Esti Hírlap, 1995. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

1995. szeptember 1., péntek belföld Bokros: a kormány tatarozás alatt is nyitva van A tegnapi kormányülést követő­en Bokros Lajos pénzügyminisz­ter saját meghatározása szerint örömteli bejelentéseket tett. Kö­zölte, hogy a kormány jóváhagy­ta a jövő évi költségvetés sarok­számait, az alkalmazandó szemé­lyi jövedelemadó-táblát, állást foglalt az önkormányzati finan­szírozás módjáról, és meghatá­rozta a jövőre alkalmazandó havi csúszóleértékelés mértékét is. Bokros hangsúlyozta, hogy a márciusban elkezdett stabilizáci­ós program első eredményeinek tükrében a kabinet határozottan állást foglalt a folytatásról. Szá­madatokkal bizonyította, hogy az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollárt tett ki, a második negyedévben a három havi deficit 625 millió dol­lárra csökkent. Az év végére várható folyó fi­zetési mérleghiányt 3 milliárd dollár körül prognosztizálta a pénzügyminiszter. A költségvetés helyzetével kapcsolatban kijelen­tette, hogy az előrejelzések szerint a pótköltségvetés által meghatá­rozott keretek tarthatóak. Bokros kifejtette a mérséklődő infláció szerepét is. A megszorító intézke­dések ellenére a gazdasági növe­kedés nem torpant meg, s többek között ennek is köszönhető, hogy idén összességében 28-29 százalé­kos pénzromlás várható. A java­solt személyijövedelemadó-táblá­­zattal kapcsolatban közölte, hogy a legfontosabb változás szerint megszűnik a nullkulcsos sáv és 150 ezer forintos évi jövedelemig 20 százalékos adót kell fizetni. Bokros hangsúlyozta, hogy a kor­mány javaslata alapján emelke­dik jövőre a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a je­lenlegi 10 százalékról 12 száza­lékra módosulhat. A Jegybank Tanács állásfoglalásának megfe­lelően a januártól alkalmazandó havi csúszóleértékelés 1,2 száza­lék lesz. Az önkormányzatok le­endő finanszírozásával kapcsolat­ban vázolta, hogy a kormányta­gok jelentős vita után egyetértet­tek abban, hogy a hivatalok 414,5 milliárd forintot kaphatnak. A pénzügyi és a belügyi tárca illeté­kesei abban egyetértettek, hogy a személyijövedelemadó-bevételek 36 százalékát vissza kell juttatni az önkormányzatoknak. A BM szerint az arányosan visszaosztott rész ebből 28 százalék, a PM sze­rint 25 százalék lehet. Utalt rá, hogy a pénzügyminisztériumi ja­vaslatot fogadta el a kormány, s felhívta a figyelmet, hogy a dön­tés még megváltoztatható, mert ezen nem múlhat a koalíció sorsa. Az ide kapcsolódó újságírói kér­désre kijelentette, hogy a makro­gazdasági kérdésekben a koalíció összhangban, a kormány tataro­zás alatt is nyitva van. G.K.I. ■ Palotásék Horn mellett A Köztársaság Párt programja tartalmazza a Pénzügyminisztéri­um gazdaságirányító szerepének megszüntetését és önálló gazda­sági minisztérium szervezését. Éppen ezért támogatják Horn Gyula ilyen irányú törekvését. Megkérdeztük Palotás Jánost, a párt elnökét, hogy mivel magya­rázzák ezt az elképzelésüket? A Pénzügyminisztérium költ­ségvetési szerv — mondta. — Az a feladata, hogy egy bizonyos gazdasági stratégiához megte­remtse a költségvetési hátteret. Tehát fordított a sorrend. Először a gazdaság céljait kell meghatározni, aztán jöhet a pénzügyi megoldások megkere­sése. Súlyos hiba, hogy ez ná­lunk eddig nem így volt. Ez gaz­daságunk rákfenéje. Palotás János megjegyezte, hogy Horn azon terveivel már nem ért egyet, amelyek újabb tárca nélküli miniszterek kineve­zését vagy más kormányzati szer­vek létrehozását irányozzák elő. A pártelnök véleménye sze­rint a szocialistáknak nem vol­tak kidolgozott gazdasági elkép­zeléseik. Sokkal inkább volt az SZDSZ-nek, mely azokat a szo­cialista politikusokat támogatta és támogatja, akiknek az elvei közel állnak az övéihez. Ilyen volt például Békési és ilyen Bok­ros is, aki ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint elődje, mert az ő tervei is csak pénzügytechnikai kérdések, és a pénzügyi helyzet kezelésére adnak megoldást, nem pedig a gazdaságéra. Palotás kifogásolta, hogy mind a mai napig nem ismerte meg a kormány Magyarország valós gazdasági helyzetét, lehe­tőségeit és a polgárok életviszo­nyait sem. Ezek feltárása helyett kormányzásuk másfél éve az egymás közötti huzakodással telt el, és még ma is a kormány szerkezeti­ felépítésén vitatkoz­nak. — Én nem adnék nekik újabb négy évre bizalmat — mondta Palotás János. Mindazonáltal fontosnak tar­tanák, hogy fennmaradjon a ko­alíció a ciklus végéig. bujdosó ■ BELFÖLDI­­ KRÓNIKA­­­ I A kormánykoalícióval szemben a választások óta most először alakult ki nem­zeti egység, amikor az önkor­mányzati érdekszövetségek és az ellenzéki pártok elutasít­ják, hogy jövőre csak 424,5 milliárd forint állami támoga­tást kapjanak az önkormány­zatok — mondta az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztató­ján Rapcsák András, a KNDP parlamenti képviselője, Hód­mezővásárhely polgármestere. ■ Újra félmillió fölé nőtt jú­liusban a nyilvántartásban szerepelő munkanélküliek száma. A növekedés oka dön­tően az, hogy a munkaerőpia­con tömegesen jelentek meg a pályakezdő fiatalok. A szak­emberek egyébként a követke­ző hónapokban közel 31 ezer ember munkaviszonyának megszüntetésére számítanak, ez az előrejelzésnél ötven szá­zalékkal több. Új parkolási tarifák lépnek ma életbe. Egy fővárosi rendelet értelmében a parko­lás ára óránként akár 200 fo­rint is lehetne — de a Kiskör­úton belüli területeken is csak 120 forint lesz az egyórás par­kolás. " Nincs lakásrendelet Többórás szavazási procedú­ra után sem tudta megalkotni tegnap lakásrendeletét a Fővá­rosi Önkormányzat. Két koncepció csapott össze. Az MSZP-s Vajda Pál főpolgár­mester-helyettes által képviselt javaslat kerületi szintű megol­dást hozott volna úgy, hogy a lakbér megközelítse a társashá­zi közös költség összegét. Győri Péter szabaddemokra­ta képviselő, a szociális bizott­ság vezetője fővárosi összefüg­gésben kívánta szabályozni a lakbéreket. A kerületek döntő többsége a Vajda-féle nézetet támogatta, már csak azért is, mert nem ér­tettek egyet azzal, hogy a szegé­nyebb városrészek alacsonyabb lakbéreit az úgynevezett gaz­dagabbak kiegészítsék. A tegnapi közgyűlés előtt pár nappal elkészült egy harmadik verzió is, de a lényegen ez már nem változtathatott. A szava­záskor egyik sem kapta meg a többséget. Juharos Róbert VII. kerületi képviselő, a Józsefváros főváro­si küldötte az eredmény láttán mélységes csalódásának adott hangot Szerinte Győri és Vajda úr is vereséget szenvedett, a ke­rületeket pedig súlyos kár érte. — Remélem — mondotta a még mindig 20 ezer bérlakást fenntartó Józsefváros képvise­lője —, hogy a főpolgármester levonja a konzekvenciát, meg­szünteti a koalíciós disszonan­ciákat, és a közgyűlés szeptem­ber közepén megalkotja a rég várt lakásrendeletet. K. A. ■ Művelt emberfők sokasága? Kezdődik a tanév, s ilyenkor a közfigyelem kü­lönös kedvvel a közoktatás felé fordul. Hallani és olvashatni iskolák összevonásáról (ami kevésbé fi­noman fogalmazva iskolák megszüntetését jelenti), gazdaságtalanul működő közoktatásról, a pedagó­gus-munkanélküliség már kialakult s még várható mértékéről, a tankönyvek áráról, a taníttatás költ­ségeiről stb. Szóval a materiális ügyeinkről egy­részt, az eszmeiekről másrészt, az „elliberalizáló­dott” pedagógia kiúttalanságáról és nemzetietlen szelleméről. Évek óta ismételten arról, hogy létez­het-e világnézetileg semleges iskolai nevelés, a megvalósuló szabad iskolaválasztás és a tansza­badság nagyszerűségéről, no meg arról, hogy a mű­velt emberfők sokasága a nemzet igazi hatalma. Vita folyik a közoktatás központi (állami) vagy ön­­kormányzati, sőt helyi-társadalmi fenntartásáról és irányításának államosított vagy az autonómiá­kat érvényesítő rendjéről, s — az 1993-ban hozott közoktatási törvény előtt és óta változatlanul — az iskolarendszer szerkezeti felépítéséről. Van azonban egy mélyen húzódó vonulat, ami­ről alig hallani, holott minden véleménynek, kí­vánságnak, stratégiának és intézkedésnek mérték­ként kellene számon tartania. Azt hiszem ugyanis, hogy nélküle tökéletlenül visszhangzik vala­mennyi. Minden bizonnyal a lényegre mutat a magyar társadalom aktuális iskolázottsági színvonala, amely gazdasági lehetőségeinket is befolyásolja és valamiképpen kifejezi a nemzet társadalmi minő­ségét. Érdemes tudomásul venni, hogy az 1990-es népszámlálás adatai szerint a 15 éves és ennél idő­sebb népesség 1,2 százaléka (még mindig) egyálta­lán nem járt iskolába, 20,7 százaléka nem végzett 8 osztályt, 35,6 százaléka csak 8 osztályos végzett­séggel rendelkezik. Mindez együtt a népesség 57,5 százaléka. Más adatokból kiderül, hogy erősödik az a ten­dencia, amely szerint a 8 osztályos végzettség ön­magában már nem elegendő alap a munkaerőpia­con végbemenő mozgás — különösen a munkanél­küliségből való kilábalás — további képzési feltéte­leinek biztosításához. Szükség van legalább a mini­mális szakképzettségi háttér meglétére. De ezen túl is: a 8 osztályos alapiskola elvégzése (önmagában!) csak nehezen nyit utat az intézményes tanulás to­vábbi grádusai felé. Legalábbis nagyobbrészt, leg­alábbis a statisztikai átlag számára. A 8 osztályos végzettséggel sem rendelkezők társadalmi csoport­jai e téren még nehezebb helyzetben vannak. Bár a képzettség a munkaerőpiacon nem old meg mindent, s a munkaerőpiac sem abszolút szín­tere a társadalom létének, figyelemre méltó kép­zettségi törésvonal húzódik a népesség 57,5 száza­léka és 42,5 százaléka között. Vajon mennyire ve­szik ezt figyelembe, akiknek kötelességük lenne? Csomna Gyula,­­ az Országos Közoktatási Intézet Fejlesztési Központjának igazgatója Meg kell pucolni az ablakot Most, hogy hirtelen kitört az ősz, megint csu­kott ablakon keresztül nézek ki a világba. Koszos az ablak, nem látok tisztán. Egy általános iskola van a lakásommal szemben, ma kezdődik a tanév, és például azt sem látom tisztán, hogy a harminc­ezer forint körüli átlagjövedelmű családok hon­nan veszik elő azt a több ezer forintot, amibe a fü­zetcsomagok, írószerek, táskák, tornafelszerelé­sek, tankönyvek kerülnek. És miből fogják fizetni a napi 160 forintos napköziotthoni díjat vagy a száz forint körüli ebédet? Azután azt sem látom tisztán, hogy mit csinálnak, ha megkapja a menet­rendszerinti szövődményes influenzáját a gyerek? Hogyan marad otthon gyereket ápolni a dolgozó anya,­ aki ha ezt kétszer, háromszor megteszi, a mai világban könnyen állását veszítheti. Egyre kevesebb dolgot látok tisztán. Például azt sem, hogy mi a fenétől húzódik idestova két éve ez a nyüves­dabas-sári iskolaügy, amiben már csodaszámba menne, ha maga a kultuszminiszter most a tanévnyitó napjára rendet tudna teremte­ni. Azután azt sem látom tisztán, hogy miért sok az egyetemi oktató, miközben az egyetemi felvéte­li keretszámok az idén is alig voltak bővíthetők, jó, tudom, a legtöbb helyen nincsen hová leültetni a gyerekeket, leülnek a lépcsőre, ha érdekli őket valami. Azután nem látom tisztán a tandíjügyet, miért kell hagyni botránnyá fajulni, a puskaporos politikai levegőben megint tüntetni akarnak a di­ákok, jó, évi kétezer forint valóban nem a világ, de hát épp az imént emlegettem, hogy immár a tanu­lás az általános meg a középiskolában is rém költ­séges, hát még az egyetemen. Egy jobb egyetemi tankönyv több ezer forint, egy jobb körzőkészlet, precíziós vonalzókészlet, a számítógép még drá­gább, de a műszaki fakultásokon ezek ugye nélkü­lözhetetlen eszközök. A szótárakról, amelyek vi­szont minden egyetemen kellenek, ebben az össze­­függésben már szót ejteni sem érdemes. Végezetül nem látom tisztán, hogy a kultuszmi­nisztérium illetékese honnan vette az ötletet, ami­kor tegnap délelőtt a televízióban nyilatkozott, hogy az önkormányzatok beiskolázási segélyt nyúj­tanak, persze lehet, hogy ilyen önkormányzat is akad, az igazság viszont az, hogy a legtöbb helyen mára a segélyezésre szánt keret jószerivel elfogyott. Az pedig már végképp a fantasztikum birodalmába tartozik, hogy számos munkáltató is beiskolázási segélyt nyújt munkavállalóinak. Pedig tudhatná, hogy a mai maszek világban a legtöbb munkaadó a fogához ver minden garast, a lehető legalacso­nyabbra szorítja a munkabéreket, van, ahol már harmadik éve nem volt semmiféle béremelés. Aki­nek nem tetszik, az mehet. Egyes munkahelyeken még a telefonkészülékekre is hívásregisztráló ké­szülékeket szereltetnek, ne a cég pénzén nevelje a munkahelyéről telefonon ke- ______________ resztül a gyermekét az apa vagy az anya. Ha nem spórol a vállal­kozó, miből fizeti ki az év zártával az adót? Szóval mondom, nem lá­tok tisztán. Holnap megpu­coljuk az ablakot. Gádor Iván ■ A koalíció sorsa Hétfőn kimondják a végső szót Az együttműködés javítását szolgáló szándékként értékelik az MSZP országos elnökségében jó néhányan az SZDSZ hétpon­tos javaslatcsomagját. Tegnap egyébként a pártok között és párton belül is intenzív informá­lis egyeztetés folyt. Tanácskozott az MSZP öttagú tárgyalódelegá­ciója is. A hírek szerint az MSZP egyes vezetői számára tárgyalási alapként elfogadható az SZDSZ javaslata, de nem hagyható ki a számításból Horn Gyula minisz­terelnök reakciója sem. Az elfog­adás esélyeit csökkenti: az SZDSZ továbbra is elutasítja Nagy Sándor és Jánosi György kormánytagságát, Kiss Elemér miniszterségéért cserébe pedig Suchman Tamás privatizációs miniszter posztját szüntetné meg. A két koalíciós küldöttség ma délelőtt folytatja az egyezte­tést. De a végső szót várhatóan hétfőn, a koalíciós egyeztetőta­nács mondja ki. A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége felszólítja a Horn-kormányt, hogy a koalíciós torzsalkodások helyett inkább az ország gazdaságának rendbetéte­lével foglalkozzon. Az MDF elnök­sége szerint az MSZP—SZDSZ-ko­­alíció belső hatalmi harca veszé­lyezteti az ország stabilitását. A párt arra törekszik, hogy az ellen­zéki erők mind szorosabbra fűzzék az önkormányzati választásokon kialakult polgári szövetségüket. Főszerkesztő: ACZÉL GÁBOR Felelős szerkesztő: dr. Kéri Tamás Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztők: Bisztricsány Julianna, Császár László, Fekete Zoltán Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Dajka József 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlapkereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201

Next