Esti Kurir, 1929. november (7. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

Péntek, 1929 november 1 ísíi^Bm IJMJJ A HŰVÖSVÖLGYI FŐVÁROSI VADASKERT TITKA A holnapi boncolás dönti el, hogy gyilkos­ság vagy öngyilkosság áldozata-e a Hűvös­­völgyben talált összeégett meztelen nő -all/l/l/b­u­ ki orvosi vizsgálat szerint az áldozat aránylag kistermetű, rendkívül csinos, nem bubifrizurás, fiatal nő . Semmi nyomra nem akadtak, hogy kivel kerülhetett a helyszínre — Égett kabát és ingdarabokat talált a helyszíni szemlén a rendőrség Óriási apparátussal fogott hozzá ma dél­előtt a budapesti főkapitányság, hogy kide­­rítsei a tegnap megtalált rejtélyes hűvösvölgyi női holttest titkát. Mint ismeretes, tegnap délelőtt két fiatal­ember, Magyari Thoma István hírlapíró és Pánczél Béla festőművész a hűvösvölgyi vil­lamos végállomása mögött jobb felé elterülő hegyoldalban, amelyet valamikor Fővárosi Vadask­ertnek neveztek, majdnem teljesen meztelen, megpörkö­­lődött női holttestet talált. A Mintegy 150 lépésnyire a holttestés mág­­lyaszerű farakás volt és egy másfélliteres pet­­róleumos üveg, amelyből a petróleum már hiányzott. Körülbelül két órakor­­értesült a budapesti főkapitányság a rejtélyes halálesetről. Nyom­ban rendőri bizottság szállt ki a helyszínre, mely vázlatos feljegyzéseket készített a le­letről, azután pedig a holttestet beszállíttatta a budapesti bonctani intézetbe. Mindez a rendőri eljárás a késő éjjeli órákig tartott. Ezután a budapesti főkapitányság gyilkos­­sági ügyekben nyomozó rendőrtisztviselői és detektívcsoportjai hozzáfogtak, hogy megálla­pítsák az ismeretlen megégetett nő kilétét és kiderítsék, hogy mi történt tulajdonképpen a vadaskerti erdő szélén. A tényállás tulajdon­képpen­­ csak ma délelőtt bontakozott ki annyira ebben az ügyben, hogy a rendőrség belefoghatott az adatok megszerzésébe, amely­nél a nyilvánosság segítségét kéri ebben a rej­télyes ügyben. Hiszen a sainzi gyilkossági ügy­ben, amelynek külsőségei majdnem ugyan­azok, szintén a nagyközönség közreműködése vezetett sikerre. A legnagyobb égési foltok a has táján, a combokon és a balkézen vannak. Itt a bőr mindenütt egészen lepörkölődött. Lent a láb­nál, ahol cipő óvta a testet, a holttest egé­szen fehér. Bár a vizes talajon felpuffadt a láb, mégis konstatálni lehet, hogy a nőnek aránylag nagy lába volt. Cipője mutatja, hogy harmincnyolcas számú, testmagassága pedig csak 156 centiméter. Tehát aránylag kis termet, nagyon csinos, nem bubifrizurás, hosszúhajú nő volt az ál­dozat. Jobban megvizsgálva a holttestet, semmi­féle egyéb külső sérülési nyomot nem talál — természetesen az égési sebeken kívül­i, tehát sem a koponyán, sem a testen semmi­féle ütött, vagy szúrt sebek nem lehettek. A vizsgálat most azt igyekszik megállapítani, hogy tulajdonképpen hány nap óta lehet ha­lott a nő. A szakértők véleménye szerint az áldozat legalább tíz napja lehet halott. A rendőri és orvosi vizsgálatot ez adatok megállapítása után befejezték. Természetesen rövidesen fel fogják boncolni a holttestet, még­pedig legelőször is annak megállapítására, hogy a test belsejében nem lehet-e találni olyan nyomokat, amelyek gyilkosságra, vagy egyéb természetellenes halálra vallanak. A boncolás fogja pontosan megállapítani, hogy tulajdonképpen mennyi idős lehetett a a halott FARKAS A ma délelőtti nyomozás Laky Lajos dr. rendőrfőtanácsos, a buda­pesti főkapitányság detektivfőnöke, valamint a gyilkossági ügyekben állandóan nyomozó Vogl József dr. rendőrkapitány és Angyal László detektivfőcsoportvezető együttes irá­nyítása mellett a tulajdonképpeni nyomozás­hoz ma délelőtt fogtak hozzá. A három vezető rendőrtisztviselő a szokásos nagy apparátussal és kísérettel elsősorban a Szvetenay­ utcai bonctani intézetbe ment, ahol szakértő-orvosokkal együtt megvizsgálták a■>. a hegytetőn talált meztelen női holttestet. ^&Zt'W$Ji Kurír munkatársa, aki ugyancsak részt vett a nyomozás munkájában, a követ­kezőképpen számolhat be a ma délelőtti bonc­­tani szemléről: » A törvényszéki bonctani intézet hátsó bon­coló szobájában egy bádoglappal fedett aszta­lon találta a rendőri bizottság a hullát. A rend­őri közegek a holttestet azon módon, ahogy kint a gyepen találták, a rendőri autó koporsó­jában érintetlenül hozták be a városba. A holt­testen még rajta van néhány odatapadt sárga levél is. Teljesen meztelen a halott, csak a lábán van két félig megpörkölt, drappszinű, egy spagnis kivágott bőrcipő. Legelőször ezt fejtik le a holttest lábáról. Azon a helyen, ahol a halott talpa megóvta a cipőt a pörkölődéstől, tisztán látszik, hogy ezt a cipőt a Del-Ka cipőáruházban vásárol­ták. Minthogy azonban ennek a cégnek nem csak Budapesten, hanem vidéken, sőt a kül­földön is vannak áruházai, ez még nem ad felvilágosítást arra, hogy tulajdonképpen hol vásárolta a cipőt. A holttest Kenyeres Balázs egyetemi tanár­helyettese orvosi szempontból a következőket magya­rázza a bonctani intézetben a rendőri bizott­ságnak: — A halott ruháját, mint ismeretes, petró­leummal leöntöttek és meggyújtották. A test legnagyobb részén ennél fogva a bőr fel­­hámlott, leégett; ami most látszik a bar­nára pörkölt holttesten, az már nem az eredeti bőr, a tulajdonképpeni felhám hiányzik. Feltűnt a rendőri bizottságnak a halott bal­keze, amely egészen feketére égett és a bőr lepörkölődése folytán a kéz egészen finomnak látszik. A körmök ugyan teljesen lepörkölődtek a kéz­ről, de éppen a megégés következtében a kö­römágyak vékonyaknak és hosszuknak látsza­nak, úgyhogy ez szinte arra a következtetésre nyújt alapot, hogy a halott jól ápolt nő. A tanársegéd azonban nyomban megmagya­rázza, hogy ez látszat is lehet, mely a megégés folytán keletkezik, mert a pörkölődés össze­­zsugorította, finommá tette a kezeket és az ujjakat. Megerősíti ezt a magyarázatot az is, hogy a jobb kéz, amely úgy feküdt a holttest mellett, hogy odáig már nem értek el a lán­gok, ép maradt. Ezen, az ökölbe szorított jobbkézen, amelyet kinyitottak, úgy látszik, mintha a nőnek durva, ápolatlan keze lett volna. A körmök nincsenek manikűrözve, csak egy­szerűen körülnyesve, és feketeszegélyn­ek, mint amellyel sokat dolgoznak. Tovább magyaráz a tanársegéd: — A kéz ujjainak bőre is vastagabb, mint a munkától megkímélt, ápolt nők keze szo­kott lenni. Ugyanerre mutat az is, hogy még repedések is látszanak a kéz bőrén. Viszont felmerült az az eshetőség is, hogy a néhány nap óta tartó esőzés követ­keztében a halott nő keze felázott a szabad­ban és a bőr megvastagodása és megrepedése talán ennek a következménye. A rendőrségnek még nincs ebben a tekin­tetben határozott véleménye, a két kézről még nem tudták megálla­pítani, hogy egyszerűbb, vagy magasabb társadalmi osztályhoz tartozott-e az el­égetett nő. Az mindenesetre feltűnt, amikor a rendőri bizottság a holttestet alaposan átvizsgálta, hogy rendkívül ápolt, szabályos, finom test­alkatú nő lehetett az áldozat. A kezek után a vizsgálat a fejre terjedt ki. Kicsiny, szabályos, kerek koponyája a fej. A nő haja elől jobboldalt kicsit lepörkölődött. Mindazonáltal látszik, hogy mintegy harminc centiméter hosszú, sötétszőke, vörösbarnába hajló színű haja lehetett. Hogy milyen frizu­rát viselt, még nem lehetett pontosan meg­állapítani, mert a haj kuszáll, de úgy látszik, hogy nem bubifrizura. A szabályosan dom­ború homlok alatt a normálisnál kissé széle­­lesebb, pisze orr van. Az egész arc összbenyo­mása csinos arcú nőre vall, annak ellenére, hogy a felcsapódó lángoktól a halott feje barnára pörkölődött. Arcának szabályos vonalai is mindenképpen azt mutatják, hogy szép nő lehetett. A vizsgálat további tárgya a fogakra terjed ki. A szakértő orvos megállapította, hogy rendkívül szép, egészséges, vakítóan fe­hér fogai voltak a nőnek. ’A fogak felületének kopásából ’— miután egyelőre már adat nem áll az orvos­szakértő rendelkezésére , arra következtet­nek, hogy a nő huszonöt-harminc esztendős lehetett Feltűnő a halott karcsúsága és a test formáinak szabályossága. A törvényszék orvostani intézetében tör­tént vizsgálat befejezése után a rendőri bi­zottság két autón a Hűvösvölgybe siettek. Nyomban telef­on értesítették, azt a rendőrt is, aki a tegnapi napon ott szolgálatban volt és aki az este legelőször hivatalosan konsta­tálta a hegytetőn, hogy álljon a bizottság rendelkezésére és vezesse fel a rendőrtiszt­­vislőket a helyszínre. Körülbelül egy óra hosszat tartott, amíg a rendőri bi­zottság a holttest megtalálásának helyéhez t­ért. Közben detektívek és a bizottságot vezető rendőrtisztviselők a régi gyakorlatnak megfe­lelően­ végigjárták a helyszínt és a környéket. Egy-egy gyanús motívum megtalálásakor nyomban detektívek mentek a helyszínen a különböző villákba, a szomszédos házakba és megkezdték a környékbeliek kihallgatá­sát arra vonatkozólag, hogy nem emlékeznek-e arra, hogy körülbelül 10—12 nap előtt egy ilyen alacsonytermetű nő járt-e arra egyedül vagy mások társaságában, olyanokkal, akik petróleumos palackot is vitek magukkal. Mielőtt a rendőri bizottság kint a helyszínt alaposan megtekintettte volna, igyekeztek re­konstruálni, hogy tulajdonképpen milyen ru­hában volt a szerencsétlen áldozat. Miután a ruházat legnagyobb része teljesen elégett, csak foszlányokból tudnak következtetni az öltözékre. A halott mellett találtak egy­­­alapmarad­ványt. Sötét kalap lehetett rajta. Világosdrapp szövetdarabokat is leltek a halott mellett, amiből azt követkztetik, hogy a szoknya lehetett drapp szövetből. Találtak kisebb se­lyemdarabokat is, amelyek úgynevezett tö­rökmintás kockákkal voltak színesítve. Ez valószínűleg egy kis sálnak a megmaradt része. A blúz delén kelméből volt, kék alapon fe­hér karikás mintával. A halotton vászon inget leltek, hímzéssel és ingvállakkal. Ezek a ruha­darabok ugyan szerényebb öltözetű nőre val­lanak, mindazonáltal még mindig nem elég alkalmas adatok arra, hogy a rendőrség pon­tosan megállapítsa, hogy elegáns vagy szeré­nyebb öltözeikú nő volt-e a szerencsétlen. Két kulcs és egy kabátdarab jobban megvizsgálva a helyszínt, miután Jobban megvizsgálva a helyszint miután a halotton semmiféle értéktárgyat nem találtak­­ a hegytetőn, azon a környéken, ahol fel­­pörkölődött a fa és ahol meggyújthatták a szerencsétlen áldozatot, a rendőrség egy kulcskarikát és ezen két kulcsot ta­lált, később egy kabátdarabot. Semmiféle más tárgyra, amely a halotthoz tartozhatott volna, nem találtak. A rendőri bizottság legelsősorban lefényké­­peztete azokat a maradványokat, amelyek azt mutatják, hogy hogyan is találták meg a félig elszenesedett testet. A hivatalos rendőri fény­képész a bonctani intézetben is különböző oldalakról lefényképezte a halottat. A főkapitányság ily körülmények között ma a délutáni órákban még nem dönthette el, hogy tulajdonkép­pen gyilkosság, kéjgyilkosság, vagy kü­lönös fantasztikus öngyilkosság történt-e a vadaskerti erdő tisztásán, így egyelőre csak­ feltevésre építik a rendőri nyomozást. Az ön­­gyilkosságot azonban, amit első pillanatban a legvalószínűbbnek találtak, elképzelhetetlen­nek tartják. Először azért gondoltak öngyilkosságra, mert a holttestet nem pontosan ott találták meg, ahol a fa teljesen felpörkölődött és ahol az elszenesedett fadarabok és máglyaszerű faágak voltak. Azonban most, hogy a holt­testet már alaposan megvizsgálták, a rendőrség kizártnak tartja, hogy ön­­gyilkosság esete történt, mert az, aki leönti magát petróleummal, hogy tűz­­halállal pusztuljon el, az elszenvedett kínok borzalmas hatása következtében arcvonásait teljesen elváltoztatja. Ki az áldozat? Természetesen legelsősorban azt kell meg­tudni a hatóságoknak, hogy ki az áldozat Ez minden nyomozásnak az alfája, mert hi­szen csak így lehetne megállapítani azt, kik­kel érintkezett az utóbbi időben az áldozat és kiknek állhatott érdekében akár anyagi, akár pszichológiai okokból, hogy végezzenek a sze­rencsétlen teremtéssel. Éppen ennek megállapítására a főkapitány­ság eltűnési osztályának vezetője, Risztics Lázás dr. rendőrtanácsos segítségére sietett a gyilkossági ügyekben nyomozó rendőrtiszt­viselőknek. Miután az eltűnési osztályon pon­tos kimutatást vezetnek mindazokról az el­tűntekről, akiket bejelentettek, a déli órákban elővették az eltűnt nőket nyilvántartó könyveket. Kiderült, hogy körülbelül 10—12 nap óta mintegy 30—40 Helyszíni szemle a Vadaskertben 5. oldal M JICIYAR RÉS*VÉMY.8EIlF®K®OEŐ SZI SOR csapolása mép jJPJp An.&MM,émy aasajpl­f ts^mrn

Next