Esti Kurir, 1925. szeptember (3. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
Kedd, 1925 szeptember 1 Milyen áron vásárolja meg a népjóléti kormány a telkeket? •Vl/lfl/l l- Négyszögölenkint két milliót fizet a pannóniautcai telekért • Tárgyalnak még az Ingatlanbank Krisztina körúti telkének megvételéről Az Esti Kurír legutóbbi számában megírtuk, hogy a népjóléti kormány a beruházási kölcsönből az építkezésekre fordítható összeg egy tekintélyes részét telekvásárlásokra fordítja. Vass József népjóléti miniszter a legutóbbi minisztertanácson felhatalmazást kapott arra, hogy népi telket vásároljon a minisztérium. Az érdeklődök körében meglepetést keltett az az értesülésünk, amely szerint a lakásépítési akció Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár feleségének tulajdonát képező pannomanccai telket, a volt Gschwindt-féle ferenckörüli telket és az Ingatlanbank lágymányosi telkét vásárolják meg. Beavatott helyről szerzett információink szerint az építészek és telektulajdonosok hatalmas tömege nyújtotta be ajánlatát a népjóléti kormánynak, amidőn megtudta, hogy a kormány telekvásárlási tervekkel foglalkozik. Voltak építészek, akik felajánlották, hogy telkeiket ingyen bocsátják az állam rendelkezésére, abban az esetben, ha velük építtetik fel az állami bérházakat. Ajánlataikban — majdnem kivétel nélkül — kevesebbet kértek a bérház felépítéséért, az ingyen telek ellenére is, mint amennyibe az attila körüli bérpalota építése került. A legtöbb ajánlat úgy szól, hogy hajlandók az ingyentelek mellett köbméterenkint hatszázötvenezer koronáért felépíteni a bérházakat. Az építészeknek ilyen és ehhez hasonló ajánlatai mellett igen tekintélyes számban tettek telektulajdonosok is ajánlatot a kormánynak. Teljesen érthető, hogy ilyen körülmények között széles körben kíváncsiak arra, hogy a népjóléti minisztérium milyen áron köti le a telkeket. A népjóléti minisztérium illetékes ügyosztályában szerzett értesülésünk szerint a pannóniautcai telekért kétmillió koronát kér négyszögölenként a telektulajdonos. A volt Gschwindt-féle ferenckörúti telekért, — amely már hoszszabb idő óta nem a Gschwindt-örökösöké, hanem egy józsefvárosi telek- vásárlási részvénytársaságé, — háromszáz aranykoronát, vagyis majdnem négy és félmillió koronát kérnek négyszögölenként. Ez az összeg olyan hatalmas, hogy a népjóléti kormány bármennyire is megfelel a helynél és nagyságánál fogva a telek, kénytelen lesz lemondani arról, hogy ezt telket megvásárolja. A telektulajdonos és a népjóléti kormány illetékes osztálya között azonban még mindig folynak a tárgyalások. Ezeken kívül tárgyalások folynak még három más telektulajdonossal is Ezekért a telkekért kétmilliótól hárommillió koronáig kérnek négyszögölenként. Petrichevich Horváth Emil báró államtitkár egyenes utasítására a népjóléti minisztériumban megtagadták a felvilágosítást arravonatkozóan, hogy kik azok a telektulajdonosok, akikkel még folytatnak tárgyalásokat. Ezeket, — mondották, — csak a tárgyalások befejezése után a telekvásárlás perfektuálása után köztik a nyilvánossággal. Munkatársunk beszélt Vasváry Géza miniszteri osztálytanácsossal, a lakásépítési akció vezetőjével, aki a telekvásárlásokról a következőket mondotta : — Még mindig folynak a tárgyalások, amelyek azt hiszem egy-két napon belül eredményre fognak vezetni. A népjóléti kormány, — amennyiben nagyobb összeg állott volna rendelkezésére lakásépítés céljaira, — szívesen vette volna meg az Ingatlanbank lágymányosi telkét. Mivel azonban a beruházási program szerint csak anynyi pénzünk lesz, hogy öt-hat házat építhetünk fel, nem volna értelme e nagy telek megvásárlásának, amelyet csak akkor lett volna érdemes megvenni, ha legalább tizenkét házat építhetnénk a közeljövőben. A telekvásárlásokról egyébként azt hiszem, már e hét végén, vagy a jövő hét elején tájékoztathatjuk a nagy nyilvánosságot. Nagy érdeklődéssel várjuk most már, hogy a kormány végül is mit határoz. Várjon megtudja-e végre, hogy Budapesten ma százszámra eladók az olcsó telkek, vagy pedig drága pénzen megvásárolja azokat a telkeket, amelyeknek tulajdonosaival most folytatja a befejező tárgyalásokat . A telekvásárlások ügyében egyébként ma délben felkerestük a Magyar Általános Ingatlanbankot, ahol Dénes igazgató a következőket mondotta munkatársunknak: — Mi két telket ajánlottunk fel a népjóléti kormánynak. Az egyik a lágymányosi telek, kilencezer négyszögöles, a másik a Krisztina körúton van, ez kétezer négyszögöles. Ezen az utóbbi telken minden előmunkálat el van végezve, gáz, vízvezeték, csatornázás, teljesen készen áll. Mind a két telket nagynak találták. A lágymányosi telek megvételéről nem lehet szó. A krisztinakörúti teleknek a felét szeretné megvenni a népjóléti minisztérium. Erre vonatkozólag folynak még most is közöttük a tárgyalások. Mi ezért a telekért jóval kevesebbet, körülbelül húsz százalékkal kevesebbet kértünk, mint amennyiért a pannóniautcai telket vásárolják. Felkerestünk néhány építési vállalkozót is, ahol a népjóléti minisztérium telekvásárlásával kapcsolatban a következőket sikerült megtudnunk: — Budapesten ma sok eladó telek van, de kevés telek cserél ma gazdát, mert az építkezések korlátolt keretek között folynak. A telkek ára átlagosan a békebeli telekárak huszonöt és harminc százaléka között mozognak. A kormány tehát egyáltalán nem olcsón vásárolja meg azokat a telkeket, amelyeknek megvételéről már autentikus hírek számolnak be. Csak az újsághirdetéseket kell megnézni, a telekügynökségektől kell érdeklődni és mindenki láthatja, hogy átlagosan ma Budapesten egy-másfél millió koronáért tehet telkeket vásárolni. Petrichevich báró államtitkár nyilatkozata Petrichevich-Sorváth Emil báró népjóléti államtitkár ma délelőtt fogadta az Esti Kurír munkatársát és a telekvásárlások ügyében a következőképpen nyilatkozott előtte : " Egészen természetes, hogy az állam kénytelen telkeket vásárolni, mert a helyzet az, hogy egyáltalán nincs az állam tulajdonában olyan telkek, amelyre kislakásokat építeni lehetne. A telekvásárlásra szánt összeg mindössze harmadfél-három milliárd koronát tesz ki, ami négy százaléka sincs annak a nyolcvannégy-nyolcvanhat milliárdnyi összegnek, amit lakásépítésbe kaptunk. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem építtet az állam a maga telkein, vagy a székesfővárostól bérbevehető telkeken, a népjóléti államtitkár a következőket mondta : — Sajnos, a múltban a kormányok nem folytattak helyes telekvásárlási politikát. Az államkincstárnak Budapest belső területén sehol sincsen telke, amelyre kislakásokat lehetne építeni. Van néhány telke az államnak, ezek azonban egyes tárcák birtokában vannak és az a rendeltetésük, hogy középületeket, vagy intézeteket emeljenek rajtuk. Ezeket természetesen nem lehet kislakásépítés céljaira átengedni, de erre nem is volnának alkalmasak. Például a Duna mentén lévő állami telkeken, amelyek kizárólagosan monumentális építkezések céljait szolgálhatják, nem építtethetünk kislakásokat, már csak azért sem, mert figyelembe kell venni a főváros jövő fejlődését is. A beavatott körüknek , a telekvásárlás és kislakásépítés tekintetében alapelvük az, hogy csak saját telkeire építhet az állam és szakítani kell azzal a rendszerrel, hogy a székesfővárostól bérbe vett területen építkezzünk, annyival is inkább, mert a beruházási célokra kapott kölcsönt vissza is kell fizetni, lehetetlenség volna tehát, hogy mi a székesfőváros tulajdonában levő telkekre építsünk és házainkat harminc év múlva ingyen odaadjuk a székesfővárosnak. A népszövetségi főbiztos úr sem járult volna, hozzá ilyen megoldáshoz." 3. oldal •] A SZABADKŐMŰVESEK ELKOBZOTT VAGYONÁT AZ AJÁNDÉKOZÓK NEM KÖVETELHETIK VISSZA •Wl/l/ZrtSf Gebhardt Lajos, aki a Nagypáholynak ajándékozott telkeit belügyminiszteri végzéssel visszakapta, szerződéses kikötéssel biztosította az ajándékozás célját Első pillanatra nagy horderejűnek látszó döntést hozott a belügyminiszter a szabadkőművesektől elkobzott ingatlanok ügyében. Egy hétfő reggeli lap közlése szerint ugyanis Rakovszky Iván belügyminiszter 219.570/1925 VIII. számú belügyminiszteri végzésével érvénytelenítette azt az ajándékozási szerződést, amelyet Gebhardt Lajos paksi lakos 1911-ben a Magyar Symbolikus Nagypáholylyal kötött arra vonatkozóan, hogy Gebhardt néhány nagyértékű telkét a páholynak ajándékozza, azzal a határozott kikötéssel, hogy az annak értékesítésével létesített alapból a szegényen elhunyt szabadkőművesek özvegyeit és árváit segítsék. Tudvalevő, hogy amikor a szabadkőművesek szervezetét feloszlatták, elkobozták vagyonukat is és igy a szabadkőművesek vagyonával a Gebhardtféle ingatlanok is a kincstár tulajdonába jutottak. Az elkobzás következtében természetesen Gebhardt telkei nem szolgálhatták többé azt a célt, amlynek érdekében annak idején az ajándékozás történt. Gebhardt Lajos, ebbe nem tudott belengodni és nem volt hajlandó arra, hogy vagyonát a kurzus céljaira használják fel. Ezért az ajándékozási szerződés érvénytelenítésére pert indított. A perre azonban nem került sor, mert a belügyminiszter a már előbb emltett végzésével megsemmisítette az ajándékozási szerződést és a szabadkőművesektől elkobzott Gebhardt-fzéri ingatlanokat visszaszármaztatta az ajándékozónak. A végzés indokolásában kifejti a miniszter hogy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy végleges feloszlatásával s ingatlan vagyonának zár alá vételével a Gebhardtféle ajándékozási szerződés megdőlt, miután a Nagypáholy végleges feloszlása folytán a szerződésben megnevezett kedvezményezett szabadkőműves özvegyek és árvák a részükre szánt előnyhöz nem juthatnak és így az ajándékozás indoka beválthatatlan, célja pedig elérhetetlen. A végzés nagy feltűnést keletett és a belügyminiszter intézkedéséhez egyesek azt a kommentárt fűzik, hogy a végzést a párök egész sora fogja követni, mert most már mindazok az ajándékozók, akik nagyobb összeget juttattak a szabadkőművesek részére, ajándékukat vissza fogják követelni. Az Esti Kurír munkatársa felkereste dr. Balassa József tanárt, aki a magyarországi szabadkőművesek egyik vezetője volt és tőle ebben az ügyben a következő felvilágosítást kapta : — A döntés igen érdekes, azonban továbbterjedő következményei nem lesznek. Előttünk is felmerült az a gondolat, hogy a Gebhardtféle telket visszaszármaztatjuk. Hogy most maga Gebhardt Lajos követelte vissza telkeit, azzal az érveléssel, hogy azok nem szolgálhatják tovább a meghatározott célt, a mi intenciónknak is megfelelt, a miniszter döntéséből tévedés azonban olyan következtetést levonni, mintha most már az egykori ajándékozók egész sora visszakövetelhetné ajándékait. A feloszlatott Nagypáholy ajándékozói ugyanis ilyen határozott céllal és kikötéssel, mint Gebhardt Lajos, sohasem jutattak a páholyhoz ajándékokat. Az ajándékozások célját ugyan eléggé meghatározta az, hogy a Nagypáholynak adakoztak, ilyen szerződéses kikötések azonban nem történtek. Miután pedig itt a per alapja a szerződéses kikötés volt, további ilyen perok nem várhatók. SMIJÓ ÜMGÍBTIHFOLVaif Budapest, IX. Ráday ucca Kírbőm magánvizsgálatokra, erenságirsj ! TÖRÖKORSZÁG HÁBORÚRA KÉSZÜL MOSZULÉRT Az angol munkáspárt a fegyveres akció ellen London, augusztus 31. (Az Esti Kurír távirata.) A Westminster Gazette kairói értesülése szerint a Moszul kérdésben az ottani török lapok nagyarányú propagandát fejtenek ki, amelyet nem lehet lekicsinyelni. Törökország politikai helyzete jelenleg meglehetősen kedvező, minthogy Oroszország áll mögötte. Az angol közvélemény így elsősorban a munkásosztály — írja a lap — nem akar tudni újabb háborúról, úgyhogy az angol kormány meglehetősen kétes kimenetelű játékba fog akkor, midőn ragaszkodik Moszulnak Irakhoz való csatolásához. A Daily Mail szintén a moszuli terület bekebelezése ellen ír és kijelenti, hogy azt a nagyarányú felelősséget, amelyet ez az újabb háború előidézne, nem viselheti az angol parlament előtt egy miniszter se. A Moszul kérdést a Népszövetség sem döntheti el. Itt csupán egy mértékadó faktort kell számításba venni, az angol közvéleményt. A Daily Telegraph vezető helyen a moszuli kérdéssel foglalkozik és azt írja, hogy Törökország nyilván a népszövetségi határozat elutasítására készül, arra az esetre, ha a török igényeket el nem ismernék. Ily fordulat esetén mindenki látná, hogy Nagybritanniát nem terheli felelősség a dolgok esetleges elmérgesedéséért. Döntőbíráskodás a balkán-államok között Belgrád, augusztus 31. (Avala.) Híre jár, hogy Bendis görög külügyminiszter Genfbe utazik, ahol kedvező talajt szándékozik előkészíteni a görög kormány ama javaslata számára, hogy a balkán-államok között döntőbíráskodást létesítenek. A belgrádi kormány, mint az Avala értesül, azon a véleményen van, hogy a döntőbíráskodás javaslatát még nem tanulmányozták eléggé, ezért abban az esetben, ha ezt a javaslatot elébe terjesztik, válaszát az ország érdekeihez fogja szabni. A szerb közvélemény nem fogadná szívesen, ha Bendis a külhatalmak közvetítésével bizonyos nyomást próbálna gyakorolni javaslatának elfogadása érdekében a belgrádi kormányra. | Kristályt |kápénáz| ^ újonnan átalakítva, «[ látványos berendezéssel “■ \ holnap ) megnyílik! \ Esténként £■ 'i ifj. Radics Béla S Ji muzsikál cyánnal: Igen! — VII. Kertész ucca 27. — Tel.: J. 116-55, J. 126-38