Esti Kurir, 1928. július (6. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
Vasárnap, 1928 július 1 ist Kor! AZ ERZSÉBETVÁROSI KÖR AUTONÓMIÁJÁNAK FELFÜGGESZTÉSE .... ■ ... Felfüggesztették az Erzsébetvárosi Kör autonómiáját, mert máskép nem lehetett megakadályozni a kormánypárt vereségét ■■ ■.....................................................................A közgyűlést elhalasztották, holott éppen a felfüggesztés okát lett volna hivatva kiküszöbölni A vizsgálat nem állapított meg semmi visszaélést, de megállapította a Kör vezetőségének jóhiszeműségét . A feljelentők szerepe az állítólagos szabálytalanságok körül Scitovszky Béla belügyminiszter döntése, amellyel az Erzsébetvárosi Kör autonómiáját felfüggesztette, a főváros közönsége körében mindenféle általános megdöbbenést keltett.A felfüggesztés előzményei ez év áprilisáig nyúlnak vissza. Az Erzsébetvárosi Kör április 23-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelynek napirendjén a zárszámadás, az évi jelentés és a kisorsolt választmányi tagok megválasztása szerepelt. A közgyűlésen Katona Béla indítványára puccsszerűen — anélkül, hogy az elnökválasztás a napirenden szerepelt volna — Ugron Gábort a Kör elnökévé választották meg. Ugyanekkor Ehrlich G. Gusztávot, aki 53 év óta vezeti az Erzsébetvárosi Kört, érdemei elismeréséül örökös elnökké választották. Közvetlenül a közgyűlés befejezése előtt felállott Nessy Gyula kéményseprőmester, az Ugron-párt egyik vezető tagja és Ugron Gábor nevében tiltakozott Ehrlich G. Gusztávnak a kör örökös elnökévé való megválasztása ellen, nyilvánvalóan azért, mert Ehrlich G. Gusztáv örökös elnökségétől a kormánypárti orientáció sikerét féltette. Nessy Gyula felszólalása viharos felháborodást keltett. Nagy botrány tört ki, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Nessy Gyula és társai meg akarják fosztani Ehrlich G. Gusztávot minden befolyástól és így szabad kezet akarnak maguknak biztosítani abban az irányban, hogy a kört a kormánypárti politika szolgálatába állítsák. Ugron Gábor, amikor értesült, hogy Ehrlich G. Gusztáv vezető pozíciója a jövőben is biztosítva van és ezzel a körre vonatkozó politikai reményei füstbe mennek, kijelentette, hogy az elnökséget nem fogadja el. Ugyanekkor Dési Géza és Nessy Gyula társelnökök is beadták lemondásukat, amivel beigazolódott, hogy a kör többsége akadályokat gördít a kormánypárti politikai tendenciák érvényesülése elé. A Kör túlnyomó többsége kívánságára Rassay Károlyt és Sándor Pált ünnepi vacsorára hívták meg. Ezen a vacsorán elemi erővel tört ki a Kör túlnyomó többségének hangulata, amely óriási lelkesedéssel fordult szembe a kis töredék kormánypárti orientálódásával. A kisebbség nem nyugodott bele az új fordulatba és minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálkozott a hatalom visszaszerzése érdekében. Sorozatos feljelentések lavinája indult meg a Kör ellen. Valóságos hadiállapot támadt a körben az alatt az idő alatt, amíg e törpe kisebbség, a volt vezetőség tagjai és néhány párthívük még bejárogattak a kör helyiségeibe. Ezek előrebocsájtása után a következő tiszteletteljes kéréssel fordulok Nagyságodhoz: 1. Kérem, hogy a 1. Belügyminiszteri határozatban a pénzkezelésre elrendelt vizsgálatot a kör és a kör vezetőségének reputációja érdekében sürgősen és haladéktalanul lefolytatni szíveskedjék. 2. Ettől függetlenül méltóztassék miniszteri biztosi hatáskörében biztosítani részünkre azt, hogy az 1928 július 1-én d. e. 10 órára összehívott rend-kívüli közgyűlést szabályszerűen és alapszabályszerűen megtarthassuk, mert az a közgyűlés a Belügyminisztérium által 58.255/1890. B. M. sz. alatt láttamozott és kötelezőnek kimondott alapszabályok rendelkezéseinek szigorú betartásával hivatott össze és tárgysorozata éppen azt célozza, hogy a kör autonómiája ezen érvényes alapszabályokra helyeztessék ismét vissza. 3. Kérem Nagyságodat, hogy az alapszabályokat módosító közgyűlés összehívásáról haladéktalanul intézkedni szíveskedjék, minthogy a m. kir. Belügyminiszter által kívánt alapszabálymódosítás teljesen független az egyébként szabályszerűen lefolytatandó vizsgálattól. 4. Kérem ebből kifolyólag Nagyságodat, hogy az alapszabályok belügyminiszteri láttamozásával kapcsolatban a tisztújító közgyűlés összehívásáról szintén sürgősen és lehető legrövidebb idő alatt gondoskodni méltóztassék. 5. Végül kérem Nagyságodat, hogy a belügyminiszteri határozat értelmében a kör vezetésére utasított tisztviselők felelőssége szempontjából, minden rendelkezést írásba és az én kezemhez a határozat utolsóelőtti bekezdésében az elnöki tisztség betöltésére köteleztettem — kiadni méltóztassék." A kormánypárt vereségét csak az autonómia felfüggesztésével lehetett megakadályozni A szabálytalanságokkal vádolt igazgatóságban az Ugron-párti tagoké volt a többség A feljelentések özönére Scitovszky Béla belügyminiszter hatósági biztost küldött ki, aki felülvizsgálta a Kör egész ügyvezetését, megvizsgálta a Kör működését, felülvizsgálta az összes számadásokat a könyvszakértő jelenlétében. A vizsgálat teljesen negatív eredménnyel végződött. Mivel a hatósági biztos kiküldetésének indokolásában a legfőbb szempont az volt, hogy az 1920. évi alapszabályok nem érvényesek, minthogy a belügyminiszteri jóváhagyás nem történt meg, ennek következtében a Sver többségének vezetői a belügyminiszter által jóváhagyott 1890. évi alapszabályok alapján új választást határoztak el. Amiből következik, hogy az autonómia felfüggesztésével a belügyminiszter megakadályozta, hogy reparálhassák azt, aminek reparálásáért állítólag az autonómiát felfüggesztette. A választás napjául július elsejéig tűzték ki. A vasárnapi közgyűlésre meg is indult a szervezkedés. Előre látható volt, hogy a tagok kilencven százaléka az Ugron Gábor jelöltségét erőszakoló vezetőségi tagok ellen fog fordulni. v: ni '■W.'llSXJB ‘ lakásban teljes Bűiresen“vcn 1 MlHtáS egész Európára, hangszóró- ^ Ivlll11" £ ^-iötöSíissarMisilípggra zésére egyetlen lehetőségként az autonómia felfüggesztése ajánlkozott. Természetes tehát, hogy ehhez az eszközhöz folyamodtak. Scitoivszky Béla belügyminiszter 184.659/1928. B. M. számú rendeletével Boór Aladár dr. miniszter osztálytanácsost, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának helyettes vezetőjét küldte ki miniszteri biztosként. Boór Aladár dr. pénteken délelőtt Páskándy János dr. miniszteri segédtitkár és Szécsy András dr. székesfővárosi tanácsi fogalmazó kíséretében megjelent a Kör helyiségében, ahol Ehrlich G. Gusztáv elnök és számos vezetőségi tag volt jelen. Boór Aladár dr. miniszteri osztálytanácsos közölte a Kör jelenlévő vezetőségi tagjaival, hogy a belügyminiszter felfüggesztette a Kör autonómiáját és őt bízta meg a Kör autonóm szerveit megillető funciók gyakorlásával. Közölte, hogy a belügyminiszter a Kör klubszerű működését korlátozni nem óhajtja. Kijelentette, hogy kizárólag a Kör alapszabályszerű működésének biztosítására és a jogfolytonosságának helyreállítására fog törekedni. Ehrlich G. Gusztáv elnök a kiküldött miniszteri biztos kijelentésére a következő deklaráció átnyujtásával felelt: „Nagyságos Miniszteri Biztos Ur! A 99.878— 1928. sz. és tegnap este 9 órakor kézbesített m. kir. Belügyminiszteri határozatra vonatkozólag nem áll módomban jogorvoslattal élni és igy az ellen, mint az Erzsébetvárosi Körnek jelenlegi és a hivatkozott. Belügyminiszteri határozat szerint működésre utasított elnöke az elrendelt vizsgálat lefolytatása elé semmiféle akadályt nem óhajtok gördíteni, csupán azt állapítom meg, hogy a köz autonómiájának felfüggesztése az egyesületi törvények és rendeletek értelmében elsőfokú intézkedésre jogosult hatóság kikapcsolásával történt meg. Boór Aladár miniszteri biztos válaszolt az átadott deklaráció egyes pontjaira. Hangsúlyozta, hogy a Kör tisztviselőinek továbbra is el kell látniuk tisztségüket és felkérte őket arra, hogy hivatásukat Utasításai szerint teljesítsék, egyben intézkedett, hogy a tagok tudomást szerezhessenek a július elsejére kitűzött közgyűlés elhalasztásáról. Végül közölte a miniszteri biztos a Kör vezetőségével, hogy a további intézkedések foganatosítása céljából július 3-án, kedden délután 4 órakor fog a Kör helyiségében újra megjelenni. Mint ezekből kitűnik, a felfüggesztésnek két oka van. Az egyik ok az, hogy a Kör nem alapszabályszerűen működött,amennyiben az 1920-ban eszközölt alapszabálymódosítást a belügyminiszter még nem hagyta jóvá. A Kör vezetősége az alapszabályok módosítása után a tisztviselőket az új alapszabályoknak megfelelően választotta meg, így három társelnök helyett hat társelnököt, nyolcvan választmányi tag helyett százhúsz választmányi tagot választottak. Ez volt az a nagy sérelem, amit a vezetőség elkövetett. Az ügy jellemzésére elég annyit előadni, hogy az új alapszabályokban statuált igazgatóság tagjai között 90 százalékban éppen azok szerepeltek, akik a többség hangulatának megnyilvánulása után a feljelentések lavináját indították meg a Kör ellen. Nessy Gyula és társai feljelentésükben azzal vádolták meg a kört, hogy a pénzkezelés körül szabálytalanságok vannak. A kiküldött hatósági biztos erre a vádra vonatkozóan is lefolytatta a vizsgálatot és megállapította, hogy e tekintetben semmiféle szabálytalanság nem történt. A belügyminiszteri rendelet azt mondja, hogy a szabálytalanság a pénzkezelés körül abban történt, hogy nem a választmány, hanem az igazgatóság utalványozott. Ebben az igazgatóságban azonban éppen a feljelentő Nessy Gyuláé és társaié volt a 90 százalékos többség. Az 1920-as alapszabályok értelmében ez az igazgatóság mint végrehajtó-bizottság szerepel és ez intézkedett az egyes kisebb utalványozások tárgyában. Ennek az igazgatóságnak vezető tagjai éppen Nessy Gyula, Katona Béla, Ledermann Mór, Hornét Samu, Klopfer Jakab, Gajdusch Marcel, szóval éppen az Ugron-párt töredék-kisebbségbe került tagjai voltak, és a választás impozáns demonstráció lesz Rassay Károly és Sándor Pál mellett. ) Ennek a vasárnapi döntésnek a megelő zz elnök deklarációja Vagyis: éppen a feljelentők ténykedésére hivatkozik a belügyminiszteri végzés, mint olyan okra, mely a felfüggesztést szükségessé tette. A felfüggesztés ténye példátlanul áll, mert hiszen eddig egy kör autonómiájának felfüggesztésére csak brutális esetekben került a sor. Körök működését mindez ideig a belügyminiszter kizárólag csak nemzetellenes magatartása vagy a kör tagjainak exisztenciáját veszélyeztető hazárdjáték miatt függesztette fel. Amikor a hatósági biztos ezelőtt három héttel a Körben megjelent, mindent rendben talált. A szabálytalanságok jelentősége csak akkor kezdett kiéleződni, amikor kiderült, hogy Ugron Gábort erőszakkal sem lehet a Kör élére állítani és amikor a Körbe Rassay Károlyt és Sándor Pált meghívták. A vizsgálat során tényként csak az derült ki, hogy a hatósági biztos az 1020. évi módosított alapszabályok alkalmazását nem tartja megfelelőnek, de erre vonatkozóan is megállapította a Kör vezetőségének jóhiszeműségét. A Kör vezetősége tehát a belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokra helyezkedett és ezek rendelkezéseinek betartása mellett hívta össze holnapra a közgyűlést. A vasárnapi közgyűlésen kizárólag alapszabályszerű tisztújítás történt volna, minthogy azonban az Ugron-párt teljes veresége kikerülhetetlen volt, igénybe kellett veni az egyetlen eszközt, amellyel a túlnyomó többség akaratának érvényesülése megakadályozható. — Szimfonikus hangversenyek az Iparcsarnok előtt. A Székesfőváros Népművelési Bizottsága 1. évi július—augusztus hónapokban minden vasárnap és ünnepnap délelőtt fél 11 órától 1 óráig és minden kedd, szerda, csütörtök és szombati napon este 6 órától fél 9-ig a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével ingyenes szimfonikus hangversenyt rendez a városligeti Iparcsarnok előtti zenepavillonban. Az első hangverseny július 1-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz. Gyengecsontú, fejlődésben elmaradt gyermekeknek, erőtlen felnőtteknek csukamájolaj helyett élvezetes csemege a poralakú remalt. Méleg időben is szedhető! 0CCASID PMa-kabit is p* Többszáz pyjama-öltöny olcsó szezon árakban Gál Károly körút 3. V A strandok szipsigkiraivalfiát július hó 8-án, vasárnap választják meg a iiiiiiiiiai SirainfHiM . A győztes az Argentor Művek nagy serlegét nyeri. A divatrevün Holzer fürdőruhákat, fürdőerpőket,s ernyőket, Bijou Váci u. 17. strandékszereket mutat be. 3. oldal