Esti Kurir, 1929. március (7. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-08 / 56. szám

m Péntek, 1929 március 8 9. oldd mmm. Max Mell passiójátékát, a Krisz­tus követését, március 22-én mutatja be a Nemzeti Színház ,Üj passiójátékra készül a Nemzeti Színház. Arnöui Gréban páter négy éven át játszott Igazi Passióját Max Mell osztrák költő, Krisz­tus követése című ünnepi játékával cseréli fel. ősszel a Burgtheater eseménye volt ez a ■ középkori misztériumok mintájára Íródott verses játék, amelynek előadására Hevesi Sándor felutazott Becsbe és megtekintette, hogy milyen eszközökkel hozza felszínre az osztrák rendezés a darab finomságait. Hevesi Sándor a Nárciszt és a Krisztus követését hozta magával Bécsből és ez utóbbit azonnal kiszemelte a húsvéti nagyhét alkalmával szo­kásos passiójátékok számára. Hevesi Koszto­lányi Dezsővel fordittalta le a verses drámát és ez a fordítás külön ékessége a mély költé­szettel megirt darabnak. Kosztolányi minden izében híven adja vissza a német eredeti régies nyelvezetét. Nagybetűkkel Írja a személyeket jeilző főneveket („itt jön a Béres, mondja a Vórur“) és egyébként is tele van ódon za- malu, régmúlt hangulatokat idéző archaizmu- sokkal. Az ünnepi előadáshoz méltó díszes keretben a nagyhét kezdetekor, március 22-én hozzák színre Max Mell passiójátékát, amelynek fő­szerepét Palágyi Lajos játssza. A darab — eb­ben is követve a hatalmas tömegekkel dolgozó középkori misztérium-drámákat —, népes sze­mélyzetet mozgat, úgyhogy az ünnepi’ játékok­ból — a régi hagyományhoz híven — ezidén is kiveszi részét a Nemzeti Színház társulatá­nak minden egyes tagja. A primadonna papucsa A primadonna öltözőjében kényelmes papucs­ban jár, amelyet annak idején még Párizsból ho­zott magával. A papucs finom kis jószág, nem amolyan széles csónak, mint amilyenben Garam- völgyi Ádám bátyánk járt valamikor. Szó sincs róla, nem ilyen. Finom kis hercig valami, piros selyemből készült, még a talpa is selyem, az orrát pedig igazi brilliónsküvecskék tarkítják. Ez hát a primadonna papucsa, amellyel tegnap szörnyű csel történt. Aliiig gazdája, a gyönyörű művésznő, a színpa­don énekelt és a közönség tapsait aratta le, va­laki, aki valószínűen járatos Hamupipőke kedves meséjében, elcsente az öltözőből a papucsot, a drága kis papucsot. A primadonna természetesen mit sem sejtve lépett be öltözőjébe, ahol nem ta­lálta régi kis pajtását, hiába kereste perceken át. Amikor azután látta, hogy a kis papucs eltűnt, keserves sirásra fakadt és kijeentette, hogy kezét utlia annak, aki a papucsot visszaszerzi. Azt kelene hinni hogy erre a fényes ajánlatra megmozdult az egész szinház papucsot keresni. Ámde mi történt? Senki egy lépést sem tett egé­szen addig, amig a művésznő most már haragossá válva nem mondotta, hogy addig nem lép a szín­padra, amig a papucsot elő nem kerítik. Ennek a fenyegetésnek már nagyobb lett a fo­ganatja, mint az előbbi ajánlatnak. Egy pillana­ton belül a kis papucs már újból ott díszelgett a művésznő kitörő örömére az öltöző díványának árnyékában. A budapesti filharmonikusok Buka­restben, a bukarestiek Budapesten játszanak A föveny megofí Csütörtök ÖTVEN ESZTENDEJE ANNAK, hogy Vendrey Ferenc, a szinészvifóg népszerű Tatája, színpadra lépett, ötven évvel ezelőtt minit egész fiatal, tizen­kilenc esztendős gyerek kezdte a pályát s most ötven év után itt áll előttünk* ezüstösen csillogó fejjel. A Tata az ötven esztendőt röviden mondja el. Sokkal rövidebben, mint mások az öt-tiz-tizen­öt esztendőt, mert hiszen manapság már ezt is ün­nepelni szokás. így szól: — ötven évvel ezelőtt kezdtem és ötven év múlva végzem. Schluss. Nincs tovább. Ennyi az egész. És a Tatát hiába kérleled, beszéljen a pályá­járól, adjon számadást színpadi munkájáról, nem szól ö egy szót sem, csak mosolyog, mosolyog, két pici szelíd szemével és egyre azt hajtogatja: — Az öt ven év, ami elmúlt, nem volt érdekes, talán majd az az ötven év, ami jön. A Tata szerény és pironkodós, ha valaki a pályájáról kérdezi. Ha meg aztán a sikereiről ér­deklődnek, rögtön a kályha mögé búvik. Nem akar nyilatkozni. Nem akarja dicsérni magát. Tanulhatnának tőle, akik kevesebb idő óta és kevesebb siker között működnek a pesti szín­padokon. * A FÉL SZÁZAD ALATT, bár soha egy percig neon pihen, mégsem dolgozott annyit, mint most, amikor a jubileumát készíti elő, azt a jubileumot, amelyet a Fővárosi Operettszinhdzban tartanak majd meg e hónap 17-én. A nézőtéren egészen bizonyosan ott lesz Pest egész társadalma, a szín­padon egész művészvilága, amely szive szeretőié­nek minden melegét odaadja majd ezen a napon Vendrey Ferencnek. Mondom, a Tata rengeteget lót-fut mostaná­ban a jubiláns előadás előkészítése miatt. Hol Gombaszögi Frida Öltözőjében találjuk, hol meg Bajor Gizivel tárgyal, mig a következő félórában már Törzs Jenőnél találkozhatsz vele, de tíz perc sem szalad le órád fehér karimáján, Hegedűs Gyuláéi lakásán láthatod. Tegnap este az utolsó simítások megbeszélé­sére és egy kis előlegre — mert hát ilyenkor sok a kiadás még kocsira is — Faludi Sándor­hoz, a Fővárosi Operettsziuház igazgatójához, jelenlegi direktorához kopogtatott be. Ahhoz sem volt ideje, hogy elmondja mon­danivalóját, Faludi Sándor már megszólalt: — Tudom Tatuskám, tudom. Az "Ölvén miatt jött. —- Nem kérem, nem — szólalt meg Vendrey, majd pironkodva hozzátette — most az egyszer száz miatt. * AZ EZ AZ ÉN ESETEM egyik szeé-zője, Vadnay László egy barátjával ül a törzskávéházban. Az asztal mellett egyszerre elhalad egy ismert kri­tikus, aki — hogy úgy mondjam — nem a leg- clragadóbban nyilatkozott lapjában a Vadnay— Békefli-jéle bohózatról. A kritikus elmegy az asztal mellett. Vadnay félrenéz. — Nem köszönsz neki? — kérdezi a barátja. — Nem — felel kurtán Vadnay —, nem. Tudniillik kritikusom. Satumon hallja a párbeszédet és megszólal: — Kritikusod? Akkor igazán nem sokat kö­szönhetsz neki. * A KÉK MADÁR KABARÉ ' díszleteit alighogy széfszedték, tegnap este a Vígszínházban máris újabb munka kezdődött. Vörös Pál díszlettervező parancsnoksága alatt összegyülekezett a Víg­színház derék műszaki személyzete éo nekilátott az uj nagy munkának, a Különös közjáték kilenc díszlete felállításának. A munka körülbelül tizenegy órakor kezdődött és a kilencedik képet ma reggel hat órakor bon­tották szít. Egész éjszaka szakadatlanul dolgoz­tak a díszletek felállításán, amelynek rendje a következő: Első kép: Leets professzor dolgozószobája. Második kép: Ugyanott egy év múlva némi vál­tozással. Harmadik kép: Ewans lakásának ebédlője. Negyedik kép: Leets professzor lakása ősszel. ötödik kép: Ewans uj lakása 1922-ben. Hatodik kép: Ugyanott egy év múlva némi vál­tozással. Hetedik kép: Ewans uj lakása 11 év múlva. Nyolcadik kép: Ewans jachtja. Kilencedik kép: Ewans birtoka. * NEHÉZ VOLT ÁM nálunk nyélbeülni a Külö­nös közjáték előadását a Vígszínházban, mert hi­szen köztudomású, hogy a darabot bizonyos te­kintetben át kellett alakítani, két felvonásból hár­mat kellett csinálni. Amerikában ugyanis két fel­vonásból áll a. darab, két kétórás felvonásból, amelynek szünete ugyancsak két óra hosszat tart. Tehát a Különös közjáték, a Strange Intertude Amerikában hat óra hosszat tart. Nálunk a hat órából elsősorban lecsípték a két­órás vacsoraszünetet. Maradt négy óra. A négy órából lecsíptek húsz percet, ami két felvonásközti szünet idejét adja, lecsíptek körülbelül tizenöt percet a kilenc diszlet felállításának szünetére. Maradt tehát összesen három és fél óra. Ennyi ideig pedig egy úgynevezett rövid ope­rett is eltart. * A KÜLÖNÖS KÖZJÁTÉK SZERZŐJE, Eugen O’Neill, Írországban született és miután az egye­temről kicsapták, vándorszínész lett. Először azonban bekóborolta Észak-Amerikát, majd Dél- Amerikát, Buenos-Airesben megtelepedett, amely­nek tengerészcsapszikciben nem egyszer lehetett látni a csapzotthaju, nyersmodoru fiatalembert a részeg tengerészek társaságában. Dél-Amerikából Afrikába hajózik, ahol csak négerekkel érintkezik. A szakadatlan utazás, a rengeteg nélkülözés felőröli egészségét és ami­kor ismét visszatér New Yorkba, tuberkulózis tünetei mutatkoznak rajta. Szanatóriumba vonul, ahol rájön, hogy az igazi hivatása a drámairás. Ekkor beiratkozik a harvardi egyetem drama­turgiai konzervatóriumába és drámaírói oklevelet szerez. Most felcsap újból vándorkomédiásnak és egy kis társulattal bebarangolja az Atlanti- óceán partmenti városait. Itt írja meg első da­rabjait, amelyek közül az egyiket New York egyik külvárosi színházában is bemutatják. A belső városbeliek közül valaki véletlenül meg­látja a darabot és viszi a hirt a Broadwayra, hogy a külvárosban megszületett egy uj, nagy amerikai drámairó. Következő darabjáért már a Broadway-szín­házak versenyeznek. A Broadwayon kerül színre huszonnégy színdarabja, amelyek közül a Szőrös majom, a Johnes császár, a Vágy a szilfák alatt, az Anna Christie, a Brown, a nagy isten, A lát­határon túl és a Különös közjáték című színda­rabjait mint a világirodalom legszebb termékeit emlegetik mindenütt. O'Ncill most negyven esztendős. Jelenleg Sanghaiban van. Bukarest, március 7. A bukaresti kultuszminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti filharmonikusok Dohnányi vezetésével Romániában koncerte­ket rendezzenek. Az első koncertet Bukarest­ben tart ják meg. A bukaresti filharmónikusok ugyanekkor Budapesten fognak koncertezni Georgescu főzeneigazgató vezetésével. A kultuszminiszter ugyanekkor engedélyt adott Titkos Ilonának, Király Ernőnek, Kiss Ferencnek, Balázs Árpádnak és Szentgyörgyi László hegedűművésznek romániai vendég- szereplésre. Romániában egyébként uj színházi tör­vényt készítenek, amely két fontos újítást is tartalmaz. Az uj törvény elsősorban vissza­tér a régi kerületi, rendszerre. Erdélyt újra színházi kerületekre osztják és ezzel megszű­nik a most érvényben lévő úgynevezett sza­bad portyázás. Másodszor a kisebbségek ál­lal eddig fizetett huszonhat százalékos szín­házi adót leszállítják tizenhárom százalékra, tehát ugyanannyira, amennyit a román szín- társulatok fizetnek. * Fehér Gyula jubileuma március 23. Tegnapi lapunkban jelentettük, hogy Fehér Gyula har­mincéves színészi pályájának fordulóját e hó­nap 23-ikán tartják meg a Nemzeti Színházban. Erről szóló jelentésünk címébe sajnálatos sajtó­hiba csúszott be. Most tehát értésére adjuk a közönségnek ismételten, hogy Fehér Gyula jubi­leumát c hónap 23-ikán, éjjeli előadás keretében tartják meg a Nemzeti Színházban. * A fekete lovas reprizc a Nemzeti Szín­házban. A Nemzeti Szinház pénteken, már­cius 8-án ismét műsorába iktatja Herczeg Ferenc költői színmüvét, A fekete lovast, amely legutóbb egy éjjeli előadás keretében került színre Bakó László emlékezetére. A Herczeg-darab uj betanulásban, kitűnő sze­reposztásban kerül ez alkalommal a közön­ség elé. A főszerepeket S. Fáy Szeréna, T. Mátrai Erzsi, Ághy Erzsi, Mihályfi Károly, Gál Gyula, Lehotay Árpád, Hajdú József, Fehér Gyula, Szőke Sándor, Nagg Adorján, Abonyi Géza, Turányi Alajos, Ónodi Ákos, Bodnár Jenő, Bartos Gyula, Szőke Lajos, Gabányi László és Pataki József játsszák, * Elhalasztották a Színpadi Szerzők igazgató sági ülését. Holnapra, péntekre hívták össze a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének igazgató- sági ülését, amelyet a filmügyek aktualitása miatt is nagy érdeklődés várt. Az igazgatóság ezúton közli, hogy az ütés nem pénteken, hanem szom­baton este 8 órakor lesz a Fészekben. ¥árosi Slzinház Ma csütörtök, szombat és vasárnap este Helyárak 06 fillértől 6 pengőig Kiss Zsuzsa nagy sikere Berlinben Berlinből jelentik: Rendkívül nagy sikere volt a napokban egy kis magyar sársaságnak. mely Berlinben hangversenyt rendezett. Négy, magyar művésznő —* Rozgonyi Ágnes, Sze­ré my Magda, Bartók Klára és Ulbrich Herrnin — vonóskvartettje, melyet egyes számoknál Kiss Zsuzsa zongorajátéka támogatott, Schu­bert-, Beethoven- és Dohnányi-müveket adott elő. A Dohnányi C-moll kvintettről és magá­ról a koncertről a zenei szaksajtóban nem kevésbé, mint a napilapokban, lelkesen elis­merő kritikák jelentek meg; különösen ki­emelték a német kritikusok Kiss Zsuzsa já­tékának szuggesztiv erejét és kultiváltságát, melyben a kvintett legfőbb erősségét látják. A Vossische Zeitung azt irja róla, hogy tech­nikailag tökéletes, szellemileg meglepően moz­gékony zongorajátékával kitünően alkalmaz­kodott a kvartett „örvendetesen nem akadó- mikus“, friss, de emellett alapos képzettség­ről tanúskodó produkciójához. A Berliner Tageblatt mint elsőrangú elő- adómüvésznőt ünnepli, aki a Berliner Bőr- senzeitung szerint kemény dinamikát adott az összjátéknak. A szaklapok közül különö­sen az Allgemeine Musikzeitung és a Signale für die musikalische Welt foglalkozik rész­letesen a koncerttel; az előbbi főként a kvar­tett bensőséges elevenségét és az intonációk tisztaságát, az utóbbi a zenei intenciók finom áférzését emeli ki. „Kiss Zsuzsa — irja egyebek közt a* AH- gemeine Musikszeitung kritikusa, Heinz Prinz- bein — finom billentésével, mellyel olyan telt zengésű, modulációkban gazdag tónusokat csal ki a zongorából, anélkül, hogy a kamara játék kereteit átlépte volna, partnemőit is igen magasrendü teljesítményekre késztette.*4 Vé­gű! a kritikus, valamint más berlini lapok is reklamálják, hogy a kiváló művésznő aki már évek óta él Berlinben és sok sikert aratott ott, tartson kvalitásaihoz méltó programmal külön zongoraestet is — ami a legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy Kiss Zsuzsának, a berlini zenei körökben komoly tekintélye és előkelő pozíciója van. Márciusban a legnagyobb siker* MAR? & MILL-nek van a Péle Mólé.-. Turányi Alajos nagybeteg Turányi Alajos, n Nemzeti Szinház tagja néhány nappal ezelőtt influenzában megbete­gedett, amelyhez tegnap tüdőgyulladás is mellhártyagyulladás is járult. A nagybeteg szí­nészt azonnal kórházba szállították. Orvosai szerint Turányi állapota komoly aggodalomra ad okot.----------------------------------\r A M osoly országa és Pali ur gyerekei — Lehár két uj operettje A bécsi Presse irja: „Lehár Ferenc jelenleg egy háromfelvonásos operetten dolgozik, amelynek cime a Mosolg or­szága. A szövegkönyvet Viktor León irta. A Sárga kabát meséjét alakítja újjá a librettó. A kínai milliő megmarad. Lehár három szám kivételével teljesen uj muzsikát komponált az átirt Sárga kabát-hoz. Az egész operettben tizenhat szám sze­repel. Bemutatója a herlini Metropol Theaterben lesz. Főszerepeit Káthe Dorseh és Riehard Tau- bér játsszák. Lehár nyáron kezd hozzá Ischlben a Pali a r gyerekei chnü librettónak megzenésítéséhez, A szövegkönyv Molnár Ferenc munkája és a Pét- utcai fiuk történetéből ragad ki egy epizódot. A verseket Heltai Jenő irta a Molnár—Lehár-opt- retthez. * Figaro házassága a sziniakadémián. Tegnap este a sziniakadémisták Beaumarchais Figaro há­zassága cimü vígjátékéban vizsgáztak. Figaro szerepét Bognár Etek játszotta ügyesen. Cserépy László Basiliót alakította. Több-kevesebb jó szí­nészi készséget mutattak Egry István, a tehetsé­ges Eöry Erzsi Kató, Barsay Ödön, Kállaii Edit. A szerepdők közül kitűnt Faragó Erzsi másod­éves növendék, akit már nagy szinpudon is lát­tunk és aki, mint akkor, most is tHímjeiét adta komoly és kiforrott tehetségének. Faragó Erzsi’ tehetséges játékának a vizsgaelőadáson nagy sikere volt, amelynek a közönség lelkes tapsok­ban adott kifejezést. Ha attól fart, hogy távirata címzett elutazása miatt esetleg nem kézbesíthető, feladásnál kösse ki a távirata utánküldését. A világ logjobb kreol táncosnője Bessíe de Saussaare A Edy de Valero eslénkint fellépnek a Tabarinban / ÉDES, ARANYOS... AZ AGGLEGÉNY APA TITKOS ILONA • HEGEDŰS GYULA A MAGYAR SZÍNHÁZBAN adja—————■Minim mi ■■ ■ mm—— jS2EUl»éC£iS&V*cl^SS-Fiatalság ^ SÍl*?»«Is£lSÍ - Költészet 3§.*rcISÍ.ͧí - Jókedv — Szerelem- Muzsika ScssisroS.sás -£a‘Mre-oPerett

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents