Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

Kedd, 1926 március 2 isn­kÍrIR MÁRFFY MEGNEVEZTE AZOKAT, AKIK SZERINTE ELKÖVETTÉK A MERÉNYLETET ----------------—— Márffy legújabb vallomása alapján új nyomozás indult ma az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyében Az újonnan megnevezett személyek között szerepel egy ébredő mérnök, az Erzsébetváros Kör egyik alkalmazottja és a szélsőjobboldali mozgalmak egy sokat szerepelt alakja . Yogl rendőrkapitány ma megkezdte a kihallgatásokat Ismeretes, hogy Márffy József, főleg ami­kor már halálos ítéletét megváltoztatták, gyakran hangoztatta, hogy nem ő követte el az Erzsébetvárosi bombamerényletet és hogy eljön majd az ideje annak, amikor a valódi tetteseket meg fogják állapítani és a bíróság elé fogják állítani. Hogy a halálra ítélt Márffy József miért nem közölte min­­gjárt bíráival azoknak neveit, akikre később hivatkozik, az még rejtély, de tény, hogy a legutóbbi időben Márffy József lépéseket tett aziránt, hogy őt a bomba­­merénylet állítólagos valódi tetteseinek megnevezése érdekében kihallgathassák. Márffynak alkalmat is adtak arra, hogy jegyzőkönyvbe mondja legújabb vallomását. Tény az, hogy a vizsgálóbíró előtt Márffy egy csomó új nevet említett, mint akik sze­rinte részt vettek a bombamerénylet előké­szítésében és tettesként is személyesen közreműködtek abban. A Márffy­­által meg­nevezett egyének közül többen vezető állást töltöttek be az ÉMÉ-nél. Márffy vallomását információnk szerint átküldöttek a főkapi­tányságnak, hogy győződjenek meg van-e komoly alapja és háttere a vallomásnak. A rendőrségre megérkeztek a pótnyomo­zást elrendelő akták és ebben az ügyben is­mét Vogl József dr. rendőrkapitányt bízták meg a nyomozással. Vogl József volt ugyanis az, aki az erzsébetvárosi bombame­rénylet ügyében a nyomozást vezette, de nem Márffyékra és társaikra gyanakodott nyomozása során. Később szerzett be a poli­tikai osztály nyomozó csoportja komoly adatokat Márffyról és társairól, akiket a bí­róság tettestársként el is ítélt ebben az ügy­ben. Természetesen a rendőrség megindította a pótnyom­­­ást annak megállapítására, hogy meny­­nyiben kell komolyan venni Márffy leg­újabb vallomását. Egy ilyen komplikált nagy bűncselekmény­nél felmerülhet ugyanis, az a gyanú, hogy a Márffy­ék társaságában lefogott személyeken kívül még mindig vannak olyanok szabadon, akik résztvehettek a bombamerénylet végre­hajtásában. Értesülésünk szerint Márffy József nemcsak tetteseket neve­zett meg vallomásában, hanem tanukat is, a kiknek kihallgatásától ő sokat remél és főleg azt, hogy ennek alapján a valódi tet­őseket kinyomozzák. Ennek a pótnyomozásnak legelső lépése ma történt meg a főkapitányságon. Beidézték a rendőrségre m­a délelőtt Illy Lászlót, az ÉME egyik volt vezetőségi tagját, aki már többször kitüntette magát az ÉME akcióiban. Az utóbbi esztendők eseményeiben azon-­­ban ismeretlen Illy László neve, mert azóta megnősült, leánygyermeke is született és meglehetősen visszavonult. Értesülésünk szerint ez a kihallgatás sok érdekes dolgot vetett felszínre. Részben megcáfolta Márffy eredeti új vallomását, részben azonban alá­támasztotta bizonyos adatokkal. Illy Lászlót kihallgatása u­tán figyelmeztették a rendőrségen, hogy a pótnyomozás során történt kihallgatá­sáról senkinek közlést ne tegyen. Erről ígéretet is vettek Illytől, aki ma dél­ben elhagyta a főkapitányság épületét. Az Esti Kurír munkatársának alkalma volt beszélni Illy Lászlóval kihallgatása után, aki kérdésünkre a következőket jelen­tette ki : — Engem valóban kihallgattak ma a rend­őrségen, de ki kell jelentenem, hogy semmi­nemű felvilágosítást arról, hogy milyen ügyben mit vallottam, nem adhatok. Szavam köz. Illy László eltávozása után a főkapitány­ság sérülési osztályán komoly megbeszélést tartottak ebben az ügybn. Megtudtuk, hogy a pótnyomozás során olyan nevek ke­rültek forgalomba, akik részben itt tar­tózkodnak Budapesten, részben azon­ban nemrégiben, amióta Márffy han­goztatta, hogy meg fogja nevezni a va­lódi tetteseket, külföldre szöktek. A rendőrség azonban a Márffy-ügyben való pótnyomozás megindításával együtte­sen gondoskodott arról, hogy a bombame­rénylettel kapcsolatban újonnan meggyanú­sított emberek el ne szökhessenek a rendőr­ség szeme elől. Természtesein a főkapitány­ságon nagy izgalommal várják, vájjon lesz-e ennek a pótnyomozásnak eredménye és mi fog kiderülni. Nem lehet tudni, vájjon Márffy csupán védekezésül kavarta-e fel az ügyet, vagy pedig már megunta a raboskodását és valóban meg­nevezte-e azokat, akiknek sze­repe volt a merényletben. Azok között, aki­ket komolyan gyanúsítanak, most újabban szerepel egy sokat emlegetett ébredő mérnöknek neve és az Erzsébet­városi Kör egy olyan alkalmazottja, aki az ÉME tagjaival már régebben szimpa­tizált és alkalma volt a bombát észrevétlenül el­helyezni a nagy étterem fűtőteste mögé, to­vábbá egy a szélsőjobboldali mozgalmakban és egyéb ügyekben is sokat szerepelt egyén. Páll József. I­lii túra-autók a legjobbak 4 REIMAN, VÖRÖSMARTY TÉR 3 Holnap ítélkezik a tábla Lobi József A Lázár kávéházban történt halálosvégű verekedés a tábla előtt — Kihallgatták Lobi József egyik legfontosabb mentő­­tanúját — Ki ütötte fejbe Lobit ézemmel halála előtt A budapesti ítélőtábla Kállay tanácsa ma délelőtt 10 órakor fogott bele a hírhedt Löbl-ü­gy tárgyalásába. Ez az ü­gy annak idején egészen nagyarányú szenzációvá dagadt, mert a jobboldali lapok igyekeztek politikai jelleget tulajdonítani annak a tra­gikus végű verekedésnek amely a dobuccai Lázár-kávéházban történt. 1623 december 6-án hét katona bevetődött ebbe a kávéházba, ahol éppen valami gyermekfelruházási ün­nepélyt tartottak. A vendégek és a katonák között szóváltás, majd verekedés keletkezett, amelynek az lett a vége, hogy Tremmel Mátyás őrvezető halva maradt a helyszínen. A nyomozás megállapította, hogy több kés­szúrással ölték meg Tremmelt, hamarosan megtalálták a kést is és gazdáját Loki József baromfikereskedő személyében. A budapesti büntetőtörvényszék Langer Jenő kúriai bíró elnöklete alatt szándé­kos emberölés bűntette címén hét évi fegyházra ítélte a mindvégig tagadó Lokit. A Tábla a fellebbezés folytán hozzákerült ügy első tárgyalásán Szőke Sándor dr. és Kollmann Dezső dr. védők indítványára elrendelte a bizonyítás kiegészítését. A beje­lentett tanúkat a törvényszéki ítélőtanács egyik tagja,­­ Messik Lajos dr. az ügy tör­vényszéki előadója hallgatta ki és az új­módon összegyűlt új anyagot felterjesztette a Tábla elé. A mai főtárgyaláson Haris előadó újból ismertette az egész anyagot, mert az első tárgyalás óta már több mint egy hónap telt el. A vádat Vargha főügyész képviselte. Alig olvasta fel a tanácselnök a törvény­­széki ítélet rendelkező részét, két fogházőr már hozta Loki Józsefet is. Nagyon rossz­­ színben van, lefogyott, sápadt, szakálla is­­ egyre szürkébb. Alig foglal helyet, előhúzza zsebkendőjét és csaknem hallható zokogásba kezd. Az elnök rászól: — Nézze, nem kötelessége jelen lenni a táblai főtárgyaláson. A tanács nem tartja szükségesnek a maga jelenlétét. Itt akar ma­radni? Vádlott: Igen. Elnök: Úgy tudom, magának gyakran van­nak rohamai. Érzi, mikor közeleg? — Nem mindig. Egyszer igen, néha nem. Elnök: Hát ha érzi, hogy a rohama köze­leg, akkor szóljon mindjárt, én majd kikül­döm a folyosóra, ott frissebb a levegő. Loki leül, a tanácselnök tovább olvassa az ítéletet. Egyszerre artikulálatlan hang hallat­szik, Lobi egy pillanat alatt lefordul a a székéről, fejét h­átrafeszíti, szemei el­fordulnak és rettentő erővel dobálni kezdi magát a padlón. A két őr pillanat alatt ráveti magát a földön fetrengő emberre, a felesége is a hallgatóság soraiból odafut hozzá, de nem bírják megfé­kezni. Hamarosan ablakot nyitnak és né­hány perc alatt a rohamnak vége van. Loki sápadtan, kimerülve felemelkedik a földről és visszaül Székére. Vargha főügyész ezután indítványt tesz, hogy a vádlottat a főtárgyalás tartamára tá­volítsák el a teremből, mert az izgalom, úgy­­látszik, állandó rohamokat vált ki belőle és ilyen módon akadályozza a tárgyalás lefoly­tatását. Szőke Sándor védő az ügyészi indítvánnyal szemben kéri, hogy csak a folyosóra küldjék ki Lokit, hogy szükség esetén mindjárt kéz­nél legyen. Nfl FELÖLTŐN ÉS SÍK ízléses kivitelben legolcsóbbanuracs Bsiss IV. KECSKEMÉTI­ UTCA 0 nfli divatáru­­hiízában Divatköpeny ............... K 550poo­m Szövet-és selyemruhák K 530 000-től mmm­f részletfizetésre is: I wmmi 5. oldal Az elnök így is határoz. Ettől kezdve a vádlott jelenléte nélkül folyik tovább az ira­tok ismertetése. Újabb tanú­kihallgatások Az iratok ismertetése után felolvassák a honvédtörvényszéknek a verekedésben részt­­vett katonák elleni eljárás ügyének iratait, mely szerint a katonákat 3—3 napi kaszár­nyafogságra ítélték ittasság címén. Ezután Szőke Sándor dr. védő kéri az iratok újabb ismertetését, arra való tekintettel, hogy egyes vallomások szerint Tremmelt töb­ben is bántalmazták. Most a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványokra kerül sor. Vargha főügyész indítványozza a nyomozás során felvett ta­núvallomások ismertetését. Védő kéri Svéd Tivadar tanú kihallgatását. Indítványozza továbbá Th­uber Árpád tanú kihallgatását, aki neki — a védőnek — levelet írt, mely szerint egy Schwarz nevű ember Milánóban tartózkodik, aki a Tremmel-ügy miatt nem mer hazajönni Magyarországra. " Kéri továbbá egy Horovitz nevű mára­­marosszigeti ember kihallgatását, aki a ve­rekedésnek szemtanúja volt. A verekedés során egy ember a következő kijelentést tette: " tremmel Mátyást megöltem, magával is elbánok. Az ügyész Svéd kivételével ellenzi a tanúk kihallgatását. A tábla el is rendeli Svéd Tivadar cipő­felsőrészkészítő kihallgatását. Tanú elmondja, hogy látásból ismeri Lobit. A kávéházi verekedés alkalmával ott volt. Négy katona jött a kávéházba és köz­vetlen közelében ültek le. Lármásan és lát­hatóan italosan léptek a kávéházba. Az egyik kijelentette, hogy ma nagy zsidótisztogatás lesz. — Az emberek nagyrészt ijedten ki­házból. Csoportosulás támadt kint, majd az egyik katona visszarohant. — Fiúk, baj van! — kiáltotta ez. Erre sokan kiszaladtak a kávéházból, kö­zöttük Löbl is. — Mikor én kimentem, — folytatja a tanú — Löbl egy katonával vitatkozott. Ez a katona bajonettjével piszkált Löbl orra előtt. Löbl ezt a katonát tegezte, az viszont erélyesen tiltakozott a tegezés ellen. Nem sokkal később egy katona rohant ki a kávéházból, aki leoldott derékszíjján lévő bajonettel hátulról fejbevágta Löbit. Löbi azonnal elterült. Én elmenekültem s később, mikor visszatértem a kávéház elé, már ott feküdt Tremmel holtteste. Ezután a védő intéz kérdéseket a tanú­hoz : — Milyen hatást tett a katonák megjele­nése ? — Az emberek nagy része ijjedten ki­rohant. — Sértő volt Löbl tegezése ? — Nem. Löbl barátságosan beszélt a kato­nával, azt mondta, én is katona voltam, hagyjátok abba a verekedést, menjetek haza. — Ön megnézte a holttestet ? — Igen, megnéztem. — Kinek a holtteste volt az ? Azé a kato­náé, aki Löbl arca előtt hadonászott a bajo­­nettel, vagy azé, akit Löbl tegetett ? — Úgy tudom, azé a katonáé volt, aki Löblt hátulról fejbeütötte. Vargha főügyész ellenzi a tanú megeske­­tését, mert vallomása ellenkezik több kihall­gatott tanú vallomásával. Szőke védő kéri a tanú megesketését, melyet a tábla el is ren­del azzal az indokolással, hogy az eset óta három esztendő telt el s a tanú semmi olyat nem mondott, amely jóhiszeműségét gyanússá tenné. Ezután a perbeszédekre kerül a sor. Var­gha főügyész tartja meg a vádbeszédét, Szőke Sándor védő azonban már nem mondhatja el védőbeszédét, mert a tábla holnapra ha­lasztja a tárgyalást és minden valószínűség szerint holnap délben hirdetik ki az ítéletet C71/7 sys wiebach­nál (____ C/ IV, VÁCI UCCA 14 megkezdődött a tavaszi leltári árusítás mélyen leszállított árakon!

Next