Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Péntek, 1932 január 1 Anglia hosszú moratóriumot kíván adni Németországnak, de Francia­ország eddig még nem engedett Simon külügyminiszter lesz a jóvátételi konferencián az angol delegáció vezetője A francia sajtó cáfolja a hároméves moratórium hírét . Amerika nem vesz részt a jóvátételi konferencián London, december 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) "Ámbár még nem állították össze hivatalosan a reparációs konferenciára kikü­ldendő angol delegáció névsorát, aziránt nincs kétség, hogy a delegáció vezetői Sir John Simon kül­ügyminiszter, Chamberlain pénzügymi­niszter vagy helyette Runciman keres­kedelemügyi miniszter lesznek, míg a szakértők élén Sir Leigh­ Ross fog ál­­lani. Tekintettel arra, hogy Anglia törekvése elsősorban odairányul, hogy Németországnak minél hosszabb moratóriumot szerezzen, más­részt pedig tekintve az amerikai kongresszus elutasító magatartását, angol politikai körök­ben feltétlenül szükségesnek tartják, hogy Anglia és Franciaország között még a konferencia összeülése előtt megegyezés jöjjön létre, miután az adott politikai helyzetben a Young­­terv gyökeres megváltoztatása ki van zárva és annak hatályát csak átmenetileg lehet felfüg­geszteni. A * Daily Herald* rámutat arra, hogy a leg­közelebbi nagy európai fizetések Amerika ré­szére csak 1932 júniusában válnak esedé­kessé és addig remélni kell, hogy Amerika idő­közben mégis revideálja eddigi álláspontját. A Mannin­g Post diplomáciai levelezője hangsúlyozza, hogy általános meggyőződés szerint Anglia és Franciaország Németországnak hosszabb moratóriumot fognak adni anél­kül, hogy magukat az Egyesült­ Államok­kal szemben egyidejűleg fedeznék. Miután azonban hadiadósságok fizetése repa­­rációk nélkül elképzelhetetlen, feltétlenül szükséges, hogy Amerika minél korábban ve­gyen részt a tárgyalásokon. A Times sajnálatát fejezi ki azon, hogy az amerikai kongresszus határozatának következtében az Egyesült­ Államok kor­mánya nem vehet részt a konferencián és így maga a konferencia sem hozhat végle­ges döntéseket, de mégis remélni kell, hogy ez a konferencia nemcsak jelentősen meg fogja hosszabbítani a most érvényben levő morató­riumot, hanem a fizetési kötelezettségeket is jelentősen le fogja számtani. A Daily Tele­­graph rövid pihenőnek jelzi azt, amit a világ a legjobb esetben a lausennei konferenciától várhat, de Európának ezt a pihenőt a lap sze­rint arra kell felhasználnia, hogy az Egyesült Államokat rávegye arra, hogy a reparációs kérdésben elfoglalt álláspontját revideálja, a megoldást Franciaország, mint ezt a «Petit Journal] nyomatékosan kifejezi, azért sem fo­gadja el, mert ezáltal a magánadósságok a re­parációs kötelezettségekkel szemben nem csupán prioritást, hanem egyenesen monopó­liumot nyernének. Franciaország őszintén ki­váltja, — jelentik ki ezekben a körökben, — hogy még a konferencia összeülése előtt meg­egyezzék angol barátaival, de ez a megállapo­dás nem történhetik a francia érdekek rová­sára. A Quai d’Orsayhoz közelálló körökben igen erélyesen rámutatnak arra, hogy a Foreign Officenak az a jegyzéke, mely­ben a konferencia összehívását Lausan­­neba január 18—20-ára indítványozza, csupán Angliát köti. A konferencia egybehívásának időpontját, ta­nácskozásának színhelyét csak az érdekelt ha­talmak eszmecseréje után fogják végleg meg­állapítani. A francia sajtó hangja általában meglehe­tősen rideg az angol barátokkal szemben. A Matin éles szavakat használ az angol szövet­ségesek által megindított hadjárat ellen, amely hamis hírekkel árasztja el a világot és óva inti a francia nyilvánosságot, nehogy készpénznek vegye a téves közleményeket, amelyek Angliából származnak. A Journalban St. Brice fel van háborodva Anglia ellen, amely a Young-tervnek formális megsemmi­sítését tűzte ki céljául. Francia támadások Anglia ellen Párizs, december 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A Quai d’Orsayhoz közelálló körökben kije­lentik, hogy a reparációs konferencia össze­hívásáról szóló és angol forrásból származó híreket kellő óvatossággal kell fogadni, külö­nösen azokat a jelentéseket, amelyek tudni vélik, hogy a megegyezés az angol és francia pénzügyi szakértők között küszöbön áll. Az angol részről nyilvánosságra hozott megoldási tervezetnek két vagy három pontja ellen Franciaországnak ugyanis feltétlenül fentartásokkal kell élnie. Anglia eleinte 5 évi moratóriumot kívánt Né­metország részére, most már három esztendei felfüggesztéssel is megelégednék. Franciaor­szág azonban nem járulhat hozzá olyan hosz­­szú moratóriumhoz, amely kívül esnék a Young-terv keretein, ahol tudvalevőleg csak két esztendei moratóriumról van szó. De ezt STEUER ABBÁZIA KÁVÉHÁZ közismert, hangulatos Szilveszter- estéje évtizedek sora óta a szilveszteri társasélet centruma. Lakatos Árpád világbajnok szaxofonista cigány- és jazz-zenekar­val ! Egyre bizonytalanabbá válik a kiviteli üzletek lebonyolítása Valutáris nehézségek — Újabb akadályok állat­­kivitelünk lebonyolítása körül Az exportüzlet az utóbbi időkben nem tar­tozik a legkönnyebb foglalkozások sorába. Európának már csaknem valamennyi orszá­gában különböző valutáris rendszabályok teszik nehézzé az exportüzletet és még kíno­sabban érinti a kiviteli kereskedelmet, hogy olyan bizonytalanságokkal is kell számolni, amely sokszor az exportüzlet eredményeit te­szik kétségessé vagy bizonytalanná. Sajnos, nap-nap után újabb redszabályokat léptetnek életbe egyes országokban, úgyhogy a keres­kedő váratlan meglepetéseknek van kitéve. Amellett, ha már sikerült egy üzlet lebonyolí­tása, nem egy országban az üzlet pénzügyi likvidálása ütközik komoly nehézségekbe, így azután az exportőr sokszor csak a legviszontag­ságosabb után juthat hozzá pénzéhez. A mezőgazdasági export terén is különböző nehézségeket támasztanak újabban az érde­kelt országok. Még a klíring-megállapodások sem használnak minden esetben, amit legjob­ban bizonyít, hogy például Ausztria újabban egyötödére csökkentette le heti marha­­kontingensünket. A mai mezőgazdasági export viszonyairól kívántunk tájékoztatással szolgálni olvasóink­nak s ezért a Mezőgazdasági Exportintézet­hez fordultunk felvilágosításért. Staub Elemér államtitkár a következőkben ismertette az utóbbi időkben bekövetkezett változásokat a magyar mezőgaz­dasági export körül.­­ A mezőgazdasági export, de különösen az állatkivitel terén az utóbbi időben sokféle ne­hézség merült fel, amelyek áthidalása azon­ban, sajnos, leküzdhetetlen nehézségekkel jár. Maguk az érdekeltek mindent elkövet­nek, hogy az exporttevékenység nehézségeit áthidalják, de nem rajtuk múlik, ha törekvé­seik nem válnak mindenkor valóra. Eddig az volt a helyzet, hogy az exportőröknek az exportból befolyt devizákból mintegy 20—30 százalékot nem kellett beszol­gáltatni és ez, hogy úgy mondjuk, ösz­tönzően hatott a kivitelre és növelte ver­senyképességünket. Most azután, hogy a devizák teljes beszol­gáltatását írták elő, ez az előny megszűnt és természetesen ennek vissza kell hatnia az exportra is.­­ A mi részünkről minden rendben menne, ha minduntalan nem történnének olyan kor­látozó rendszabályok, amelyek az export mennyiségét csökkentik. Sajnos, Csehszlová­kiával még mindig nincsen kereskedelmi szerződésünk. Ausztriával kötött megállapodásunk ér­telmében hetenként 730 darab vágómar­hát vihettünk ki, míg most egyszerre váratlanul 135-re restringálta egyolda­lúan ezt a kontingenst. Óriási kiesés ez, ami annál súlyosabban érint bennünket, mert a folyamatos export céljaira a marhák már készen állottak és ha most az exportálásban fennakadás követke­zik be, ezzel az érdekelteket súlyos kár éri. Svájccal a kontingens tekintetében szintén nem vagyunk teljesen rendben. Olaszország­gal exportunk elég kedvezően alakult eddig, most karácsonyra azonban új rendeletet adtak ki az olaszok, amely­nek értelmében minden marhát a hatá­ron tuberkulinnal kell beoltani és két napig megfigyelni. Ha az állat reagál az oltásra, akkor vagy le kell vágni, vagy vissza kell vinni. Miután pe­dig majdnem minden esetben reagál az ol­tásra az állat, a kivitel így szinte lehetetlenné vált. Azt is elrendelték az olaszok, hogy a mészárosok és hentesek 85 százalék belföldi, csak 15 százalék külföldi­ származású marhát vághatnak le. Franciaországban most folynak a tárgyalások kontingens engedélyezéséről. A most életbe léptetett német kereskedelmi szer­ Ma nem húzunk, ma mi is boldog újévet kívánunk Gutmann J. és Társa Rákóczi-út 16 3. olda ződés 6000 darabból álló kontingenst biztosít marhaexportunknak egy esztendőre. A mar­­hákat Drezdába kell szállítani és ott le kell vágni, ami kedvezőtlen az export szem­pontjából, mert a vágott állat továbbvitele nagy nehéz­­ségekkel jár és így nem rentábilis. Nagy recepthamisításra jöttek rá az OTI-nál Komplikált bűnügyben folytat napok óta nyomozást a budapesti rendőrség. Az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett, mert külön­böző pesti gyógyszertárakban kisebb és na­gyobb értékű orvosi vényekkel gyógyszereket vettek át, noha azok a betegek, akiknek neve a recepteken szerelt, soha ilyen gyógyszereket nem kaptak. A recepthamisítási ügyben ma délelőtt töb­beket kihallgatott a rendőrség, egyelőre azonban még nem állapíthatták meg, hogy a csalás milyen méretet öltött. Ma délelőtt ki­hallgatott a rendőrség egy OTI alorvosnőt is, akinek receptjein vették fel leggyakrabban az álnéven szereplő betegek a különböző gyógy­szertárakban a gyógyszereket. Az alorvosnő kihallgatása során azt vallotta, hogy el sem tudja képzelni, milyen módon ke­rültek receptjei illetéktelen kezekbe, viszont azok a betegek, illetőleg OTI-tagok, akiknek nevére kiszolgáltatták a gyógyszere­­ket, azt vallották, hogy ilyen gyógyszereket nem kértek és nem kaptak. A rendőrség folytatja a nyomozást a re­­cepthamisítók kézrekerítésére és most folyik annak a megállapítása is, hogy milyen mér­­tékben károsították meg az OTI-t ezekkel a manipulációkkal. — Lapunk legközelebbi száma — a hol­­napi, újévi munkaszünet miatt — szombaton délután jelenik meg. — Megint ősz lesz!... (Schell József Antal báró vadászmeséi.) A szerző mesének nevezi írásművét, melynek tárgyát a „kisvadak" éle­téből vette. Túlságos szerénység ez, mert Schell József Antal báró kedves kis könyvé­ben sokkal többet nyújt, semhogy csak me­­séket mondana a kisvadakról, a fogolyról, a fácánról és a nyúlról. Nem mese és nem vadászkaland, amit leír; a foglyok, a fácánok és a nyulak zaklatott életét oly finom és rész­letes megfigyeléssel, annyi gyöngédséggel és az állat egyéni életének oly pontos elemzé­sével írja le, hogy ezek az állatok — amel­­yeket többnyire csak akkor ismerünk, ami­kor már terítékre kerülnek — mint élőlények a legszemélyesebb ismerőseinkké válnak. Vadászok és állatbarátok, de még a gyerme­kek is ritkán találhatnak kedvesebb és hasz­­nosabb olvasmányt, mint Schell báró köny­vét, amelyet a szerző számos rajza is díszít. A szépen kiállított könyv (ára 4 pengő) a szerzőnél is megrendelhető. Címe: Katalin, u. p. Tengelic, Tolna megye. * Köhögésmentes boldog új évet a Réthy Peme­­tefy-cukorka fogyasztóinak. * Új évhez új bunda való! Rövid bueno modell 130 P. Dán Fü­löp, Dorottya­ u. 1. AZ UJ ÉVRE JÓ RÁDIÓT Standard CSEREAKCIÓN

Next