Esti Hírlap, 1996. szeptember (41. évfolyam, 177-197. szám)

1996-09-02 / 177. szám

vS ! Fények a tudomány, a művészet határán Eger városa ad otthont tegnaptól a hangzatos nevű fényszimpóziumnak, ami interdiszciplináris, vagyis tudományközi találkozó. Nem kell megijedni, nem valami misztikus fényszeánszra gyűltek össze a hevesi megyeszékhelyen, hanem tudósok és művészek tanácskoznak a fény felhasználási módjairól. A szervezésbe bekapcsolódott az amerikai MIT Center fénykutató központ, amelynek alapítója a magyar Kepes György, a Polaroid egyik szellemi atyja. Neki, lévén hevesi születésű, Egerben múzeuma is van. A szimpóziumra a téma legismertebb előadói jönnek, nem csupán kimondott fénykutatók, hanem minden olyan tudomány képviselői, akiknek akár halvány közük is lehet a fényhez. Egy teológus professzorról például joggal kérdezhetnénk, mit keres itt, de ő is hozzá tud szólni a témához: a látnokok és a fény kapcsolatát elemzi. A szimpóziumhoz két kiállítás is kapcsolódik, egy finn és egy magyar. A finn kiállítók közt lesz például Elsa Laurima, és képviselteti magát a Képzőművészeti Főiskola is. bzs Tudományos módszerekkel határozzák meg a díszkivilágítás összhatását r* I /XY i 1 f*A HERED MAR NEM A RÉGI Hírnevet helleti az utad Tulajdonképpen a világ legnormálisabb községe lehetne Heréd. Van egy főutcája, amit természetesen Rákóczinak húznak, egy körzeti megbízottja, aki Lőrincből jár ki, meg két dombja, két patakja, öt kocsmája és vagya háromezer lakosa. Ja, igen, és van neki néhány gabonából készített köre valahol a határban, amelyet a földönkívüliek raktak oda. Hát ezért hiába a Rákóczi út, meg a Két Nyárfa presszó, meg a lőrinci rendőr, Herédből már sohasem lesz olyan település, mint a többi. Csodálkozik a falu. A csodálkozás tárgya pedig már majd’ tíz napja az a néhány marslakó, aki ide látogatott. Mert miért épp Heves megye? Miért. Heréd? És kölestábla? Minden magára valamit is adó kicsi zöld emberke eddig Észak-Amerikába utazott, de minimum Peruba, előre értesítve ebbéli szándékáról a NASA-t, meg Erich von Daniként. A polgármester tehát széttárja a kezét, az önkormányzatis ügyintéző maga elé néz, Koczka úr, a Két Nyárfa presszó tulajdonosa legyint, a vegyesbolt előtt pedig egy svájcisapkás férfi időnként csuklani kezd. A csodálkozás tehát folyamatba tétetett és igen intenzív. Mert ugyebár vannak azok a körök. A körök szám szerint öten vannak, egy nagyobb, öt méter átmérőjű, meg négy kisebb, 1,3 méter átmérőjű, melyek ráadásul a világ négy égtája felé helyezkednek el. A gabonaszálak egymással teljesen összefonódva fekszenek a földön, a nagykörnek és a kicsik közül kettőnek, az északinak és a délinek a száliránya az óramutató járásával is megegyezik. A dolog azonban roppant tudományos jelentősége ellenére is elkerülte volna a világ figyelmét, ha nem akart volna Szekszius József mezőgazdász virággal kedveskedni a feleségének. Szekszius úr azonban akart. A virágok szedése a határban történt, a határjárás vadászkutyával esett meg, a vadászkutya pedig nemcsak a nyulakat érzi meg, de a marslakókat is, úgy látszik, Sziszi, így hívták az ebet. Szeksziusné később meséli, a férje a tarló között akadt a körökre. Emberi kéz azokat nem készíthette, alapította meg rögtön a család, majd elutazott nyaralni. A faluban közben szétfutott a hír, a svájcisapkás állítólag akkor kezdett ijedtében csuklani, mások fényt véltek a templom tornyán felfedezni. Zöld emberkéket a környéken utoljára egy német turista látott, de őt később alkoholmérgezéssel kórházba szállították, úgyhogy a dolog érthetően felbolygatta a falu nyugalmát. Szeksziusék ráadásul visszaérkezésükkor kapcsolatba léptek Verőczei Ernő ufológussal, aki rögtön a helyszínen termett, és alátámasztotta a herédiek gyanúját: itt bizonyítók jártak. Verőczei úr erre több bizonyítékot is talált. A körök nehezen felfedezhető helyen vannak, ami kizárja a feltűnési viszketegségből elkövetett csíny lehetőségét, amelyet különösen a Két Nyárfa törsközönsége vallott. A gabonaszálak ráadásul inkább ovális alakban helyezkednek el a domboldalban, és csak felülnézetből látszanak körnek. Hogy az ufók miért épp kölessel jeleznek egymásnak, az továbbra is nyitott kérdés, de itt van még a kukoricamutáció bizonyítéknak. Ez már rokonítja a herédieket a zichyújfaluiakkal, akik ’92- ben akadtak hasonló körökre. Azóta náluk a kukoricacsövek banánszerűen, egy pontból nőnek, ami már Heréden is előfordult. Verőczei úr ezzel kapcsolatban beszélt Győrffy Béla akadémikussal, aki megerősítette, ilyen jelenséget az időjáráson és a talajkémiai hatásokon kívül a sugárzás is okozhat. A sugárzás is fontos. A határban a háttérsugárzás például nem a megszokott 16 egységet mutatta, hanem 9—28 között ingadozott. Az urológus ugyanakkor találkozott az úgynevezett plazmagömb-jelenséggel is, amit mint tudvalevő, energiával teli gömböknek tulajdonítanak a szakértők. A plazmagömbök mellesleg a Verőczei úr szerint a csészealj szerű ufók robotjai, amelyeket a köznép lidércfényként tisztel. A jelenségről persze cikkezni kezdett a helyi néplap, kivonult a tévé, az egybegyűlt újságírók videokamerája pedig megzavarodott, vakuja nem villant. A svájcisapkás ember állítólag ettől még szaporábban kezdett csuklani, a honi sajtó képviselői meg hitték is, nem is a dolgot. Ha viszont mindezek után a faluban jövőre a csecsemők fél kézzel állítják meg a vonatot (ami nincs), esetleg a fogukkal kapják el a távolsági járatot (ami van), és a lőrinci rendőr is Herédre költözik, már biztos, hogy a marslakók jártak erre. A történet egyetlen szépséghibája, hogy a hét végén tűz martaléka lett az öt kör nagy része, ezért további kutatásokra alkalmatlan a terület. Verőczei úrnak azonban erre is van magyarázata. Azt mondja, irigység, csíny vagy babonás félelem vezethette a gyújtogató kezét. Repülő csészealjak ugyanis vannak. A herédiek mindenesetre híresek és boldogok, kivéve a svájcisapkás férfit, aki csak csuklik szakadatlan. Talán emlegetik az ufók. Falusy Zsigmond A . / ------------------------ ---------------------------------j'v ct ^1, ardiw** - izyussv n SxHm y ^ c- ^ dfp A * és Imrénfi UIL, »9 HÍREK • INFORMÁCIÓK 1996. szeptember 2., hétfő A Kárpát-medence fölé továbbra is nagy nedvességtartalmú levegő áramlik. Változóan, többnyire erősen felhős lesz az ég, és sokfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar. Éjszaka párásságra, ködfoltokra is számítani kell. Főleg a Dunántúlon gyakran megerősödik az északi, északkeleti szél. Néhol viharos lökések is előfordulnak. Ma a délutáni hőmérséklet a holnap hajnali hőmérséklet körül várható. István és Gizella a Vatikánba tart Még meg sem született, még csak magzati, azaz makett formájában mutatkozott, máris a bírálatok kereszttüzébe került Kligl Sándor István és Gizella című szobra, amelyet az államalapításra emlékezve a közelmúltban állítottak fel a szegedi Széchenyi téren. Első királyunkat cseppet sem heroikus pózban, nem lóháton, hanem történelemformáló feladatai felismerésének pillanatában, gondolataiba és földig érő palástja sátrába merülve, ülve ábrázolja. Hitvese álló alakja üde fiatal lányt idéz. A főleg szakmabeliektől érkező kritika egyes kifejezései a nyomdafestéket is alig tűrték, a 280 centiméter magas, 18 mázsás bronzkompozícióra irányuló, olykor már becsületsértőnek tűnő támadások a lelki megpróbáltatások mérhetetlen súlyával nyomasztották a művön közel két évig dolgozó, az öntést is maga vállaló szobrászt. Az 51 éves művész és az alkotásával rokonszenvezők népes tábora most elégtétellel nyugtázza a tényt, a rövidesen hazánkba érkező pápát a köztéri szobor 70 centiméter magas változatával ajándékozza meg a magyar püspöki kar. A plasztika, akárcsak az eredeti mű, bronzból készült, hófehér carraraimárvány-talapzaton nyugszik, s miután Győrben bemutatták II. János Pálnak, a vatikáni gyűjteménybe kerül. A pápai szentmisére Kligl Sándort is meghívták. A Szegeden élő művész, akinek itthon és külföldön összesen húsz köztéri alkotása látható, amerikai és izraeli utazásra készül, kiállítási és munkalehetőségek várják, de — mint mondja —, az igazi öröm az lenne számára, ha szellem és kultúra méltó helyére emelkedne a hazai társadalomban, és itthon keresnék meg egy újabb megbízással. Ladányi Zsuzsa Hegesztővirtuózok Mától az érdeklődő összefuthat a Műegyetemen a világ jelenlegi leghosszabb hídjának dán tervezőjével, valamint azzal a japán szakemberrel, aki még ennél is hosszabb, 1950 méter fesztávolságú hidat épít két japán sziget között. Itt lesz a portugál Quintino Laura, a nő létére a világ egyik legjobb hegesztési szakembere. Ezek a tekintélyek ma a Műegyetemen kezdődött nemzetközi hegesztési közgyűlésre és konferenciára érkeztek Budapestre. Előadásokat hallgathatnak az érdeklődők természeti katasztrófákkal foglalkozó szakértőktől. Azt elemzik, mit tanulhatunk a köbei és a northridge-i (USA) földmozgásokból, s mi történhet Pakssal egy földrengés esetén. Ott lesznek persze a magyar hegesztési szaktekintélyek is, mint Domanovszky Sándor, akinek valamennyi budapesti hídhoz, mint építőnek, vagy újjáépítőnek köze van. Ő mutatja be kollégáinak Budapest acélszerkezetű hídjait szeptember 4-én egy hajókirándulás alkalmával. A határon túl élő magyarok közül előadást tart a kassai egyetem professzora, Hrivnyák Iván, akit mint ismert, Meciar ipari miniszternek kért fel, s aki arról is nevezetes, hogy motorcsónakkal közlekedik Pozsony és Budapest között. M. K. A privatizációt okolják kormányzó pártok figyelmét — jelentette ki az Esti Hírlapnak Vajmi Attila, a párt alelnöke. A Munkáspárt ma délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján Vajnai Attila, a Paksi Atomerőmű Vállalat mérnöke elmondta, hogy tavaly decemberben sikeresnek kiáltották ki a villamosenergia-ipari szektor privatizációját, de most kiderült, hogy az ország lakosságának nagy árat kell fizetnie a könnyelmű módon végrehajtott privatizációért. Az energiaszektorban bekövetkezett áremelés egyetlen okaként a szektor privatizációját nevezte meg Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke. P. J. Most kell megfizetni a villamosipari szektor tavaly decemberben végrehajtott privatizációjáért, amelynek a veszélyeire a Munkáspárt már annak idején felhívta a Hét végi rekordok A hét elejei stagnálást csütörtökön már jelentős, majd pénteken rekordnagyságú, több mint három és fél milliárdos forgalom és a tőzsdeindex közel két nap alatti csaknem 140 pontos emelkedése követte. A BUX-index értéke a hét végére 3473,94 pont lett, ami egyben új rekord is a korábbi 3380 pontos történelmi csúcshoz képest. A hét sztárpapírjai a gyógyszeripari részvények voltak. A Richterért pénteken 11180 forintot is adtak, majd végül 8570 forinton zárt, ami hétfői nyitóértékénél több mint 10 százalékkal magasabb. Az Egis záráskori 10 225 forintos jegyzése a papír eddigi történetének csúcsa, s a hét elejei befektetőknek 800 forintos árfolyamnyereséget hozott. A Mol árfolyamát nem törte le a pénteken közzétett féléves mérleg. A papír jellemző ára — mint a hét folyamán általában — 1550-1560 forint volt. A Cofinec kedvezőtlen félévi mérlegét viszont azonnal megtorolták a befektetők, s az árfolyam a hétfői 6100 forintos átlagárral szemben pénteken egyáltalán nem emelkedett 5300 forint fölé. Pénteken is tovább javult — csaknem 300 forinttal — a Graboplast, a Pannonplast egyes csomagjaiért pedig, a hétfői 4600 forintos nyitóárral szemben már 4720 forintot is megadtak. A Pick legjobb formája 7200 forint felett alakult ki, ami szintén 10 százalék fölötti heti árfolyam-emelkedést jelent. A banki papírok továbbra is jó kondícióban vannak. Az OTP-részvények ára pénteken 80 forinttal, az Inter-Európa Bank csaknem 1000 forinttal javult. A hét közepén 435 forintos árfolyamon egyéves rekordot döntött kárpótlási jeggyel pénteken is viszonylag magas értéken, jellemzően 430 forint körül folyt a kereskedés. Az MNB valutaárfolyamai forintban Angol font 240,42 Ausztrál dollár 122,07 Belga frank (100) 507,93 Dán korona 27,06 Finn márka 34,65 Francia frank 30,52 Görög drachma (100) 65,34 Holland forint 93,30 ír font 249,99 Japán jen (100) 142,44 Kanadai dollár 112,90 Kuvaiti dinár 515,74 Német márka 104,62 Norvég korona 24,10 Olasz líra (1000) 102,19 Osztrák schilling 14,87 Portugál escudo (100) 101,93 Spanyol peseta (100) 123,61 Svájci frank 129,33 Svéd korona 23,36 USA-dollár 154,36 ECU 196,84 --------------- 'Sr-Vt-vXJLrf |Tir*X-rS=‘-m r A i ^ ------------ KISKACSA FÜRDIK FEKETE TÓBAN ' Homályban az olajcsapatok Még hosszú ideig eltartanak a helyreállítási munkálatok abban az olajlopási, környezetvédelmi bűncselekményben, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tószeg, község határában követtek el. Ennek ellenére a Tiszába torkolló csatornába (is) befolyt fekete arany — a szakvélemény szerint nem veszélyezteti a folyót, s a szennyezés melletti erdősávot sem károsította meg véglegesen. Az olajvezeték megcsapolásának időpontjára és tetteseire vonatkozó, eddig összegyűjtött adatok nem elegendőek arra, hogy konkrét személyeket gyanúsítson a rendőrség. Az esetről Szendrey Csaba, a Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség műszakiigazgató-helyettese tájékoztatta az Esti Hírlapot. Mint ismeretes, egy jól szervezett csoport megcsapolta a Százhalombatta és Szajol közötti Gerje-Perje közös főcsatorna bal töltéspartján húzódó felszíni olajvezetéket. Miután kiszivattyúzták a számukra szükséges (nyilván az olajszőkítők által előre megrendelt) mennyiséget, különösebben a következményekkel s a hátrahagyott nyomokkal sem törődve, otthagytak csapot-papot. Ettől fogva csordogált a folyékony ásványkincs a talajba. Mivel egy nádassal benőtt, hektárnyi területről van szó, amelyet ráadásul július óta víz borított, a körzetet járó vonaljárőr kikerülte azt, ily módon jóval később derült fény a történtekre. Mezőgazdasági munkások figyeltek fel a feketén fénylő terepre. A csővezetéket azonnal megjavították és nekiláttak a kárenyhítési munkálatoknak. Szivárgó (a továbbterjedést megakadályozó) árkokat ástak, 75-80 köbméternyi olajat eltávolítottak a szivárgókból. A kár azonban — tájékoztatta lapunkat Szendrey Csaba — így is több tízmillió forint. A helyreállítás egy évnél tovább tarthat, mivel a beavatkozás fő műveleteit jövőre is folytatják. Kérdésünkre a műszaki igazgatóhelyettes kifejtette: a büntető törvénykönyvben szankcionált büntetési tételek ellenére a környezetvédelmi bűncselekmények egyre gyakoribbak a vadkapitalista módszerek következtében. Mindennek oka a hivatkozás vélt termelési érdekekre, a munkahelyféltés s az, hogy a környezetvédelmi szempontok és szakismeretek még nem váltak a mindennapi élet részévé. Egyébként tavaly is megfúrták már ezt a vezetéket az említett térségben, akkor szerfölött hamar kiderítették az illegális olajcsapotok kilétét. Tamás Tibor Ajándékba adott Internetkapcsolat Az új tanév megkezdése — a szűkös közoktatásra fordítható költségek ellenére — jelentős technikai fejlődést is jelent húsz általános iskola számára. A Monor Telefontársaság Rt., amely Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő telefon- és kábeltelevíziós szolgáltató vállalata, húsz általános iskolát díjmentesen csatlakoztatott az Internethez. A cég 21 hónapja vette át a telekommunikációs szolgáltatást a 220 ezer lakosú körzetben, amelyhez 43 település tartozik, ahol 52 ezer telefont működtetnek, és emellett 23 településen 12 ezer kábeltelevíziós előfizetőjük is van. Az általános iskolák számára óriási fejlődést jelent az, hogy amennyiben telefonnal és számítógéppel rendelkeznek az előfizetők, a helyi hívás díjáért eljuthatnak a világ bármely pontjára. B. M.