Esti Kurir, 1926. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
Csütörtök, 1926 április 1 ISZIIMR! Vitéz Endre László sajtóperében egyhónapi fogházat és 10 millió korona büntetést kapott a vádlott — ..... .....■— Az Esti Kurír letépett plakátja a bíróság előtt — Vegzálta-e a gödöllői főszolgabíró a kereskedőket? — Tanúvallomások a gödöllői járás viszonyairól Az Esti Kurír egyik múlt évi számában Nadányi Pál cikket írt a gödöllői járás főszolgabírójáról, vitéz Endre Lászlóról, illetve a vitéz Endre járásában lévő állapotaikról. Többi között megírta, hogy vitéz Endre László július 16.-án szokása szerint razziát tartott a péceli kereskedők között és az üzletek árainak, belső viszonyainak felülvizsgálása közben az egyik boltban letépte az Esti Kurír plakátját. — a cikk szerint azzal —, hogy ilyen zsidó lapot ne olvassanak. E tudósítás miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazási és becsületsértési per indult a cikk írója Nadányi Pál ellen, s ügyét ma tárgyalta a budapesti büntető törvényszéken Töreky Géza tanácsa. Ez ügyben már március 24.-én volt egy tárgyalás, amikor is a vádlott és a sértett is kérte a bizonyítást. Ma azután a vádiirat rövid ismertetése után megkezdték az érdemleges tárgyalást. Elsőnek vitéz Endre László, a sértett államti tanú a bíróság elé. 31 éves és Gödöllő járásának főszolgabírója. Elmondta, hogy július 16.-án csakugyan járt Pécelen, ahol a Kultúrházat és fürdőt vizsgálta felül. Minthogy egy óra ideje volt a vonatindulásig, elhatározta, hogy néhány kereskedőnél helyszíni szemlét tart: a helyszíni szemlén vele volt vitéz Vannay László, Takáts László főjegyző, Komonyi Lajos községi jegyző és Bajkay bíró is. Először Szántó Imre kereskedő boltjába mentek. Mikor beléptek, különféle szabálytalanságokat vettek észre. Közben az asszony beszélni kezdett, mint vitéz Endre kijelentette, hogy az asszonnyal nem tárgyal, ő Szántó Imrével jegyzőkönyvet vesz fel, így is történt. Táreky elnök : Igaz-e az, hogy mielőtt a másik kereskedőhöz, Hodászihoz mentek, megkérdezte, hogy az zsidó-e. Endre László : Ez nem igaz. — Itt tépte le az Esti Kurír plakátját ? — Nem, itt nem is láttam az Esti Kurír plakátját. Elnök: A cikk szerint ön Szántónéval szemben fenyegető módon viselkedett. — Ez nem felel meg a tényeknek, csak felszólítottam, hogy hagyja el a helyiséget. Azután átmentem a másik kereskedőhöz, Hodászihoz. Itt nem találtam semmi hibát, csak azt, hogy az Esti Eurir plakátja a pult oldalán volt, amit közegészségi szempontból veszélyesnek tartottam. Ezért levettem a plakátot és ha jól emlékszem, a földre ejtettem. Ilodásziéknak aztán mondtam, hogy ne tartsanak semmiféle plakátot a boltban. Arra nézve azonban nem tettem megjegyzést, hogy milyen lapot olvasnak, vagy hogy milyen vallásúak. Elnök: Ugyanebben a helyiségben állítólag volt még egy plakát, a Kultúrmozi hirdetése. Vitéz Endre: Erre nem emlékszem. Ezt a plakátot azonban levetettem, mert ott, ahol húst tartanak, nem szabad plakátot kifüggeszteni. Elnök: Mondta ön, hogy itt Pécelen is úgy fog eljárni, mint Isaszegen és a többi helységekben, ami alatt a cikk szerint azt kell érteni, hogy verizálja a kereskedőket, egyeseket hasbarúg, fülüket húzza és jegyzőkönyveket vétet fel velük? — Ez valótlanság. Én soha nem írattam alá hamis jegyzőkönyveket és védtelen, ártatlan embereket nem bántalmazok. Király Fülöpöt, akire hivatkoznak, átküldtem a budapesti főkapitányságra, mert a Vági-féle szervezkedésben szerepelt és ott sértetlenül átvették. Vitéz Endre látta, hogy az asszony: zsidó Lindmayer ügyész . Indítottak főbíró úr ellen fegyelmi eljárást? — Egyszer, 1920-ban, de megszüntették. Ezután Grün Béla dr., a vádlott védője intéz kérdéseket a sértett, tanúhoz. Többi között tisztázni akarja azt a kérdést, hogy miből állapította meg Szántónéról első látásra, hogy az zsidó vallású. Vitéz Endre: Láttam. Grün dr. : De miből látta ? — Erre nem felelek. Láttam. Tanút vallomására megesketik. Most a következő tanú áll a bíróság elé. Takács László községi főjegyző, ő is ott volt az emlékezetes napon, mikor Vitéz Endre Vannayval és többekkel megvizsgálta a két boltot. Elmondta, hogy Hodásziék üzletében csakugyan levette az Esti Kurír plakátját a főszolgabíró, mert azt nem tartotta helyesnek, hogy a hús mellett plakát legyen.. Elnök: Mondja azt a főszolgabíró úr, hogy máskor ne lásson ilyen zsidó lapot? Tanú: Nem. Elnök: ön, mint közigazgatási ember, érs ehhez, az a plakát odavaló volt közegészségügyi szempontból? Tanú: Nem. Szántónét egyébként azért küldte ki az üzletből a főszolgabíró úr, mert közbeszólt, míg ő Szántóval beszélt. Grün dr. védő: Vitéz Vannay László, milyen minőségben volt ott? — Mint tisztviselő. — Milyen tisztviselő? Tárni: Nem tudom. Grün dr. : Ez az a Vannay, aki legutóbb merényletet követett el Vázsonyi ellen? Töreky: Ez nem tartozik ide. Grün dr. : Azt akaroim tisztázni, hogy több joga volt-e Vannaynak az üzletben tartózkodni, mint Szántónénak, az üzlet tulajdonosának ? A következő fon Bajkay János péceli községi bíró, aki részleteiben hasonlóképen mondja el a történteiket. Az Esti Kurír plakátját a földön látta. Komonyi Lajos községi jegyző szernn a plakátot vitéz Endre László a sarokba dobta és azt mondta, semmiféle plakátot nem szabad tartani. Majd Hodászi Béláné péceli kereskedő felesége teszi meg tanuvalomását. Szerintte a plakát nem a húsok mellett lógott, hanem lent a pult oldalán. Elmondja egyébként, hogy volt az üzletben egy másik plakát is, a Kultur-mozié, ezt azonban nem tépték le. Vitéz Endre: Lehet, hogy az árnyékban volt és nem láttam, míg az Esti Kurír plekátja szemben volt velem. Grün Béla védő kérdéseire elmondja a tanú, hogy csak a lapokból tudja azt, hogy vitéz Vannay László más községekben állítólag verizálta a kereskedőket Töreky elnök: Az Esti Kurír-ban olvasta ezt... Tanú: Nem, én nem is olvastam az Esti , Kurírt. Más lapokból olvastam ezt. A következő tanú Szántó Imre kereskedő. Azt mondja, hogy mikor vitéz Endre, vitéz Vannay és a többiek megjelentek az üzletben, nagyon megijedtek, mert tudták, hogy ha Gödöllőre beidézik őket, az büntetést jelent. Ismerték már vitéz Endre Lászlót erélyéről. — A feleségemet csakugyan kiutasította az üzletből a főszolgabíró úr, mert közbe i s szólt. Én úgy éreztem, hogy nem mond fölöslegeset. Elnök: önnek nem fölöslegs, a főszolgabíró úrnak fölösleges lehetett. Tanú: Én nekem el kellett fogadnom a főszolgabíró úr hangját, mert hiszen szem-ben állottunk vele és már ismertük hallomásból erélyességét. Nem volt goromba, csak erélyes. Szántó elmondja, hogy Takács főjegyző egyszer kérdőre vonta, hogy miért adott az Esti Kurírnak információt. Grün Béla védő a bizonyítás kiegészítésére tenne indítványt, Lindmayer ügyész azonban ezt ellenzi. A bíróság rövid határozathozatalra vonul vissza, majd kihirdeti, hogy mellőzi az ügyész által benyújtott iratok felolvasását és a meg nem jelent tanuk kihallgatását is. Lindmayer ügyész tartja meg rövid vádbezérsét, melyben — mint mondja — „markáns vonalakban”1 jellemzi ezt az ügyet. Az ítélet Az ügyész szerint, ha a vádak a főbíró ellen igazaknak bizonyultak volna, úgy ő, a legenyhébb esetben, személyes szabadság megsértését követte volna el, amivel együtt járt volna főbírói állásának és vitézi címnek is elvesztése. Ezután Grün Béla dr. védő szólal fel. Foglalkozik a közigazgatási hatóságok nehéz feldatával s azt mondja, hogy nem tud ról hogy a panaszos a közigazgatás nívója mennyiben emelte. Azok a főszolgabírók, akiknek nevének kiejtésénél a békés kereskedők már megijednek, nem igen emelik a közigazgatás tekintélyét. .A bíróság ezután határozathozatalra vonul vissza. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely szerint Nadányi Pált rágalmazásban mondotta ki bűnösnek és elítéli egyhónapi fogház és 10 millió korona pénzbüntetésre. Grün Béla dr. védő az ítélet ellen felebbezést jelentett be. I M'feini I Jiiisiien I A színészek és színigazgatók heves vitája a színészegyesületben Néhány vidéki igazgató a vasárnapi külön fellépti díjak eltörlését követelte, de az indítványt elvetették Csonkamagyarország összes vidéki színtársulatainak megbízottjai és több társulat igazgatói feljöttek Budapestre, hogy egy három napig tartó nagy országos gyűlésen intézzék el a színészkérdés országos problémáját. Tegnap, a közgyűlés első napján, elnököt választottak, ma pedig a vidéki színészet életében felmerülő aktuális kérdéseket vitatták meg. Az Országos Színészegyesület helyiségében ma délelőtt folyamán kezdődött a gyűlés második napja, Fehér Gyula elnöklésével. Szilágyi Vilmos, az egyesület volt elnökének arcképét leplezték le családjának jelenlétében, majd a választmány elhatározta, hogy ez ünnepi aktusról külön jegyzőkönyvet vesz fel. A közgyűlés második pontja Sallay Géza szülészeti főfelügyelő ünneplése volt, akinek a vidéki színészek elismeréssel adóztak érdekükben kifejtett munkájáért. Radó Béla vidéki igazgató indítványt nyújtott be ezután, amelyben arra kéri a közgyűlést, hogy a kis igazgatók, akiket amúgy is nyomnak a különböző adók, rendőrségi díjak és városi díjak, ezentúl ne fizessenek a színészeknek külön vasárnap délutáni fellépti díjakat. Almássy Endre hivatkozott arra, hogy nem szabad a magyar színészet megmentésénél kis detail dolgokba elmerülni, itt egy nagy és általános kérdésről van szó, a jövő magyar színészet szanálásáról. Szerinte a magyar színészetet csak úgy lehet megmenteni a végső pusztulástól, ha egy gyökeres leépítést hajtanak végre az egész vonalon. Ha több a színész Csonkamagyarországon, — mondotta, — mint amennyit az ország elbír, úgy radikálisan le kell építeni, igyekezzenek maguknak a színészek más megélhetést keresni. Én láttam már menekült szolgabírót, aki a Rákóczi téren krumplit árult. Nem fogadjuk el a javaslatot. Baróthy József megvilágítja a vidéki társulatok nehéz helyzetét. Kis Árpád igazgató beszédében kifejti, hogy csodálja azt a tenort és azt ellenzéki hangot, amelyeket a társulatok kiküldöttjei itt megütnek az igazgatók ellen. Vegyék tudomásul, hogy az igazgatók egész egyszerűen azért nem tudnak fizetni, mert nincs nekik miből. A közönség nem jár színházba. (Felkiáltások : vezessék jobban a színházakat!) és vegyék tudomásul a színészek, hogy le kell mondaniok igényeikről, ha nem akarnak éhen pusztulni, becsüljék meg és kíméljék meg az igazgatókat, mert ha az igazgatók elpusztulnak, vegyék tudomásul, hogy ők is velük pusztulnak. Ezek után több vidéki színtársulat megbízottja szólalt fel. Beszédükben kifejtették, hogy ha most ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadná és az igazgatók nem fizetnék a délutáni külön fellépti díjakat, ez újból olyan kínos ellentétet szülne igazgató és tag között, amely semmi esetre sem kívánatos a mai helyzetben, mikor a legnagyobb együttműködésre van szükség. A közgyűlés egyhangúlag leszavazta Radó Béla indítványát. Az ESTI KURÍR polgári lap és a polgárság tömörítésére törekszik. Minden szabadelvű polgárának kötelessége bennünket ebben a nagy munkánkban segíteni || 1 ^ fj W.f 3. oldc Három rendőr és több civil sebesült meg a lipcsei nemzeti szocialisták és a kommunisták tegnapi verekedésén Lipcse, március 30. (Wolff.) A tegnapi összetűzésekkel kapcsolatban a rendőrfőnökség a következőket közli: Március 29.-én a nemzeti szocialista német munkáspárt az állatkertben nyilvános gyűlést tartott, amelyen mintegy 2500—3000 ember vett részt. Dr. Gregor orosz főiskolai tanár ,,A bolsevizmus véres mámora“ címen akart beszélni. A közönség soraiban sok idegen is volt, akik nyilván kommunista szervezetekhez tartoznak. Mihelyt az előadó beszélni kezdett, nyomban az ellentmondások özöne zúdult feléje. Hirtelen a terem közepén egy rakéta robbant fel hangos csattanással, óriási izgalom támadt és mindenki a kijáratok felé tódult. Közben az emberek ököllel mentek egymásra. A rendőrség erre közbelépett és kiürítette a termet. A gyűlés színhelye előtt ismét verekedni kezdtek. A megerősítésül érkezett rendőri segítséggel hamarosan véget vetettek ennek a dulakodásnak is. A verekedés szereplői közül több embert a rendőrfőnökségre vittek. Két őrizetbe vett embernél, akik a nemzeti szocialista német munkáspárt tagjai, egy pisztolyt és két boxert találtak és koboztak el. A féltizenegy óráig érkezett jelentések szerint három rendőr és több hallgató megsebesült. Egy embert a kórházba kellett szállítani, míg a többi sérült bekötözés után haza-, mehetett.