Esti Kurir, 1930. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

I KARÁCSONY UTÁN írta; Dr. BALTAZÁR DEZSŐ Az időjárás mintha csak ezért változott volna meg rövid időre: fehér karácsonyt hozott. Az idő gyors elhatározási készsége folytán a föld tegnapelőttről tegnapra és tegnapról újból mára ruhát cserélt. De hiába borította fehér lepel a földet: a ma­gyar élet, magyar sors állapota minden­képpen a fekete karácsony jegyében ál­lott. Én azokhoz az emberekhez tarto­zom, akik a legsötétebb éjszakában is megtalálják a sürii fellegek leplén keresz­tül is a reménység csillagát. Nem is len­nék hűséges, hivő papja a szivek remény­ségét betöltő karácsonyi Megváltónak, ha a reménység horgonyát eleresztett lánccal belehajitanám a kétségbeesés tengerébe. Én Magyarország feltámadásában törhe- tetlenül hiszek; de azt is tudom, hogy ez a feltámadás csak koronája lehet egy nagy, okos, becsületes, előrelátó, terv­szerű nemzeti erőkifejtésnek, amely erő­kifejtése csak akkor vezet feltámadáshoz, ha a világosság, szabadság, szeretet, egyenlőség, igazság ama szellemében fo­lyik, amelynek lelkét maga az Ur Jézus eh el te a világba. A nemzeti erőkifejtések elptf óriási akadályok tornyosulnak. Ha csak belül lennének az akadályok és kívül nem, vagy ha csak kívül lennének akadályok és belül nem, akkor még lett volna re­ménység, hogy egy fekete karácsony után immár a magyar sorsra fehér karácsony következik. De az akadályok belül is megvannak, kívül is. Az első karácsony alkalmával az emberek hitetlensége és bűne mint belső akadály gátolta a vilá­gosság feltetszését, a békesség és jóakarat proklamálását; de ezt a gátat kívülről le­döntötte az isteni kegyelem s a megbo­csátás áldott áradatát kiárasztotta az ego.'Z világra. A külső akadályt isteni kéz bántotta el s a kegyelem végtelen szabad­ságául elsodorta az útból a belső aka­dály! Csikhogy az üdvfejlődés eme pontján cinbei belső akadály és isteni külső aka­dály .apcsolódtak. Az utóbbinak a tör­vényepedig nem az előbbinek a törvénye. Az istni törvényben a tökéletesség, az emberi törvényben a tökéletlenség az uraikon. Hazánk fejlődésének mostani pontját azonban emberi mind a külső, mind a'belső akadály. A külső akadály egészen biztosan fenn fog mindaddig állani, ínig a belső akadály meg nem szűnik. Semmisem áll tőlem távolabb, mint az, hogy embereket pellengérezzek ki a belső akíály okozóiul. Áttekintek tel­jesen az eiberek felett és csak a tényeket és a tényeből álló állapotot .látom. Az állapot épjn olyan zátonyrajütás, mint amilyen a umalizmusnak és bölcsészei­nek zátonyijutása volt, első karácsony ideje táján, losl gazdaságilag jut legin­kább kifejez,re ez a fennakadás. Azt hi­szem, mellőztem a bizonyítást és ma­gyarázatot. \jdenki érzi, látja a példát maga körélp, sőt a maga életében. Az bizonyos, hog a gazdasági katasztrófá­hoz az első lc*st az a lelketlenség adta, amellyel Triainban bántak velünk; de az is bizonyos, hogy idebent nem volt meg a tervszer törekvés a katasztrófa rohanó szekeréfnegállitani. A belső baj t akadály ott kezdődött, bőgj- a nemzet magárai szemben nem cftotta be az ig*?tét. Mig az Ausztriával iszony járiiban nyögtünk, meny­nyiszer fogadkoztunk, hogyha egyszer ebből a járomból kivehetjük a nyakunkat, mint szabad, független nép élni fogjuk, mert élni tudjuk egy független, szabad nemzet öntudatos, következetes, boldog életét olyan egységben és egyetértésben, amit már kívülről nem zavarhat semmi közjogi viszonylat intézményesen. ígér­tünk, fogadtunk magunknak mindent, ami egy modern nemzeti állam lényegé­hez tartozik. És az Ígéretünket nem telje­sítettük, a fogadalmunkat nem váltottuk be. Éppen úgy, mint ahogy az első kará­csony eljött Messiását nem ismerték el az emberek. Ebből állott elő az ország erkölcsi, jogi, anyagi jólétének kibontakozása elé a belső akadály s ebből következett a külső akadály, amely abban áll, hogy nem bíz­nak bennünk, mert a magunknak tett ígéretet sem akarjuk beváltani. A karácsony tehát a hólepel e fekete volt. Nem csillant bele s( ból az aranyból, amit a napkelet vittek Jézus bölcsőjébe. A kenyf nek fekete karácsonya volt, ai szomorú és irtóztató, mert a léle el szokta némitani. Nem kielégít nem az elsőség természeti kegyet val. „Vigyázó! Meddig még az éjsza dig még az éj?“ Addig, amig fel nem tetszik sugára: az önzetlen nemzeti erén ^ Sv iK SS SS SS se 11Z NAPIG ÉJJEL-NAPPAL TANÁCSKOZIK A HAGA1 KONFERE, Párizsi hírek szerint Briand enget kenységre bírta Titulescut a magy és bolgár jóvátételek ügyébe*8" A párizsi lapok szWj[tit i bolgárokkal sikerül a megállapodás — Henderson Inem megy el a konferkmiára — A Petit Párisién támadása Magyarország ellen London, december 31. A Daily Telegraph diplomáciai "levelezője szerint a második hágai konferencián fontosabb politikai problémák legfeljebb a Young-terv végleges fennakadása következté­ben támadhatnának. De még ha folytatódnának a jóvátétel körül fel­merült nehézségek, magyar és bolgár részről, ez sem tartóztathatná fel a Young- terv általánosabb természetű rendelkezé­seinek hatálybalépését. A francia sajtó céloz ugyan arra, hogy a francia delegáció szóba hozza majd a szank­ciókat, arra az esetre, ha Németország elmu­lasztaná fizetéseit. A Young-tervnek azonban alapelve az, hogy a Dawes-tervvel szemben inkább a kooperá­ció szellemében Jbizik; a fizetések körül felmerülhető nehézsé­gek eldöntésére a döntőbíróságok lesznek hivatottak. Némi nézeteltérés áll még fenn Anglia és a többi delegáció között a természetbeni szállí­tások tekintetében. Kisebb nehézségek me­rülhetnek fel a Nemzetközi Bank kérdésé- beu is. Az összes hatalmak bizonyára beleegyez­nek majd egy amerikai elnök kinevezé­sébe, viszont Anglia aligha járulhat hozzá ahhoz, hogy ügyvezető igazgatónak német vagy fran­cia embert nevezzenek ki, mert szerinte sem­leges személyiség sokkal megfelelőbb volna erre az állásra. Pontos minisztertanács Párizsba^ Párizs, december 31. (Az Esti Kurir tudósítójának távirata.) Ma délelőtt minisztertanács ült össze, amely végleg megállapítja a hágai francia delegáció Instrukcióit Délutánra a delegációt teljes ülésre hívták össze azoknak az instrukcióknak az ismerte­tése végett. Anglia nem támogatja a konfe­rencián a németeilenes büntető­szankciókat London, december 31. (Az Esti Kurir tudósítójának telefonjelen­tése.) Miután Henderson külügyminiszter az utolsó pillanatban úgy határozott, hogy nem megy el a második hágai konferenciára, Angliát Hágában a kormány tagjai közül tehát csak Snowden pénzügyminiszter, Graham kereskedelmi miniszter képvise­lik. Henderson elhatározása arra vezethető vissza, hogy a második hágai konferencián kizáróan gazdasági természetű kérdések kerülnek szóba, mig külpolitikai problémákról nem tárgyalnak. Ha természetesen a hágai konferencia olyan lefolyást venne, hogy az egész jogegyezmény problematikussá válna, úgy még mindig fenn­áll a lehetősége annak, hogy Henderson ké­sőbb mégis elutazik Hágába. Londoni politikai körökben egyébként újból leszegezik, hogy az angol kormány semmiesetre sem tá­mogathatja azt a francia törekvést, amely szankciós rendelkezéseket akar biztosítani a jogegyezményben a francia kormány részére arra az esetre, ha Németország az idők folyamán nem teljesítené a jog­egyezményből származó kötelezettségeit. A francia kormány itt elsősorban a Rajna- vidék esetleges újabb megszállására gondol. A hivatalos angol álláspont ebben a kérdés­ben az, hogy Franciaország semmiesetre sem alkalmazhat külön szankciókat, miután a jogegyezmény aláírása után egyik hite­lező állam sem járhat el önkényesen Né­metországgal szemben. .1 jogegyezmény különben is kizárja a Rajna- vidék esetleges újabb megszállását. < Jaspar, a konferencia elnöke a vonaton tanács­kozik Tardíeuvel Párizs, december 31. Hétfőn este Tardieu miniszterelnök hossza­sam tárgyalt a Hágába utazó francia delegáció pénzügyi szakértőivel. A konferencián a kő­vetkezők vettek részt: Coulondre, a külügy­minisztérium kereskedelmi osztályának veze­tője, Farmer és Bízol, a pénzügyminisztérium részéről és Paramier, a Francia Bank. igaz­gatója. A francia delegáció csütörtökön éjszaka utazik Hágába. Brüsszelben Jaspar belga miniszterelnök, a hágai konferencia elnöke csatlakozik a fran­cia delegációhoz, hogy a vonaton folytassa Tardíeuvel a Párizsban megkezdett tárgya­lásait. Briand döntő tanácskozása Títulescuval a keleti jóvátételi kérdésről Párizs, december 31. Briand külügyminiszter a tegnapi nap fo­lyamán szintén szünet nélkül tanácskozott a januári nem­zetközi konferenciák ügyében. A leghosszasabban Titulescu román delegátus­sal tárgyalt. A megbeszélések előterében a ke­leti jóvátétel kérdése állott. Briand hír szerint, minden ékesszólását lalbavctettc, hegy cgyezkedé ' bírja Titulescut a keleti jóvátétel kérdésében. A legnagyobb nehézségeket állítólag már sikerült kiküszöbölni, úgyhogy a hágai konferencia kilátásai a keleti jóvátétel tép' $ javultak„ Hfc.: ' V \ \\ 1, f, / / / , \ fBI lüjjj J // jl | tollai. '‘^0.-1| jj" f ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P. NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V- VADÁSZ 1.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ- , TELEFONSZÁM: 261- 41, 261-42, 261-4j KIABAN Ke. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 2‘/í DINÁR. R AY IC Á (TI f Y KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24 AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LFJ 1 M. TE L E F n N S Z A M O K 122-88 isi Vili ÉVFOLYAM. ______♦ BUDAPEST, 1930 JANUAR 1 SZERDA______♦______1. S

Next

/
Thumbnails
Contents