Esti Kurir, 1931. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Kedd, 1931 november 3 Rassay Károly ma indítványt jegyzett be a választójog reformjáról és a képviselők számának csökkentéséről Rassay Károly a mai napon az alábbi nagy jelentőségű indítványt jegyzett be a par­lament indítványkönyvébe: „Utasítsa a Ház a kormányt, hogy hat hé­ten belül terjesszen törvényjavaslatot az Or­szággyűlés elé a fennálló választójogi törvény reformja tárgyában. Mondja ki a Ház, hogy az új választójogi törvénynek tartalmaznia kell a képviselők számának lényeges csökken­tését, a titkos szavazati jognak az egész or­szágra való kiterjesztését, a választás tiszta­ságának biztosítását, a jelenlegi ajánlási rendszernek eltörlését, végül az arányos és lajstromos szavazási rendszernek bevezetését. Ebből a célból az egész ország bizonyos szám­i nagy kerületi egységekre felosztandó akként, hogy a megválasztandó képviselők száma arányban legyen a szavazók számával. Előterjesztett indítványom indoka: A legutóbbi választások óta bekövetkezett események igazolták, hogy az ország alkot­mányos rendjének, a kormányzat iránti bi­zalom helyreállításának és a hatályos par­lamenti ellenőrzés érdeke okvetlenül meg­követeli a választópolgárság akaratának tiszta megnyilatkozását biztosító választói reform törvénybe iktatását. Indítványomat a képviselőház előtt szóval óhajtom megindokolni, éppen ezért tisztelet­tel kérem, hogy annak megindokolására és tárgyalására a tisztelt Ház határnapot kitűzni méltőztessék. Ralsay Károly országgyűlési képviselő." A dunakeszi­i plébános különös harca az új polgári iskola alapítói ellen A plébános megtagadta a gyónási szentség kiszolgál­tatását az iskola százharminchét katolikus növendékétől Rágalmazási és hitelrontási perek Nem mindennapi esemény játszódott le nemrégiben a dunakeszi római katolikus templomban. Október 23-án történt, hogy az ottani pol­gári iskola 137 római katolikus vallású ta­nulóját a tanári kar elvezette a templomba, hogy a tanulók a tanév elején előírt gyónás­­és áldozás szentségét felvegyék. Míg a gyer­mekek áhitatosan készülődtek a szentségek felvételére, a tantestület három tagja felke­reste Lakatos Kálmán plébánost és meg­kérte, hogy a várakozó gyerekeket a gyónás és áldozás szentségében részesítse. Dr. Lakatos Kálmán plébános azonban váratlanul megtagadta a gyermekek gyón­tatását és áldoztatását, arra való hivatko­zással, hogy az iskola fentartóival elinté­zetlen és függő ügyei vannak. Így a tanulókat gyónás és áldozás nélkül kel­lett az iskolába visszavezetni. A dunakeszi plébános magatartásának kö­­vetkezményei nem maradtak el. Az iskola igazgatósága szülői értekezletet hívott egybe és ezen az értekezleten a szülök tiltakoztak a dunakeszi plébános magatartása ellen. Ezen az értekezleten Dunakeszi és Alag község ál­tal segélyezett, a kultuszminisztérium által 1927-ben engedélyezett nyilvánossogú magán­­polgári iskola igazgatósága és a szülői értekez­leten megjelentek jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a szülők gyermekeik számára a szentségek kiszolgáltatását kérték. A szülők kérését tartalmazó jegyzőkönyv egy-egy pél­dányát elkü­ldötték Serédi Juszlim­án herceg­prímásnak, a váci megyéspüspöknek, a kul­tuszminisztériumnak és a budapesti tankerü­let főigazgatójának. A dunakeszi polgári iskola 1927-ben alakult meg ,Weber Mihály igazgató oki. polgári is­kolai tanár és Bana Iván igazgatóhelyettes vezetésével. Weber Mihály igazgató és helyet­tese saját pénzükön, valamint Dunakeszi és Alag község támogatásával berendezték és felszerelték az iskolát, miután a kultuszmi­nisztérium engedélyt adott a nyilvánosságú magán polgári iskola megnyitására. A polgári­iskolára Dunakeszin égető szükség volt. Bizo­nyítja ezt az a körülmény, hogy az iskolának 150 tanulója van. LA 150 dunakeszi kisdiák mentesült ezáltal a fáradságos budapesti ki- és beutazásoktól, melyekre a Budapest-környékbeli s tanulni vágyó és polgári iskolával nem rendelkező községek mostoha tanügyi viszonyai kénysze­rítik a diákokat. Dunakeszi község eddig évi 600, Alag pedig 1000 pengővel segélyezte Weber Mihály igazgató nyilvánosságú polgári iskoláját. A felettes hatóságok teljes megelé­gedésére végezte kulturhivatását a dunakeszi­ polgári iskola. 1931 június 15-én, vasárnap prédikáció közben a következőket mondotta dr. Lakatos Kálmán dunakeszii plébános: — Óva intem a szülőket attól, hogy fel ne üljenek azoknak a plakátoknak, amelyeknek kezdeményezője három fiatalember, akik kö­zül csak egy katolikus, a lobbi más vallású. .A plakátokban foglaltakra ugyanis még nem adott engedélyt a kultuszminiszter. (Tény az, hogy az alapítók közül kettő evangélikus.) Az iskola igazgatója ugyanis polgári leányiskolával akarta kibővíteni a dunakeszii polgári isko­lát. Az engedélyt a kultuszminiszter meg is adta 1931 szeptemberében a kifogástalanul működő polgári iskolának. Weber Mihály igazgató, valamint Bana István igazgatóhelyettes a prédikáció miatt hitelrontásért beperelte dr. Laka­tos Kálmán plébánost. Ez azonban még nem minden. Az iskola és a plébános között tovább folyt a harc. Dr. Lakatos Kálmán, a dunakeszii­ római katolikus egyházközség elnöke, az év elején a következő levelet intézte Weber Mihály pol­gári iskolai igazgatóhoz: „Tekintetes Weber Mihály polgári iskolai igazgató urnak, Dunakeszi. Miután az 1930—31. tanév folyamán és a legutóbb is sajnálattal tapasztaltam, hogy az igazgatása alatt álló iskola tanári testületében a katolikus egyház elleni szellem uralkodik, a tanévzáró vizsgákon egyáltalán nem óhaj­tok résztvenni. A katolikus hitoktatót utasí­tottam, hogy a hittanvizsgát saját hatásköré­ben tartsa meg. Tisztelettel dr. Lakatos Kálmán, a róm. kat. egyházközség elnöke." Az iskola igazgatósága e levél miatt, ame­lyet a dunakeszii plébános a községházának is elküldött, azzal a felhívással, hogy vonja meg a polgári iskolától a segélyt , rágalma­zás címén beperelte dr. Lakatos Kálmánt. Jelenleg így áll a helyzet Dunakeszi község kulturális frontján. A pap és az iskola­­har­cának a bíróság előtt lesz folytatása. sze­nzációja HOLLANDIA KÁVÉHÁZ A R­É N­A­U T 84. S­Z­A­M Sass Ákos, Marosi Vili zongora humoristák A Nemzeti Szabadelvű Párt hírei A Nemzeti Szabadelvű Párt kőbányai kör­zete november hó 4-én, szerdán este 8 óra­kor a Szalay-féle vendéglőben (Martinovite­­tér) alakuló nagyszabású pártértekezletet tart. Az­ értekezleten a párt egész vezetősége meg­jelenik. » Müstéss nr, On rehedff Miért nem használ Hátimén! -cukrot? PHARMACIA R.-T. Hiszen csak 70 fillér egy doboz BUDAPEST, Kapható patikában, drogériában Trerabinszki­ utca 10 Ahol nincs, 70 fillér beküldése ellenében bérm­entve szállítjuk 3. oldal Matuska vascsövei egy óbudai csatornában A budapesti főkapitányság politikai osz­tálya érdekes új eredményeket ért el a Ma­­tuska-féle nagy bűnügyben. Berlinben és Bécs­­ben az onnan érkező tudósítások szerint a kül­földi rendőrség vezetői kétségtelenül megállapították, hogy Ma­­tuskának Béc­sben tett vallomásai pontról pontra megegyeztek a valósággal. Matuskának vallomására vonatkozóan besze­rezték az összes tárgyi bizonyítékokat is, meg­állapították, hogy Berlinben nem állt össze­köttetésben semmiféle kommunista szervezet­tel és semmi köze nincs azokhoz a bomba­­raktárakhoz, amelyeket Berlinben lelepleztek. Kiderült, hogy ezeket a kommunisták a ber­lini választások alkalmával használták fel. A berlini és a bécsi rendőrség kétségtelennek tartja, hogy Matuskának nagy bűncselekményeiben a berlini kommunisták között nem volt bűntársa. Nagyjában ugyanezt állapítja meg a buda­pesti nyomozás eredménye is. A budapesti rendőrségnek ugyanis sikerült megszereznie a végső tárgyi bizonyítékokat Matuska bűnö­s cselekményéről. Matuska ugyanis azt vallotta­­ Bécsben, hogy egyedül követte el a biator­­bágyi merényletet és minden előkészítő mun­kálatot is ő maga végzett. Ő volt az, aki Bu­dapesten a magával hozott ekrazil felrobban­tásához szükséges vascsöveket vásárolt. A bu­dapesti rendőrség pontról ,pontra ellenőrizte Matuska beismerését és így Pesten mindenütt meg is állapították azoknak valóságát így derült ki, hogy Matuska néhány nappal a biatorbágyi merénylet előtt kiment a Váci-út és Csanádi­ utca sarkán lévő Kohn Adolf-féle ócskavas­­kereskedésbe, s itt 140 centiméter hosszú vascsöveket vásárolt. Azt mondotta, hogy van egy kis villája, annak kerítéséhez kell a vascső. Ki is választott 12 darabot. Azért vásárolt ennyit, mert azokat úgy látszik, több helyen akarta felhasználni, s nyilván azért mondotta, hogy villakerítéshez veszi a csöveket, hogy feltűnő ne legyen az ócskavaskereskedő előtt a tömeges csővásár­lás. A tizenkét vascsövet a nyugati pálya­udvarra szállíttatta. A budapesti rendőrség politikai osztálya Ma­tuska útjait teljesen rekonstruálta a nyomo­zás során és megállapították,­ hogy az elvete­mült ember nagy raffinériával össze-vissza járta ezekkel a vascsövekkel a várost, bizo­nyára azért, hogy egy utólagos nyomozás so­rán összebonyolódjanak a szálak. A tizenkét becsomagolt vascsővel az óbudai vasútállo­másig utazott. Itt leszállt a csomaggal és a vasúti pályaudvar előtt az esti sötétségben, mint ezt be is ismerte, az elvezető csatornába dobott két darab vascsövet. Később a rendőrség meg is ta­lálta ezeket a vascsöveket és bűnjelként lefoglalta. A másik öt darab vascsövet Matuska beeso­magolta és villamoson egészen a keleti pálya­udvarig utazott ezzel a csomaggal. Össze-vissza járkált a fővárosban, mindenütt magával hurcolta ezeket a vascsöveket, amíg végül kiutazott Biatorbágyra. Ott mind az öt vascsőbe ekrazitot tett, s ösz­­szeállította a pokolgépet. A rendőrség nagyon érdekes új megállapítást tett, azt, hogy az öt darab, egyenként 140 centiméter h­osszű­ vas­csövet a vasúti sínek belső oldalára erősítette hosszában, úgyhogy körülbelül 7 méter hosszú vonalon simul­tak szorosan a sínek belső oldalára az ek­­razittal töltött vascsövek. Egy hosszú villanydrót vitte végig a vascsöve­ken az áramot. A vascsövek szájához gyújtó­­patronokat erősített és a villanyáram érint­kezése folytán az első szikra kipattanásakor a vascsövek szájába helyezett gyűjtőpatronok felrobbantották az ekrazitot. Ezért is volt utó­lag tapasztalható, hogy a robbanás hét méter hosszú síndarabot vágott ki helyéből és így idézte elő a robbanás a roppant katasztrófát. Érdekes, hogy a helyszíni vizsgálat során a rendőrség rengeteg szétroncsolt csodarabot talált, az első napokban feltűnő is volt, hogy ilyen sok esőfosz­lány maradt a helyszínen és csak most derült világosság arra, hogy m­i volt ennek az oka. A robbanáshoz felhasznált csodarabok meg­találásával a budapesti főkapitányság le is zárta a­ Matuska-ügy nyomozását, az iratok rendezése folyik, ezek rövidesen átkerülnek a pestvidéki királyi ügyészségre, illetőleg a tör­vényszékre, az ügy bírói leintézése végett. Átutalták a főkapitány­hoz az 50 ezer pengős jutalmat Ma a déli órákban az a hír terjedt el a főkapitányságon, hogy a MÁV elnökigazgatósága a kitűzött 50.000 pengős jutalomösszeget átutalta Bezeg-Huszágh Miklós főkapitány ke­zeihez. Természetesen valahány helyiségben tudo­mást szereztek erről, nagy megbeszélések ke­letkeztek ebben az ügyben. A rendőrség épü­letében kétféle hír terjedt el. Az első arról szólt, hogy a megérdemelt jutalmat a­­rendőrség po­litikai osztályának ama rendőrtisztviselői kapják meg egyforma arányban elosztva, akik a Matuska-féle nyomot felfedezték és a bűnügy nyomozását elejétől végig sike­resen megoldották. A másik verzió az, hogy a rendőrség vezetői a jutalomként átutalt 50.000 pengőt el fogják osztani rangsor szerint nem­csak a politikai osztály, de a rendőrség bűnügyi osztályának valamennyi tisztvi­selője között, azzal az állítólagos indokolással, hogy része­síteni kell a jutalomban olyanokat is, akik ugyan nem dolgoztak ebben a bűnügyben, de ritkán van alkalmuk jutalmakat élvezni. Természetesen a jutalom elosztásának prob­lémája meglehetős izgalmat keltett a főkapitányságon, tudniillik éppen nemrég redukálták a rendőrtisztviselői kar fizetését, amit jóformán mindenki alaposan megőrzött. Félhivatalos információk szerint elvetik azt a fanszírozott gondolatot, hogy az egész rendőr­ség körében osszák szét a jutalmat, eszerint a jutalmat a rendőrség politikai osztályá­nak tisztviselőkara kapja meg, ott is főleg azok a rendőrtisztviselők, akiknek érdeme, hogy Matuska hurokra került. — A Sajtó új száma. Most jelent meg A Sajtó című sajtóügyi tudományos folyóirat októ­beri száma, melyben a következő érdekesebb cikkeket találjuk: Hubinyi Mózes: Sebők Zsig­mond. — Kun Andor: A Netw York Times magyar vonatkozásai. — Verő Pál: Hírszolgáltatás a ten­geren. — Ernyei Frigyes: Hogyan készül a mo­dern illusztráció? — Zsoldos Ernő: Az angol sajtó úttörői. — Kertész Árpád: Az Írás megszületésé­től a fényszedőgépig. — Balás P. Elemér: Sajtó­jogi bírósági gyakorlat. A füzet ára 1 pengő. Kapható minden könyvkereskedésben. st

Next