Esti Hírlap, 1987. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-01 / 204. szám
BAZILIKA ÁCSOK A TETŐN Ácsok dolgoznak a Szent István-bazilika tetőszerkezetén. A kupola után tehát az épület többi része is felújításra szorul. Leromlott állapotáról nemcsak a rendszeres látogatói győződhetnek meg — például arról, hogy becsurog az eső —, hanem azok is, akik vetnek egy pillantást felvételeinkre. A látvány bizony meglehetősen elszomorító. Méltatlan a történelmi épülethez, az immár a Szent Jobbot is őrző Bazilikához. Jelenleg a szentély fölött dolgoznak a Középületépítő Vállalat munkásai. Sajnos, a pénzhiány hátráltatja a felújítást, csak a tető egy részén áll módjukban végleges borítást készíteni, a másutt éktelenkedő beázásokat csak ideiglenesen tudják megszüntetni. Az épület teljes felújítása legalább tíz évig tart majd. (MTI-fotó: Baric Imre ferv.) Betanított lakatosok A bátonyterenyei Zsinkó Vámos Szakmunkásképző Intézetben kísérletként betanított munkásképzés kezdődött varrónő- és lakatosszakmában. Az osztály tanulói hetente két napot az iskolában, hármat a munkahelyen töltenek. A kísérleti osztályba olyan gyerekeket vettek fel, akik általános iskolai tanulmányaikat kisegítő vagy egyéb speciális intézetben végezték. A képzés két esztendeig tart. A végzetteket a Salgótarjáni Ruhagyárba, a megyei állami építőipari vállalatnál, a Fűtőbernél és a Ganz-MÁVAG mátranováki gyárában várják. RETORZIÓ NÉLKÜL Történt, hogy a múlt esztendő végén a Duna Csokoládégyárban dolgozó Németh József előállt a farbával, javasolta Fehér Istvánnak, akinek szemétszállítás volt a feladata, hogy a hulladékcepekedés helyett inkább mogyorózmandulát hordjon ki a raktárakból. Németh mindjárt kiviteli tervet is mellékelt ötletéhez. A mogyorót, mandulát zsákokban kell elhelyezni a szemetestartályok aljába, arra ráönteni a valódi szemetet, amit aztán majd beleborítanak egy teherautóba. Valósággal beszippantja a csónakot Veszedelmes duzzasztó Tragédiák színhelye ♦ Tiltott vízi út Még mindig nem ültek el az augusztus 20-án, Mosonmagyaróvárnál történt szomorú vízi tragédia hullámai. Négy fiatal nővel borult fel az evezős csónak, amely Győr felé tartott a Mosoni-Dunán. A csónak a duzzasztó örvényébe érve felborult. Egyik utasának, egy 23 éves fiatal nőnek a holtteste még mindig nem került elő. A tragédiát fokozta, hogy a szerencsétlenül jártak segítségére siető tűzoltók motorosa is felborult a két tűzoltó, Sági László őrmester és Sántha Ferenc törzsőrmester a vízben lelte halálát. Harmadik társuk, Molnár Csaba őrmester még mindig életveszélyes állapotban van a győri kórházban. Mi baleseteket? Több vízügyi szakemberrel beszélve, úgy tűnik, mindennek okai a figyelmetlen, életüket könnyelműen kockáztató evezősök. Számos jelzés mutatja, hogy tilos a forgalom ezen a szakaszon. Ezenkívül van egy 150 méter hosszú elkerülőcsatorna is. MEG KELL SZÜNTETNI Valóban igaz, hogy aki figyel, elkerülheti a veszélyt. De a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A Győr-Sopron Megyei Tűzoltó Parancsnokságon nem egészen osztják ezt az indoklást. Valóban ki vannak rakva az előírt hajózási jelzések. Ezeket azonban az evezősök nem nagyon ismerik. Az evezősöknek Magyarországon nem kell vízi jártassági vizsgát tenniük. Bárki, bárhol csónakkal vízre szállhat. A duzzasztó közelről hídnak látszik a vízről. Amire már látják, hogy mi is van előttük, már nem tudnak kitérni, mert a gyorsan áramló víz valósággal a duzzasztóba szippantja őket. Meg kell ezt a hullámsírt szüntetni. Olyan módszert kell kidolgozni, amely egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi ennek a veszedelmes szakasznak csónakkal való megközelítését. Cseresznyák István EGY EGÉSZ CSALÁD Két évvel ezelőtt egy egész család — apa, anya, kisgyermek — fulladt a vízbe ugyanitt. Ők is csónakkal akartak végigevezni a festői folyószakaszon. Nézzünk szét a tragédia színhelyén. Az említett duzzasztó Mosonmagyaróvár keleti szélén van. Öntözési célokra építették. Közepes vízálláskor mintegy 50 méter széles itt a meder. A duzzasztóban a vízszélesség azonban csak 21,5 méter. A víz mozgása felgyorsul, érvényessé válik, s mintegy másfél méteres esése is van. A gyanútlan evezősök, mire észbekapnának, már fel is borulnak. Hogyan lehetne megakadályozni a gyakori ví SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL Jövedelmezőbb kohászat Az ipar szerkezetátalakítási programja mozgásba hozta a Salgótarjáni Kohászati Üzemek valamennyi gyáregységét, részlegét: első lépésként ismét kiszámították termékeik jövedelmezőségét. A gyártmányszerkezet módosítására, a fejlesztésre ennek alapján kerül sor. Az egyik legfontosabb feladat a hideghengermű rekonstrukciójának meggyorsítása. A rekonstrukció 10 százalékkal növeli a termelést, s ami még fontosabb, olyan hengerelt lemez gyártását teszi lehetővé, amely előnyös áron értékesíthető a tőkés piacokon. A kovácsológyárban alkalmazott félmeleg kovácsolás és hidegfolyatásos technológia a legmodernebb eljárások közé tartozik, az így készült alkatrészek méretpontosak, a megrendelő megtakaríthatja a megmunkálás költségeit. Csakhogy erről a piac keveset tud, ezért a drága berendezések kihasználatlanok. Fontos tehát a marketingmunka megjavítása, így a berendezések teljesítménye akár megháromszorozható. A huzalműben a piaci igények változásai — a vastaghuzalfélék iránti kereslet csökkenése — okozott termeléskiesést. A megoldást a feldolgozott huzaltermékek választékának és értékesítésének növelésével kívánja elérni a gyáregység. A vállalat — ritka ez a kohászati üzemeknél — emberemlékezet óta nyereséggel dolgozik, négymilliárd forint értékű termékeiből egymilliárd forint értékű áruja mégis veszteséges. A szerkezetátalakítás alapvető célja, hogy ez a veszteség megszűnjön, és a jelenlegi ötszázalékos jövedelmezőségi arány tartósan hat-hét százalékra emelkedjék. Bár egyik-másik cikk törlése a terméklistáról elkerülhetetlennek látszik, alapelv, hogy a veszteséges termékeket nem a gyártás megszüntetésével kell nyereségessé tenni, a jövedelmezőség növelését pedig nem áremeléssel. KUKÁBAN, SZEMÉT ALATT LOPTÁK KI A GYÁRBÓL Mogyorótolvaj „mókusok ” Följelentés, nyomozás, bírósági tárgyalás Kétségtelen: finom csemege a mogyoró, nemkülönben a mandula. Ám hogy valaki mindjárt egy tonnányit tüntessen el illegálisan a török és hazai csemegéből, az már fölöttébb furcsa. Márpedig ez történt. A 24 esztendős Fehér István és hét társa megszállottan, mókusmódra gyűjtögette a mogyoróhalmokat. De nem az édességboltokból szerezték be a 110 ezer forintot érő ínyencséget. A tipp bevált, tavaly augusztustól élni kezdett a mogyoróvonal. Igaz, kisebb akadályokkal működött: néhanap egy-egy csokoládégyári dolgozó fölfedezte a szemétben a zsákokat. Fehér Istvánnal és Németh Józseffel viszont akkor sem történt semmi. Ugyanis e földerítéseket retorzió nem követte. HETEN VOLTAK Ám úgy tűnik, csökkenőben voltak a mogyoró-, mandula-tulajdonjogot tiszteletben tartók, s szaporodtak a szemfüles tolvajok. Az üzletbe mind többen kapcsolódtak be: 1987 januárjára már heten csempészték zsákokba, dugták a szemeteskukába az értékes édességipari alapanyagot. Ez viszont már feltűnt a X. kerületi Ihász utcai dunásoknak. Ismeretlen tettest jelentettek föl, s rövidesen, két hónap múltán ismételt följelentéssel éltek. A rendőrségen hamar rájöttek, hogy a két ügy voltaképp egy, s a tettesek is azonosak lehetnek. A nyomozás során már többen emlékeztek a néha fölfedezett mogyorós-, mandulászsákra, gyorsan kikerekedett az ügy, amelyből rövidesen bírósági tárgyalás lesz. Fehér István, Németh József, valamint hat társuk ügyét lopás vádjával tárgyalja dr. Lassó Gábor tanácsa. Bencze Szabó Péter KÖLTÖZŐ MADARAK Megkezdődött a Készülődnek a nagy útra a költöző madarak, megkezdődtek a nyár végi vonulások. Legszínesebb tollazatú madaraink, a gyurgyalagok már megindultak a Tisza és a Maros menti tájakról, elhagyták a folyók, meredek agyagos partjaiba vájt fészkeiket. Sorra üresednek meg a tanyaépületek kéményeire, a villanyoszlopokra épített gólyafészkek. Az alföldi mezőkön, főleg a természetvédelmi területeken csapatokba verődtek a hosszú lábú, méltóságteljes járású madarak. A magyarországi gólyák mintegy tízezer kilométert tesznek meg, mire eljutnak téli hazájukba, Dél-Afrikába. A Földközi-tenger fölött átkelnek Afrikába, ahol a Nílus feletti „légi folyosón” haladnak déli irányba. Általában csak november végén érkeznek célba. A vonulási útjukat régóta figyelemmel kísérő kutatók megállapították, hogy a gólyák életkora tizenöt-húsz évre tehető, s a legfiatalabbak közül nagyon sok elpusztul a költözés időszakában. Magyarországon a gólya szigorúan védett madár, s a költési időszakban rendszeresen tartott gólyaszámlálások szerint szerencsére nagy a szaporulat is. (MTI)