Esti Kurir, 1924. július (2. évfolyam, 129-153. szám)

1924-07-11 / 138. szám

4. oldal" ségi tiszt volt és most is folyton vadá­szik. Ha hülye volna, hogy engednék meg egy közveszélyes embernek a va­dászatot. A Petrovná-család örökös dinom-dánommal, régi zseniriszokás szerint, mindenét elitta, elkártyázta­­és elmulatta. Ilyen hülyévé nyilvání­tás még nem történt a földön. Szigorú vizsgálatot­­kérek, mert ha ezek a dol­gok büntetlenül maradnak, én mint lelkipásztor nem lehetek nyugodt az­iránt, hogy ebben a községben, ahol a szociáldemokrácia, a forradalmi fel­fogás és a kommün annyira megron­tott és megmételyezett mindent, va­laha jobb erkölcsök legyenek. A megvádolt tanítónők csak akkor értesültek ezekről a borzasztó vádak­ról,­amtk­kor a minisztérium utasításá­ra a tanfelügyelőség megejtette a vizs­gálatot, amelyen mindvégig jelen volt mint panaszos Dömötör György plé­bános is. A vizsgálat megállapította, hogy a panaszok egytől-egyig telje­sen alaptalanok, könnyelműek és­­ belőlük úgyszólván egyetlen szó sem igaz. Különösen nagy elégtételt szolgáltatott a minisztérium Petrovai Olgának, aki délirium trémensben szenvedő urát és két gyermekét a saját keresetéből tar­totta fenn és oly tiszteletreméltó visel­kedést tanúsít a községben, hogy min­denkinek szeretetét érdemelte ki. Mi­után a minisztérium az ügyben meg­szüntette a további eljárást, a megvá­dolt tanítónők hatóság előtti rágalma­zás címén följelentést tettek a plébá­nos ellen, akinek ügyét ma tárgyalta Oláh dr. büntetőjárásbíró. A plébános kijelentette, hogy utólag meggyőző­dött, hogy vádjai alaptalanoknak bizo­nyultak, ezeket a vádakat megtévesztő hatású hírek alatt emelte, miért is bo­csánatot kér, a vádlottaktól. Ezután igen érdekes jelenet követ­kezett. , A tanítónők hallani sem akartak arról, hogy megbosássanak az őket női becsületükben is súlyo­san megsértő plébánosnak. Dömötöri György­ hivatkozott a keresz­tény szeretetre, a katholikus vallás tat­­alitásaira és majdnem könyörögve kér­te a panaszosnőket, hogy fogadják el kijelentéseit­ elégtétel gyanánt és von­ják vissza panaszukat. Három pana­szos hajlott is a több oldalról megnyil­vánult békítési ajánlatra, egyedül Pet­rovai Olga akadékoskodott. — A keresztényi szeretet dikt­­­tálta önnek, plébános úr, hogy engem, aki férjemet és két gyer­­mekemet tartom el, megfosszon kenyérkeresetemtől ? * Ezután újabb kapacitálások követ­keztek, a biró, az ügyészi megbízott felvilágosították Petrovai Olgát, hogy ez az elégtétel, amit a plébános nyújt, többet jelent mint egy birói ítélet, amely hosszadalmas is, mert hiszen az ellen fellebbezni is lehet, végül Pet­rovai Olga így szólott: " — Ne tőlem kérjen bocsánatot a plé­bános úr, hanem az apámtól, én ke­resztény nő vagyok, aki meg tud bo­csátani, de itt egy apáról is szó van, akinek lányát súlyosan megrágalmaz­ták. Az apámnak kell ebben az ügyben az­­utolsó szót kimondani.­­ A plébános megígérte, hogy leutazik Petrovai Olga atyjához és vele is elin­tézi bocsánatkérési ügyét. A békés egyezség reményében a bíróság a fe­lek kérelmére elhalasztotta a tárgya­lást. * — A budapesti követségek köréből, ál Budapesten is akkreditált Danielsson Iván bécsi svéd rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter szabadságra utazott. Tá­­vollétében a bécsi svéd követség ügyeit a követséghez beosztott tisztviselők intézik. •— Bourcart Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szabadságra uta­zott. Távollétéiben Jenner Károly követségi titkárt bízták meg ügyvivői minőségben­ a bécsi (budapesti) svájci követség ügyeinek vezetésével.­­ Gróf Ir­elczek János rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter Budapestről elutazott. Távoll­étében dr. JAhrens György követségi tanácsost bizta­tták meg ügyvivői minőségben a budapesti német követség ügyeinek vezetésével. 1. . rfcsii Kxk.I Cv . r­ímiutius M., pés Het 7 ' Izgalmas tárgyalás a Nemzeti Zenede igazgatóinak rágalmazási perében Évek óta tart az a háborúság, amely Kern Aurél és Haraszthy Emil, a Nemzeti Zenede igazgatói és Véghely Aladár főtörzsorvos kö­zött dúl. Véghelyi azért neheztelt az igazgatókra, mert ezek feleségét, Deák Flóra zongoraművésznőt mel­lőzték a tanári beosztásoknál. Sértő levelet is írtak az igazgatóknak, akik­ emiatt pe­rt indítottak ellenü­k­. A pert annak idején békésen intézte el Véghelyi ügyvédje, ami ellen a főtörzsorvos tiltakozást jelentett be s újabb vádakat emelt az igazgatók ellen. Azt állította, hogy ezek annak idején erőszakkal távolították el Zichy Géza grófot a Nemzeti Zenede éléről és forradalmi eszközökkel tartják most is kezükben az intézet vezetését. Emiatt, újabb per zúdult Véghelyi nyakába. Az ügyet ma tár­gyalta Ruttner dr. büntető lakásbiró. Az első tanú, Toldy Lajos dr. tanár lényegtelen vallomása u­tán Zichy Géza Lipót gróf kihallgatására ke­rült a sor, aki elmondotta, hogy atyját, Zichy Géza grófot a for­radalom elején erőszakkal távo­lították el az elnöki székből. Apja többször hangoztatta előtte, hogy Kern Aurél dr. és Haraszthy Emilnek köszönheti ezt és a tény úgy lesújtotta atyját, aki negyven évet töltött a Zenede szolgálatában, hogy halála is ezzel a lelki depresszióval volt összeköttetésben. Ugyanezt val­lotta Zichy János gróf volt kultusz­­miniszter is. Ezután Farkasházy Zsigmond dr. ügyvéd tanúkihallga­tására került a sor, aki elmondotta, hogy mint Zichy Géza gróf ügy­védje, többizben tárgyalt a Nemzeti Zenede ügyeiről Pekár Gyula ál­lamtitkárral és Beniczky Ödön volt belügyminiszterrel. Az ügyet tulaj­donképpen Jánossy Zoltán, a forra­dalmár államtitkár intézte és ha ő a panaszosokat állította a Zenede élére, akkor tudhatta, hogy ők jó forradalmárok. Haraszthy dr.: Soha életemben sem beszéltem Jánossyval. Farkasházy tovább folytatva vallo­mását, elmondja, hogy kérte Benicz­­kyt is, hogy állítsa helyre a törvé­nyes rendet a zenedénél, amit — szerinte — Pekár Gyula akadályozott meg. Figyelmeztette úgy az államtitkárt, mint a minisztert Zichy gróffal köve­tett eljárás törvénytelen voltára, amit ezek az ura­k nagyjában el is ismer­tek. Kapacitálni akarták, azonban őt, hogy nyugodjék bele az új állapotok­ba, méltó elégtételt fognak adni Zichy Géza grófnak, amennyiben megvá­lasztják őt a Zenede díszelnökének és megállapítják, hogy az ellene emelt vádak alaptalanok. Figyelmeztettem — mondja a tanú — Beniczkyt, hogy most már helyreállott a törvényes rend, tehát ne engedje meg, hogy egy intézmény forradalmi intézők keze alatt maradjon. Láttam, hogy Pekár terrorizálva volt. Kern Aurél dr.: Milyen irányban és ki által volt terrorizálva? Farkasházy: Erre nem kívánok nyilatkozni. Tény az, hogy Pekár, a­ki mint államtitkár összekötő minisz­ter és az akkori uralkodó párt vezére volt, Kern Aurél és Haraszthy Emil dr. pártjára állott és ez ellen semmit sem lehetett tenni. Farkasházy dr. tanú részletesen is­mertette Zichy Géza gróf eltávolítá­sának történetét, majd a biró újabb tanuk beidézése végett a tárgyalást elhalasztotta. Olcsósági hullám a húspiacon, amely Budapesten még mindig nem akar jelentkezni Nem lesz befőtt és lekvárfőzés . A főzelékfélék árának némi enyhülé­se a mai piacon is megmaradt, tök 100 és 200 koronáért is kapható, a paradi­csom mér lement 20 ezerre, a zöldbab azonban egyszerre felszökött és 2500 koronáért is mutatkozik. A húsárak csekély olcsóbbodást mu­tatnak, vevő azonban nincs és a hús­­székek közül nagyon jól tudják, hogy az árakat jelentékenyen le kell enged­ni, a legrövidebb időn belül, mert a húsárak országszerte nagy esés­sel zuhannak. A vidéki piacokról egyöntetűen ilyen hírek érkeznek, aminek főképen az az oka, hogy Bécsben néhány hét óta kö­zel ötven százalékkal estek az állat­árak. A szegedi húspiacon például a húsárak az elmúlt két hét alatt mint­egy 20—25­ százalékkal estek és továb­bi áresést várnak; ennek hatása Budapesten is okvet­lenül kell, hogy mutatkozzék. A budapesti vásárcsarnokban a mai húsárak a következők: sertés oldala 32 ezer, tarja, combja, lapocka 36—38, ka­raj 48, szalonna 30, birkahús pörkölt­nek 19, eleje 24, hátulja 28, borjú pör­­­költnek 22, melle 28,­ tarja 26—30, comb 46—48, marhahús levesnek 36, tarja 32, szegye 28—32, darálthús 32. Ezek szerint némi olcsóbbodás már itt is látható, de ez még nem felel­ meg a vidéken mutatkozott áresésnek; látható erőfeszítés mutatkozik a buda­pesti húspiacon, hogy az árakat fen­­tartsák. Feltűnik azonban, hogy ma már táblákat akasztottak ki, amelyek szeerint, az eddigi gyakorlattól elté­rően, a forgalmi adót nem számítják fel. A­ vidéki piacokkal kapcsolatban meg­­kell említenünk, hogy Kecskemé­ten például egyes zöldségfélék olcsób­bodásával leszállították a helypénzt-A gyümölcs drágább, mint a cukor kéz. Az uborka helypénzét 50 százalék­kal szántották el. * ■ Érdekesek a kecskeméti gyümölcs­piac árai, miután tudvalevő, hogy ez az ország egyik legnagyobb gyümölcs­­piaca, különösen barackban. Kecske­méten a mai piacon a gyümölcsárak a következők voltak: nagy barack 20— 24 ezer, apró barack 10—15 ezer, kóni­­ka 2 ezer, alma 5—6 ezer kor., uborka 5—7 száz, paprika 200 korona, zöldbab­ban nagy volt a kínálat, de az expor­tőrök egyáltalán nem vásároltak. — Ezzel szemben Budapesten a legsilá­nyabb barack 20—24 ezer, a befőzni való 36 ezer. Tíz-tizenötezer koronás barack nincs. De feltűnt ma az ana­nász és a görögdinnye a 70 és 90 ezer koronáért kilója. Amint a gyümölcs­árakból látható, az idén nem lesz be­főtt és lekvárfőzés. Még sohasem fordult elő, hogy a gyümölcs drágább legyen, mint a cukor, most pedig a cukor jóval olcsóbb, mint a befőzni való gyümölcs. Az elmúlt években a középosztály a cukor drá­gasága miatt nem tudott befőtt és lek­­Várféléket készíteni, ma fordított a helyzet. A 20.200 koronás cukorárak mellett a barack kilója 36 ezer, a meggy 22—32 ezer, az egres is 18 ezer, a lekvárnak való málna 34 ezer. A vásárlók rémülten nézik ezeket a magas árakat s vásárlás nélkül tér­nek haza, lemondanak a befőtt, dzsem, és lekvárfőzésről, pedig mindez nem luxus; ezeknek kellene majd a téli szá­raz kosztot enyhíteni és egy kissé meg is ízesíteni. A bécsi fizetésképtelenségek. A fizetés­képtelenségek száma Bécsben rohamosan nőtt az utóbbi időben. 1932-ben az egész évben 115 fizetésképtelenség volt; 1923-ban 600 fizetésképtelenség és 1924-ben, csak az első hat hónapban, 1236. JE­gy sopronmegyei föld­­birtokos találkozott az Anti­krisztussal A fal­unt.-bon várják a viág vé­­tjét — de nem adják oteeóbban terményei­ket Tipikus kánikulai tünetekről ad hírt a­ „Sopron vármegye" című soproni lap. A­ lap jelentése szerint a nép i­smét jeleket lát. Poszl­ló engetegek dullát, a falvakat, határokat, felhőszakadás, vil­lámcsapás pusztítja az emberi javakat szer-* te Dunántúlon. Tolnában, amint hire sír, elapadt a tehenek teje, Zalában pedig az Antikrisztust látták, öregember képében, két* porsóval a hóna alatt. Jelenthet-e ez egye­bet, mint a világ végének közeledtét, ami­kor ítélet lészen elevenek és holtak fölött. Vallon mi viszi a tolnai, zalai csodák hírét megyéről-megyére, míg az Sopronig érke­e­zik . A lapok nem imák róluk, telefon, táviró nem hozza a hírét, mégis a leg­aprólékosabb részletezéssel beszélnek a je­lekről a sopronmegyei falvakban. Szent borzongást támasztva fut a hit embereken, falvakon át: itt a világ vége. A soproni falvakban a tehenek teje még nem apadt el, itt a csoda abban a formá­ban nyilvánult meg, hogy a tehenek vizet adnakk tej helyett, amit száz és száz sop­­­roni fogyasztó bizonyít is. De ez a csoda­tétel már régi keletű s ma már természetes­nek találja mindenki. A világ vége mellett sokkal nagyobb bizonyíték az, hogy Sopron megyében is föltűnt az Anti­­krisztus. A csepregi járásban, Nemes­kér kisségben lakosi Kiss Béla birto­kos látta is, bessék is vele. Az eset úgy esett, hogy Kiss Béla kikeresi a­z ott a határba. Nemeskér és Lövő közi egy öregembert látott az országúton ban­dukolni, a hóna alatt gyermekkoporsóval Fáradt volt az öreg, a jószivü Kiss Bélát­­ megsajnálta s fölhívta a kocsijára. Az ide­gen­­előbb visszautasította a szíves invitác iáit, de később mégis felelepedett­­ ülésre. Igen hallgatag, mogorva öregember volt. Alig felelt a kérdésekre. Kiss Béla, hogy szóra bírja, dicsérni kezdte a vetését — Gyönyörű az idén a búza, rozs.­­ — Gyönyörű, — mondta az öreg — csak az a kár, hogy nem lesi, aki megegye. Hát mit jelenthetne ez a kijelentés mást, mint a világ végét? Erről beszélnek most a csepregi járásban és a sopron megyei fal­vakban, mert mindenfelé a rádió gyorsaságával ter­jedt el a nemeskéri birtokos és az Anti­­krisztus találkozásának híre. A világ végéről beszélnek, a világ végére készülnek és esküsznek a jó falusiak, de azért a hétfői soproni hetivásáron nem ad­ták olcsóbban a terményeiket. AZ ESTI KURÍR ELŐFIZETÉSI ÁRA Magyarországon: Egy hónapra . . . 40.000 K. 1 Negyedévre . . . 120.000 K. 1 Külföldön: Egy nőnapra 80.000 magy. K. 1 Negyedévre 240.000 magy. K. 1 PRÍMA zefir férfiingek 2 gallérral, 1088 oroszlán védjegyű mig a készlet tart 165.000 7125 Lukács.. Pásztor Budapest, IV., Egyetem­ utca 11. Gróf Károlyi-palotával szemben.

Next