Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
KÜLFÖLDI KRÓNIKA Ellentámadásban a szerbek Az ENSZ megfigyelői szerint a boszniai szerbek ellentámadásba lendültek és céljuk, hogy visszaszerezzék azt a mintegy 40 ezer négyzetkilométert, amelyet a közös bosnyák—horvát offenzíva során vesztettek el. Myriam Sochacki, a kéksapkások katonai szóvivője Szarajevóban úgy nyilatkozott, hogy a szerbek ellenoffenzívája pénteken kezdődött és elsődleges céljuk, hogy ismét ellenőrzésük alá vonják Bosanska Krupát, amelybe az 5. bosnyák hadtest két héttel ezelőtt vonult be. Sochacki elmondta azt is, hogy Bosanska Krupa központjában több nagyobb kaliberű gránát csapódott be, ami azt tanúsítja, hogy a szerbeknek sikerült előrehaladniuk és nehéztüzérségük már eléri a várost. Időközben folytatódik a diplomáciai offenzíva is, amelynek főszereplője Richard Holbrooke, amerikai különmegbízott, aki miután szombaton este Belgrádban Milosevic szerb elnökkel tárgyalt (ezt megelőzően Szarajevóban volt), tegnap már Zágrábban folytatott mebeszélést Tudjman horvát államfővel. A horvát fővárosban Holbrooke kijelentette, hogy „a szemben álló felek még igen távol állnak egy esetleges fegyverszünet megkötéséhez”. Korábban a különmegbízott hasonlóan nyilatkozott Belgrádban is, ahol még hozzátette, hogy „a bosznia kormány és a boszniai szerbek nem tudnak megegyezni a legfontosabb kérdésekben, mint például Szarajevó, a védett övezet Gorazde, Brcsko és a Száva menti korridor jövőjéről.” Zágrábban szó volt, a horvátok számára legfontosabb problémáról, a még mindig szerb ellenőrzés alatt álló Kelet-Szlavóniáról. Holbrooke egyetértett abban Tudjman horvát elnökkel, hogy „Kelet-Szlavónia Horvátország része”, de a különmegbízott hangsúlyozta, hogy „a reintegrációnak békés úton kellene lebonyolódnia”. Galbright, az Egyesült Államok zágrábi nagykövete, egy másik magas rangú amerikai tisztségviselő társaságában élesen bírálta a horvát kormányt és kijelentette, hogy Kelet- Szlavónia kérdését csak akkor oldhatják meg, ha a krajinai szerbeknek megengedik a visszatérést és visszaadják ingatlanjaikat. Az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet most megjelent jelentésében elmarasztalja Zágrábot a krajinai szerbekkel szembeni viselkedése miatt. Ebben a többi között az áll, hogy a Vihar nevű katonai akció után horvát katonák több tucat szerb nemzetiségű polgárt gyilkoltak le. Ezzel szemben a Vecernji list nevű, a kormányhoz igen közel álló zágrábi esti újság tegnapi számában arról számolt, a „négyéves szerb megszállás alatt” Krajinában lerombolták a katolikus templomok és kolostorok több mint háromnegyedét. Steinitz Gábor (Újvidék) ■ Ismét a szerbeké Bosanski Novi Fotó: Reuters I Ma hajnalra bizonyossá vált, hogy a portugál Szocialista Párt nyerte meg a parlamenti választást. A hatalomba tíz év után visszatérő szocialisták a szavazatok alapján nem jutottak abszolút többséghez. A párt vezetője, Antonio Gutierres kijelentette: a szocialisták megpróbálják a kisebbségi kormányzást. A parlamenti választások végső eredményére október 11-éig kell várni. Huszonhárom járművet gyújtottak fel ismeretlen tettesek tegnap a közép-franciaországi Lyon körzetében. A rendőrség a gyújtogatásokat Khaled Kelkal algériai terrorista napokban történt halálával hozza összefüggésbe. ■ Lemondott posztjáról tegnap a török parlament elnöke. Hüsamettin Cindaruk előre hozott választásokat követelt, megerősítve azokat a latolgatásokat, hogy Tansu Ciller miniszterelnököt kihívás érheti saját pártjából. A jobboldali Igaz Út Pártján (DYP) belül Ciller ellenfelének számító Cindoruk az ellenzéki pártok által osztott nézetet fogalmazott meg, amikor szorgalmazta: még az idén tartsák meg a választásokat, amelyeket a miniszterelnök asszony későbbre kíván halasztani. ■ Halálos áldozatokat követelő túszejtő akció célpontjává vált tegnap Grúziában egy távolsági autóbusz. Egy ismeretlen férfi Kutaisziban kézigránáttal fenyegetőzve a hatalmába kerítette a járművet, amelyen csaknem negyven ember utazott. A buszt ezután a 200 kilométerre lévő fővárosba, Tbilisziba kényszerítette, ahol a kézigránát eddig tisztázatlan körülmények között felrobbant. Két ember életét vesztette, tízen megsebesültek. Az orosz kommunista és nacionalista szervezetek csaknem háromszáz tagja tüntetett tegnap Jelcin elnök és a kormány ellen, a két évvel ezelőtti véres moszkvai események közelgő évfordulója alkalmából. Az eredetileg 50 résztvevőre szóló engedéllyel szemben 300-an tüntettek, a tavalyelőtti események kapcsán államcsíny szervezésével vádolva Borisz Jelcin elnököt. A néhai Legfelsőbb Tanács feloszlatása után az októberi zavargások következtében csaknem 150 ember vesztette életét. külföld Közép-Európa Nyugat felé tart Moszkva lemaradt A „Visegrádi csoport” négy tagállama — azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország — megdöbbentő adaptációs képességről tett tanúbizonyságot, annak ellenére, hogy a társadalmaikat megrázó változások hatalmas szociális költséggel jártak — így vonja meg a berlini fal leomlása óta eltelt esztendők mérlegét a Le Monde című francia napilap vasárnapi-hétfői száma. Most, amikor sürgetővé vált a NATO, illetve az Európai Unió keleti kibővítésének kérdése, Közép-Európa országai bátorító jeleket adnak a nyugati táborhoz való tartozásukról — s ráadásul a jugoszláv válság által keltett apokaliptikus forgatókönyvek sem váltak valóra a térségben. — A kommunizmusból való kilábalás rendkívül kényes körülményei között, amikor a demagógok megpróbálják felhasználni a szociális frusztráció termékeny talaját, kétségtelenül igaza van annak a nyugati állításnak, hogy nem szabad irritálni Oroszországot, mert ez a nacionalista áramlatokat bátorítaná. Ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy Moszkva — Varsó, Prága vagy Budapest mintájára — végre határozottan a Nyugat felé vegye az irányt, s hogy Európa ne részesítse előnyökben a késlekedő oroszokat Közép-Európa fiatal és érdemeket mutató demokráciái kárára — szögezi le a tekintélyes francia lap vezércikkében. Gáza továbbra is zárlat alatt megszegett ígéret Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap ideiglenesen megtiltotta Jichak Rabin kormányának, hogy beváltsa ígéretét, és szabadlábra helyezzen 28 palesztin nőt. A döntésre azután került sor, hogy a terrorista akciók áldozatainak családtagjait tömörítő izraeli társulás ügyvédjei fellebbezést nyújtottak be az elnöki amnesztiarendelet ellen. Kérésüket egyrészt azzal indokolták, hogy a 28 palesztin nő közül ketten is részt vettek izraeli állampolgárok meggyilkolásában. Másrészt felhívták a figyelmet arra is, hogy Ezer Weizman államfő nem adhat csoportos amnesztiát, mert ez a parlament joga. A bírók ma vizsgálják meg az igazságügy- és a rendőrségi minisztérium, valamint a büntetés-végrehajtás ellen benyújtott fellebbezést. A csütörtökön Washingtonban aláírt izraeli—palesztin autonómiamegállapodásban Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy a csaknem ötezer palesztin fogoly közül szabadon enged kétezret, köztük a 28 női foglyot. Az izraeli hatóságok csütörtök hajnalig meghosszabbították Ciszjordánia és a Gázai övezet zárlatát, amelyet eredetleg tegnap reggel oldottak volna fel. A zárlat szeptember 20-a óta van érvényben a Gázai övezetre és szerda óta Ciszjordániára vonatkozóan. A rendelkezés következtében 30 ezer palesztin nem juthat el izraeli munkahelyére. A zárlatot óvintézkedésnek szánták esetleges merényletek megelőzésére a palesztin autonómia kibővítésére vonatkozó megállapodás aláírásának idejére. 1995. október 2., hétfő Székelyföld autonómiát akar Az RMDSZ legfőbb döntéshozó szervének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) 45 tagja támogatja azt a székelyföldi kezdeményezést, hogy hívják össze a testület rendkívüli ülését a „romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiastatútumának” megvitatására. Ezt az RMDSZ Katona Ádám nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platformja jelentette be, a Székelyudvarhelyen szombaton megtartott üléséről kiadott közleményében. Mivel 45 SZKT-tag támogatása ehhez elegendő, az EMK november utolsó hetében kész Székelyudvarhelyen megszervezni a tanácskozást. Az EMK tiltakozott a „magyar többségű vidékek, elsősorban a Székelyföld militarizálása, a román katonaság és karhatalmi erők fölös számban történő, indokolatlan betelepítése” ellen. Segítséget kért továbbá a romániai magyarság anyanyelvű oktatásáért folytatott küzdelemhez. Különösen fontosnak tartja a platform, hogy a magyar kormányzat „minden alkalommal az RMDSZ-szel összhangban foglaljon állást” a romániai magyarságot érő jogsérelmekkel kapcsolatban. Robbantás másodszor (Folytatás az 1. oldalról) A párizsi védelmi minisztérium bejelentése szerint a Tahititól 1200 kilométerre, a Mururoától nem messze végrehajtott kísérlet során „kevesebb, mint 110 kilotonna” hatóerejű szerkezetet robbantottak. A franciák a nyolc robbantásra tervezett kísérletsorozat második robbantását hajtották végre a heves nemzetközi tiltakozás ellenére. Az újabb kísérlet előtt nem sokkal, tegnap a francia haditengerészet elfogta a Greenpeace nemzetközi környzetevédő mozgalom utolsó hajóját is. Az Egyesült Államok és Japán „sajnálkozását fejezte ki” a ma hajnalban végrehajtott francia atomrobbantás miatt. A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra, hogy az atomhatalmak 1995 májusában „önmérsékletet” vállaltak az atomrobbantások területén. A szóvivő ismételten sürgette a nukleáris hatalmakat — beleértve Franciaországot is —, hogy függesszék fel nukleáris kísérleteiket és csatlakozzanak a robbantások moratóriumához. Murajama Tomiicsi japán miniszterelnök az atomrobbantást „rendkívül sajnálatos eseménynek” minősítette. A sajtó képviselői előtt egyúttal kijelentette: Tokió tanulmányozni fogja, milyen választ adjon. Kono Johei mára magához kérette Franciaország tokiói nagykövetét. Harcias üzenet Franciaország több hadihajót küldött a Comore-szigetek környékére azzal a nyivánvaló szándékkal, hogy kikényszerítse az ottani puccsban szerepet vállaló külföldi zsoldosok, közöttük az őket vezető, francia nemzetiségű Bob Denard távozását. A hírek szerint a „La Rieuse” őrhajó és a „La Floreal” fregatt szombaton hagyta el a térségbeli Réunion szigetét, míg a „La Somme” utánpótlásszállító hajó pénteken indult el Dzsibuti kikötőjéből. Franciaország már csütörtökön, a puccs óráiban elítélte a hatalomátvételt, később pedig bejelentette gazdasági segélyeinek felfüggesztését. A mostani lépés — amelyhez a térségbeli francia erők péntek óta érvényben lévő riadókészültsége is társul — nyilán egyfajta katonai nyomásgyakorlásnak számít, s mint Párizsban kiszivárogtatták: a francia vezetés reméli, hogy „Denard megérti majd az üzenetet". Halálos landolás A Franciaország déli részét átszelő A46-os autópályán közlekedőknek kivételesen nagy szerencséjük volt, hogy a tegnap este becsapódó sportrepülőgép nem esett rá egyetlen gépkocsira sem. A gép három utasa a szerencsétlenség során életét veszítette Fotó: Reuters