Esti Kurir, 1930. július (8. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

I ...^ ........................tO fiilé? %> ?í »~irilira oMíinr-.-fi:.M;^^aaaBHc-c^-«y ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG: V„ VAD ÁSZ-UTCA íl 7.26 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ- , TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261-43, 268-28 KIÁBAN 1.50 Ke., JUGOSZLÁVIÁBAN 2>/t DINÁR, O A SS A V |{ ARÍII Y KIADÓHIVATAL: VI., TERÉZ-KÖRUT 24/b. L EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI XTA *3> O. X.'S*. U.Z. T-A 3^1 A. TE L E F O N S Z Á M O K: 122 — 88 is 254-05 Vili ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1930 JULIUS 1 KEDD ♦ 146. SZÁM A vádtanács szenzációs indokolással Halassy Géza f og’vafartása mellett döndött Ma kezdődik uj cikksoro akarta Zita megmenteni Károly király trónját KÉPVISELŐ URAK,EGY SZÓRA Irta: NAGY ANDOR tőzsdetanácsos Kezdődött úgy, hogy a sajtóban fel­bukkant a hir: a kormány a magyar me­zőgazdaság felsegitésére bolettát szándé­kozik bevezetni. A hir úgy szólt, hogy a mezőgazdaság válságban van, ezen ok­vetlenül, és pedig gyorsan,, még a termés ■ k takarítása előtt segíteni kell. A kiszivár- Igólt hírek szerint a segítési mód a szövet- Kcezeti eszme megerősítése, tárházak építése, bűz agynevezett fedezetlen határidőüzlet el- Ytörlése, tehát a börze megrendszabályo- f zása, kötött forgalom a gabonában, pré- jniumos kivitel, ár stabilizáció, interven­ciós bizottságok megfelelő tökével, szin­dikátusok fuvarrefakciákkal és még több ilyen jó lett volna. A tárgyalások azonban titkosak lévén, biztosat senki sem tudott és még az érdekelt körök is sötétben ta­pogatóztak és az ellesett, kiszivárgott hí­reken, suppositiókon elmélkedve, rágód­tak. Először a tőzsde publikuma intézett a tőzsde vezetősége ellen ostromot. A tőzsde közönsége sérelmesnek tartotta, hogy nélküle, de róla határoznak. Külö­nösen nagy volt a felháborodás azért, mert a titkos tárgyalásokba a tőzsdéhez közelálló egyes személyek bevonattak és még mindig nem tudta az érdekelt ga­bonakereskedelem, hogy milyen módon akarnak a gazdákon segíteni és mennyiben érinti a segítés a kereskedelmet. Tulaj­donképpen akkor kezdett az ügy igazi formát ölteni, amikor a pénzű gvminisz- ter az érdekkörök egy részét tárgya­lásra hívta meg és ezen tárgyalásokból tudtuk meg, hogy a kormányzat a me­zőgazdaság felsegitésére gabonabolettát kíván bevezetni, melynek fedezetéül egy létesítendő lisztvám szolgálna. Az elgon­dolás az volt, hogy minden termelő egy mázsa eladott gabona után 3.20 pengős bolettát kapna a vevőtől, ezzel fizetné az adót és ezen prémium fedezetéül szol­gálna a 4.80 pengős lisztvám. Tudjuk, hogy ezek a tervek nagy elégedetlensé­get szültek és a sajtóban ép úgy, mint az érdekképviseleteknél, nagy ellenzésre ta­láltak. Heteken át való tanácskozás után megjelent végül a törvényjavaslat a búza 'és rozs értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről. Ez aztán igazi kínos meglepetést jelentett az érdekeltek ré­szére. A javaslatban sok változást eszkö­zöltek, a boletta megmaradt, de csak félig s ezenkívül egy őrlési jegyet sta­tuáltak. Ismert események ezek, ame­lyeknél felesleges most részletesen időzni. A felzudult közvélemény elsöpörni lát­szott a parlament elé vitt javaslatot, de végül csak annyi történt, hogy elejtet­ték az őrlési jegyet s a boletta fedezetére elhatározta a kormány a lisztadó mellett a gyarmatáruk vámemelését, a dohánya drágítását, stb. Ez volna most már a ma-1 gyár mezőgazdaság felsegitésére Ígért tör-1 vénytervezet első része. J Ezzel azonban a kodiíiká torok nem tar 1 tolták befejezve a magyar mezőgazdaság felsegitésének az ügyét, hanem szükséges­nek vélték belenyúlni: 1. a határidőüzletbe, 2. a tőzsdebiráskodásba, erről az eljárási rendelkezésben igy emlékezvén meg: „A tapasztalat azt mutatja, hogy a tőzsdebiró- ság általában idegenkedik attól, hogy a játék kifogásának tőzsdei ügyletből eredő követeléssel szemben helyt adjon ... tehát szükséges, hogy a bírói gyakorlat kiala­kítását ne a játék kifogását ellenszenvvel kezelő tőzsdébiróságra, hanem ebben a kérdésben kétségkívül több objektivitás kifejtésére képes rendes bíróságra bíz­zuk.“ 3. a mezőgazdasági hitelbe, 4. a mezőgazdasági termények eladásának be takarítás előtt szokásos ügyletekbe, 5. a gabonanemüek őrlésének, valamint a ke­nyér iparszerü sütésének és árának szabá­lyozásába. Kreémak egy uj gabona jelzálo- got, amely szerint ilyen mezőgazdasági hitelekből eredő kölcsönköveteléseket csak a törvénytervezetben felsorolt intézmé­nyekkel lehet megalapítani, tehát a gazda ezek szerint, szakítva a múlttal, a kereske­dővel ilyen ügyletet nem köthet. A mező- gazdasági terménynek eladása betakarítás előtt pedig olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ezt az üzletágat a gazda kárára lehetetlenné teszik, nem is szólva arról, hogy a törvényt visszaható erővel akarják felruházni, ami a kereskedelemre mérhe­tetlen károkkal járna. De a legkínosabb meglepetést a törvénytervezet negyedik fejezete szülte. Mostanáig ugyanis úgy tudtuk, hogy a gabonahatáridöüzlet nem ütközik sem a jó erkölcsbe, sem a tör­vénybe, az volt fundamentuma a nagy gabonakereskedelemnek, hogy a gabona- határidőüzlet egyaránt instrumentuma a mezőgazdának, a gabonakereskedelem­nek, a malomiparnak. Ez nyesi le a szer­telenségeket fölfelé és gátat vet az árzuha násnak lefelé. Ez nivellálja az árakat az importparitás alapján. Enélkül az őszkor piacra vetett nagy kvantumokat nem tudja felvenni a gabonakereskedelem, de nincs is lehetősége a malomiparnak sem nagy liszteladásoknál az árbiztositásra, úgyhogy gabonahatáridőpiac nélkül bele­kényszerül a kereskedő, a malomipar, a mezőgazda a blank spekulációba. A ha­táridőpiac visszaállításánál még egy gon dolat volt döntő: az elszakadt területeken élő magyar testvéreinket üzleti tevékeny­ség által is bekapcsolni a budapesti piacba. Ezt az üzletágat a törvénytervezet 40. §-a tilosnak és érvénytelennek deklarálja, vagyis egyszerűen eltiltja. De a 42. sza­kaszban megengedett határidőügyleteket zjtatuál, amebgiazonban szállítási üzletek y^iVr^ÉÉ^^^Hkzletekct sem gramma u:-i.n r-ü'. íj-!van i B I. B B ■ ■ I büntető rendelkezéseket az^^^Hpkii e törvény alapján a rendes bir-l^^Bbirsággal sújt, a tőzsdei üzlet­kötései meghatározott időre vagy egy­szer sin indenk orra kizárhatja, megálla­pítható, hogyha ez intézkedésekből csak egy rész is, de különösen az, hogy játékki­fogást emelni lehet, törvényerőre lép, a határidöüzlet a budapesti piacon lehetet­lenné válik, kárára a magyar mezőgazda­ságnak, malomiparnak, kereskedelemnek. Az 59. szakasz szerint a minisztérium a búza és a rozs értékesítésével és árszabá­lyozásával kapcsolatos intézkedések fede­zetéről szükség esetén állami hozzájárul lássál is gondoskodhatik. Hogy ez mit je­lent a szabadkereskedelemre, az kihatásá­ban meg sem bírálható. Ilyen gondosko-. dás ugyancsak agyoncsapja a határidőüz-. letet. De a legcifrább a dologban, hog^^B mezőgazdaság, amelynek érdekében^HH lólag ez a törvényjavasla szintén ellene van a tör. m:■ rí • *t II"! 'ji'i, | majd a korpát r- a h-kvmBHHHBBB tehát <i gazda. amit a miimM | réven. Az amellett, hogy a fogyasztónak n^arágitja a legelsőbbrangu élelmicikkét, rettenetes nehézségeket okoz a vámmalomnál és nagy tiltakozást szül különösen az 56. sza­kasz az ipari malomnál, mert igy ez az ipar tönkremegy. El lehet tehát mondani, hogy a boletta senkinek sincs hasznára, de sokaknak van kárára; nem kell a gaz­dák nagy részének, károsnak, lehetetlen­nek tartja a malom, feljajdul ellene a ke­reskedelem és mégis, csodák csodájakor-: vénybe akarják iktatni. Képviselő urak, elmélkedjenek, mielőtt cselekednének! Ma délután 5 órakor zeneszó mellett ünnepélyesen bevonulnak a német ezredek a felszabadult Rajna vidékre Tizenkét évi megszállás után harangzúgás közben szaba­dul fel a Rajnavidék, ahol ma egész éjjel örömünnepélye­ket tartanak — A Gráf Zeppelin és a „D 2000“ 88 német gép kíséretében kering a felszabadult területek felett Ma délután 3 órakor az utolsó francia katona is elhagyta a. Rajnavidéket, amelyet tizenkét évig tartottak megszállva az antant-csapatok. Az angol és belga ezredek már tavaly kivonultak a megszállott területek­ről és a francia csapatok is több kisebb-na- gyobb helységet ürítettek ki azóta. A Rajnavidék hivatalos felszabadulása azonban csak ma történt meg. A versaillesi békeszerződés értelmében csak 1935-ben kellett volna a Rajnavidék felszaba­dításának megtörténnie, miután azonban Né­metország a Young-tervben óriási pénzügyi terheket vállalt magára, az antant-államokkal szemben, rekompeuzációképpen a franciák négy és fél évvel a békeszerződésben megálla­pított terminus előtt elhagyták a jóváté- teli fizetések zálogául megszállott Rajna­vidéket. A Rajnavidék lakossága örömmámorban úszik. Ma délután öt órakor az évszázados kultúrájú rajnai városokban ünnepélyes kere­tek között zeneszóval vonulnak be előre meg­állapított program szerint a német katonai 4a rendőrcsapatok. Este és egész éjjel ölöm-ünnepségeket tar- J tanait minden rajnai városban és az ün- j népségekét a német rádióállomások is - közvetítik. Berlinben a Reichswehr ünnepélyes Wacht- parádét tart és üdvlövéseket adnak le a történelmi neve­zetességű órák alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents