Esti Hírlap, 1995. március (40. évfolyam, 51-75. szám)

1995-03-01 / 51. szám

ü­ l | | megkérdezte \›Kovács L László­ ­ külügyminisztert ! N. — Az ellenzék attól tart, .., hogy a március 21-i Európai \J“/ J ]Stabilitási Értekezletig a kor- ■v mány mindenáron, akár a nem­-j-»­zesi érdekek feladásával is, 'V v megköti az alapszerződéseket Romániával és Szlovákiával. V v Ugyanakkor a televízió 4 két 3 v*" című műsorban azt nyilatkoz,­"V Ja, hogy ha nem sikerül min­­denki számára előnyös alap- ú y szerződést tető alá hozni, az aláírására március 21. előtt nem kerül sor. Lehet, hogy mégsem lesz alapszerződés a konferenciáig? — A kormány, soha sem állí­totta, hogy március 21-e előtt bármit aláírna. Az azonban tény: arra törekszünk, hogy be­illeszthető legyen az Európai Stabilitási Egyezménybe.­­ A tegnapi lapokban Bert­rand Dufourcq, a francia kül­ügyminisztérium főtitkára úgy nyilatkozott, hogy Franciaor­szág nagyon szeretné, ha márci­us 21-ig létrejönne a magyar­­román, illetve magyar—szlovák alapszerződés. Mennyiben befo­lyásolja a kormányt a franciák óhaja? — Ez nem befolyásolhat minket, és nem is fog. Olyan alapszerződést semmiképpen sem írunk alá, amely hátrányos helyzetbe hozza a határon túl élő magyarságot. Ha a tárgyalá­sok során erről nem sikerül megegyezni, nem lesz megáll­apodás. Mi az alapszerződést nem tekintjük célnak, csupán a határon túl élő magyarság bi­zonytalan helyzetét szeretnénk megszüntetni. Ennek eszköze lenne az egyezmény.­­A tárgyalások során meg­vitatják-e a szerződést a hatá­ron túli magyarság képviselői­vel is? — Természetesen. A szlo­vák-magyar alapszerződés ter­vezetét előbb ismerték a szlová­kiai magyarok, mint az ottani kormány. Hozzá kell azonban tenni, hogy jelenleg nincsenek olyan stádiumban a tárgyalá­sok, hogy meg kellene vitatni a különböző pontokat. A végső egyeztetésre az aláírás előtt ke­rül sor.­­ Az ellenzék szerint az len­ne célravezető, ha olyan szerző­dések születnének, amelyekkel a kinti magyar szervezetek legi­tim képviselői is azonosulni tudnának. Önök szerint is felté­tele a megegyezésnek az ő hoz­zájárulásuk? — Meglehetősen furcsa, hogy azok követelik a határon túli magyarság hozzájárulá­sát, akik olyan ukrán—ma­gyar alapszerződést írtak alá, melynek tartalmáról akkor ér­tesült a közvélemény, mikor a parlament elé került ratifiká­lásra. Egyébként nem biztos, hogy sikerül olyan megállapo­dást kötni, amely mindenki­nek megfelelő. Köztudott, hogy rendkívül megosztott a határon túli magyarság. Ha egyik sem ért egyet a tervezet­tel, nem lesz szerződés. De ha háromból egy kifogást érnél, a kormánynak kell döntenie ar­ról, mit tesz. Ez már a kor­mány felelőssége. Fiedler Anna Mária -----­ 1 Xbl. £stiHír£u­ibelföld 1995. március 1., szerda Sokallják az orvosok a kamarai tagdíjat • Újra döntenek a belépőről Egyszer már megszavazta, utána felfüggesztette, és e hét szombatján dönt véglegesen a Magyar Orvosi Kamara képviselő-testülete a kamarai tagdíjakról. Más szakmákéhoz hasonlóan a köztestületivé válás feszültségeit éli át az orvosok kamarája, amióta a praxist folytató szakembereknek kötelező belépni soraiba, miköz­ben meghatározott szolgáltatáso­kat is nyújtania kell. A tavaly ho­zott törvény betűi szerint megala­kult kamara jogutódja a korábban önkéntesen létrehozott egyesület­­nek,amelyn­ek,18 e­zer tagjául­, Amikor elérkeztek ahhoz a pont­hoz, hogy a gyakorló orvosoknak mindenképp be kellett lépniük, az „eredeti” tagok felvetették: igaz­ságtalan, hogy az­ általuk évek so­rán összehozott vagyont — ami fő­ként a működéshez szükséges esz­közökből áll — mintegy ajándék­ként használhassák az újak. Ahogy dr. Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta, ez volt az oka a megszaporodott feladatok ellátásának anyagi megalapozása mellett, hogy erre az évre hatezer forintos tagdíjat és ötezer forintos, úgynevezett regisztrációs díjat szabjanak meg. Mint megtudtuk, szívesen nevezik megemelt első tagdíjnakAhát!plu­s?initerranti ami a jövő­ évtől már háromezerre csökkenne. Meghatározott százalé­kot fizetne ebből is például a nyugdíjas vagy az amellett dolgo­zó, valamint a gyesből, gyedből, élő orvos. Hiába a szép kilátások, hiába vonható le a tagdíj az adóalapból vagy számolható költségként, a kis keresetű — főleg pályakezdő és paraszolvencia-mentes helyen dolgozó — orvosokat havi huszo­nötezer forintos bruttójuk birto­kában arculcsapásként érte a hirtelen rájuk rótt fizetnivaló. Talán ez is az oka, hogy a kama­rai képviselői testület — amely­nek tagjai személyenként 50, őket­ választó omtó álláspontját közvetítik — a szombati ülésen újra áttekinti saját döntését és valószínűleg tovább árnyalja azt. Erdélyi Ildikó Krisnás krumpliosztás Ma délelőtt 11 órától a Blaha Lujza téren minegy 6 tonna bur­gonyát osztanak szét a rászoru­lók között a Krisna-hívők. Az akció a „Hare Krisna ételt az életért” szegényélelmezési prog­ram keretében kerül megrende­­zére. Mint megtudtuk, a nagy mennyiségű burgonyát egy zöld­ségkereskedőtől kapta a szerve­zet. A jelenlegi piaci krumpliára­kat figyelembe véve ez egy na­gyon gavallér felajánlás volt a kereskedő részéről,, de úgy lát­szik, neki is van szíve. Egy em­ber körülbelül 5-8 kilogramm burgonyát vihet haza. A mennyi­ség attól függ, ki mennyire szorul rá az adományra. Weininger Gabriella, a szerve­zet képviselője elmondta: már többször osztottak ki hasonló jellegű akciókon alapvető élelmi­szereket, illetve nyersanyagokat (lisztet, cukrot, zsírt, zöldsége­ket). De előfordult már az is, hogy narancsot, banánt ajánlott fel valaki, és ezt tudták kiosztani a szegények között. Először még sírtak az embe­rek meghatottságukban, mára azonban már hozzászoktak, sőt, egyre inkább igénylik az ilyen jellegű akciókat. ________ Blázsovics Megújul a szabványosítás is A szabvány alkalmazása ezen­túl nem állami előírás lesz, hanem a gyártók önkéntes elhatározásán múlik, akarnak-e hozzá alkal­mazkodni — mondta a szabvá­nyokról és az ellenőrző, tanúsító szervezetek akkreditálásáról szó­ló törvényjavaslatról szólva sajtó­­tájékoztatóján Soós Károly Atti­la. Az Ipari és Keresekedelmi Mi­­niszisztérium államtitkára azt is hozzátette: mivel az export 60 százaléka az Európai Unió orszá­gaiba irányul, a termelőknek lét­érdekük, hogy a honosított nem­zetközi szabványok alapján állít­sák elő termékeiket. Az akkreditálás azt jelenti, hogy a minőséget, megfelelőséget vizsgáló­­laboratóriumok és intéz­mények szintén nem állnak majd állami felügyelet alatt. Míg eddig főként külföldi tanúsításokat igyekeztek beszerezni a gyártók, ezután az akkreditált hazai tanú­sítók is garantálhatják a megfele­lő minőséget. Az államtitkár azt is bejelen­tette: a mai állami hivatalokat várhatóan még az idén két új váltja fel: a Magyar Szabványü­gyi, valamint a Nemzeti Akkredi­­tációs Testület. Dunántúli ármozgás A hét végi esőzések miatt erőteljesen megnövekedett egyes nyugat-dunántúli folyók, patakok vízhozama. A területi­leg illetékes Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság több árve­szélygócot is regisztrált, s a ke­zelésükben lévő egyik helyszí­nen, a Zala megyei Alsószenter­­zsébeten a falu bekötőútját el is öntötte a Kerka-patak. A Kerka máshol is okozott gondot. Tormaföldénél kétmé­teresre nőtt a máskor keskeny, csekély vízhozamú patak. Gál Róbert, az igazgatóság árvízvé­delmi csoportvezetője az Esti Hírlappal közölte, hogy első fo­kú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Rába-folyó körmendi szakaszán. Ez a szol­gálat a töltések fokozott ellen­őrzését, megerősített figyelését jelenti. Gál szerint többször tíz­milliméter csapadék hullott le ezen a területen, s az osztrák­­magyar határfolyón, a Pinkán levonuló árhullám is növelte a Rába vízhozamát, így a folyó víznagysága elérte a három mé­tert. Az áradás amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is vonult, és tegnap reggel fel lehetett ol­dani az árvízvédelmi készültsé­get. A vízügyi illetékes össze­foglalta, hogy nem keletkeztek anyagi károk, s az árvízvédelmi töltések is jól bírták a megnö­vekedett víznyomást. Lapunk kérdésére Gál el­mondta, hogy a talaj adottságá­tól függően általában jobb mi­nőségűek a területükön levő ár­­vízvédelmi töltések, mint pél­dául az Alföldön, hiszen ott a szikes talaj okoz problémákat. Itt gyeptakaró fedi a töltéseket, amelyeket az 1965-ös árvíz után úgy építettek meg, hogy a megnövekedett vízmennyiség­nek is ellenállhassanak. Gál szerint nem is a töltések minő­sége okoz problémát, hanem az igazgatóság létszáma. Megfelelő az irányító személyzet, viszont kevés fizikai munkás teljesít náluk szolgálatot. Esetleges ár­vízveszélykor ezért külső segít­séget kell igénybe venniük, s re­ményük szerint a kárelhárító munkában számíthatnak a ha­tárőrség, illetve a polgári véde­lem segítségére. ______ G. K. I. A kávé szennyezett, de nem mérgező . A szennyezett kávé csak más országokban. A fent említett lassan alakíthat ki vesebetegsé- 10 mikrogramm az egészségügyi get, és az Ochratoxin-A egy idő határérték. Ha a kávéban 10 és 20 után kiürül a szervezetből, mikrogramm között van az Och- Egyébként sem lehet annyi kávét ratoxin-A, akkor ezt keverési és inni, hogy az emberben ez a be­­pörkölési eljárások során eltünte­­tetség kialakuljon, ugyanis tilt belőle. Úgy már forgalomba előbb koffeinmérgezést kapnánk lehet hozni, de természetesen ad­­tőle — hangzott el az Országos­hoz előbb ismételt minőség­ ellen- Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és őrzés, majd engedély szükséges, az Országos Élelmezés- és Táp- Sohár Pálné, az OÉTI­lálkozástudományi Intézet (OE­ főosztályvezetője elmondta, TI) sajtótájékoztatóján, hogy október óta figyelik a ká-A fent említett két hivatal en- vét a határokon, és a kifogásolt nők ellenére arra kéri a lakosság mennyiség aránya egyre csök­­get, hogy ne piacon, csak üzletben ken. Októberben a behozott vásároljon, kévét, és ott is csak szállítmányok 43 százaléka volt zárjeg^fetyZírú’laSélf^h­űh^ül?-2'’ ítísét, míg novemberre ez a jég, mert a feketepiaci kávét sen- szám, 21-re, de^emja^rre, 12-ig ki sem tudja minőségellenőrzés csökkent, most’ pé'mg marmbox alá vetni. A nem feketepiaci nővér 1,9 százalékában van Ob­rato­­nyi eredetű élelmiszereket vi- xin-A. Február hónapban érde­­szent, így a kávét is, a határátke­­lés módon csak a déli ország , tökön ellenőrzik. Mintát vesznek gokból érkezett rossz kávé, belőle és a kijelölt laboratórium Ugandából, Burundiból, Indiá­­mokba szállítják. Ha kifogásolt­ból, Elefántcsontpartról, álló­­minőségű szállítmányt találnak,­piából, Guineából, Mexikóból, növelik a vizsgálatok számát. Az Tanzániából és Ecuadorból. Ochratoxin-A nevű anyagból ki- Ezekben az országokban na­­logrammonként több mint 10 gyobb a levegő páratartalma, mikrogramm mennyiséget mutat- ami elősegíti a toxintermelő tak ki. Mint azt dr. Várfalvi Vil­­gomba fejlődését. Ecuadornak ma, az OTH igazgatója elmonda, egyébként csak egyetlen szállít­­ez a mennyiség kisebb a nyugat- mánya volt, melynek súlya európainál. Ezt azért alakították 21 000 kilogramm. Ezzel élt ki így, mert a magyar emberek jó- vissza a Doloár Kft.: nem elló­­val több és jóval erősebb kávét nőriztette újra a pörkölt és el­isznak, mint bármely más nemzet, kevert kávét, s anélkül forgat­ráadásul itt az átlagpolgár egész- mazta. ____ légügyi állapota is rosszabb, mint G. K. Csecsemők a pszichológusnál /fo bűL—­ Lelki bajok a kezdet kezdetén Magyarországon egyedülálló, a laikus számára első hallásra me­­göbbentő dologra vállalkoztak az Ego Pszichoanalitikus Klinika munkatársai: csecsemőkonzultációt indítottak néhány hetes apró­ságok számára A négy éve alakult, elsősor­ban gyermekek és fiatalok lelki problémáinak megoldásában segédkező klinikán a mentális kezeléseken túl gyermek-pszi­­choterapeuták képzése is zajlik. A hároméves posztgraduális oktatáson részt vevő pszicholó­gusok programjában az előadá­sok és szemináriumok mellett kiemelt jelentőségű az anya­gyermek viszony mélységeibe betekintést engedő, úgynevezett csecsemőmegfigyelés. A leendő gyermek-pszichote­­rapeuták, az anya és a kis jöve­vény kórházból való hazatéré­sétől számítva másfél évig he­tente egy órát töltenek kettő­jükkel. A klinikát vezető Dr. Ingusz Iván szerint ebben az időszakban pótolhatatlan ta­pasztalatra tehetnek szert nö­vendékeik: anya és gyemeke ősi kapcsolatának válhatnak vala­miféleképp részesévé. Megta­nulhatják, hogyan alakítsák ki velük — és később többi páci­ensükkel is — azt a megfelelő távolságot, ami még nem hideg, mégis kívülálló viszonyt garan­tál, aminek kialakítása után nem avatkoznak be a megfi­gyeltek életébe a „gyakorno­kok”. Kiváló gyakorlóterep az említett viszony annak megta­pasztalásához is: hogyan mű­ködnek az elhárító mozzanatok már egy csecsemő esetében is, amikor az édesanya valamit rosszul kommunikál feléje. A csecsemőmegfigyelések si­kerén felbuzdulva indította út­jára az Ego Klinika az újszülöt­tek és édesanyjuk számára rendszeresített konzultációját. A kicsinyek ugyan nem tudnak beszélni, testükkel — pl. bőrki­ütéssel, hányással, asztmatikus rohamokkal, nem alvással — azonban pontosan jelzik: vala­mi nincs rendben. A kezelésre szoruló apróságok a szervi okok kizárása után érkeznek a klini­kára. A szakember szerint az anyá­hoz szorosan kötődő, s éppen ezért minden rezdülésére érzé­keny kicsinyek ezekkel a jelzé­sekkel gyakran éppen a mama szorongásairól, félelmeiről ad­nak hírt. Ilyenkor a pszicho­analitikus igyekszik úgymond tolmácsként működni közöttük: megpróbálja visszatükrözni és a felismertetés által feloldani azt az esetleges problémát, ami kettőjük között látszik. _____ —kő— Leváltották a Matávot Kedden éjféltől a Kelet-Nóg­­rád Com. Rt. (KNC Rt.) végzi a távközlési szolgáltatást a 32-es úgynevezett primer körzetben, miután a Nógrád megye keleti felében koncessziót nyert tár­saságnak sikerült az utolsó részszerződést is aláírnia a Ma­táv Rt.-vel a szolgáltatás és a vagyon átvételéről. Ezt a tár­saság keddi sajtótájékoztatóján jelentették be. Elhangzott az is, hogy erre az aktusra a terve­zettnél fél évvel később került sor, miután a koncessziós tár­saság és a Matáv között az érin­tett vagyon értékét illetően ko­moly viták voltak. A magyar­­amerikai—dán KNC Rt. a könyv szerinti érték 67 százalé­káért lett tulajdonos. A társaságot 1992-ben a ré­gió hatvan önkormányzata hoz­ta létre, a Műszertechnika Rt. közreműködésével, mindössze 20,5 millió forint alaptőkével. Ezt egy évvel később 70 millió­ra emelték, amikor a Hungarian Telephone and Cable Corp. (HTCC) is csatlakozott. Tavaly nyáron a Telekom Denmark is betársult a vállalkozásba, amely májusban írta alá a kon­cessziós megállapodást a mi­nisztériummal. Eredetileg 1993 decemberére ígértek telefont a kelet-nógrádi települések lakói­nak, de miután maga a kon­cessziós pályázat is késett egy évet, és azután a Matávval való alku is majdnem ennyi időbe telt, úgy tűnik, legkorábban ez év végére tudják ígéretüket tel­jesíteni. A több mint ötmilliárd forint értékű beruházás megvalósítása azonban már a szolgáltatás és vagyon átvételéről folyó tárgya­lások közben megkezdődött. A salgótarjáni központépületben rövidesen üzembe helyezik a Sie­mens cég negyedmilliárd forint értékű, 25 ezer vonalas digitális központját, amely gyakorlatilag a hálózat fejlesztésének alapját teremti meg. _______ Kárpáthy

Next