Esti Hírlap, 1996. augusztus (41. évfolyam, 157-176. szám)
1996-08-01 / 157. szám
□ SZENTENDREI ÚTI SIKERRECEPT? Tetőt a panelra! Mi, budapestiek inkább csak az amerikai filmekből ismerjük a tetőtéri luxuslakásokat. Jómódú párocska üldögél a kerti bútorokon, pezsgőt kortyolgatnak. Körülöttük virágládában bokrok, cserjék, alattuk a város dübörög, felettük a határtalan ég. Azután a kép tovább pereg, a pár besétál a lakásba, amely ötletesen van berendezve. Mindez egyelőre még csak álom egy fiatal budapesti pár számára. Vagy mégsem? Úgy tűnik, a Szentendrei úton sikerül megvalósítani a tetőtér-beépítési programot. A siker titka a következő. Végy néhány unalmas és szürke panelházat a Szentendrei úton, a 2/B-16 szám alatt. Adj hozzá egy kreatív III. kerületi alpolgármestert, Szegner Lászlót és egy lelkes közös képviselőt, Szerémi Jánost. Körítésnek vedd a lakókat. De a neheze még csak most jön. Győzd meg az összes lakót, de mindegyiket ám, hogy a tetőtér-beépítés nem ellenük, hanem értük is van. Ha ez nem megy, az ötletet akár sutba is dobhatod. Ugyanis a jelenlegi társasházi törvény úgy szól, hogy a társasház alapító okiratának módosításához az ott lakók százszázalékos beleegyezése szükséges. Itt vérzik el a legtöbb építési ötlet, ugyanis minden házban akad legalább egy ember, aki megtorpedózza az elképzelést. Szegner László szerint az egész országban elterjedhetne a program, ám ehhez az kellene, hogy a társasházi törvényt a honatyák mielőbb módosítsák. A jelenlegi százszázalékos beleegyezés helyett a lakók kétharmadának a hozzájárulása is elegendő lenne az építkezés megvalósításához. A szakemberek szeretnék elérni, hogy a parlament soron kívül, már az ősszel tárgyaljon a törvény módosításáról. Horn Gyula miniszterelnök szerint a törvény módosításáról az Országgyűlés a jövő év első félévében tud tárgyalni. A törvény módosítása után néhány éven belül az egész országban megvalósíthatnák a programot. A tiltakozó lakók berzenkedése azért sem érthető, mivel a tetőket önálló telkekként adhatják el, négyzetméterenként tízezer forintért. A befolyt összegből a lakók elvégeztethetik a ház teljes vagy részleges felújítását. Erre sem kell spórolni a közös költségből. Ennek ellenére Szerémi János közös képviselőnek nap mint nap harcolnia kell a lakókkal. Jelenleg a 470 lakóból már közel négyszázan a beleegyezésüket adták, s ez igen jó aránynak számít. Többségük nagyon lelkes, jó ötletnek tartja az építkezést. Ám maradtak, akiket szinte lehetetlen meggyőzni. Akad olyan is a Szentendrei úton, aki azt mondta, hogy ha fizetnek neki százezer forintot, hajlandó aláírni. Egyszóval nincs könnyű dolga Szerémi Jánosnak. Szegner Lászlótól azt is megtudtuk, hogy-egy tetőtéri lakásra átlagosan hatvan négyzetméteres tetőteret szánnak, melynek nyolcvan százaléka építhető be. Mai árakon tehát hárommillió forintba kerülne. Azért csak ennyibe, mert nem kell megfizetni a közművesítést, hiszen a házba már bevezették a villanyt, a vizet, és fűtés is van. A csöveket, vezetékeket csak meg kell hosszabbítani. A tető megmaradt húsz százalékát terasszá alakítják, ahová fákat, cserjéket telepítenek, s borostyánt futtatnának le a ház oldalán, amely eltakarja a szürke paneleket. Ha az elképzelés megvalósulna, a Szentendrei úton negyvennyolc új lakás épülne. Mivel az engedélyek már megvannak — csupán a lakók mindegyikének a beleegyezése hiányzik —, négy hónapos előkészítő munka után akár már tavasszal hozzá lehetne kezdeni az építkezéshez. L. B. A tetőteraszra fákat, cserjéket ültetnek NYUGDÍJASOK orömé A hónap első napja Zsófi néni, Teriké meg Bence bácsi a földszintről mindig izgatottan várja, hogy új hónapba lépjünk. Ilyenkor aztán karjukra akasztják a fonott kosarat, az ősz Bence bácsi pedig a kockás, kerekes bevásárlószatyrát maga után húzva indul útnak. Sovány a nyugdíjasok pénztárcája, de gondoltak erre a Kispesti Centrum Áruházban is. Eősze Kálmán sziniigazgató meséli, hogy az idősek várják a hónap első munkanapját. Ilyenkor szemmel láthatóan több a nyugdíjas vásárló, mintmáskor. Augusztus elsején pedig különösen nagy forgalomra számítanak, mert a sertéshús — az áremelések ellenére — rendkívül olcsó lesz. Emellett természetesen minden nyugdíjas tíz százalék kedvezményt kap az élelmiszerek árából. Három éve már, hogy tart az állandó akció, mondja az igazgató. De nemcsak a tíz százalék kedvezményt említi, hanem azt is, ezeken a napokon kóstolókkal, tanácsadással várják az idős embereket. Hozzáteszi még, hogy augusztusban érdemes a nyugdíjasoknak az áruház többi osztályát is felkeresni, hiszen tart a nyári vásár is. Szóval a hónap első napját nagyon várhatják a kispesti nyugdíjasok. Ilyenkor aztán Bence bácsi mintha könnyebben húzná a kerekítés szatyrát. Teri néni még vidámabban pletykálkodik a szomszédasszonyával és Zsófi néni talán megveheti végre azt a pöttyös nyári ruhát, amit megcsodált a kirakatban. Hogy a következő hónap első munkanapján megint megspórolhassanak tíz százalékot. (itczíj) 1996. augusztus 1., csütörtök ÖTSZÁZEZER LOMB NYÚJT ÁRNYÉKOT 6/ Po/rca Virágzó pesti fák Esőben jártam ma. Virágesőben. Lépdeltem a szürke, forró aszfalton, s hirtelen éreztem, ez valami más. Puha sziromszőnyeg terült szét a talpam alatt. Illatos, sárga sziromeső kavarodott a hajamba. Mintha nem is a budapesti flaszterrengetegben járnék, hanem egy csodamesében, ahol tündérkezek szórnak virágot a mezítlábas halandó elé. Aztán az orrom alá okádta a füstöt a piros hetes... A japánakácra gondol, válaszolja meg találós kérdésemet Törőcsik Éva, a Fővárosi Kertészeti Rt.parkfenntartási főmérnökségének vezetője. Sokat ezek közül a Budapesten immár ötödik éve tartó fasor-felújítási program-keretében ültetett a Főkert. Mert bizony az amúgy több száz évet eléldegélő fák is elpusztulnak egyszer, főleg ha egy ilyen ólom- és szén-monoxiddús városban kell zöldellniük, mint Budapest. A város öreg fáit egyébként még a század elején ültették,, így a fasor-felújítási program során kicserélik az idős és beteg, balesetveszélyes fákat. Az elsők között kapott új koronásokat a Kiskörút, tavaly két ütemben cserélték a Szilágyi Erzsébet fasor vadgesztenyéit. Az idei tavasz az Andrássy utat „fásította”. A Nagykörút pedig az új főnyomócső mellé új fákat is kap. Az öreg fák mellett sajnos azokat is ki kell vágni, amelyek balesetveszélyesek, de többnyire ezek helyett is ültetnek fiatalabbakat. S bizony az új fagenerációnak több szempontból is vizsgáznia kell. Életben csak az marad, amelyik képes elviselni a város szennyezett levegőjét, mondja Törőcsik Éva. De nem elég, ha nem fullad bele a mérges gázokba! Ágaik nem lehetnek törékenyek, s mindezek mellett még allergiát sem okozhatnak. Utóbbi miatt rostálták ki a virágos kőrist, a juharok, gesztenyék viszont a rossz levegőt nem tűrik el. A csekély választék ellenére is sok a fa a városban, legalább ebben megelőzzük az európai fővárosokat. Bécsben száz-, Párizsban kétszázezer utcai fa van, míg Budapesten ötszázezer lomb nyújt árnyékot. Igaz, a mi félmilliónk sajnos rosszabb állapotban van, mint a párizsiak vagy a bécsiek. De azért a Főkert folytatja a fásítást, s a mennyiségnek, illetve a program ütemének csupán a főpolgármesteri hivatal büdzséje szabhat határokat. Mindenesetre jó hír a virágszőnyeget és sziromesőt kedvelőknek, hogy az éppen most virágzó japánakác jól vizsgázott várostűrésből. Vele gyakran — és remélhetőleg még legalább száz évig,— találkozhatunk a budapesti utcákon.// Tarcza Orsolya "Söprik a szirmot FOTÓ: SCHILLER ZSUZSA EGYÉNILEG FEDEZIK FEL A VÁROST ^ 3 4 ‘ N-buszok turistáknak A Nietsch Termelési, Ke Kft. augusztus elsejétőlúj üzletágat indít, N-BUS névvel. A vállalkozás három tizenkilenc fős, légkondicionált Mercedes busszal, menetrend szerinti járatokat indít, húsz megállóbilivel Budapesten Az ötlet megvalósítását az az elgondolás hívta életre, hogy az eddigi nagy társaságot befogadó városnéző buszok helyett kisebbel utazva a turisták egyénileg fedezzék fel a várost. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az érdeklődők 2240 forintos napijegyért vehetik igénybe a járatokat, s három óra alatt járhatják be a negyvenhét kilométeres utat. A buszok reggel negyed tíztől óránként indulnak útjukra, érintve a főváros nevezetességeit, így a városnézők többek között megtekinthetik a Gellért-hegyet, a Margitszigetet, a Parlamentet, az Operát, a Nemzeti Múzeumot vagy a Városligetet. A napijegyek mellé a turisták ingyenes útikönyvet kapnak, melynek segítségével előre megtervezhetik, hogy a város mely látványosságánál kívánnak leszállni, s aztán egy későbbi járattal továbbutazni. Ezért az egyes járatok utasai cserélődnek majd, így nem ül idegenvezető a sofőr mellé. S ha valaki nem férne fel a buszra, nem kell kétségbeesni, öt-tíz percen belül légkondicionált taxit küldenek érte, így megmenekül a várakozás kellemetlenségeitől, s nem marad le semmiről. A programot nem csupán a külföldiek, hanem honi polgáraink is igénybe vehetik. A teljes útvonal és a menetrend a napijegyen olvasható, amelyet a nagyobb szállodák portáin és a buszvezetőknél lehet megvásárolni. Miklós Daniella A napijegy mellé útikönyvet is kapnak FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ A SZERÉMI ÚTON LAKÓKNAK MÁR JÓ Hangszigetelő nyílászárók Zajvédelmi munkálatok kezdődnek rövidesen a Budafoki és Szerémi út között. Na, nem füldugókat osztanak a kerületi önkormányzat munkatársai, hanem hetven lakás homlokzati ablakát cserélik ki valami szupercseles hangszigetelő nyílászáróra. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy mindez 34 milliójába kerül a kincstárnak, amiből akár több százezer pár vattagombócot be lehetne szerezni. Ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy valószínűleg ez a hetven ablak sem oldja meg a főváros zajvédelmi gondjait. Budapesten ráadásul csak lakossági panaszra végeznek zajszintmérést, mert a már számtalanszor tervbe vett mérőhálózat felállítására nincs egy fillér sem. A rendszerváltás viszont meglehetősen felemásan hatott a lakosság füleire. A nehézipari üzemek leállása mindenképp jót tett volna a dobhártyáknak, ám sorban nyíltak az új diszkók, szórakozóhelyek, melyek a megnövekedett forgalommal együtt jelentik pillanatnyilag a legnagyobb veszélyt hallószerveinkre. Létezik természetesen egy határérték, mely beépítettségtől függően kis eltérésekkel, de éjjel általában 45, nappal pedig 65 decibelben szabályozza a hangerő megengedett nagyságát — mondja Pólay István, a főváros környezetvédelmi ügyosztályának helyettes vezetője. — Ez lehet, hogy szigorúnak tűnik első hallásra, de valahol meg kellett húzni a határt. Az, hogy szigorú, persze enyhe kifejezés ez esetben, hisz 45 decibelt bárki produkálhat egy üres szobában beszélve. Igaz, minden 4-5 decibelnyi növekedés tízszeres hangerő-növekedést takar, de azért érdemes elgondolkodni a dolgon. A Petőfi hídnál például a kamionforgalom miatt sokszor mértek 80-85 decibeles zajszintet, ami csupán a Lágymányosi híd megépítésével csökkent jelentősen. Bár a sofőrökkel szemben nem lehet hatásosan fellépni, a helyi önkormányzatok nem szívbajosak, ha a szórakozóhelyek tulajdonosairól van szó. A XIV. kerületben megesett, hogy 900 ezer forintra bírságolták az egyik túl hangos diszkót, melynek szomszédságában körülbelül úgy érezték magukat a lakók, mintha Zámbó Jimmy a kredenc tetején szólózna. A mindenkori büntetés persze függ a zajszint túllépésének mértékétől, valamint az érintettek számától, csak az a baj , hogy sokszor nem ilyen egyszerű a helyzet. A forgalom okozta zajokat bírsággal nem lehet visszaszorítani, ezért születnek meg sorra a zajvédő falak, valamint a már említett modern nyílászárók. Az utóbbiak azonban meglehetősen költségesek, a főváros a XIX. kerület néhány homlokzata kivételével nem is tervezi újabb ablakok kicserélését. A Szerémi úton mindenesetre valami egészen szokatlan és nagyszerű dolognak tanúi az emberek. (szs) MÉRGEZETT BARNABUNDÁSOK Úsztak a patakban Nagy volt a forróság. Természetes hát, hogy az emberfia, azaz patkányfia sem vágyik másra, mint egy jót csobbanni a hús, bár cseppet sem tiszta csatornahabokban. A minap szép, kövér gyűrűsfarkúakat csodálhattak meg a lakók vízi balett közben a főváros IX. kerületének egyik kanálisában. Ez teljesen természetes, tudtuk meg dr. Ütő Istvántól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi fertőtlenítő osztályának vezetőjétől. Csakhogy ezek az állatok már a méregtől puffadtak fel, úgy negyedórájuk lehetett még hátra, teszi hozzá nevetve a főorvos. Budapest patkánymentesítése több mint húsz évvel ezelőtt megtörtént, azóta a mentesség megtartása a cél, s ez minden tekintetben sikeres. Az ÁNTSZ a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft.-t bízta meg a patkányok irtásával, s ők rendszeresen kihelyezik a mérgeket, összeszedik az elhullott állatokat. A leggyakrabban valóban a kanálisok, csatornák környékén találkozhatunk patkányokkal a fővárosban. A külföldről a Dunán érkező szállítmányokkal is behurcolják a rágcsálókat, ezért a kikötők is gyakran ellenőrzött kritikus pontok. De mint a főorvos elmondta, egy kamionnyi krumpliban is előfordulhat két-három rágcsáló, így a zöldséglerakatok környéke is forgalmas patkánybefogó. Dr. Ütő István végül megjegyezte: bár kevés az esélye, de patkánnyal akár a Köztársaság tér kellős közepén is találkozhatunk. De az embertől nem menekülő, méregtől puffadt állatok már sem egészségügyileg, sem más szempontból a lakosságra nem veszélyesek. Amíg Budapest nincsen patkányvédő szögesdróttal elkerítve, amíg a kereskedelem működik, patkányok lesznek. Ennek ellenére a főváros patkánymentes övezet, s erre az ÁNTSZ fertőtlenítő osztályán ügyelnek. Amennyiben a lakók mégis fickándozó barnabundásokat látnának, jelezzék azt a szolgálatnál, s a kihelyezett mérgeket azonnal ellenőrzik, megsokszorozzák. Bár erre a rendszeres kihelyezésnek és ellenőrzésnek köszönhetően nem lehet szükség, mondta dr Ütő István. tarcza