Esti Hírlap, 1996. április (41. évfolyam, 72-91. szám)

1996-04-02 / 72. szám

­ CÉL A KOMBINÁLT FUVAROZÁS •M5H­Európa útjai megteltek Európában hosszú távon eleve elrendelt a vasúti és kombinált szállítás térnye­rése, valamint előnyösebb versenyhelyzete a közúti szállítással szemben. A közlekedési minisztéri­um azonban maximálisan igyekszik kiállni a magyar közúti fuvarozók érdekeiért Nyugat-Európában és a Keletről érkező szállítókkal szemben egyaránt — mond­ta el lapunknak Lotz Károly miniszter. Ma a Közúti Fu­varozók Egyesületének ren­dezésében a vasúti és köz­úti fuvarozás közötti azo­­­­nos versenyfeltételek meg­,­ teremtéséről tárgyalnak az IV- érintettek Saslics Elemér, a Volán Egyesülés, és Kálno­­ki Kis Sándor, a MÁV Rt. igazgatójának részvételé-­ vel. Lotz Károly szerint a kompromisszum lehető­ségét meghatározza az, hogy Európa útjai meg­teltek és az országok egy­re kevésbé engedik be a m újó többiek áruszállító gép­járműveit. Ausztria például alig akar­­-e már engedélyt kiadni ma­gyar szállítók számára, hol-­­ S ott tízezrek várnak enge­d­­élyre. A közúti közlekedés egyre drágább is lesz, hi-­­szen Németországban pél­dául most vezették be az áruszállító járművek adó­­ját, és rövidesen mindenhol autópályadíjat is fizetni rá­­ kell majd. Jelenleg ugyanakkor még­­ a vasúti szállítás csak nagy távolságú irányvonatokon (például konténervonatok) versenyképes. Ugyanis a vasútvonal meghatározza, hogy merre lehet közleked­ni és az infrastruktúra is jelenlegi előírásoknak. Lotz sok helyen elmaradott. A jövő Európájában ezért ál­talában majd a vasútról le­véve jut el célhelyére az áru, és rövid távolságokon továbbra is előnyös lesz a közúti szállítás. Ma nálunk az osztrák korlátozások miatt egyre több kamiont tesznek át a vasútra Sopronnál, naponta 12 úgynevezett ro-la járat indul. Nálunk is tehát el kell indulni ebbe az irány­ba, és az autópályadíjak bevezetése miatt ugyancsak meg kell gondolnia a közúti szállítónak, hogy miként teheti működését olcsóbbá és gazdaságosabbá. Külön problémát okoz az is, hogy Európában szi­gorítani kívánják a gép­járművekkel szemben tá­masztott természetvédel­mi előírásokat. Jelenleg 4800 olyan áruszál­lító jármű jár ma hazánkból Európába, amely megfelel a kijelentette, hogy a minisztérium határo­zottan fellép azért, hogy­­az Európai Unió ne ve­zesse be túl gyorsan a szigorításokat, és ezzel ne zárja ki a piacról a ma­gyar fuvarozókat. Ennek lesz egyik nagyon fontos fóruma a májusban Budapesten megrendezen­dő Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája, melynek elnöke Lotz Ká­roly, és amelyen a kelet­­közép-európai államok kö­zösen léphetnek fel a sza­bályozás módjával és az ütemezéssel kapcsolatos kérdésekben. Arra is oda kell azonban figyelni, hogy Magyaror­szágra milyen minőségű jár­művek érkeznek. A minisz­térium a hazai fuvarozók és a lakosság védelmében is szigorítani kívánja a belső szabályozást. Ezzel a hazai áruszállító járművek körül­belül 10 százaléka esne ki a rostán, ellenben jelentősen csökkenne a Keletről hoz­zánk érkező lerobbant monstrumok száma.­­ Rockenbauer Nóra Már bevált megoldás a „gördülő országút” FOTÓ: ARCHÍV !­ ■ lg J Q I ELSŐ PESTI TELEFONTÁRSASÁG 1183 Budapest, Haladás utca 5. 1675 Budapest, Pf. 163. Telefon: 292-9000,292-9090. Fax: 290-1205. tsuitsida­i ____________________________BELFÖLD_______________________________ ­ I k 1 1'41 :K­ I ELSŐ PESTI TELEFONTÁRSASÁG A budapesti telefonhiányon az Első Pesti Telefontársaság Rt. (EPT) létrejötte segített, amikor a X., XVII. és XVIII. kerület terü­letén magukra vállalták a telefonfejlesztést. A három kerület la­kosságának és intézményeinek telefonigényét oly mértékben sike­rült kielégíteni, hogy 1995 végére 88 802 bekapcsolt állomás tarto­zott már az EPT-hez, így gyakorlatilag már nem kell várakozniuk a telefonigénylőknek arra, hogy ehhez a fontos távközlési szolgál­tatáshoz hozzáférjenek. A társaság az idei esztendőre 2,7 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételre számít, nyereségüket pedig 212 millió forintra prognosztizálják. A beruházásaik eredményeként az idei esztendő végére a 91 ez­ret megközelítheti a bekapcsolt vonalak száma, így az EPT terüle­tén a háztartásoknak már 70 százaléka rendelkezik telefonnal. Mint az a telefontársaságoknál szokásos, amikor a hálózati­ igényt már kielégítették, az EPT is a többletszolgáltatások bevezetésére törekszik. Tavaly november óta lehetőség nyílott arra, hogy a Te­lefontársaság ellátási körzetében az előfizetők igénybe vehessék a hangos számla szolgáltatását. Április 1-jétől van lehetőség arra, hogy az EPT területén az elő­fizetők bekapcsolódhassanak a telefonos riasztórendszer-szolgálta­tásba. Erre a szolgáltatásra a megromlott közbiztonságú Budapest szinte minden intézményének és lakásának szüksége lehet. Azo­kon a helyeken, ahol a telefonos riasztórendszer már működik — hazai és nemzetközi üzemeltetési tapasztalatok szerint — észreve­­hetően csökkentek a vagyon elleni bűncselekmények, illetve felde­rítésük gyorsabbá vált, és eredményesebb lett. (A helyi riasztó­­rendszer amellett, hogy a távfelügyeleti rendszer részévé vált, ha­gyományos módon is működik, vagyis éles hangjelzést, és/vagy fényjelzést ad.) A telefonos riasztórendszer (TRR) mind az egyéni fizetőknek, mind a közületeknek előnyös szolgáltatást nyújthat. Működése azon alapszik, hogy az előfizető lakásában, az intézmé­nyek raktáraiban, műhelyeiben, irodáiban, vagy a pénzintézetek ügyfélforgalmi helyiségeiben helyi riasztórendszert telepítenek. Ez jelzi azt, ha a megfigyelt objektumba behatolnak, tűz keletkezik, szabotázst követnek el vagy idegenek a riasztórendszer működését meggátolják. A meglevő telefonvonalon keresztül a helyi rendszer a távfelügyeleti központnak is elküldi a jelzést. Az itt dolgozó képzett szakemberek a riasztójelzések nyomán gyorsan azonosítják és feldolgozzák a riasztási jeleket. Ennek nyo­mán a diszpécser értesíti azt a hatóságot (rendőrség, tűzoltóság), il­letve vélelmezett baleset esetén a mentőket, amelynek beavatkozá­sát indokoltnak látja, valamint az előfizető által megjelölt értesí­tendő személyeket, szervezeteket. A távfelügyeleti rendszer, tehát nemcsak vagyonvédelmi feladatokat lát el, hanem az előfizető igé­nye szerint arra is vállalkozik, hogy szükség esetén a bejelentő há­ziorvosát is értesítse. Az EPT által április elsején bevezetett telefonos riasztórendszer­hez már közel harminc hasonló működik Budapest területén. Ezek többsége azonban zárt ügyeletet lát el, csak egy kisebb ügyfélkört szolgál ki. A zárt ügyeleti rendszer jellemzője az, hogy csak egyfé­le típusú riasztóberendezéssel összekötve működik. A berendezé­sek döntő többsége Kanadából, Izraelből, Egyesült Államokból vagy Nagy-Britanniából származik. Az EPT által bevezetett tele­fonos riasztórendszer nyitott ügyeletet üzemeltet. Ehhez — megfe­lelő programozás után — minden elterjedt riasztótípus csatlakoz­tatható. A helyi riasztóközpont az előfizetők telefonvonalán ke­resztül küldi a jelet a távfelügyelet számára. Az alapszolgáltatás mellett arra is alkalmas a telefonos riasztó­­rendszer, hogy naplózza azt az időpontot, amikor a riasztót ki-, il­letve bekapcsolták. Ebből az előfizető intézmény értesülhet arról, ha valamelyik dolgozója illetéktelenül tartózkodott a munkahe­lyén. Erre a nyilvántartásra azért kerülhet sor, mert a távfelügyeleti rendszer alkalmas arra, hogy csak az előfizető által megnevezett személyek kezelhessék a riasztóberendezést oly módon, hogy a szükséges kódot alkalmazzák annak működéséhez. A diszpécser azonban nemcsak a hatóságokat, illetve a házior­vost értesíti, hanem az úgynevezett kivonuló-ellenőrző egységet is, akik ki is mennek a helyszínre. Ezt a szolgálatot egy vagyonvédel­mi cég szakemberei látják el. Ez a társaság pályázat útján kötött szerződést az EPT-vel. Az EPT az előfizetők számára vállalja azt, hogy a riasztást követő 15 percen belül a 24 órás szolgálatot telje­sítő járőrök a helyszínre érkeznek, mind a három kerület területén. A járőrök megjelenése — a tapasztalatok szerint — önmagában is jó hatással van az általuk bejárt terület közbiztonságára. Emellett a járőröknek arra is joguk van, hogy a káresemény helyszínét bizto­sítsák, az esetleges betörőt elfogják, és a rendőrség megjelenéséig feltartóztassák. Tűz esetén részt vesznek az oltásban, általában közreműködnek a mentés megindításában. A különböző biztosítótársaságok is érdeklődnek az EPT kezde­ményezése iránt. A telefontársaság kedvező tárgyalásokat folytat ezekkel a biztosítótársaságokkal arról, hogy azoknál az EPT-előfi­­zetőknél, akik a telefonos riasztórendszert igénybe veszik, a lakos­ság esetén 25 százalékos, közületeknél pedig akár 35 százalékos kedvezményt érvényesítenek a vagyoni károkra vonatkozó biztosí­tási díjaknál. Az EPT — a riasztórendszert jogszerűen igénybe vevők érdeké­ben — arra is rákényszerül, hogy vakriasztások esetén 1000 forin­tos díjat számítson fel. (Vakriasztás előfordulhat például olyankor, ha az előfizető valamilyen háziállatának mozgását érzékeli a riasz­tórendszer.) B.M. ■ ^ í rí­­ l y il I I MEGNŐHET NEMCSAK AZ EGYÉNI, HANEM A KÖZBIZTONSÁG IS Telefonos riasztórendszer az EPT-nél 1996. április 2., kedd ALIG LESZ MENTESSÉG Hét végén kamionstop Június elsejétől augusztus 31-éig szombat reggel hét órától vasárnap este 10-ig hazánkban is tilos lesz a ka­mionközlekedés. Az intézke­dés bevezetését az indokolta, hogy Nyugat-Európa után Szlovákia, Szlovénia és Ro­mánia is bevezette a hét és fél tonnánál súlyosabb teher­gépkocsik közlekedésének korlátozását a hétvégeken. Ennek következtében a ha­zánkba érkező, illetve azon áthaladó teherautók úgy időzítették útitervüket, hogy a hét végén érkezzenek a magyar határra, így nálunk jelentősen megnövekedett a forgalom. Az intézkedésnek jelentős környezetvédelmi hatása lehet, hiszen két na­pig mentesíti a teherforga­lomtól az országot. Remél­hetőleg az áruszállítást a kombinált, illetve a vasúti szállítás irányába mozdítja el. Fontosabb mindennél ta­lán az, hogy a hét végén, amikor amúgy is nagy az au­tóforgalom, nem terhelik még ezek a nehéz járművek is az utakat. Kevesebb lesz így a fekete hétvége — mondta el lapunknak Ta­kács Béla, a Közlekedési Mi­nisztérium főtanácsosa. Aki megszegi a korlátozást, 50 ezer forint bírsággal sújtha­tó. Kérdésünkre, hogy miért ilyen későn vezették csak be ezt az egyébként környezet­védelmi előnyökkel járó in­tézkedést. Takács Béla la­punknak elmondta, hogy a korlátozás a szállító kapaci­tásunk kéthetedét eltünteti, ezért amíg a hazai magánfu­varozó struktúra még csak kiépülőben volt, így próbál­tak számára valamilyen vé­delmet biztosítani. A környezetvédelem és az emberi élet védelme azon­ban sok pénzt megér, ezért a minisztériumban rendkívül szigorúan kezelik az esetleg mentességért folyamodók ügyeit. Csak nagyon-nagyon ritkán és nagyon indokolt esetben adnak egyéni fel­mentést. Hivatalból mentes­séget élveznek azonban a rendőrség, a fegyveres erők, a közműépítés, a gyorsan romló áruk, a kombinált és élőállat-szállítás. mr TERÁPIA HAJLÉKTALANOKNAK Dolgozni is kell terápián részt vevő hajlék­talanok újra be tudnak il­leszkedni a civil életbe. Mint Fónai László ügyveze­tőtől megtudtuk, a 16 fős intézet lakóira mindennapi munka, meghatározott kö­telezettségek, így pénzbe­osztás is vár. Az ellátás nem ingyenes, hiszen fejen­ként 4-5 ezer forintot kell majd fizetniük az itt lakók­nak. Hogy kik foglalhatják el az intézményt, arról pá­lyázat útján döntenek. A Népjóléti Minisztérium és Pécs városa mellett évi 2 millió forinttal támogatja a rehabilitációs központot a BAT Pécsi Dohánygyár. Rácz Gábor PR-igazgató la­punk érdeklődésére el­mondta: a dohánygyár ed­digi gyakorlatától ugyan szokatlan egy karitatív te­vékenység támogatása, de ebben az esetben hányatott sorsú embereket próbálnak meg visszahozni és beillesz­teni a civil életbe, cs. b. a. Hajléktalanok rehabilitá­ciós központja nyílik ápri­lisban Pécsett. Az intéz­ményt működtető Támasz Alapítvány abban remény­kedik, hogy egy év után a A cigány mentor üzenete Közel négyszáz szellemi fogyatékos, illetve mozgás­­sérült kisgyermek kapott húsvéti ajándékcsomagot nemrég Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban rendezett ün­nepségen. Az esemény kü­lönlegességét az adta, hogy a támogató, vagyis a mentor, aki a rendezvényt hatszám­jegyű összeggel támogatta, cigány. Fontos az elnevezés, Gáspár Győző ugyanis so­sem romákról, hanem cigá­nyokról beszél. — Sokszor kérdezték már tőlem, miért pont szellemi fogyatékos, illetve mozgás­sérült gyermekeket támoga­tok. Általában azt hiszik, családi okokra vezethető ez vissza. Pedig mindenki makk­­egészséges a családban. Tu­datosan esett a választásom erre a rétegre. Ez egyfajta üzenet a részemről a több­ségi társadalom felé — mondta a cigány vállalkozó az esemény után. — Ezek a gyermekek több szeretetet, támogatást, na­gyobb toleranciát igényelnek a társadalomtól, mint egész­séges kortársaik. Mi, ma­gyarországi cigányok, egy ki­csit olyanok vagyunk, mint a fogyatékosok. Nekem is gyakran kellett szembe néz­nem előítéletekkel tevékeny­ségem során. Egy szegény megyében, egy ennyire le­pusztult ipari körzetben hal­mozottan érvényesül az irigység. Én ezzel a műsorral, amelyben szerepel nagyobbik fiam is zenészként, adni kí­vánok valamit abból a szere­­tetből, amit a hazai cigányok várnak a magyarságtól — fejtette ki Gáspár Győző. A harmadik alkalommal megrendezett jótékonysági koncertre több településről érkeztek, többségében álla­mi gondozott gyermekek. G. 0.

Next