Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

KÜLFÖLDI KRÓNIKA E­llentámadásban a szerbek Az ENSZ megfigyelői szerint a boszniai szerbek ellentámadás­ba lendültek és céljuk, hogy visszaszerezzék azt a mintegy 40 ezer négyzetkilométert, amelyet a közös bosnyák—hor­­vát offenzíva során vesztettek el. Myriam Sochacki, a kéksap­kások katonai szóvivője Szara­jevóban úgy nyilatkozott, hogy a szerbek ellenoffenzívája pén­teken kezdődött és elsődleges céljuk, hogy ismét ellenőrzésük alá vonják Bosanska Krupát, amelybe az 5. bosnyák hadtest két héttel ezelőtt vonult be. Sochacki elmondta azt is, hogy Bosanska Krupa központjában több nagyobb kaliberű gránát csapódott be, ami azt tanúsítja, hogy a szerbeknek sikerült elő­rehaladniuk és nehéztüzérségük már eléri a várost. Időközben folytatódik a dip­lomáciai offenzíva is, amelynek főszereplője Richard Hol­brooke, amerikai különmegbí­zott, aki miután szombaton este Belgrádban Milosevic szerb el­nökkel tárgyalt (ezt megelőzően Szarajevóban volt), tegnap már Zágrábban folytatott mebeszé­­lést Tudjman horvát államfővel. A horvát fővárosban Holbrooke kijelentette, hogy „a szemben álló felek még igen távol állnak egy esetleges fegyverszünet megkötéséhez”. Korábban a különmegbízott hasonlóan nyi­latkozott Belgrádban is, ahol még hozzátette, hogy „a bosz­­nia kormány és a boszniai szer­­bek nem tudnak megegyezni a legfontosabb kérdésekben, mint például Szarajevó, a védett öve­zet Gorazde, Brcsko és a Száva menti korridor jövőjéről.” Zágrábban szó volt, a horvá­­tok számára legfontosabb prob­lémáról, a még mindig szerb el­lenőrzés alatt álló Kelet-Szla­vóniáról. Holbrooke egyetértett abban Tudjman horvát elnök­kel, hogy „Kelet-Szlavónia Horvátország része”, de a kü­lönmegbízott hangsúlyozta, hogy „a reintegrációnak békés úton kellene lebonyolódnia”. Galbright, az Egyesült Álla­mok zágrábi nagykövete, egy másik magas rangú amerikai tisztségviselő társaságában éle­sen bírálta a horvát kormányt és kijelentette, hogy Kelet- Szlavónia kérdését csak akkor oldhatják meg, ha a krajinai szerbeknek megengedik a visszatérést és visszaadják in­gatlanjaikat. Az Amnesty Inter­national nevű nemzetközi em­beri jogi szervezet most megje­lent jelentésében elmarasztalja Zágrábot a krajinai szerbekkel szembeni viselkedése miatt. Eb­ben a többi között az áll, hogy a Vihar nevű katonai akció után horvát katonák több tucat szerb nemzetiségű polgárt gyil­koltak le. Ezzel szemben a Vecernji list nevű, a kormányhoz igen közel álló zágrábi esti újság tegnapi számában arról számolt, a „négyéves szerb megszállás alatt” Krajinában lerombolták a katolikus templomok és kolosto­rok több mint háromnegyedét. Steinitz Gábor (Újvidék) ■ Ismét a szerbeké Bosanski Novi Fotó: Reuters I Ma hajnalra bizonyossá vált, hogy a portugál Szo­cialista Párt nyerte meg a par­lamenti választást. A hatalom­ba tíz év után visszatérő szocia­listák a szavazatok alapján nem jutottak abszolút többség­hez. A párt vezetője, Antonio Gutierres kijelentette: a szocia­listák megpróbálják a kisebb­ségi kormányzást. A parlamen­ti választások végső eredmé­nyére október 11-éig kell vár­ni.­­ Huszonhárom járművet gyújtottak fel ismeretlen tettesek tegnap a közép-fran­ciaországi Lyon körzetében. A rendőrség a gyújtogatásokat Khaled Kelkal algériai terro­rista napokban történt halálá­val hozza összefüggésbe. ■ Lemondott posztjáról teg­nap a török parlament el­nöke. Hüsamettin Cindaruk előre hozott választásokat kö­vetelt, megerősítve azokat a la­tolgatásokat, hogy Tansu Ciller miniszterelnököt kihívás érheti saját pártjából. A jobboldali Igaz Út Pártján (DYP) belül Ciller ellenfelének számító Cindoruk az ellenzéki pártok által osztott nézetet fogalma­zott meg, amikor szorgalmazta: még az idén tartsák meg a vá­lasztásokat, amelyeket a mi­niszterelnök asszony későbbre kíván halasztani. ■ Halálos áldozatokat köve­telő túszejtő akció cél­pontjává vált tegnap Grúziá­ban egy távolsági autóbusz. Egy ismeretlen férfi Kutai­­sziban kézigránáttal fenyege­tőzve a hatalmába kerítette a járművet, amelyen csaknem negyven ember utazott. A buszt ezután a 200 kilométerre lévő fővárosba, Tbilisziba kényszerítette, ahol a kézigrá­nát eddig tisztázatlan körül­mények között felrobbant. Két ember életét vesztette, tízen megsebesültek.­­ Az orosz kommunista és nacionalista szervezetek csaknem háromszáz tagja tün­tetett tegnap Jelcin elnök és a kormány ellen, a két évvel ez­előtti véres moszkvai esemé­nyek közelgő évfordulója al­kalmából. Az eredetileg 50 résztvevőre szóló engedéllyel szemben 300-an tüntettek, a tavalyelőtti események kap­csán államcsíny szervezésével vádolva Borisz Jelcin elnököt. A néhai Legfelsőbb Tanács feloszlatása után az októberi zavargások következtében csaknem 150 ember vesztette életét. külföld Közép-Európa Nyugat felé tart Moszkva lemaradt A „Visegrádi csoport” négy tagállama — azaz Lengyelor­szág, Csehország, Szlovákia és Magyarország — megdöbbentő adaptációs képességről tett tanú­­bizonyságot, annak ellenére, hogy a társadalmaikat megrázó változások hatalmas szociális költséggel jártak — így vonja meg a berlini fal leomlása óta el­telt esztendők mérlegét a Le Monde című francia napilap va­sárnapi-hétfői száma. Most, amikor sürgetővé vált a NATO, illetve az Európai Unió keleti kibővítésének kérdése, Közép-Európa országai bátorító jeleket adnak a nyugati táborhoz való tartozásukról — s ráadásul a jugoszláv válság által keltett apokaliptikus forgatókönyvek sem váltak valóra a térségben. — A kommunizmusból való kilábalás rendkívül kényes kö­rülményei között, amikor a de­magógok megpróbálják fel­használni a szociális frusztráció termékeny talaját, kétségtele­nül igaza van annak a nyugati állításnak, hogy nem szabad ir­ritálni Oroszországot, mert ez a nacionalista áramlatokat báto­rítaná. Ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy Moszkva — Varsó, Prága vagy Budapest mintájára — végre határozot­tan a Nyugat felé vegye az irányt, s hogy Európa ne része­sítse előnyökben a késlekedő oroszokat Közép-Európa fiatal és érdemeket mutató demokrá­ciái kárára — szögezi le a te­kintélyes francia lap vezércik­kében. Gáza továbbra is zárlat alatt megszegett ígéret Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap ideiglenesen megtiltotta Jichak Rabin kormányának, hogy beváltsa ígéretét, és sza­badlábra helyezzen 28 palesztin nőt. A döntésre azután került sor, hogy a terrorista akciók áldoza­tainak családtagjait tömörítő iz­raeli társulás ügyvédjei fellebbe­zést nyújtottak be az elnöki am­nesztiarendelet ellen. Kérésüket egyrészt azzal indokolták, hogy a 28 palesztin nő közül ketten is részt vettek izraeli állampolgá­rok meggyilkolásában. Másrészt felhívták a figyelmet arra is, hogy Ezer Weizman államfő nem adhat csoportos amnesztiát, mert ez a parlament joga. A bírók ma vizsgálják meg az igazságügy- és a rendőrségi minisztérium, vala­mint a büntetés-végrehajtás el­len benyújtott fellebbezést. A csütörtökön Washingtonban aláírt izraeli—palesztin autonó­miamegállapodásban Izrael köte­lezettséget vállalt arra, hogy a csaknem ötezer palesztin fogoly közül szabadon enged kétezret, köztük a 28 női foglyot. Az izraeli hatóságok csütörtök hajnalig meghosszabbították Ciszjordánia és a Gázai övezet zárlatát, amelyet eredetleg teg­nap reggel oldottak volna fel. A zárlat szeptember 20-a óta van érvényben a Gázai övezetre és szerda óta Ciszjordániára vo­natkozóan. A rendelkezés kö­vetkeztében 30 ezer palesztin nem juthat el izraeli munka­helyére. A zárlatot óvintézke­désnek szánták esetleges me­rényletek megelőzésére a pa­lesztin autonómia kibővítésére vonatkozó megállapodás aláírá­sának idejére. 1995. október 2., hétfő Székelyföld autonómiát akar Az RMDSZ legfőbb döntés­hozó szervének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) 45 tagja támogatja azt a szé­kelyföldi kezdeményezést, hogy hívják össze a testület rendkí­vüli ülését a „romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiastatútumának” meg­vitatására. Ezt az RMDSZ Katona Ádám nevével fémjelzett Erdé­lyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platformja jelentette be, a Székelyudvarhelyen szomba­ton megtartott üléséről kiadott közleményében. Mivel 45 SZKT-tag támogatása ehhez elegendő, az EMK november utolsó hetében kész Székelyud­varhelyen megszervezni a ta­nácskozást. Az EMK tiltakozott a „ma­gyar többségű vidékek, elsősor­ban a Székelyföld militarizálá­­sa, a román katonaság és kar­hatalmi erők fölös számban tör­ténő, indokolatlan betelepítése” ellen. Segítséget kért továbbá a romániai magyarság anyanyel­vű oktatásáért folytatott küzde­lemhez. Különösen fontosnak tartja a platform, hogy a ma­gyar kormányzat „minden al­kalommal az RMDSZ-szel össz­hangban foglaljon állást” a ro­mániai magyarságot érő jogsé­relmekkel kapcsolatban. Robbantás másodszor (Folytatás az 1. oldalról) A párizsi védelmi minisztéri­um bejelentése szerint a Tahiti­tól 1200 kilométerre, a Mururoá­­tól nem messze végrehajtott kí­sérlet során „kevesebb, mint 110 kilotonna” hatóerejű szer­kezetet robbantottak. A franciák a nyolc robbantás­ra tervezett kísérletsorozat má­­­sodik robbantását hajtották vég­re a heves nemzetközi tiltakozás ellenére. Az újabb kísérlet előtt nem sokkal, tegnap a francia ha­ditengerészet elfogta a Green­peace nemzetközi környzetevédő mozgalom utolsó hajóját is. Az Egyesült Államok és Ja­pán „sajnálkozását fejezte ki” a ma hajnalban végrehajtott francia atomrobbantás miatt. A Fehér Ház szóvivője emlé­keztetett arra, hogy az atomha­talmak 1995 májusában „ön­mérsékletet” vállaltak az atom­robbantások területén. A szóvi­vő ismételten sürgette a nukleá­ris hatalmakat — beleértve Franciaországot is —, hogy füg­gesszék fel nukleáris kísérletei­ket és csatlakozzanak a rob­bantások moratóriumához. Murajama Tomiicsi japán miniszterelnök az atomrobban­tást „rendkívül sajnálatos ese­ménynek” minősítette. A sajtó képviselői előtt egyúttal kije­lentette: Tokió tanulmányozni fogja, milyen választ adjon. Ko­­no Johei mára magához kérette Franciaország tokiói nagyköve­tét. Harcias üzenet Franciaország több hadihajót küldött a Comore-szigetek kör­nyékére azzal a nyivánvaló szándékkal, hogy kikényszerítse az ottani puccsban szerepet vál­laló külföldi zsoldosok, közöttük az őket vezető, francia nemzeti­ségű Bob Denard távozását. A hí­rek szerint a „La Rieuse” őrhajó és a „La Floreal” fregatt szomba­ton hagyta el a térségbeli Réu­nion szigetét, míg a „La Somme” utánpótlásszállító hajó pénteken indult el Dzsibuti kikötőjéből. Franciaország már csütörtö­kön, a puccs óráiban elítélte a hatalomátvételt, később pedig bejelentette gazdasági segélyei­nek felfüggesztését. A mostani lépés — amelyhez a térségbeli francia erők péntek óta érvény­ben lévő riadókészültsége is társul — nyilán egyfajta kato­nai nyomásgyakorlásnak szá­mít, s mint Párizsban kiszivá­rogtatták: a francia vezetés re­méli, hogy „Denard megérti majd az üzenetet". Halálos landolás A Franciaország déli részét átszelő A46-os autópályán közlekedőknek kivételesen nagy szerencsé­jük volt, hogy a tegnap este becsapódó sportrepülőgép nem esett rá egyetlen gépkocsira sem. A gép három utasa a szerencsétlenség során életét veszítette Fotó: Reuters

Next