Esti Kurir, 1924. július (2. évfolyam, 129-153. szám)
1924-07-11 / 138. szám
4. oldal" ségi tiszt volt és most is folyton vadászik. Ha hülye volna, hogy engednék meg egy közveszélyes embernek a vadászatot. A Petrovná-család örökös dinom-dánommal, régi zseniriszokás szerint, mindenét elitta, elkártyáztaés elmulatta. Ilyen hülyévé nyilvánítás még nem történt a földön. Szigorú vizsgálatotkérek, mert ha ezek a dolgok büntetlenül maradnak, én mint lelkipásztor nem lehetek nyugodt aziránt, hogy ebben a községben, ahol a szociáldemokrácia, a forradalmi felfogás és a kommün annyira megrontott és megmételyezett mindent, valaha jobb erkölcsök legyenek. A megvádolt tanítónők csak akkor értesültek ezekről a borzasztó vádakról,amtkkor a minisztérium utasítására a tanfelügyelőség megejtette a vizsgálatot, amelyen mindvégig jelen volt mint panaszos Dömötör György plébános is. A vizsgálat megállapította, hogy a panaszok egytől-egyig teljesen alaptalanok, könnyelműek és belőlük úgyszólván egyetlen szó sem igaz. Különösen nagy elégtételt szolgáltatott a minisztérium Petrovai Olgának, aki délirium trémensben szenvedő urát és két gyermekét a saját keresetéből tartotta fenn és oly tiszteletreméltó viselkedést tanúsít a községben, hogy mindenkinek szeretetét érdemelte ki. Miután a minisztérium az ügyben megszüntette a további eljárást, a megvádolt tanítónők hatóság előtti rágalmazás címén följelentést tettek a plébános ellen, akinek ügyét ma tárgyalta Oláh dr. büntetőjárásbíró. A plébános kijelentette, hogy utólag meggyőződött, hogy vádjai alaptalanoknak bizonyultak, ezeket a vádakat megtévesztő hatású hírek alatt emelte, miért is bocsánatot kér, a vádlottaktól. Ezután igen érdekes jelenet következett. , A tanítónők hallani sem akartak arról, hogy megbosássanak az őket női becsületükben is súlyosan megsértő plébánosnak. Dömötöri György hivatkozott a keresztény szeretetre, a katholikus vallás tatalitásaira és majdnem könyörögve kérte a panaszosnőket, hogy fogadják el kijelentéseit elégtétel gyanánt és vonják vissza panaszukat. Három panaszos hajlott is a több oldalról megnyilvánult békítési ajánlatra, egyedül Petrovai Olga akadékoskodott. — A keresztényi szeretet dikttálta önnek, plébános úr, hogy engem, aki férjemet és két gyermekemet tartom el, megfosszon kenyérkeresetemtől ? * Ezután újabb kapacitálások következtek, a biró, az ügyészi megbízott felvilágosították Petrovai Olgát, hogy ez az elégtétel, amit a plébános nyújt, többet jelent mint egy birói ítélet, amely hosszadalmas is, mert hiszen az ellen fellebbezni is lehet, végül Petrovai Olga így szólott: " — Ne tőlem kérjen bocsánatot a plébános úr, hanem az apámtól, én keresztény nő vagyok, aki meg tud bocsátani, de itt egy apáról is szó van, akinek lányát súlyosan megrágalmazták. Az apámnak kell ebben az ügyben azutolsó szót kimondani. A plébános megígérte, hogy leutazik Petrovai Olga atyjához és vele is elintézi bocsánatkérési ügyét. A békés egyezség reményében a bíróság a felek kérelmére elhalasztotta a tárgyalást. * — A budapesti követségek köréből, ál Budapesten is akkreditált Danielsson Iván bécsi svéd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szabadságra utazott. Távollétében a bécsi svéd követség ügyeit a követséghez beosztott tisztviselők intézik. •— Bourcart Károly rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szabadságra utazott. Távollétéiben Jenner Károly követségi titkárt bízták meg ügyvivői minőségben a bécsi (budapesti) svájci követség ügyeinek vezetésével. Gróf Irelczek János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Budapestről elutazott. Távollétében dr. JAhrens György követségi tanácsost biztatták meg ügyvivői minőségben a budapesti német követség ügyeinek vezetésével. 1. . rfcsii Kxk.I Cv . rímiutius M., pés Het 7 ' Izgalmas tárgyalás a Nemzeti Zenede igazgatóinak rágalmazási perében Évek óta tart az a háborúság, amely Kern Aurél és Haraszthy Emil, a Nemzeti Zenede igazgatói és Véghely Aladár főtörzsorvos között dúl. Véghelyi azért neheztelt az igazgatókra, mert ezek feleségét, Deák Flóra zongoraművésznőt mellőzték a tanári beosztásoknál. Sértő levelet is írtak az igazgatóknak, akik emiatt pert indítottak ellenük. A pert annak idején békésen intézte el Véghelyi ügyvédje, ami ellen a főtörzsorvos tiltakozást jelentett be s újabb vádakat emelt az igazgatók ellen. Azt állította, hogy ezek annak idején erőszakkal távolították el Zichy Géza grófot a Nemzeti Zenede éléről és forradalmi eszközökkel tartják most is kezükben az intézet vezetését. Emiatt, újabb per zúdult Véghelyi nyakába. Az ügyet ma tárgyalta Ruttner dr. büntető lakásbiró. Az első tanú, Toldy Lajos dr. tanár lényegtelen vallomása után Zichy Géza Lipót gróf kihallgatására került a sor, aki elmondotta, hogy atyját, Zichy Géza grófot a forradalom elején erőszakkal távolították el az elnöki székből. Apja többször hangoztatta előtte, hogy Kern Aurél dr. és Haraszthy Emilnek köszönheti ezt és a tény úgy lesújtotta atyját, aki negyven évet töltött a Zenede szolgálatában, hogy halála is ezzel a lelki depresszióval volt összeköttetésben. Ugyanezt vallotta Zichy János gróf volt kultuszminiszter is. Ezután Farkasházy Zsigmond dr. ügyvéd tanúkihallgatására került a sor, aki elmondotta, hogy mint Zichy Géza gróf ügyvédje, többizben tárgyalt a Nemzeti Zenede ügyeiről Pekár Gyula államtitkárral és Beniczky Ödön volt belügyminiszterrel. Az ügyet tulajdonképpen Jánossy Zoltán, a forradalmár államtitkár intézte és ha ő a panaszosokat állította a Zenede élére, akkor tudhatta, hogy ők jó forradalmárok. Haraszthy dr.: Soha életemben sem beszéltem Jánossyval. Farkasházy tovább folytatva vallomását, elmondja, hogy kérte Beniczkyt is, hogy állítsa helyre a törvényes rendet a zenedénél, amit — szerinte — Pekár Gyula akadályozott meg. Figyelmeztette úgy az államtitkárt, mint a minisztert Zichy gróffal követett eljárás törvénytelen voltára, amit ezek az urak nagyjában el is ismertek. Kapacitálni akarták, azonban őt, hogy nyugodjék bele az új állapotokba, méltó elégtételt fognak adni Zichy Géza grófnak, amennyiben megválasztják őt a Zenede díszelnökének és megállapítják, hogy az ellene emelt vádak alaptalanok. Figyelmeztettem — mondja a tanú — Beniczkyt, hogy most már helyreállott a törvényes rend, tehát ne engedje meg, hogy egy intézmény forradalmi intézők keze alatt maradjon. Láttam, hogy Pekár terrorizálva volt. Kern Aurél dr.: Milyen irányban és ki által volt terrorizálva? Farkasházy: Erre nem kívánok nyilatkozni. Tény az, hogy Pekár, aki mint államtitkár összekötő miniszter és az akkori uralkodó párt vezére volt, Kern Aurél és Haraszthy Emil dr. pártjára állott és ez ellen semmit sem lehetett tenni. Farkasházy dr. tanú részletesen ismertette Zichy Géza gróf eltávolításának történetét, majd a biró újabb tanuk beidézése végett a tárgyalást elhalasztotta. Olcsósági hullám a húspiacon, amely Budapesten még mindig nem akar jelentkezni Nem lesz befőtt és lekvárfőzés . A főzelékfélék árának némi enyhülése a mai piacon is megmaradt, tök 100 és 200 koronáért is kapható, a paradicsom mér lement 20 ezerre, a zöldbab azonban egyszerre felszökött és 2500 koronáért is mutatkozik. A húsárak csekély olcsóbbodást mutatnak, vevő azonban nincs és a hússzékek közül nagyon jól tudják, hogy az árakat jelentékenyen le kell engedni, a legrövidebb időn belül, mert a húsárak országszerte nagy eséssel zuhannak. A vidéki piacokról egyöntetűen ilyen hírek érkeznek, aminek főképen az az oka, hogy Bécsben néhány hét óta közel ötven százalékkal estek az állatárak. A szegedi húspiacon például a húsárak az elmúlt két hét alatt mintegy 20—25 százalékkal estek és további áresést várnak; ennek hatása Budapesten is okvetlenül kell, hogy mutatkozzék. A budapesti vásárcsarnokban a mai húsárak a következők: sertés oldala 32 ezer, tarja, combja, lapocka 36—38, karaj 48, szalonna 30, birkahús pörköltnek 19, eleje 24, hátulja 28, borjú pörköltnek 22, melle 28, tarja 26—30, comb 46—48, marhahús levesnek 36, tarja 32, szegye 28—32, darálthús 32. Ezek szerint némi olcsóbbodás már itt is látható, de ez még nem felel meg a vidéken mutatkozott áresésnek; látható erőfeszítés mutatkozik a budapesti húspiacon, hogy az árakat fentartsák. Feltűnik azonban, hogy ma már táblákat akasztottak ki, amelyek szeerint, az eddigi gyakorlattól eltérően, a forgalmi adót nem számítják fel. A vidéki piacokkal kapcsolatban megkell említenünk, hogy Kecskeméten például egyes zöldségfélék olcsóbbodásával leszállították a helypénzt-A gyümölcs drágább, mint a cukor kéz. Az uborka helypénzét 50 százalékkal szántották el. * ■ Érdekesek a kecskeméti gyümölcspiac árai, miután tudvalevő, hogy ez az ország egyik legnagyobb gyümölcspiaca, különösen barackban. Kecskeméten a mai piacon a gyümölcsárak a következők voltak: nagy barack 20— 24 ezer, apró barack 10—15 ezer, kónika 2 ezer, alma 5—6 ezer kor., uborka 5—7 száz, paprika 200 korona, zöldbabban nagy volt a kínálat, de az exportőrök egyáltalán nem vásároltak. — Ezzel szemben Budapesten a legsilányabb barack 20—24 ezer, a befőzni való 36 ezer. Tíz-tizenötezer koronás barack nincs. De feltűnt ma az ananász és a görögdinnye a 70 és 90 ezer koronáért kilója. Amint a gyümölcsárakból látható, az idén nem lesz befőtt és lekvárfőzés. Még sohasem fordult elő, hogy a gyümölcs drágább legyen, mint a cukor, most pedig a cukor jóval olcsóbb, mint a befőzni való gyümölcs. Az elmúlt években a középosztály a cukor drágasága miatt nem tudott befőtt és lekVárféléket készíteni, ma fordított a helyzet. A 20.200 koronás cukorárak mellett a barack kilója 36 ezer, a meggy 22—32 ezer, az egres is 18 ezer, a lekvárnak való málna 34 ezer. A vásárlók rémülten nézik ezeket a magas árakat s vásárlás nélkül térnek haza, lemondanak a befőtt, dzsem, és lekvárfőzésről, pedig mindez nem luxus; ezeknek kellene majd a téli száraz kosztot enyhíteni és egy kissé meg is ízesíteni. A bécsi fizetésképtelenségek. A fizetésképtelenségek száma Bécsben rohamosan nőtt az utóbbi időben. 1932-ben az egész évben 115 fizetésképtelenség volt; 1923-ban 600 fizetésképtelenség és 1924-ben, csak az első hat hónapban, 1236. JEgy sopronmegyei földbirtokos találkozott az Antikrisztussal A falunt.-bon várják a viág vétjét — de nem adják oteeóbban terményeiket Tipikus kánikulai tünetekről ad hírt a „Sopron vármegye" című soproni lap. A lap jelentése szerint a nép ismét jeleket lát. Poszlló engetegek dullát, a falvakat, határokat, felhőszakadás, villámcsapás pusztítja az emberi javakat szer-* te Dunántúlon. Tolnában, amint hire sír, elapadt a tehenek teje, Zalában pedig az Antikrisztust látták, öregember képében, két* porsóval a hóna alatt. Jelenthet-e ez egyebet, mint a világ végének közeledtét, amikor ítélet lészen elevenek és holtak fölött. Vallon mi viszi a tolnai, zalai csodák hírét megyéről-megyére, míg az Sopronig érkeezik . A lapok nem imák róluk, telefon, táviró nem hozza a hírét, mégis a legaprólékosabb részletezéssel beszélnek a jelekről a sopronmegyei falvakban. Szent borzongást támasztva fut a hit embereken, falvakon át: itt a világ vége. A soproni falvakban a tehenek teje még nem apadt el, itt a csoda abban a formában nyilvánult meg, hogy a tehenek vizet adnakk tej helyett, amit száz és száz soproni fogyasztó bizonyít is. De ez a csodatétel már régi keletű s ma már természetesnek találja mindenki. A világ vége mellett sokkal nagyobb bizonyíték az, hogy Sopron megyében is föltűnt az Antikrisztus. A csepregi járásban, Nemeskér kisségben lakosi Kiss Béla birtokos látta is, bessék is vele. Az eset úgy esett, hogy Kiss Béla kikeresi az ott a határba. Nemeskér és Lövő közi egy öregembert látott az országúton bandukolni, a hóna alatt gyermekkoporsóval Fáradt volt az öreg, a jószivü Kiss Bélát megsajnálta s fölhívta a kocsijára. Az idegenelőbb visszautasította a szíves invitác iáit, de később mégis felelepedett ülésre. Igen hallgatag, mogorva öregember volt. Alig felelt a kérdésekre. Kiss Béla, hogy szóra bírja, dicsérni kezdte a vetését — Gyönyörű az idén a búza, rozs. — Gyönyörű, — mondta az öreg — csak az a kár, hogy nem lesi, aki megegye. Hát mit jelenthetne ez a kijelentés mást, mint a világ végét? Erről beszélnek most a csepregi járásban és a sopron megyei falvakban, mert mindenfelé a rádió gyorsaságával terjedt el a nemeskéri birtokos és az Antikrisztus találkozásának híre. A világ végéről beszélnek, a világ végére készülnek és esküsznek a jó falusiak, de azért a hétfői soproni hetivásáron nem adták olcsóbban a terményeiket. AZ ESTI KURÍR ELŐFIZETÉSI ÁRA Magyarországon: Egy hónapra . . . 40.000 K. 1 Negyedévre . . . 120.000 K. 1 Külföldön: Egy nőnapra 80.000 magy. K. 1 Negyedévre 240.000 magy. K. 1 PRÍMA zefir férfiingek 2 gallérral, 1088 oroszlán védjegyű mig a készlet tart 165.000 7125 Lukács.. Pásztor Budapest, IV., Egyetem utca 11. Gróf Károlyi-palotával szemben.