Esti Hírlap, 1995. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-01 / 205. szám
1995. szeptember 1., péntek belföld Bokros: a kormány tatarozás alatt is nyitva van A tegnapi kormányülést követően Bokros Lajos pénzügyminiszter saját meghatározása szerint örömteli bejelentéseket tett. Közölte, hogy a kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés sarokszámait, az alkalmazandó személyi jövedelemadó-táblát, állást foglalt az önkormányzati finanszírozás módjáról, és meghatározta a jövőre alkalmazandó havi csúszóleértékelés mértékét is. Bokros hangsúlyozta, hogy a márciusban elkezdett stabilizációs program első eredményeinek tükrében a kabinet határozottan állást foglalt a folytatásról. Számadatokkal bizonyította, hogy az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollárt tett ki, a második negyedévben a három havi deficit 625 millió dollárra csökkent. Az év végére várható folyó fizetési mérleghiányt 3 milliárd dollár körül prognosztizálta a pénzügyminiszter. A költségvetés helyzetével kapcsolatban kijelentette, hogy az előrejelzések szerint a pótköltségvetés által meghatározott keretek tarthatóak. Bokros kifejtette a mérséklődő infláció szerepét is. A megszorító intézkedések ellenére a gazdasági növekedés nem torpant meg, s többek között ennek is köszönhető, hogy idén összességében 28-29 százalékos pénzromlás várható. A javasolt személyijövedelemadó-táblázattal kapcsolatban közölte, hogy a legfontosabb változás szerint megszűnik a nullkulcsos sáv és 150 ezer forintos évi jövedelemig 20 százalékos adót kell fizetni. Bokros hangsúlyozta, hogy a kormány javaslata alapján emelkedik jövőre a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke a jelenlegi 10 százalékról 12 százalékra módosulhat. A Jegybank Tanács állásfoglalásának megfelelően a januártól alkalmazandó havi csúszóleértékelés 1,2 százalék lesz. Az önkormányzatok leendő finanszírozásával kapcsolatban vázolta, hogy a kormánytagok jelentős vita után egyetértettek abban, hogy a hivatalok 414,5 milliárd forintot kaphatnak. A pénzügyi és a belügyi tárca illetékesei abban egyetértettek, hogy a személyijövedelemadó-bevételek 36 százalékát vissza kell juttatni az önkormányzatoknak. A BM szerint az arányosan visszaosztott rész ebből 28 százalék, a PM szerint 25 százalék lehet. Utalt rá, hogy a pénzügyminisztériumi javaslatot fogadta el a kormány, s felhívta a figyelmet, hogy a döntés még megváltoztatható, mert ezen nem múlhat a koalíció sorsa. Az ide kapcsolódó újságírói kérdésre kijelentette, hogy a makrogazdasági kérdésekben a koalíció összhangban, a kormány tatarozás alatt is nyitva van. G.K.I. ■ Palotásék Horn mellett A Köztársaság Párt programja tartalmazza a Pénzügyminisztérium gazdaságirányító szerepének megszüntetését és önálló gazdasági minisztérium szervezését. Éppen ezért támogatják Horn Gyula ilyen irányú törekvését. Megkérdeztük Palotás Jánost, a párt elnökét, hogy mivel magyarázzák ezt az elképzelésüket? A Pénzügyminisztérium költségvetési szerv — mondta. — Az a feladata, hogy egy bizonyos gazdasági stratégiához megteremtse a költségvetési hátteret. Tehát fordított a sorrend. Először a gazdaság céljait kell meghatározni, aztán jöhet a pénzügyi megoldások megkeresése. Súlyos hiba, hogy ez nálunk eddig nem így volt. Ez gazdaságunk rákfenéje. Palotás János megjegyezte, hogy Horn azon terveivel már nem ért egyet, amelyek újabb tárca nélküli miniszterek kinevezését vagy más kormányzati szervek létrehozását irányozzák elő. A pártelnök véleménye szerint a szocialistáknak nem voltak kidolgozott gazdasági elképzeléseik. Sokkal inkább volt az SZDSZ-nek, mely azokat a szocialista politikusokat támogatta és támogatja, akiknek az elvei közel állnak az övéihez. Ilyen volt például Békési és ilyen Bokros is, aki ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint elődje, mert az ő tervei is csak pénzügytechnikai kérdések, és a pénzügyi helyzet kezelésére adnak megoldást, nem pedig a gazdaságéra. Palotás kifogásolta, hogy mind a mai napig nem ismerte meg a kormány Magyarország valós gazdasági helyzetét, lehetőségeit és a polgárok életviszonyait sem. Ezek feltárása helyett kormányzásuk másfél éve az egymás közötti huzakodással telt el, és még ma is a kormány szerkezeti felépítésén vitatkoznak. — Én nem adnék nekik újabb négy évre bizalmat — mondta Palotás János. Mindazonáltal fontosnak tartanák, hogy fennmaradjon a koalíció a ciklus végéig. bujdosó ■ BELFÖLDI KRÓNIKA I A kormánykoalícióval szemben a választások óta most először alakult ki nemzeti egység, amikor az önkormányzati érdekszövetségek és az ellenzéki pártok elutasítják, hogy jövőre csak 424,5 milliárd forint állami támogatást kapjanak az önkormányzatok — mondta az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatóján Rapcsák András, a KNDP parlamenti képviselője, Hódmezővásárhely polgármestere. ■ Újra félmillió fölé nőtt júliusban a nyilvántartásban szerepelő munkanélküliek száma. A növekedés oka döntően az, hogy a munkaerőpiacon tömegesen jelentek meg a pályakezdő fiatalok. A szakemberek egyébként a következő hónapokban közel 31 ezer ember munkaviszonyának megszüntetésére számítanak, ez az előrejelzésnél ötven százalékkal több. Új parkolási tarifák lépnek ma életbe. Egy fővárosi rendelet értelmében a parkolás ára óránként akár 200 forint is lehetne — de a Kiskörúton belüli területeken is csak 120 forint lesz az egyórás parkolás. " Nincs lakásrendelet Többórás szavazási procedúra után sem tudta megalkotni tegnap lakásrendeletét a Fővárosi Önkormányzat. Két koncepció csapott össze. Az MSZP-s Vajda Pál főpolgármester-helyettes által képviselt javaslat kerületi szintű megoldást hozott volna úgy, hogy a lakbér megközelítse a társasházi közös költség összegét. Győri Péter szabaddemokrata képviselő, a szociális bizottság vezetője fővárosi összefüggésben kívánta szabályozni a lakbéreket. A kerületek döntő többsége a Vajda-féle nézetet támogatta, már csak azért is, mert nem értettek egyet azzal, hogy a szegényebb városrészek alacsonyabb lakbéreit az úgynevezett gazdagabbak kiegészítsék. A tegnapi közgyűlés előtt pár nappal elkészült egy harmadik verzió is, de a lényegen ez már nem változtathatott. A szavazáskor egyik sem kapta meg a többséget. Juharos Róbert VII. kerületi képviselő, a Józsefváros fővárosi küldötte az eredmény láttán mélységes csalódásának adott hangot Szerinte Győri és Vajda úr is vereséget szenvedett, a kerületeket pedig súlyos kár érte. — Remélem — mondotta a még mindig 20 ezer bérlakást fenntartó Józsefváros képviselője —, hogy a főpolgármester levonja a konzekvenciát, megszünteti a koalíciós disszonanciákat, és a közgyűlés szeptember közepén megalkotja a rég várt lakásrendeletet. K. A. ■ Művelt emberfők sokasága? Kezdődik a tanév, s ilyenkor a közfigyelem különös kedvvel a közoktatás felé fordul. Hallani és olvashatni iskolák összevonásáról (ami kevésbé finoman fogalmazva iskolák megszüntetését jelenti), gazdaságtalanul működő közoktatásról, a pedagógus-munkanélküliség már kialakult s még várható mértékéről, a tankönyvek áráról, a taníttatás költségeiről stb. Szóval a materiális ügyeinkről egyrészt, az eszmeiekről másrészt, az „elliberalizálódott” pedagógia kiúttalanságáról és nemzetietlen szelleméről. Évek óta ismételten arról, hogy létezhet-e világnézetileg semleges iskolai nevelés, a megvalósuló szabad iskolaválasztás és a tanszabadság nagyszerűségéről, no meg arról, hogy a művelt emberfők sokasága a nemzet igazi hatalma. Vita folyik a közoktatás központi (állami) vagy önkormányzati, sőt helyi-társadalmi fenntartásáról és irányításának államosított vagy az autonómiákat érvényesítő rendjéről, s — az 1993-ban hozott közoktatási törvény előtt és óta változatlanul — az iskolarendszer szerkezeti felépítéséről. Van azonban egy mélyen húzódó vonulat, amiről alig hallani, holott minden véleménynek, kívánságnak, stratégiának és intézkedésnek mértékként kellene számon tartania. Azt hiszem ugyanis, hogy nélküle tökéletlenül visszhangzik valamennyi. Minden bizonnyal a lényegre mutat a magyar társadalom aktuális iskolázottsági színvonala, amely gazdasági lehetőségeinket is befolyásolja és valamiképpen kifejezi a nemzet társadalmi minőségét. Érdemes tudomásul venni, hogy az 1990-es népszámlálás adatai szerint a 15 éves és ennél idősebb népesség 1,2 százaléka (még mindig) egyáltalán nem járt iskolába, 20,7 százaléka nem végzett 8 osztályt, 35,6 százaléka csak 8 osztályos végzettséggel rendelkezik. Mindez együtt a népesség 57,5 százaléka. Más adatokból kiderül, hogy erősödik az a tendencia, amely szerint a 8 osztályos végzettség önmagában már nem elegendő alap a munkaerőpiacon végbemenő mozgás — különösen a munkanélküliségből való kilábalás — további képzési feltételeinek biztosításához. Szükség van legalább a minimális szakképzettségi háttér meglétére. De ezen túl is: a 8 osztályos alapiskola elvégzése (önmagában!) csak nehezen nyit utat az intézményes tanulás további grádusai felé. Legalábbis nagyobbrészt, legalábbis a statisztikai átlag számára. A 8 osztályos végzettséggel sem rendelkezők társadalmi csoportjai e téren még nehezebb helyzetben vannak. Bár a képzettség a munkaerőpiacon nem old meg mindent, s a munkaerőpiac sem abszolút színtere a társadalom létének, figyelemre méltó képzettségi törésvonal húzódik a népesség 57,5 százaléka és 42,5 százaléka között. Vajon mennyire veszik ezt figyelembe, akiknek kötelességük lenne? Csomna Gyula, az Országos Közoktatási Intézet Fejlesztési Központjának igazgatója Meg kell pucolni az ablakot Most, hogy hirtelen kitört az ősz, megint csukott ablakon keresztül nézek ki a világba. Koszos az ablak, nem látok tisztán. Egy általános iskola van a lakásommal szemben, ma kezdődik a tanév, és például azt sem látom tisztán, hogy a harmincezer forint körüli átlagjövedelmű családok honnan veszik elő azt a több ezer forintot, amibe a füzetcsomagok, írószerek, táskák, tornafelszerelések, tankönyvek kerülnek. És miből fogják fizetni a napi 160 forintos napköziotthoni díjat vagy a száz forint körüli ebédet? Azután azt sem látom tisztán, hogy mit csinálnak, ha megkapja a menetrendszerinti szövődményes influenzáját a gyerek? Hogyan marad otthon gyereket ápolni a dolgozó anya, aki ha ezt kétszer, háromszor megteszi, a mai világban könnyen állását veszítheti. Egyre kevesebb dolgot látok tisztán. Például azt sem, hogy mi a fenétől húzódik idestova két éve ez a nyüvesdabas-sári iskolaügy, amiben már csodaszámba menne, ha maga a kultuszminiszter most a tanévnyitó napjára rendet tudna teremteni. Azután azt sem látom tisztán, hogy miért sok az egyetemi oktató, miközben az egyetemi felvételi keretszámok az idén is alig voltak bővíthetők, jó, tudom, a legtöbb helyen nincsen hová leültetni a gyerekeket, leülnek a lépcsőre, ha érdekli őket valami. Azután nem látom tisztán a tandíjügyet, miért kell hagyni botránnyá fajulni, a puskaporos politikai levegőben megint tüntetni akarnak a diákok, jó, évi kétezer forint valóban nem a világ, de hát épp az imént emlegettem, hogy immár a tanulás az általános meg a középiskolában is rém költséges, hát még az egyetemen. Egy jobb egyetemi tankönyv több ezer forint, egy jobb körzőkészlet, precíziós vonalzókészlet, a számítógép még drágább, de a műszaki fakultásokon ezek ugye nélkülözhetetlen eszközök. A szótárakról, amelyek viszont minden egyetemen kellenek, ebben az összefüggésben már szót ejteni sem érdemes. Végezetül nem látom tisztán, hogy a kultuszminisztérium illetékese honnan vette az ötletet, amikor tegnap délelőtt a televízióban nyilatkozott, hogy az önkormányzatok beiskolázási segélyt nyújtanak, persze lehet, hogy ilyen önkormányzat is akad, az igazság viszont az, hogy a legtöbb helyen mára a segélyezésre szánt keret jószerivel elfogyott. Az pedig már végképp a fantasztikum birodalmába tartozik, hogy számos munkáltató is beiskolázási segélyt nyújt munkavállalóinak. Pedig tudhatná, hogy a mai maszek világban a legtöbb munkaadó a fogához ver minden garast, a lehető legalacsonyabbra szorítja a munkabéreket, van, ahol már harmadik éve nem volt semmiféle béremelés. Akinek nem tetszik, az mehet. Egyes munkahelyeken még a telefonkészülékekre is hívásregisztráló készülékeket szereltetnek, ne a cég pénzén nevelje a munkahelyéről telefonon ke- ______________ resztül a gyermekét az apa vagy az anya. Ha nem spórol a vállalkozó, miből fizeti ki az év zártával az adót? Szóval mondom, nem látok tisztán. Holnap megpucoljuk az ablakot. Gádor Iván ■ A koalíció sorsa Hétfőn kimondják a végső szót Az együttműködés javítását szolgáló szándékként értékelik az MSZP országos elnökségében jó néhányan az SZDSZ hétpontos javaslatcsomagját. Tegnap egyébként a pártok között és párton belül is intenzív informális egyeztetés folyt. Tanácskozott az MSZP öttagú tárgyalódelegációja is. A hírek szerint az MSZP egyes vezetői számára tárgyalási alapként elfogadható az SZDSZ javaslata, de nem hagyható ki a számításból Horn Gyula miniszterelnök reakciója sem. Az elfogadás esélyeit csökkenti: az SZDSZ továbbra is elutasítja Nagy Sándor és Jánosi György kormánytagságát, Kiss Elemér miniszterségéért cserébe pedig Suchman Tamás privatizációs miniszter posztját szüntetné meg. A két koalíciós küldöttség ma délelőtt folytatja az egyeztetést. De a végső szót várhatóan hétfőn, a koalíciós egyeztetőtanács mondja ki. A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége felszólítja a Horn-kormányt, hogy a koalíciós torzsalkodások helyett inkább az ország gazdaságának rendbetételével foglalkozzon. Az MDF elnöksége szerint az MSZP—SZDSZ-koalíció belső hatalmi harca veszélyezteti az ország stabilitását. A párt arra törekszik, hogy az ellenzéki erők mind szorosabbra fűzzék az önkormányzati választásokon kialakult polgári szövetségüket. Főszerkesztő: ACZÉL GÁBOR Felelős szerkesztő: dr. Kéri Tamás Főszerkesztő-helyettes: D. Horváth Gábor Lapszerkesztők: Bisztricsány Julianna, Császár László, Fekete Zoltán Képszerkesztő: Dudás Dénes Szerkesztőség: Vili., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1962 Budapest Ügyeletes szerkesztő: 138-4062 Telefon: 138-2399, 138-4300 Telefax: 138-4550, 138-4058 Kiadja: a Hírlapkiadó Rt. Felelős kiadó: dr. Dajka József 1085 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3., Telefon: 138-4889 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlapkereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ISSN 0133—2201