Esti Kurir, 1930. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

2. oldalSzombat, 1930 november 1 tóztatott akcióbizottsági tagok helyét külföldi intézkedésre nyomban betöltötték és a titokban működő kommunista csoport élére már a letartóztatott utód, Róna Ferenc helyére is új embert neveztek ki, még­pedig Szenes Jenő tisztviselőt. Ma délelőtt Szenes lakásán házkutatást tartot­tak és ennek során különféle kompromittáló iratokat és szétosztásra szánt röpiratokat ta­láltak. Szenest hat társával együtt előállították a főkapitányságra, ahova bevitték a lakásán talált bűnjeleket is. Az eddigi házkutatások során a rendőrség negyvenezer röpiratot foglalt le. A főkapitány­ság politikai osztálya egyébként is minden intézkedést megtett, hogy november 1-e min­den zavar nélkül múljon el. Tegnap óta Buda­pest utcáin csoportosan csendőrök is cirkálnak és az egész rendőrség is teljes karhatalommal permanenciában lesz, úgyhogy a vezetők nélkül maradt kommunis­ták Budapesten előreláthatóan nem fognak al­kalmat találni rendzavarásra. Amerika nem enged a szövetség­közi adósságok dolgában Washington, október 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Stimson külügyminiszter csütörtökön elvi nyilatkozatot tett, amelyben a legerélyeseb- Len cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy az amerikai kormány megváltoztatta álláspontját a jóvátétel és a szövetségesközi háborús adós­ságok kérdésében. Nem igaz — mondja a nyilatkozat —, hogy a kormány moratóriu­mot ígért az egykori szövetséges hatalmaknak háborús tartozásaik törlesztésére és ezzel köz­vetve lehetővé akarta volna tenni a német jóvátételi moratóriumot. Az amerikai kor­mány a jóvátétel és a háborús tartozások kérdésében továbbra is azon az állásponton van, hogy Amerika már elment az engedé­kenység végső határáig és egy centet sem en­gedhet követeléseiből. A külügyi kormány­nak különben sincs tudomása arról, hogy­ az egykori szövetséges hatalmak moratóriumot akarnak kérni háborús tartozásaik törlesz­tésére. Újabb orosz-kínai konfliktus Sanghaj, október 31. (4ffa£sti Kurír tudósítójának távirata.) A keletkínai vasút dolgában kiújultak az éles orosz—kínai ellentétek. A határ mindkét ol­dalán újra katonai mozgolódás észlelhető. Kínai és orosz oldalról a gyalogságon kívül tüzérséget is felvonultatnak. Moszkvai jelen­tés szerint a kínai tárgyalóbizottság előkészü­leteket tesz elutazására. — Baróthy Pál dr., a­, ügyészség új elnöke ma tette le az esküt. A büntetőtörvényszék ma délután fél kettőkor tartotta teljes ülését, amelynek egyetlen tárgya dr. Baróthy Pálnak a budapesti királyi ügyészség új elnökének eskütétele volt. Az eskütétel után Töreky Géza dr., a törvényszék elnöke meleg szavakkal üd­vözölte az uj ügyészségi elnököt. Hasztalan hit­tük, — mondta beszédében, — hogy elérkez­tünk a boldogabb, nyugalmasabb időkhöz, mert a nyomor a vagyon elleni bűncselekmé­nyek egész tömegét tenyésztette ki. — Baróthy Pál dr. meghatott hangon mondott köszönetet az üdvözlésért. Mindig az a gondo­lat fogja vezetni működésében — hangoztatta —, hogy a testvérhatósággal fennálló jóvis­szony kimélyüljön s hogy mindenki megkapja a maga igazságát és hogy a jogrend megszilár­duljon. A teljes ülés után a budapesti ügyész­ség tagjainak nevében Polányi Aladár elnök­helyettes üdvözölte meleg szavakkal Baróthy Pált, aki munkájához a testület vállvetett mun­kásságát és barátságát kérte. (—) Az Ernst m­uzeum csoportkiállitásának be­zárása. Az Ernst múzeum csoportkiállítása, me­lyen Csontváry Tivadar, Fenyő György, Péterd­y Gábor és Kirchner Jenő vesznek részt, most va­sárnap délután két órakor zárul. A kiállításnak úgy anyagi, mint erkölcsi sikere nagy volt. Töb­bek között a főváros megvásárolta a fiatal Peterdy Gábor Mikófalva című festményét. Pesthy Pál a földbirtokosokat segítő ötös bizottság eddigi munkájáról Kormánypárti körökben egyre több panasz merül fel az eladósodott földbir­tokosok megsegítése ügyében dönteni hi­vatott ötös bizottság improduktivitása ellen. Hónapokon keresztül dolgoztak a bizottság eljárási szbá­lyzatának összeállításán és nem közölt még konkrétumokat a bizottság tegnapi üléséről kiadott szűkszavú közlés sem. Több kormánypárti képviselő az ötös bizottság át­szervezését sürgeti és épen eree való tekintet­tel tartotta szükségesnek Pesthy Pál a kor­mánypárt, valmint az ötös bizottság elnöke, hogy részletes nyilatkozatban számoljon be az ötös bizottság eddigi működéséről. Ez a nyi­latkozat a többi között a következőket mondja:­­• Mindenekelőtt azt a téves híresztelést kí­vánom megcáfolni, mintha a bizottságnak az volna a feladata, hogy a bajba jutott kis-, kö­zép- és nagybirtokosok ingatlanait fel­té­tlen­ül megvásárolja. Erről nem is lehet szó.­­ A kisbirtokoknál a bizottságnak feladata az, hogy a Kis­birtokosok Országos Földhitel­intézete útján megvizsgáltassa az ország egyes körzeteiben a bajba jutott kis exisztenciák anyagi helyzetét és ott, ahol az elviselhetetlen kamatterhek miatt a kisbirtokosok anyagi exisztenciája veszélyeztetve van, sürgős közbe­lépéssel igyekszik segíteni. A szanálás előfeltételének tekinti a bizott­ság azt, hogy azok a kisgazdák, akik a létmi­nimumot meghaladó ingatlannal rendelkeznek, főleg a 30 holdnál nagyobb ingatlannal ren­delkező kisgazdák hozzájáruljanak ahhoz, hogy terheik csökkentése érdekében ingatlanaik egy része továbbeladásra alkalmas időpont­ban értékesíttessék. A közép- és nagybirtokoknál a bizottság feladata az, hogy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és a Magyar Földhitelin­tézet útján kivizsgáltassa azokat az eseteket, ahol a közép és nagybirtokosok szanálása in­gatlanaik egy részének parcellázása út­ján történő eladásával vihető keresztül. Ezeknél az eseteknél sincs azonban szó arról, hogy a bizottság akár az egész birtokoknak, akár azok egy részének az állam által való megvásárlását, vagy az állam kockázatára való parcellázását javasolja.­­ Ami a bizottság eddigi működését illeti, meg kell állapítanom, hogy a bizottság 164 nagy- és középbirtok, 43 közép- és nagybirtok és 349 kisgazda ügyével foglalkozott és ezek­ben az ügyekben meghozta döntését. Megrendítő esetek a nyomorba süllyedt Kecskemét életéből Árverések, bűnügyek, tragikus életek a Jólét utolsó mentsvárában“­­ Bélyegilleték elmulasztása miatt vizs­gálat indult a város ellen Kecskemét, október 31. (Az Esti Kurír kiküldött munkatársától.) Anti Bud.,nesten fenkölt, hivatalos megállapí­tással «gazdasági krízis», az a vidék realitásá­ban egyszerűen nyomoz. Kecskemét, amelyet nemrégiben még mint a jólét utolsó mensvárát szerettek emlegetni, a sok csalódással végző­dött nyári gyümölcs- és zöldségszezon befejez­tével a legkegyetlenebb téli gondok előtt áll. Pénztelenség, munkanélküliség, fuldoklás a közterhekben és meddő kísérletek, hogy­ az Alföld egészségesnek hirdetett földjéből ne hallatszol­ el Pestig a vészkiáltás ... Büszkén emlegetik, hogy szeptember 1-én a munkanélküliek országos felvonulásának napján egyedül Kecskemét városában nem volt tüntetés. Csak éppen arról nem beszél­nek, hogy emögött a hivatalos helyeken ér­demeként elkönyvelt passzivitás mögött milyen riasztó háttér húzódik. Kecskeméten — ahol ugyan nem volt munkanélküli felvonulás — az iparosok te­kintélyes százaléka elbocsájtotta segédeit. A válságba jutott alföldi iparosság így akar mentesülni a forgalmiadó és a Tár­,­sadalom­biztosító terhei alól. A segédek helyett inasokat alkalmaztak, ami­vel ugyan a munkanélküliek számát erősen szaporították, de viszont válságba jutott kis műhelyeiket ideig-óráig megmenthették. Bélyegrazzia S hogy Kecskeméten nemcsak a magánem­berek, hanem maga a város is garasos gon­dokkal küzd, arra egy ugyancsak szokatlan és egzotikus eset vet világot. A pénzügyigaz­gatóság ugyanis nemrégiben razziát rendezett a kecskeméti városházán, miután különböző hírek terjedtek el arról, hogy a városi háztar­tási számvevőség nem látja el megfelelő bé­lyegilletékkel a hivatalos aktákat A vizsgálat igazolta a suttogásokat és kiderült, hogy a kecskeméti városi számvevőség jóné­­h­ány ezer pengő értékű bélyegilletéket megtakarított hivatalos működése közben. Kiderült, hogy a pénzügyigazgatósági szerző­dések és nyugták egy része a megállapított il­letéknél kisebb értékű bélyegekkel indult el útjára, nyilván jóhiszemű tévedésből, de mégis csak a szükségsugalló mindenáron való takarékoskodás hatása alatt. Hivatalos jegyző­­könyv is készült a dologról, 13.490/930. szám alatt ridegen megállapítva 43.F17 pengő és negyvennyolc fillér differenciát, amiért a városnak természetesen most fizetnie kell. Kecskemét felocsúdva a kellemetlen megle­petésből, a közigazgatósági bírósághoz felleb­bezett, közben azonban már az egyik városi közgyűlésen kitört a vihar a felelősség kér­désének megállapítása körül. A kecskeméti nyomorra jellemző adatként emlegetik azt is, hogy az árveréseken alig, vagy csak potom árért kelnek el holmik s legutóbb egy autóért huszonnégy pengő volt a legmagasabb árajánlat. A rozs ára tudvalévően ijesztő arányokban esett. Ez Kecskemét környékén, amely külö­nösképen rozstermő vidék, egyet jelent a leg­­katasztrofálisabb krízissel s ma már két mé­termázsa rozsot kell adni egy tanyai gazdának —­ egy darab ekevasért. Nyomortragédia A város kültelkein a legsötétebb pesti nyo­­mortanyákat is megszégyenítő miliőben élnek családok. A kecskeméti törvényszék tagja leplezetlen izgalommal beszél ismétlődő bünperekről, amelyeknek hátterében majd­nem mindig a nyomor áll. Legutóbb például egy munkásasszony ügyét tárgyalta a kecske­méti bíróság, akit gondatlanságból okozott emberöléssel vá­dolt az ügyészség. A vádlott nagy családjával együtt a város kül­telkén élt egy odószerű lakásban. Az asszony nappal a konzervgyárba járt, a férj éjszaka a vasgyárba. A lakás egyetlen helyiségében mindössze 190 ágy állott. Ebben aludt felváltva, nappal a járj, éjszaka az asszony. A három gyerek közül a legkisebb az ágy lábánál kapott he­lyet, a másik kettő pedig a földön hevert. Egyik reggel, mikor az asszony munkába ment, szokás szerint a férj feküdt az ágyba. Az asszony azonban elmulasztotta figyel­meztetni férjét, hogy másféléves kis po­rontyuk az ágy lábánál szundikál. A munkás elaludt és lábával agyonnyomta másféléves csecsemőjét. A vizsgálat megállapította, hogy­ az apát nem terheli közvetlen felelősség, mert nem tudha­tott arról, hogy a pályás csecsemő még reg­gel is a lábainál fekszik. Az anya ellen viszont TUNGSRAM / ....... MEGBÍZHATÓ I JÓ ! gondatlanságból okozott emberölés címén in­dult meg az eljárás. Három fiú, harminc unoka Egy másik eset. Az egyik tanyán meghalt Tóth László nyolcvanéves kubikus. A kézzel írott gyászjelentés tudtára adta mindenkinek, akit illet, hogy Tóth Lászlót, a legjobb apát és nagyapát három fia és harminc unokája siratja. Érdekes, szapora családi Eleven propaganda az egyke ellen. A három Tóth-fiúnak egyen­­kint tíz-tíz gyermeke van. Min­d a három csa­ládban ugyanazon névre keresztelik a gyereke­ket. Mindenütt van egy-egy ifjabb Tóth László, egy Tóth Mari, egy Tóth János, egy Tóth Juliska, vagyis mindegyikből három a szapora famíliában. Most azután meghalt a nagyapa. El kellett temetni, de a szertartásra nem volt pénz. Három fiú és harminc unoka Összesen csak egy gyalulatlan deszka­­koporsót tudott összeeszkábálni idősb Tóth Lászlónak, a kecskeméti dinasztia fejének, akit pap nél­kül kísért ki hosszú szomorú sor a temetőbe. A kereskedők egymásután kényszeregyes­­séget jelentenek be. Olyan ez már, mint a gye­rekek játéka az uszodában, hogy ki tud to­vább a víz alatt maradni? Az győz, aki nem is jön többet fel! Tönkremenni, csak anyagi összeomlással — öngyilkosság nélkül, még a jobbik eset.* Vigasztalan kép ez itt a magyar Alföldön. A tanyákról éhesen, lerongyoltan vánszorog­nak be az elcsigázott magyarok, akik tegnap még földről álmodtak s ma megelégszenek egy darab kenyérrel. Nem elszigetelt jelenség. De talán sehol nem ilyen pregnáns a kép, mint itt, ahol esztendőkkel ezelőtt még mó­dos, peckes gazdák jártak ünneplőben az ut­cákon és Kecskemét mély gyökerekből táplál­kozó energiáját hirdették a szomszéd váro­­sok felé, amelyek ma már három évvel ezelőtt roppantak össze. (D- L) Szobotka Imre kiállítása A Tamás-galériának huszonnegyedik kiállítá­sára Szobotka Imre képeit gyűjtötték össze. Szobotka Imre a kubista fesőproblémák harcosa­ként jelentkezett s amit kubista irányával első megnyilatkozásakor mutatott, amit az esztétika ebből remény és ígéretként kihámozott, a mű­vész tízesztendős forrongás után sok vonatko­zásban már kész eredmény formájában hozza elénk. A kubizálás eredeti célja térbeállítani a tes­teket, Szobotkánál is, mint mindazoknál, akik a festés ez irányát választották kutatás tár­gyává, annak idején a szélsőségek határán jelent­kezett. Valami lenyúzottság képe volt mindaz, amit láttunk, a hámozott gyümölcs síkokra szaggatott felülete fejezte ki a minden testre alkalmazott kubista felfogást. Tíz esztendeig tar­tott, míg Szobotkánál is leszűrődött sok festői és művészi igazság, amit a kubizmus ígért s ma, amikor gyűjtemény-sorozat számol be Szobotka művészetéről, a kritika és az esztétika igazsá­gainak diadalát látjuk, de ez a diadal egyúttal nagy elismerés Szobotka művészete iránt is. Itt van még sok hézag, itt van még rengeteg megoldandó kérdés, de mindaz a készség, mind­azok az eredmények, amelyekről Szobotka Imré­nek ez a kiállítása már tanúskodik, szinte biztos reményt nyújtanak, hogy ezek is megoldást nyernek. Igen szép, igen értékes, igen tanulságos Szobotka Imre kiállítása, az új művészetben ke­­kedők számára pedig meggyőző érv, Boross Mihály. . * (,Ti* dilettáns muzsikus.) összeálltak tizen, tiz különböző foglalkozású ember, zenekart ala­kítottak és nekivágtak a messzi Szibéria közepé­ből a haza vezető útnak A tiz ember zenekara, vezetőjének agyafúrt ravaszkodása révén, már 250 versztes utat tett meg, mikor ráakad a legendás hírű aranyvonatra, mely a Kolcsak-féle aranykincset szállítja a szovjet parancsára belső Oroszországba. Addig fondorkodnak, míg sikerül magukat a kisérő szerelvényre csempészni és kalandos, színes utazás után Kazánig mennek vele. Letartóztatják őket, de kiszabadulásuk után még nagyobb erővel vetik magukat a szabadulás munkájára. Az egész regény elejétől végig egy izgató mozidarab lenyűgöző hatását gyakorolja ránk. A már fogalommá vált aranyvonat útjának mesterien megrajzolt képei, az Ural hegyei, a nagy tusakodások napjai, a Tatárköztársaság kazáni ünnepe, az elhagyott kolostorba zárt ellen­­forradalmárok elkeseredett élete, a moszkvai vö­rös kongresszus és az egész mesén végigvonuló reális szemmel meglátott és megrajzolt szerelmi történet mind a csupa élénken megírt, érdekes élmény. írója Osváth Tibor, maga egyike volt a kiz muzsikusnak, s aki személyes élmények alap­ján írta meg regényét. A regény a Pant­heon tet­szetős, szép kiadásában jelent meg; a két kötet ára fűzve P 4.80, kötve P 6.80. ­ Elrontott gyomor, bélzavarok, émely­gés, kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, székszorulás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „Ferenc József44 keserűvíz gyorsan, bizto­san és kellemesen hat.

Next