Esti Kurir, 1932. április (10. évfolyam, 73-81. szám)

1932-04-01 / 73. szám

Péntek, 1932 április 1 A Lindbergh-ügyben holtpontra jutott a nyomozás Elrabolták Washingtonban egy cukormágnás 15 éves fiát Newyork, március 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Egy újabb szüktetési ügy tartja izgalomban az amerikai közvéleményt. Az elhurcolás ez­úttal Washingtonban történt. Antonio Arias 15 éves fiú két nap óta el­tűnt. A fiú az egyik leggazdagabb kubai cukor­ültetvényes fia. Apja elnöke a legnagyobb kubai cukortermelő részvénytársaságnak. A szülök bizonyosra veszik, hogy a fiút bandi­ták megszöktették és izgatottan várják már a banditák zsarolólevelét. A dúsgazdag cukor­mágnás kijelentette, hogy hajlandó megfizetni minden összeget gyermeke visszahoznának. A lapok keserű csalódással írnak a Lind­­bergh-ü­gy nyomozásáról és az utóbbi napok reménykedő bizakodását ismét pesszimizmus váltotta fel. Úgy látszik minden eddigi nyom hamis volt és úgy a rendőrség, mint a magán­személyek nyomozási munkája hamis úton haladt. A miniszterelnök holnap nyilatkozik a szegedi erdőigazgatóság és állam­­építészeti hivatal megszüntetéséről Szeged város közönségét már hónapok óta tartják izgalomban azok a hírek, amelyek szerint a kormány több szegedi állami intéz­mény megszüntetését és áthelyezését tervezi. Tekintettel arra, hogy ezek a tervek súlyosan érintik a szegedi közönség érdekeit, több kül­döttség kereste fel már ebben az ügyben a kormány illetékes tényezőit, sőt interpelláció is hangzott el több mint egy hónappal ezelőtt a képviselőházban, erre az interpellációra azonban Károlyi miniszterelnök annak idején nem válaszolt. A képviselőház holnapi ülé­sén délután fél kettő órakor több írásbeli mi­niszteri választ olvasnak fel, amelyek az egy­hónapos parlamenti szünet előtt elhangzott és válasz nélkül maradt interpellációkra adnak feleletet. Ezek között van Károlyi miniszter­elnöknek a szegedi állami intézmények meg­szüntetése és áthelyezése ügyében elkészült írásbeli válasza is, amely részletesen ismer­teti a kormány terveit és elhatározásait a sze­gedi intézményekkel kapcsolatban. «őszinte és nagy sajnálattal vagyok kény­telen bejelenteni, — mondja a többi között a miniszterelnöki válasz, amelyet a Ház holnapi ülésén olvasnak fel — hogy a szegedi erdőigazgatóság, az állam­építé­­szeti hivatal és a szeged-rókusi államvas­­ú­ti javítóműhely megszüntetését a kor­mány tényleg elhatározta. Az állami közigazgatás egyszerűsítésére és olcsóbbá tételére irányuló törekvései során ugyanis arra a meggyőződésre jutott a kor­mány, hogy az állami erdőigazgatóság ellá­tására öt igazgatóság is elegendő és az egyik erdőigazgatóság megszüntethető. .A győri, a kaposvári, a gödöllői és a miskolci erdőigaz­gatóságot nem lehet megszüntetni, ebből a szempontból tehát csak a szegedi, vagy a deb­receni erdőigazgatóság jöhetett számításba.­ A miniszterelnöki válasz ezután részletesen indokolja, hogy a megszüntetés szempontjá­ból miért esett a kormány választása a sze­gedi erdőigazgatóságra. Ugyancsak részletes indokolást tartalmaz a miniszterelnöki válasz a szegedi áramépíté­­szeti hivatal és a szeged-rókusi államvasúti javítóműhely megszüntetése ügyében is, és közli, hogy a javítóműhely megszüntetése május 1-én megtörténik. Hír szerint szóba került volna a szegedi fo­lyammérnöki hivatal megszüntetése, illetően Szegedről való áthelyezése is, erre vonatko­zóan a miniszterelnöki válasz így szól: «Az állami közigazgatás racionalizálásának tárgyalása során a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok átszervezésének kérdése is szóba került, de hogy ez az átszervezés miként haj­tassák végre és hogy ez mennyiben érintheti Szeged városát, az egyáltalában nem képezte meg a tárgyalás anyagát. E kérdésekben a döntés meghozatala még hosszabb tanulmá­nyozást és alapos megfontolást igényel, úgy­hogy a szegedi folyam­mérnöki hivatalnak a szolnoki folyammérnöki hivatallal való egyesítéséről és ennek során Szegeden a folyammérnöki hivatal megszüntetéséről szóló hír­feltevéseken alapszik. Hasonlóképpen tévesek a szegedi királyi ítélőtábla, a sze­gedi tanfelügyelőség és a szegedi állam­­vasúti üzletvezetőség megszüntetésére vo­natkozó hírek is, mert ezeknek az intézménynek a megszünte­tésével a kormány nem foglalkozott.­­ Ami végül azt a kérdést illeti, hogy az országos takarékossági akció érinteni fogja-e és ha igen, milyen mértékben a szegedi Fe­renc J­ózsef-tudomány­egyetemet, erre a kérdésre ez időszerint egyáltalán nem áll módomban nyilatkozni... .A háború után felállított új tudományegye­temek fentartásának költségeit az ország adó­fizető polgárságának legnagyobb része sokallja és az ezen intézményekre fordított kiadások csökkentését kívánja. A fennforgó körülmé­nyek között a kormánynak ezzel a kérdéssel tehát komolyan kell foglalkoznia, amire a közvélemény nyomásától eltekintve az is készteti, hogy az állami bevételek az ország jelenlegi kiadásainak fedezésére nem elegendők és így az ország egyéb szükségletei mel­lett a közoktatásügyi kiadások csökken­tését is mérlegelés tárgyává kell tennie. Előre látható, hogy az általános országos ér­deket képező­ kiadási csökkentések az egyetemeket sem fogják érintetlenül hagyni, de hogy ez a csökkentés milyen mértékben fog a szegedi tudományegyetemre és ennek intéz­ményeire kihatni, és milyen befolyással lesz azok fentartására, azt a jelen körülmények között még előre látni nem lehet.* A miniszterelnöki válasz azzal végződik, hogy a kormány teljesen átérzi Szeged város közönségének nehéz helyzetét, eziránt a leg­nagyobb jóindulattal és megértéssel viseltetik, de nincsen módjában a már elrendelt, illetve végrehajtott intézkedésein változtatni. Csütörtök, március 31. Budapest 1­4.00: Az Állatvédő Egyesület mesedélutánja. — 5.00: Földmivelésügyi előadás. — 5.30: Másfél óra könnyű zene. — 7.00: Angol nyelvtan. — 7.30: Olasz dalok. — 8.00: Gyurkovics leányok elő­adása a Stúdióból. Utána Farkas Jenő és cigány­zenekarának muzsikája a Spolarits-kávéházból. Budapest n 5—5.30-ig gramofonhangverseny. — 7.30-tól éj­félig azonos Budapest I műsorával. A Telefon Hírmondó 5-ig azonos Budapest I műsorával, 5-től 5.30-ig Budapest II, 5.30-tól Bu­dapest I műsorával. Csütörtökön a rádióban Gyurkovics lányok Írta: Herczeg Ferenc Rendezd: Kiss Ferenc Péntek, április 1. Budapest — 9.15: Katonazene. — 12.05: Balalajka zenekar. — 4.00: Előadás. — 5.00: Magyar nóták. — 6.00: Révész Béla előadása. — 6.30: Tánczene. — 7.15: Külügyi negyedóra. — 7.30: A filharmonikusok hangversenyének ismertetése, majd Haydn Terem­tés oratóriuma a filharmonikusok előadásában az Operaházból. Utána Deli Dauber zenekarának muzsikája a Royal-szállóból. Budapest II 6.30-tól éjfélig azonos Budapest I műsorával. A Telefon Hírmondó egész nap azonos Buda­pest I műsorával. • v Születési évszámú sorsjegyek (VI-esek), pl. 1852, 1863, 1867, 1876 1800... kizárólag és más szerfencsesorsjegyek is kaphatók Ittner és Társa főárusitóknál. Teréz-körut 10- Telefon 28—7—43. Sürgönyeim: Alttnyert. 3. oldal A Richter-féle 28.000 pengős hamis váltó ügyében holnap dönt a vizsgálóbíró A Richter-féle 28.000 pengős állítólagos hamis váltó ügyében — mint ismeretes — a rendőrség letartóztatta Szobotka Pál, Rácz Zoltán és Unger György pesti fiatalembereket, akiket átkísértek az ügyészség Markó­ utcai fogházába. Babits Jenő dr. vizsgálóbíró ma délelőtt hallgatta ki a gyanúsítottakat s a szabadlábra helyezés kérdésében holnap délelőtt hirdeti ki határozatát. Az önbetörésért négyhónapi fogházra ítélték Sólyom Feren­cet, mint Aranyossy tettestársát Az önbetöréssel és különböző hitelezési csa­lásokkal vádolt Aranyossy Béla volt a­lezredest — mint emlékezetes — a honvédtörvényszék nemrégiben négyhónapi fogházra és lefoko­zásra ítélte el. A katonai bíróság ítélete az in­dokolásban súlyosan terhelő adatokat sorakoztatott fel a bűnper polgári vádlottja, Sólyom Ferenc biztosítási ügynökkel szemben, akinek ügyében a pestvidéki törvényszék már több izben tartott főtárgyal­ást. Sólyom Feren­cet az ügyészség tettestársi bünrészességgel vá­dolja az Aranyossy-féle csalási ügyekben. Só­lvom tagadta vétkességét és azt hangoztatta, hogy az inkriminált cse­lekményeket Aranyossy egyedül kö­vette el. A főtárgyalást a pestvidéki törvényszék ma folytatja s erre tanúként megidézte Aranyossy Béla volt alezredest is. A mai tárgyaláson Debreczeni dr. bíró is­mertette az előző tárgyalásról felvett vallo­mások jegyzőkönyvét. Ezek szerint Sólyom Ferenc tagadta a terhére rótt bűncselek­ményt. F­rank Arnold biztosítási cégjegyző tanú­kihallgatása után Aranyossy Béla kihallgatá­sára került sor. Aranyossy vallomásában elő­adta­, hogy a honvédtörvényszék négyhónapi büntetésében megnyugodott és ez jogerőssé vált. Elmondotta, hogy Sólyom kölcsönök szerzésére vállalkozott, mert ő szorult anyagi viszonyok között volt — így ismerkedett meg vele. Amikor már az adósságokból sehogy sem tudott kilábalni, és a legkétségbeejtőbb helyzetben volt, Sólyom ajánlotta, hogy önbetörést köves­senek el és a biztosítási összegből kifizet­hetik az adósságokat. .. bíró: Sólyom azt állította, hogy ön kö­vette el az önbetörést és ő nem csinált sem­mit. — Ez nem áll. Sólyom kijelenti Aranyossy vallomására, hogy az nem felel meg a valóságnak, de Aranyossy fenntartja vallomását és így a szembesítés eredménytelen marad. Ezután több ügynököt hallgattak, ki, akik­nél Aranyossy közvetítésével különböző hol­mikat vásárolt részletre. Több tanú kihallgatása után az ügyész és a védő bizonyítás kiegészítésére tettek külön­böző indítványokat, s ennek során a védő kérte azoknak a leveleknek a felolvasását, amelyekben Aranyossy kisebb-nagyobb pén­zeket kért Sólyomtól. A bíróság azonban a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítvá­nyokat elutasította. Kiszely János ügyész vád­beszédében Sólyom megbüntetését kérte, míg dr. Sándor László védő felmentést kér. A törvényszék ítéletében bűnösnek mondotta ki Sólyom Ferencet mint tettestársat csalás bűntettében és ezért négyhónapi fogházra ítélte el, amelyből egy hónapot és 28 napot az elszen­vedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az ítélet indokolása szerint Sólyom kétségkívül részt vett az önbetö­résben, felbujtói minősége azonban nem nyert bizo­nyítást. Az ügyész súlyosbításért, a védő eny­hítésért fellebbezett. Érdekes indokolással szüntette meg a bizottság a Rubinek el­leni összeférhetlenségi eljárást A képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága Putnoky Móric elnöklésével ma délben tárgyalta Rubinek István ismeretes sorsjegyügyét, amelyet annak idején Anda­­házy-Kasnya Béla vitt a Ház elé. Az üggyel kapcsolatban Hegymegi-Kiss Pál tett össze­férhetetlenségi bejelentést Rubinek István ellen. Szabó Géza előadó ismertette az iratokat, Rubinek István hatalmas terjedelmű beadvá­nyát, amely azt kívánja bizonyítani, hogy Rubinek szigorúan ügyvédi munkát végzett, tehát összeférhetetlenséget nem is vélt fenn­foroghatni. Felolvasták Korányi Frigyes, a Pénzintézeti Központ akkori elnökének a le­velét, amely azt mondja, hogy Rubinek Ist­ván jogos kérésben járt el. Rubinek István kihallgatása során ismétel­ten arra az álláspontra helyezkedett, hogy ügyvédi munkájának elvégzése miatt nem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe. Ki­hallgatták Vajda Ákost, a P. K. igazgatóját is. A határozathozatal­­következett ezután. A kormánypárti többség kimondotta, hogy megszünteti az eljárást Rubinek István ellen, mert az egész ügy még a múlt országgyűlés tartama alatt tö­rtént, tehát a jelenlegi országgyűlés mentelmi bizottságának a döntés nem tartozik ha­táskörébe. A Ház folyosóján még a kora délutáni órákban is nagy érdeklődéssel tárgyalták a mentelmi bizottság váratlan indokolású dön­tését. Borús idő A Meteorológiai Intézet jelenti március 31-én délben. Középeurópában még mindig enyhe, déli légáramlatok uralkodnak. Az időjárás azon­ban jobbára esős. Az Atlanti-óceán északi tájairól jövő hideg légtömegek már elárasztot­ták Skóciát és Írországot. Hazánkban szerdán a nappali felmelegedés a Dunántúlon 12—14, keleten azonban csak 5—11 fokot ért el. Az éjszakai erősebb hőkisu­­gárzás következtében a hőmérséklet az ország majdnem minden részében ismét az olvadás­pontra szállott alá és reggel különösen az or­szág középső és keleti részein erős köd kép­ződött. Ez megakadályozta az erősebb felme­legedést, úgyhogy ma csak a Dunántúl nyu­gati és délnyugati részein uralkodik tav­a­­sziasabb idő, így például Kaposvárott 10 Cel­sius volt a meleg. Hóviszonyok: Galyatető 16, Bánkut 35, Ké­kes 25—35, Nagyb­óc 26 cm. Budapesten 31-én délben a hőmérséklet 1 fok Celsius, a tengerszintre átszámítva lég­nyomás pedig 763 m­illiméter. Várható időjárás a következő 24 órere. Túlnyomóan borús, nyugaton előrehajló­­ . Távolabbi kilátások: Két-három­ napon be­lül a hőmérséklet süllyedése valószínű.

Next