 120, néhány lakásból álló, épületet tata­roztunk, de csak 42-ben tudtunk szerződést kötni a lakókkal, tavaly 73-ból csak harminc esetben. Rá­adásul ezeknek a szerződé­seknek többsége sem teljes körű fenntartásról szól, csak részfeladatokról. 8® ElEKTRON) Az Elektron bolthálózatunkba felveszünk műszaki végzettségű vezetőhelyettest, valamint szakképzett eladót, raktárost és segédmunkást Jelentkezni lehet: a RAVILL kiskereskedelmi főosztályán Budapest VI., Rózsa Ferenc u. 111. Telefon: 122-848 Külső kerületek hagyományai — Hol kötötték a leg­több szerződést? — Azokban a külső ke­rületekben, ahol talán még jobban élnek a gondosko­dás hagyományai. Az 1985- ös szerződéseink 90 száza­lékát a XVIII., XIX., XX. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat kötötte. Sajnos, legrosszabb a helyzet a na­gyon rossz állapotban levő belső kerületekben. Pallagi Ferenc Négy tavasz ifjúsága cím­mel ma délután kiállítás nyílik a KISZ zászlóbontá­sának 30. évfordulója al­kalmából a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumban. A kiállítást Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Párttörténeti Intézet igaz­gatója nyitja meg. A TÓ VÉDELMÉRE Partszabályozás a Balatonnál A Balatonon a vízügyi szakemberek az idén ismét folytatják a part szabályo­zását. A harc szinte ősidők óta tart, hiszen az uralkodó északi, északnyugati szelek okozta hullámverés azóta is megújuló rohamokkal ost­romolja a déli partot. A balatonberényi partok­nál például évente 1,5-3 méteres parti sávot mos el a hullámverés, s előfor­dult, hogy a víz 5 méterre megközelítette a közutat. A tengerpartoknál szokásos lidószerű partkiképzés a Balatonnál nem képzelhető el, mert a kísérleti partsza­kaszokon lerakott kavicsot rövid idő alatt 100 méterrel távolabb szállította a hul­lámverés. A Középdunán­túli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége ezért most úgynevezett féltermé­szetes partikiképzéssel kí­sérletezik. Balatonberény­nél például 1,2 kilométeres szakaszon megpróbálkoz­nak a homokból és kavics­ból álló lankás rézsű ki­képzésével; egy másik sza­kaszon az eddig 45 fokos partfal helyett 10-20 fokos dőlésű, kazettás betonele­mekből képeznek védőfalat, amelynek műanyag hálóval bélelt üregeibe kavicsot töl­tenek. A kísérleti partszakasz kiépítésének tapasztalata­it fölhasználják a védő­­művek további építésé­nél: az idén 800 méteres szakaszt építenek. Ezzel az úgynevezett sze­métzugokat számolják fel; megtörik a védőműveken a hullám erejét, a felszíni uszadékot kicsapatják. A szemetet így — tehermen­tesítve a tavat —, kisebb körzetben, könnyűszerrel tudják konténerekbe gyűj­teni. (MTI) Négy pár beszél ~Z ] — Tessék, kislány, I I szálljon be. —J — Dehogy szállok, eszem ágában sincs! — Tréfál velem? Száz­zal megy a kocsim, éppen csak meg tudok állni, hogy felvegyem ezt a kis elha­gyott, árva kislányt, akinek ki tudja, milyen sürgős dol­ga lehet, ha így integet. Se­gíteni akarok, mert huma­nista vagyok és erre az a válasza, hogy nem száll be a kocsimba. Mindjárt olyat mondok, hogy ... — Maga csak ne mond­jon semmit! Jobb, ha hall­gat. Micsoda könnyelmű, hebehurgya alak maga? Felvenne a kocsijába egy ismeretlen lányt, csak azért, mert fiatal vagyok és állí­tólag nem is rossz az ala­kom? Kalandot remél? Könnyű szórakozást? És arra nem gondol, hogy itt a bokrok mögött társaim is lehetnek? Néhány izom­pacsirta, akik elszedik a pénzét, sőt a kocsiját is?! Maga már ötvenéves el­múlt. — Pardon, csak negyven­­nyolc. — Akkor is már benőhe­tett volna a feje lágya! Én csak azért stopoltam, hogy figyelmeztessem: ne legyen ilyen könnyelmű, meggon­dolatlan, s ne álljon meg minden integetőnek. Most pedig menjen szépen to­vább. Nekem még sok dol­gom van. Ma még ötven­hatvan kocsit szeretnék megállítani... 2 !"~“1 — Hallatlan! Micso­­da emberek vannak! — — Igaza van. Nézzen a tükörbe! — Nem szégyelli magát? Felháborító, hogy minde­nütt vannak emberek, akik megbontják a rendet. Csak szépen, sorjában, ki ahogy érkezett! — Hallja, ne lökdössön engem! — Én lökdösöm? Maga tolakszik kézzel, lábbal, könyökkel, hogy mögém ke­rüljön! Tartsuk meg az ér­kezési sorrendet! Maga jött előbb, én jöttem ön után. — A szemembe hazudik? Mindenki látta, hogy maga már rég itt volt, amikor én jöttem. Tessék csak elém állni! Az embernek az ilyen közösségellenes, önző ala­kok miatt állandóan bosz­­szankodnia kell. Még itt, a fogorvosnál is í­rr~! — Drágám, boldog 3. vagy?­­-----1 — Micsoda kérdés ez egy órával az esküvőnk után? Imádlak! — Most, hogy már hiva­talosan a feleséged vagyok, mondanom kell valamit. — Halljuk. — Te akkor kérted meg a kezemet, amikor közöl­tem, hogy összkomfortos főbérleti lakásom van. Tu­dom, hogy te csak a laká­som miatt vettél el. — Ugyan szívem. Jó, ha van egy lakásunk, de ne­kem csak te vagy fontos. — Igaz? Nos, akkor el kell mondanom, hogy ez a főbérleti lakás, ahová fel­jártál hozzám, egy kolléga­nőmé. Én a Külső-Jászbe­rényi úton lakom albérlet­ben. Ehhez mit szólsz? — Még boldogabb va­gyok! így eszedbe sem jut­hatnak buta gondolatok. Napnál világosabb, hogy nem érdekből vettelek el. Szeretlek. Nem tudok élni nélküled. Az a fontos, hogy amíg nem lesz közös laká­sunk, mindennap találkoz­zunk a Klauzál téren. Imád­lak, aranymadaram!... — Jó napot kívánok! Egy doboz sötétkék stüznit kérek! — Csak kérjen. — Miért nem adja? Mire vár? — Hagyjon engem békén a szüznivel! — Nahát! Micsoda hang ez, és micsoda eladó maga? — Miből gondolta, hogy én eladó vagyok? — Bocsánat, csak abból, hogy Itt áll, piszkálja a körmét, és ábrándosan bá­mulja az üzletben a meny­­nyezetet. — Én is vevő vagyok. Az az eladó, aki ott a pult mö­gött áll és szorgalmasan, fi­gyelmesen kiszolgál. — Meg vagyok lepve Elnézést. — Kérem. Nem történt semmi... Galambos Szilveszter TERMÁLVÍZ fűti Fedett kertészet Új nagyüzemi primőr­kertészetet adtak át a Csongrád megyei Nagymá­­gocson. A szentesi korai zöldségtermesztési rend­szer, a helyi Egyesült Tsz, valamint a közös gazdaság tagjainak összefogásával hetvenöt, összesen mintegy harmincezer négyzetméter alapterületű fóliaház épült. Az alig egy év alatt elké­szült fedett kertészetet, s az ehhez tartozó energiaköz­pontot egy korábban fúrt, 95 fokos termálvizet adó kút látja el hőenergiával. A nagymágocsi tsz a tagjai­val kötött szerződés értel­mében vállalta a talaj elő­készítését, a növényvédelmi és egyéb nagyüzemi mun­kákat, valamint az áru ér­tékesítését, a családtagok pedig kétkezi munkájukat adják a vállalkozáshoz: az ő feladatuk a palántázás, a kapálás, a termések szedé­se, osztályozása, válogatá­sa, csomagolása. Az új ker­tészetből már megkezdték az első szállításokat, az idén zöldpaprikát, piros retket, uborkát és korai pa­radicsomot termelnek. Repülőhöz vontató A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál gyártott repü­lőgép-vontató egy példá­nyát tengerentúli útra in­dították, hogy részt ve­gyen az Egyesült Álla­mokban a repülőtéri be­rendezések dallasi nemzet­közi kiállításán. Termék­­szerkezetének korszerűsí­tése során kezdte meg a vállalat a repülőtéri anyagmozgató gépek gyár­tását. Közülük különösen sikeresnek bizonyult a Rába-motorral működő, formatervezett vezetőfül­kéjű repülőgép-vontató. Szállítottak ezekből a gé­pekből a ferihegyi re­pülőtéri rekonstrukció­hoz is. A repülőgép­vontató iránt ér­deklődés mutatkozott több szocialista országban, újabban pedig az Egyesült Államokban is, ezért vesz­nek részt vele a dallasi bemutatón.

Next