Esti Hírlap, 1988. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

BUDAPEST Csővizsgálat kézi kamerával Vállalati szabadalom alapján már a második ké­zi kamerás hibael­len­őrző rendszert helyezték üzembe a Fővárosi Csatornázási Műveknél. Korábban a fel­színről irányított kis ko­csikra szerelt kamerákkal vizsgálták a csatornák álla­potát, de a 80 centiméternél nagyobb átmérőjű vezeté­keknél ez a felvételi mód erősen torzított képet ad. A vállalatnál ezért felkészül­tek a torzítást kiküszöbölő kézi kamerás ellenőrzésre. A tehergépkocsira épített vizsgálati helyről rádiókap­csolatot tartanak a csator­nát kézi kamerával vizsgá­ló búvárral, a gépkocsiban lévő monitorokkal ellen­őrizve a csatorna állapotát. Ha a további munkákhoz ez szükséges, videomagnóval vagy fényképfelvétellel rög­zítik a hibát. Az új mód­szerrel a fővárosi csatorna­­hálózat kétharmad részét kitevő, 80 centiméternél na­gyobb átmérőjű vezetékek­nél is megbízhatóbban je­lölhetik ki a javításra szo­ruló szakaszokat. SZÁZHÚSZEZREN JELENTKEZTEK Pedagógusok rákszűrésen Két szakaszban • Kezdeti nehézségek Nemrégiben több mint százhúszezer pedagógus je­lentkezett rákszűrésre. A közelmúltban zárult első szakaszban hatvanezrüket vizsgálták szerte az or­szágban az erre kijelölt in­tézményeiben. A napokban elkészült első összegzések­ről Vasvári Arthurné, a pedagógus-szakszervezet munkatársa tájékoztatott. Hiányos ismeretek — Az akció felénél tar­tunk, s mint minden új kezdeményezés, ez sem volt mentes a kezdeti ne­hézségektől. A vizsgálatok elején még nem tisztázó­dott, hogy kik és hol szűr­jenek. Volt rendelő, ahol két beteg ellátása között hívták be vizsgálatra a je­lentkezőket. A pedagógu­sok egy részénél erős volt az ellenállás a vizsgálattal szemben. De végül is az önként jelentkezők fele már túl van a szűrésen. A pedagógustársadalom mintegy 55 százaléka vizs­gáltatta meg magát. Ez jó arány. Ám, viszont, ha azt vesszük, hogy majdnem a felük nem , akkor már nem lehetünk igazán elé­gedettek. — Mi tartotta vissza kol­légáikat, hogy megvizsgál­tassák magukat? — Elsősorban az életkor megítélése. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy csak 30-35 éves kor után kell jelent­kezni szűrővizsgálatra, ko­rábban nem betegedhetnek meg. — Mire alapozták ezt? — Csakis hiányos egész­ségügyi ismeretekre. A pe­dagógus pedig mindenkép­pen kulcsember: nemcsak saját egészségét védi, de magatartása ebben a kér­désben is példamutató­ között, ott jobb volt a részvételi arány. Baranya megyében például az orvo­sok a szűrések előtt felke­resték az iskolákat. Rövid előadásokat tartottak, be­széltek a vizsgálatok mód­járól, és arról, hogy mi­ként készüljenek a szűrés­re. Békés és Vas megyé­ben, valamint a főváros III. és XX. kerületében is jó eredményekről számol­hatnak be a szervezők. I., XI. kezelés: azonnal kevesen mentek az I., az V. a VIII. és a XI. kerületekben a vizsgálók­ba. A megyék közül Sza­bolcsban szinte el sem kezdődtek a vizsgálatok. Volt olyan hely is, ahol a pácienst a szülész küldte az onkológushoz, aki az egészségügyi osztályra ta­nácsolta a jelentkezőt, és sehol nem akarták vállal­ni a szűrést. — Milyen eredmények­kel zárult a vizsgálat első szakasza? — A becsült adatok sze­rint kollégáink harminc százalékánál találtak vala­milyen elváltozást. Ezen belül tíz százalékuknál fe­dezték fel a daganatos be­tegségek kezdeti vagy sú­lyosabb formáját. Termé­szetesen a kezeléseket azonnal elkezdték. Dévai Kovács Gyula Körmenden, a Somogyi Béla Körzeti Általános Iskola eddigi diákotthonát a jó tanulmányi eredményei, a di­ákság aktív közéleti, kulturális tevékenysége elismeré­seként kollégiummá minősítette át a Művelődési Minisztérium. (MTI Fotó: Czika László) OLYAN, MINT A JÓ BARNASZÉN Tüzelő szalmából Háromszáz tonna szal­­mapelletet — szalmából préselt, más adalékokkal kevert tüzelőanyagot — ál­lított elő a múlt hónapok­ban az Agárdi Mezőgazda­­sági Kombinát sm­atelepi gazdasága. A parafadugóhoz ha­sonló formájú termék fűtőértéke megegyezik a jó minőségű barnaszene­kével, s minden kazán­ban, tüzelőberendezésben jó hatásfokkal égethető. Előnye, hogy nem szeny­­nyezi a környezetet, füst­gáza nem tartalmaz káros anyagokat, hamuja alig van, s akár zsákokban is tárolható. A sinatelepi gazdaság a jelenleginél több szalma­­pelletet tudna készíteni, de egyelőre csak mérsékelt kereslet mutatkozik az új termék iránt, pedig a fűtő­anyagot a magánfogyasz­tók a barnaszénével azonos áron, tonnánként 1400 fo­rintért vásárolhatják meg. A szakemberek szerint a mérsékeltebb érdeklődés oka elsősorban az, hogy nincs még forgalomban nálunk olyan tüzelőbe­rendezés, amelyben fo­lyamatosan — tehát is­mételt tűzgyújtás nélkül — égethető lenne a szal­­mapellet. A sinatelepi gazdaság a következő években is foly­tatja a gyártást, a pellet­­készítéssel ugyanis hasz­nosítani tudja saját és a környező gazdaságok szal­matermését, kihasználja az év egy részében nem műkö­dő lucernalisztüzemét. Iskolák, arányok — Milyen egyéb okok nehezítették a vizsgálato­kat? — Voltak, akiket a be­tegségtől — illetve annak tudatától — való félelem tartott vissza. Sokan má­sok úgy gondolták, hogy magánorvosnál jobb az el­látás. Téves felfogás ez, hiszen szűrni csak jól fel­szerelt laboratóriumi hát­térrel lehet. — Ahol jó kapcsolat ala­kult ki orvos és páciens COMMODORE KLUB Pályázatra érkezett számítógépes programok Eredményesen zárult a fogyasztási szövetkezetek munkáját segítő számítógé­pes programok kidolgozá­sára meghirdetett pályázat. A Szövosz Továbbképzé­si és Oktatási Központjá­nak Commodore Klubja felhívására csaknem harminc pálya­művet készítettek el a programszerzők, számí­tástechnikai csoportok, gmk-k és egyéni pályá­zók. A bírálóbizottság a be­nyújtott munkák kéthar­madát hasznosíthatónak ta­lálta, tizenhatot már át is adtak a klubtagsággal ren­delkező áfészeknek és ta­karékszövetkezeteknek, így, vagyis pusztán tagságuk révén, több mint száz szö­vetkezet ingyenesen jutott a programhoz, a többiek díj ellenében kaphatják meg azokat. A bevezetésre ajánlott számítástechnikai modellek átfogják a szövetkezeti ke­reskedelem, a pénzügyi és a szervezési munka fonto­sabb területeit. A program­­készítők gyorsan alkalmaz­kodtak a gazdálkodás új igényeihez, így máris több olyan program van a szö­vetkezetek birtokában, amely a bérek bruttósítá­sát, vagy a személyi jöve­delemadó számítását köny­­nyíti meg. A pályázók készítettek programot az árukészletek értékének gyors felmérésé­hez, továbbá a jövedelem­érdekeltségi rendszerben üzemeltetett Áfész-boltok és vendéglők munkájának folyamatos értékeléséhez is. A szövetkezetek nagy része szerződéses termeltetést folytat, zöldségtermelésre és állattartásra köt szerző­dést a kistermelőkkel, szakcsoportokkal; e munka nyilvántartá­sára szintén elfogadtak egy újszerűen kidolgo­zott számítógépes prog­ramot. A pályázatot kiíró Com­modore Klub —, amelyhez­­9987-ben több mint 30 Áfész, illetve takarékszö­vetkezet csatlakozott — már csaknem másfél száz tagot számlál. A klub újabb programok elkészí­tését rendelte meg a sike­resen szereplő számítás­­technikai szakemberektől. MEGJEGYEZZÜK Egy kísérlet jövője A fővárosban a nyolcva­­­­nas évek elején épül­tek először nyugdíjasházak, s napjainkra kiderült, hogy teljes egészében nem vál­tották be a hozzájuk fűzött reményeket. Jóllehet, az orvosi ellenőrzést és fel­ügyeletet, az étkezést biz­tosítják, a beköltözés sok embernek nagy anyagi te­her. Nemcsak a használat­bavételi díjat fizetik meg, hanem a régi lakásuk fel­újítását is. A nyugdíjashá­zak magasabb komfortfo­kozata miatt lényegesen magasabb a lakbér is. To­vábbi gond, hogy a nyug­díjasházak zöme nem a belterületen épül, márpedig a korábbi lakóhelyüktől távol, külső kerületekbe nem szívesen költöznek. Nem váltak be a lakás­­mobilitással kapcsolatos remények sem. A nyugdí­jasházak eredetileg azzal a szándékkal is épültek, hogy lakóik i­teni helyüket nagy alapterületű tanácsi laká­sok leadásával váltják meg. A nyugdíjasházba vi­szont zömmel olyanok köl­töznek, akiknek rossz minő­ségű, kis lakásuk van. Némi könnyebbség, hogy az 1986-os évtő­l azok is kér­hetik felvételüket, akik OTP-lakást adnak le. A hosszadalmas, bürokratikus megkötések miatt erre ke­vés példa van, ráadásul a tanács sem tud mit kezde­ni az OTP-lakásokkal. A szabadpiacon nem értéke­sítheti, a listán szereplő lakásigénylők viszont nem tudják megfizetni. Néhány nyugdíjasházban világossá vált az is, hogy nem szerencsés csupa idős embert összezárni. Mindezek ellenére a fő­városban most is óriási az igény a nyugdíjasházak iránt. A kerületi tanácsok a házi gondozás szűkös le­hetőségeinek tudatában gyakran a nyugdíjasházat javasolják az édeklődőnek. Sokan nem is tudják, mire vállalkoznak Amikor meg­ismerik a részleteket, visz­­szalépnek. Mindezt annak kapcsán említem, hogy érdekes kí­sérletbe kezdtek a főváros­ban: szövetkezeti típusú nyugdíjasház épül a Ha­vanna-lakótelepen. A kí­sérlet jövője azon is múlik, hogy sikerül-e megterem­teni a működéshez szüksé­ges jogszabályi feltétele­ket; a részletekről tehát korai lenne beszélni. Any­­nyit érdemes megjegyezni, hogy az üdülőszövetkezet­hez hasonlóan bérlői jogokat lehetne vásá­rolni. Pénzzel és nem lakással lehet meg­váltani a bekerülést. A szándék mindenképpen di­cséretes, ám a régi nyugdí­jasházi konstrukcióval szemben a szövetkezeti forma az idősgondozás va­lamennyi problémáját alig­ha oldja meg. É É­rdemes említeni a ná­­lunk fejlettebb szo­ciálpolitikával rendelkező finnek példáját. Széman Zsuzsa szociológus egyik tanulmánya szerint a fin­nek a hatvanas években úgy vélték: az idősgondo­zást korszerű intézmények­kel teljesen meg lehet ol­dani. A kudarcok tanítot­ták meg őket arra, hogy helyesebb, ha az idős em­bereket nem szakítják ki korábbi környezetükből. Az otthoni gondozással kap­csolatban a szociológus annak a 94 éves asszony­nak a példáját említi, aki távol a külvilágtól, egy ta­nyán él. A faluközösség be­vezetné lakásába a vizet, de az asszony, a mai napig a kútról hordja az inniva­lót, mert „jobb ízű". He­tente kétszer jön hozzá a szociális gondozó napi négy órára, minden héten begu­rul a tanyára a mozgó ABC. Egyszerűbb lenne, ha valaki bevásárolna helyet­te, ám az asszony meg len­ne fosztva egy eseménytől és az önálló választás lehe­tőségétől. Bár a finnek az otthoni gondozásra helyezik a hangsúlyt, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kor­szerű intézményeik. A kór­ház típusú szociális ottho­noktól a szolgáltató típusú nyugdíjasházakon át a ma­gánkézben lévő otthonokig sokféle forma létezik. A szociális otthonok a falvak­ban a kulturális közpon­tokhoz kapcsolódnak, aho­va fiatalok is járnak zene­órára, ebédelni, így az öre­gek a szociális otthonban is naponta kapcsolatban van­nak a fiatalokkal, nem ér­zik elzárva magukat. Vi­­sszatérve a szövetke­­­zeti alapon szervező­dő nyugdíjasházra: az ötlet jó, de csak akkor, ha ez a forma nem válik kizáróla­gossá, s ha csupán újabb színnel kívánja gazdagítani a palettát. A jövőben mindinkább azzal kell szá­molni, hogy az igények differenciáltabbak, mint amit egy nyugdíjasház gar­zonlakása ellátással együtt megoldhat, vagy amit a há­zi gondozásban a heti egy­szeri takarítás és az ebéd­­kihordás jelent. Van olyan ember, aki a garzon helyett másfél szobát szeretne, a másik azt kívánja, hogy vele lakhasson az unokája is. Egy másik családnak elég lenne, ha tisztes fize­tésért vállalná valaki a ház körüli munkák elvég­zését. És annak is kell se­gítség, aki továbbra is a kútról akarja hordani a vizet... Nagy Andrea FI-KARCOLA­TOK — Elkapkodták az orrom elől a Magyar Közlöny 52. számát, benne a várható árváltozásokkal. — Semmi vész. Vedd meg a Csillagászati Közle­ményeket. ★ A Vízijármű-építő Társ­szövetkezet igazgatósági ülésén arról tanácskoznak, hogy milyen fantázianevet adjanak termékeiknek. Egy jó javaslat: — Nevezzük el kartár­sak, Noéról. Az egy rég be­vált bárkamárka. A százéves villamoson egykor kézilukasztóval je­lezték a jegyen az érvé­nyességi időt. Egy döcce­nő miatt a kalauz tévesen kezelt, az utas megkárosít­va érezvén magát, tiltako­zott. A BESZKÁRT-os pe­dig elővette ceruzacsonk­ját, jóízűen megnedvesítet­te nyelvével, és rávezette a jegyre: „Ez a luk, nem luk”. ★ Két rövidlátó párbeszé­de: — Mi után matatsz, öre­gem? — Keresem, de nem ta­lálom a szemüvegem. — Hogyan találnád, ha szemüveg nélkül keresed. Sándor György humo­­ralista a tények ördögi ösz­szejátszása miatt a vádlot­tak padjára kerül. Termé­szetesen ártatlan, de a szörnyű látszat mégis elle­ne szól. Már-már úgy lát­szik, hogy minden bűn nélkül elítélik. S. Gy. azon­ban teljesen tisztára mossa magát az utolsó szójáték jogán. ★ Az asszony este színház­ba szeretne menni, de fér­je fáradt a műszak utáni gmk-tól, tehát ellenjavas­latot tesz. — Emma, nem trial Az angol televízió mű­sorra tűzi a Rózsa Sán­dort. A szereposztásból: Címszereplő miszter Osz­­ter. Csorna Béla

Next