Esti Hírlap, 1996. október (41. évfolyam, 198-219. szám)
1996-10-01 / 198. szám
M.I)f 45 V^i,OyUy - y^TchauSi \AbH?-o u^feda^o- 1996. október 1., kedd <* ^Hlc<ÍX\ TEGNAP ÉS MA ------------------------------------------, |-x^ O114S*#*Ws htí, Vo, n EZ TÖRTÉNT A TISZTELT HÁZBAN ! Napirend előtti viharok Bár az Országgyűlés e heti napirendjén különösebb izgalmakat aligha kiváltó PONTOK szerepelnek, mint az atomenergiáról szóló törvényjavaslat, a tb-alapok tavalyi zárszámadása, vagy a lakás-takarékpénztárak működésének szabályozása. Ahogy az várható volt, viharosan kezdődött az Országgyűlés hétfői ülésszaka. Mint ismeretes, nyilvánosságra került, hogy az ÁPV Rt. sikerdíj címén mintegy 300 millió forintot készült kifizetni Tocsik Márta ügyvédnek azért, mert tárgyalásai során sikerült lefaragnia az önkormányzatoknak az ÁPV-vel szembeni követelését. A miniszterelnök nem várta meg a napirend előtti viharokat, hanem elsőként maga kért szót és bejelentette: az üggyel kapcsolatban a kormányzati ellenőrzési irodát bízta meg a vizsgálattal. Jelentésüket a kormány október 4-i ülésén megvitatja és döntést hoz. Hozzátette azt is, ilyen ügyekben ezután is hasonlóképpen jár el és kérte a törvényhozókat, hogy nyújtsanak segítséget a közállapotok rendezéséhez. A miniszterelnök beszéde után az ellenzéki pártok mindegyike szigorú felelősségre vonást követelt. A Fidesz nevében Deutsch Tamás Suchman Tamás a privatizációs ügyekért felelős miniszternek a lemondását és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. Miniszterét Horn Gyula megvédte, a bizottság felállítását azonban az SZDSZ és az MSZP nem ellenezte. Még mindig napirend előtt számos képviselői önálló indítvány hangzott el. Kutrucz Katalin és Kónya Imre a rendkívüli súlyú, vagyon elleni bűncselekményekért és a különösen kirívó erőszakos cselekményekért, a kiskorúak, idősek ellen elkövetett bűncselekményekért kiszabható büntetések szigorítását javasolta. Ugyanezt indítványozta Torgyán József a kábítószeres bűncselekmények esetében. Magyarországon 3000 helyen alkalamaznak radioaktív anyagokat. Önmagában már ez is indokolja, hogy az 1980-ban született atomtörvényt korszerűsítsék. A törvényjavaslat többek között az atomhulladékok elhelyezéséről, és ennek anyagi fedezetéről is gondoskodni kíván, s kimondja, hogy újabb atomerőművet csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehessen létesíteni. len, 142 példányban sokszorosított indoklást. Arra a kérdésre, mit tesznek, ha mégis az utóbbi következik be, Csapody Miklós még nem tudott válaszolni. Lamperth Mónika, az MSZP önkormányzati ügyekkel foglalkozó frakcióvezető-helyettese viszont úgy véli: ez az akció nem több, mint az MDF intenzív — egyébként túl korán megkezdett — kampányának egyik fogása. A listából is kitűnik, hogy azokat a településeket választották ki, amelyeknél lényeges eltérés rögzíthető az igényelt és a megítélt összegek között, így olvasható a listán például Füzérradvány, Mezőkövesd, Baktalórántháza, Biharnagybajom, Esztergom, Majosháza, Kötegán, Tömörkény, Ózdfalu, Jászladány vagy a Bács-Kiskun, a Békés és a Veszprém megyei önkormányzat neve. Ezek a néhány százezer vagy néhány milliós kért támogatásból semmit sem kaphattak. Az MDF szándékát igazolja az is, hogy korábban ezeket a pénzeket nem vitatták. Ugyanis az idén először született a költségvetési törvényben rögzítve olyan döntés, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásáról a pénzügyminiszter és a belügyminiszter közösen határoz, és erről tájékoztatja a parlament önkormányzati bizottságát. Amikor ez megtörtént, az ülésen részt vevő Lezsák Sándor csupán azt vitatta, hogy miért éppen e két miniszter kapta ezt a hatáskört. Több mondanivalója nem volt. Az azonban kétségtelen — ismerte el Lamperth Mónika —, hogy kevés az önkormányzatok pénze. ^V^Csoknyay Edit AZ MDF-NEK CSAK KAMPÁNYPROGRAM így utólag alaposan megdolgoztatja a belügyminiszter és a pénzügyminiszter munkatársait tizenhárom MDF-es képviselő. Összesen 142 önkormányzat pénzének sorsáról várnak konkrét választ. Kelemen András 44, Takács Péter 32, Kádár Béla 10, Lezsák Sándor, Demeter Ervin, Bogárdi Zoltán, Varga István, Póda Jenő 8-8, Tóth István 6, Csapody Miklós, Medgyasszay László, Dávid Ibolya 3-3, Sepsey Tamás egy esetre kíváncsi. Történt pedig, hogy nemrégiben a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került kistelepüléseknek, olykor megyei önkormányzatoknak adott támogatást. Csakhogy gyakran az igényeknél kevesebbet. Az MDF kiválasztott eseteiben a kért csaknem 1,7 milliárd forint helyett mindössze 707,5 milliót. Mint Csapody Miklóstól megtudtuk: az akció része az MDF október 5-én tartandó kormányellenes tüntetésének. Először azt tervezték, hogy a demonstrációt csak az önkormányzatokért szervezik, azóta azonban lényegesen bővült a témák köre. Az MDF úgy fogalmaz: eltűnt az önkormányzatok önállósága és pénze. A képviselők a TÁKISZ-ok adataiból válogatva állították össze az egyébként szeptember 10. körül benyújtott listát. A hivatalos válaszokat a tüntetés utáni napokra várják, akkor jár le ugyanis a válaszadásra jogszabályban meghatározott 30 nap. Méghozzá a konkrét esetekre konkrét magyarázatokat várnak, nem pedig egyet Most nem a frontokon, a terrortámadásokban, fundamentalisták fegyverétől elhunyt kollégákra gondolok, a megüzent és a hadüzenet nélküli háborúk fegyvertelen hősi halottaira. Nem azokra, akik tűzről, pestisről, vulkánkitörőről tudósítva pusztultak el. Nem azokra,, akiket megzsaroltak, hallgassanak vagy elhallgattatják őket. A sok ezer izgatottan, névtelenül elfelejtődő névvel, stresszbe oltott lapzártákban, korrektúrahasábok között élt kollégákra gondolok, akiknek esetleg meg-megjelent a nevük a helyi lapban (és melyik lap nem helyi?), de bezúzták őket a memória malmai a papírral együtt. Meghalt sokunk két átlagképviselője. Épp úgy nem voltak zsenik, ahogy közöttünk általában csak percekig léteznek zsenik. Épp annyit tévedtek és lelkesedtek, mint többségünk. Az egyik: Keresztes Dénes, az a marosvásárhelyi kolléga, akit néhány hónappal ezelőtt a lakása közelében félig agyonvert az ismeretlen támadó — és máig sem tudjuk, azért-e, mert egy kicsit Sütő András utóda volt a vásárhelyi képeslap szerkesztői székében, avagy... Megírtuk: rablás nem történt, garasai, kulcsai hiánytalanul megmaradtak... Keresztes Dénest annak idején a kolozsvári Gaál Gábor irodalmi körben ismertem meg, szelíd, töprengő embernek tudtam, s képtelen vagyok felfogni: ha netán politikai természetű gyilkosság volt, mi lehetett az oka? az Esti Hírlapban, de az ÉS-ben, a Magyar Nemzetben s egyebütt is. Írásaiban volt fájdalom és kedély, nyomozás és találat, mert Bucó — barátai így nevezték —, noha lelkes volt, mint egy lihegő tacskókutya, noha naiv volt, mint az állatkerti óriáskígyónak szervírozott nyuszi, azért tudott élesen is gondolkodni a világról. Aztán jött nála a szavak betegsége. Orvosilag nem tudom megmondani, mi történt. Bucó mondatai szétestek. Ha van az agyban centruma az újságírásnak, az omlott össze, mállott szét. A porozódia, az érvelés hangsúlyai, a mesélés vagy meggyőzni akarás szenvedélyessége, dallama, arcának színpadán a mimika — „látod? érted? erre a felismerésre jutottam!” — továbbra is hibátlanul működött, csak Bucó A START-PROGRAM MAGYARORSZÁGON Remény az asztmásoknak START néven a világ harminc országára kiterjedő, öt évig tartó asztmavizsgálatot indít el októberben a svédországi Astra vállalat abból a célból, hogy lemérje az imbalációs szteroidokkal végzett gyógykezelés eredményességét. Statisztikák szerint ma 100 millió asztmás él a világon és évente 40 ezren hal-k 9%-----------------A másik halottunk Marosvásárhely szülötte, jó emberöltővel öregebb Dénesnél, s Dánosnak hívják. Dános Miklós valamikor a másodi világháborúután éppúgy bízott a politikai megváltásban, mint közülünk sokan. Még élt, amikor nevét már éppúgy elfelejtette az olvasó, mint felejti folyamatosan sokunkét. Negyedszázados németországi önkéntes száműzetésében halt meg. Emigrációja után ide járogatott haza, itt publikálgatott: Pesten, elsősorban ---nem tudott már beszélni. Ha nagyim odafigyelt az ember, lassan rájött: az állítmányok tűntek el az agyából, szókincséből. Meg a minősítések. A jelzők. Ez a beszédzavar leginkább különös szellemi dadogásra emlékeztetett. Formailag. Küllemében. Ha messziről, látcsövön néztem volna, hogy miként magyaráz, gesztikulál, mosolyog, ragyog fel a szeme a felismeréstől, amelyet a lelke megfogalmazott, csak a nyelve azt hihettem volna, hogy tökéletes diskurzust látok. Szélütés? Parkinson? Nem tudom, mi ölte meg benne előbb az újságírót —, hiszen állítmányok nélkül semmit sem lehet állítani, minősítések, jelzők nélkül nincsen vélemény — most pedig, hetvenhárom évesen, Bonnban, a kórházban, ahol agykutató orvos fia, Szentágothai tanár úr volt tanítványa is dolgozik, Dános meghalt. Elfelejtettük: természetesen, még életében. Itt-ott egy-egy könyvespolcon ott hever kedvenc könyve, a halálnak halálával halt Salamon Ernőről a kortársakat faggató Halálűző. (Salamon Ernő volt egyik modellje Svájci villa című regényem költő-újságíró alakjának.) ...Nem mondom, kedves olvasók, hogy szeressék az újságírót, mert mulandóbb az eseménynél és feledhetőbb a színésznél, noha állandó epizódszereplője a közéletnek. Csak azt mondom, nehéz az élete, mert minden tévedését nyilvánosan követi el, és nehéz a halála, mert csak titokban tud meghalni. De azt előbb, mint ahogy utolsó szignója megjelenik: a sírkövön. BODOR PÁL^gV c'~Az ismeretlen újságíró halálára bény A felnőttek 5—Ü0 százaléka, a gyermekek 10—15 százaléka szenved ebben a krónikus légúti betegségben — tudtuk meg dr. Kelenhegyi Katalintól, az Astra Gyógyszergyár Kft. orvosigazgatónőjétől —, de szakemberek véleménye szerint legalább kétszer ekkora az asztmások száma, mivel a betegséget a korai, még enyhe szakaszában általában nem ismerik fel. Minden próbálkozás ellenére évről évre több asztmás megbetegedést regisztrálnak szerte a világon. Az asztma kialakulásának okát még mindig nem sikerült megállapítani, ezért a tüdőgyógyászok legnagyobb eredménye csak a tünetmentesség elérése lehet. A betegséggel kapcsolatos újabb vizsgálatok kimutatták, hogy minél hamarább kezdik el az asztma inhalációs szteroidkezelését, annál inkább számíthatnak az orvosok és a betegek a tüdőfunkció javulására. A START-vizsgálat ezért arra a kérdésre keresi a választ, hogy a betegség korai stádiumában az inhalációs szeroidkezelés hogyan változtatja meg az asztma lefolyását és „csökkenti-e az asztma erősödésének kockázatát, valamint javítja-e a tüdőfunkciót. Lone Ragaard az Astra Kft. ügyvezető igazgatónője elmondta, 1994 óta van az Astra jelen Magyarországon. Tavaly 1,2 százalékos piaci részesedéssel csak huszonegyedikek voltak a magyarországi gyógyszerforgalmazók között. Dr. Nagy Lajos, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense, a START magyarországi koordinátora hozzátette, a világon 6800 betegen végzik majd el a vizsgálatokat. Magyarországon a START-program keretében 200 új asztmás beteget gyógyítanak az új módszerrel. Dr. Uhereczky Gábor a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet főorvosa kifejtette, a belégzéssel közvetlenül a beteg szervbe jutó mellékvesekéreg-hormonok lelassítják, és a betegség korai szakaszában alkalmazva vissza is fordíthatják az asztma kifejlődését. Az inhalációs gyógymóddal elérhető, hogy mellékhatások nélkül, akár teljesen tünetmentessé is válhat a beteg. A főorvos elmondta, hogy legkorábban két év múlva lesznek értékelhető eredmények. Almási Tamás KEDVEZMÉNY VAGY KÖLCSÖN? Visszásságok a lakáscélú támogatások szociálpolitikai kedvezményes gyakorlatában — ezt a hangzatos címet viseli Tóth Tihamér (MDNP) interpellációja, amely ma hangzik el a parlament plenáris ülésén. Az ember rögtön felkapja a fejét: miféle kirívó eseteket sorol majd a képviselő. Ám az Esti Hírlap előzetes érdeklődésére kiderült: egészen másról van szó. Tóth Tihamér még februárban megkérdezte a pénzügyminisztert, hogy mit akarnak tenni azokban az esetekben, amikor a lakásépítésnél, vagy -vásárlásnál megelőlegezett gyermekre az igénylők megkapják a szociálpolitikai kedvezményt, ám ha a gyermek a vállalt határidőnél később születik meg, akkor a kölcsönné átalakult kedvezmény továbbra is kölcsönként működik tovább. Márpedig ilyen esetben a havi törlesztés akár duplájára is emelkedhet, így megsokszorozódhatnak a család anyagi terhei. Annál is inkább tarthatatlannak ítélte ezt a helyzetet az akkor még MDF-es honatya, hiszen előfordulhatott, hogy a gyermek orvosilag igazolt okból nem született meg, vagy csak később jött világra. A válasz az év elején még az volt, hogy a tárca a kormány lakáskoncepciójának , kialakításakor, de még inkább az erre vonatkozó kormányrendelet módosításakor visszatér az ügyre. A kormányrendelet júniusban módosult, a helyzet, pontosabban az érintett több passzus azonban nem változott. Ezért nyújtotta be interpellációját szeptember 19-én Tóth Tihamér. A dolog érdekessége, hogy szeptember 10-i keltezéssel tegnap kapta kézhez az MDF-es képviselő Kökény Mihály népjóléti államtitkár levelét, amelyben arról tájékoztatja, hogy a vállalt határidőnél később született gyermek után is jár kedvezmény, amelyet a kölcsön törlesztésére lehet fordítani. A csoknyay Kárpit határok nélkül A Parlament kupolacsarnokában hatalmas gobelin díszeleg, kötélkorlát óvja attól, hogy a látogatók kárt tegyenek benne. A múlt csütörtökön érkezett a T. Házba, a hét végén — amikor bárki ingyen bejuthatott az Országházba — 14-16 ezren tanulmányozhatták, s néhány napon belül viszik tovább e különleges faliszőnyeget. A Kárpit határok nélkül címet viselő alkotást 46 művész készítette, a millecentenárium tiszteletére. A harminc darab, 50 x 50 centiméteres, illetve a 48 darab, körülbelül 25 x 25 centiméteres textilkockákból álló mű egy térképet ábrázol. Hell Miksa jezsuita szerzetes rajzolta 1772-ben a honfoglaláskori Kárpátmedencéről és vidékéről. A 10,5 négyzetméteres faliszőnyeg a szombathelyi textilbiennálén fődíjat nyert, s a Parlamentből újabb kiállításra utazik. cs. e. Kellene, ha volna Bizonyára nem növelte népszerűségét őszinteségével az idősek tegnapi nagygyűlésén felszólaló Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Az összejövetelen elhangzó — s tegyük hozzá jogos — követelésekre reagálva hangsúlyozta: a politikai döntéshozók sokkal többet nyújtanának a nyugdíjasoknak, ha ezt az ország gazdasági helyzete lehetővé tenné. A kormány lehetőségei azonban nem állnak arányban szándékaival. A Nyugdíjasok Országos Képviselete azt sürgette a többi között, hogy a kormány és a parlament találja meg a forrását még az idén újabb 2,5 százalékos nyugdíjemelésnek. S az indoklásban elhangzott: a nyugdíjemelések évek óta elmaradnak a nettó keresetek növekedésétől, a nyugellátás fokozatosan elveszíti reálértékét, így sok idős embernek már nemcsak a közüzemi számlák kifizetése, hanem a napi betevő falatok előteremtése is gondot okoz. Ezekkel a tényekkel, kétségtelen, naponta szembesülünk. De sajnos szinte nincs vége a sornak, ki mindenki követeli, hogy enyhítsen a kormány sanyarú helyzetén. (Ma például a diákok tüntetnek.) S hány érdekvédelmi szervezet képviselője nyilatkozik úgy naponta, hogy ha azonnal nem emelik a nekik nyújtott támogatást, végveszélybe kerülnek (összeomlanak, ellehetetlenülnek stb.). S akkor még nem beszéltünk a parlamenti ellenzék végelláthatatlan követeléseiről. Nem lenne tehát megoldás? A józan ész azt parancsolja, hogy mérlegelni kell, s közben megpróbálni kimászni a gödörből. Egyet nem szabad: felelőtlenül ígérgetni. Az csak most nem kerül semmibe, de később drágán kell érte fizetni. (Mészáros) — Ne haragudjon, kedves asszonyom, de a Columbo alatt a százados urat nem lehet csip-csup autólopási ügyekkel zavarni!... SZMODIS IMRE KARIKATÚRÁJA Koncesszió a turizmusban? Az Országos Idegenforgalmi Munkaadói Szövetség (OIMSZ) elnöke, Feleki Ferenc, aki a Taverna Rt. vezérigazgatója is, elégedetlen a kormányzat turizmust támogató tevékenységével. Az Esti Hírlapnak elmondta: jó lenne, ha nem ismétlődne meg az a tavalyi gyakorlat, amikor ők előre jelezték, hogy egyes tervezett jogszabályváltozások komoly gondokat okoznak, ám észrevételeiket nem vették figyelembe. Később azonban mégis szükségessé vált a törvények módosítása. A szövetség úgy véli, hogy a fizető-vendéglátás, a falusitanyasi turizmus tevékenységének áfa-tartalmát újra kellene szabályozni. Nem indokolt ugyanis ezt a tevékenységet áfával terhelni, ezért a nullakulcsos adózást javasolják. Sérelmezik azt is, hogy korlátozták a reprezentációs költségek leírhatóságát. A hatályos jogszabályok szerint adómentesen az árbevétel fél százalékáig számolhatnak el a vállalkozások reprezentációs kiadásokat. Nem értenek egyet azzal sem, hogy az üzemi étkeztetés vállalati támogatását adó- és tb-járulék kötelessé kívánják tenni. Ez a szállodaiparban ellenőrizhetetlen belső fogyasztást eredményez majd. Egyetértenek viszont azzal, hogy a fizető-vendéglátás és a falusi-tanyasi turizmus a tételes átalányadózás körébe kerül. Javasolják, hogy ennek összege Budapesten 24 ezer forint, az egyéb településeken pedig 12 ezer forint legyen évente. Feleki Ferenc szerint helyes lenne, ha az idegenforgalommal foglalkozó társaságok devizaszámlát nyithatnának. A devizáról szóló törvény ugyanis nem ismeri el a kereskedelmi szálláshely-értékesítést exportnak. A Magyar Munkaadók Szövetsége felkérte az OIMSZ- ot, hogy dolgozza ki a vendéglátó és a szállodai szakmában a koncessziós működés feltételeit; ezt a munkát el is végezték. B. M.