Esti Kurir, 1932. június (10. évfolyam, 119-143. szám)

1932-06-01 / 119. szám

10 fillér Mas A sárga vihar 1*3'z MAd 3 1 Wesiavp gróf Uanceílávságái vár- iák Németországban Holnap dönt Hindenburg — Hítlerék a birodalmi gyűlés feloszlatását sürgetik — Aggodalom és lehangoltság Párizsban és Londonban „Minden hatalmai Hitler Adolfnak" követeli a fajvédő sajtó Hindenburg német köztársasági elnök, mint a berlini táviratok jelzik, előrelátha­tóan holnap fog megbízást adni valakinek az uj birodalmi kormány megalakítására. Hogy személyszerint ki lesz. a dezignált miniszterelnök, az egyelőre még ugyan­olyan bizonytalan, mint az, hogy milyen pártok reprezentánsaiból fogja összeválo­gatni a minisztereket s milyen parla­menti csoportok aktív vagy passzív tá­mogatására kíván majd támaszkodni. Biztos ugyan, hogy az uj kormány erősen jobboldalibb szinezeiü lesz, mint volt az eddigi, de az úgynevezett jobboldalnak különböző pártjai és • frakciói között olyan lényeges és áthidalhatatlannak látszó világnézeti és politikai ellentétek mutatkoznak, hogy egyáltalában nem mellékes, melyik csoportnak jut a döntő befolyás az uj német kormánypolitika irányításában. Az a csoport, amelynek inciativájára Hindenburg a Brüning-kormányt elejtette, régi, erősen konzervatív arisztokraták, nagybirtokosok, junkerek, főtisztviselők és tábornokok vezetése alatt áll. Ez a cso­port, bár monarchista érzésű, eddig rész­ben támogatta a Brüning mögött álló pol­gári koalíciót, mely aránylag'jobban meg­felelt Ízlésének, mint a Hitler-féle nemzeti szocialista párt felforgatásra, társadalmi belviszályra, egyes esetekben tőkekisajáti- tásra irányuló programja. Most azonban, amikor Brüning a csődbekerült keletpo­roszországi nagybirtokokat az állammal meg akarta váltatni, hogy ott a munka- nélküliek egy részét elhelyezze, ez a cso­port élesen ellene fordult. Hindenburg látni valóan ezeknek a kon­zervatív elemeknek kezében szeretné látni legszívesebben a birodalom kormányrud- ját. De ezek a birodalmi gyűlésen megle­hetősen jelentéktelen erőt képviselnek, kénytelenek lennének tehát a Hngenbérg- féle német nemzeti párt, valamint a Hitler- párt szövetségére támaszkodni. Ezek a szélsőjobboldali pártok pedig ragaszkod­nak ahhoz, hogy számbeli fölényüknek negfelelő szerepet kapjanak az uj kor- nán3'koalicióban, sőt Hitler sürgeti a bi- •odalmi gyűlés feloszlatását és az uj vá- asztás kiírását is, amelytől pártja szá­nára abszolút többséget remél. Vájjon Hindenburg, aki ellen a Hitler- párt a köztársasági elnökválasztáson alyan heves agitációt folytatott, jelenté­keny szerepet fog-e juttatni ennek a pártnak az uj kormányban? Vájjon kor­mányra jut-e Németországban a fajvédő­párt, mely — mint Hitler már régebben bejelentette — a koalíciót csak lépésnek tartja a teljes párturalom s aztán a demo­kratikus alkotmányosság megsemmisítése felé? Vagy pedig úgynevezett pártokon felüli kormány alakul-e, tábornokokból és főtisztviselőkből, amelynek hol a kö­zéppártok, hol a szélsőjobboldal pilla­natnyi támogatására számítva kell majd életét egyik napról a másikra biztosíta­nia? Mindezt a következő huszonnégy óra eseményei fogják eldönteni. A németországi kormányválságnak ed­dig egyetlen, kétségbevonhatatlan követ­kezménye az az ijedtség és az a szoroh- gás, amelyet a higgadtság kormányának bukása világszerte keltett, s amely félő, hogy el fogja mérgesíteni a világpolitikai atmoszférát és megnehezíti majd azoknak a nemzeteknek a helyzetét, amelyek sor­suknak jobbrafordultát a háborús pszi­chózis teljes felszámolásától, a béke és igazság szellemének újjáéledésétől ví „Tizenkét év reménye dőlt romba London, május 81. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A Brüning-kormány bukása az angol közvéle­ményben meglepetés erejével hatott. A hely­zetet nemcsak Németországban, hanem egész Európában rendkívül kritikusnak tartják és a jövőt illetően a legpesszimisztikusabb hangok hallatszanak. Politikai körökben hangsúlyoz­zák, hogy , a szituáció bonyolultabb, mint a háború kitörésekor. Brüning bukását az angol közvélemény nem várta azután, hogy az elnökválasztás a volt kancellár politikai sikerét jelentette és a . bi­rodalmi gyűlésen is sikerült többséget sze­reznie. Európa uj és döntő politikai fordu­latok előtt áll — mondják politikai körök­ben — és o német belpolitikai helyzet nagy változása nem maradhat következmények nélkül a többi hatalom politikájára sem. Az angol kormány hétfőn délután közvetlenül azután, hogy a birodalmi kormány bukásának híre megérkezett, az alsóházban minisztertanácsra ült össze és a tanácskozást a keddi napon foly­tatják. A ministcrtanács pcrmanenciában marad, hogy a változott helyzetnek megfelelően gyors in­tézkedéseit megtehesse. MacDonald minisz­terelnök Lossiemouthból állandó telefoni ösz- szeköttetésben áll kollégáival és a súlyos helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy nyári szabadságát megszakítja és a jövő hét elején visszatér a fővárosba. Általában azt hiszik, hogy az angol kor­mány a változott helyzet ellenére is mindent megtesz majd, hogy a lausaiínei konferencia kudarcát megakadályozza. Nem titkolják an goi politikai körökben, hogy a lausannei konferencia esetleges kudarca végzetes kö­vetkezményekkel lehet az egész világhely­zetre. Valamennyi lap vezetőhelyen foglalkozik a Brüning-kormány bukásával és az egész sajtó egyértelműen utal arra, hogy a német kormányválságnak ezúttal messzemenő kö­vetkezményei lesznek. A Brüning-kormányt általában sajnálják és a lapok kommentárjaiból állandóan kiütközik az aggodalom, hogy ez a kor­mánybukás nem maradhat külső kon­zekvenciák nélkül. A Times vezércikkében fél attól, hogy a né­met belügyekben beállott változások és Né­metország belső nyugalmának elvesztése külső hatásokkal járhat. Jellemzőnek tartja, hogy Brüning volt a német köztársaság első olyan kancellárja, akit nem a birodalmi gyű­lés buktatott meg, hanem az a körülményi hogy elveszítette a birodalmi elnök bizalmát. Brüning úgy látta, hogy személye a francia- német közeledés terén már nem jelenti azt a súlyt, amit eddig jelentett, különösen azóta, hogy félre nem érthető módon tudo­mására hozta a francia kormánynak, hogy a jóvátételi fizetéseket törölni kell. A vezércikk végül úgy látja, hogy a Brüning-kormány le­mondása a helyzet gyors tisztázódását vonja majd maga után. A Daily Telegraph véleménye szerint Brü­ning lemondása a német parlamentáris de­mokrácia végét jelenti. A Daily Héráid szerint ez az esemény egyértelmű tizenkétévi remé­nyeknek tragikus összeomlásával. „Az utolsó köztársasági kormány kiszenvedettif Párizs, május 31. A reggeli lapok érdeklődésének előterében á német kormányválság áll. A Petit Párisién véle­ménye szerint a német helyzet tisztázása csak megkönnyíti majd az uj francia kormány fel-; adatát. A lausannei értekezlet sikerét azonban a válság semmiesetre sem mozdítja elő. Az Excelslor a válságtól a nemzetközi helyzet tisztázását reméli. A Le Journal attól tart, hogy Németország Brüning bukása következtében közelebb sodró­dik azokhoz a veszélyes angol és amerikai tö­rekvésekhez, amelyeknek célja a pénz általános elértéktelenilése. Az Echo de Paris ezt Írja:; Brüning bukásából is láthatjuk, hogy Németi ország hitvallása a fizikai erőszak. Kérdés, vájjon a francia radikálisok kormányra jutva megértik-e, hogy az úgynevezett uj Német­ország csak álom volt. A Bepublique szerint A franciáknak számot kell vétniök azzal, hogy a jövőben a keleti határon a tábornokok kor­mánya vezeti az ügyeket. Egy okkal több arra, hogy igyekezzenek helyreállítani a francia­olasz jóviszonyt. Az Ordre szerint Németország uj vezetői Európa békéjére és Franciaország biztonságára veszélyt jelentenek. A francia kormánynak keményen és határozot­tan kell vezetnie az ország ügyeit és minden óvintézkedést meg kell tennie. A szocialista Populaire megjegyzi, hogy Németországra ko­moly gondok várnak. Az utolsó köztársasági kormány kiszenvedett. Hindenburg mai tárgyalásai Berlin, május 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Ma döntő jelentőségű tárgyalások folynak le. Délelőtt a birodalmi elnöknél elsőnek Kaas dr. prélátus, a centrumpárt vezére jelenik meg, majd dr. Hugenberg titkos tanácsost, a német nemzeti párt elnökét fogadja Hinden­burg. A délután folyamán a kisebb pártok vezérei jelennek meg az elnök előtt. Az audienciák a mai nappal véget érnek és hir szerint az elnök a szerdai napon feltétlenül meg­hozza a végső döntést. A birodalmi elnöknek Hitlerrel folytatott tárgyalásáról a Deutsche Allgemeine Zeitung nemzeti szocialista forrásból eredő információ alapján jelenti, hogy a nemzeti szocialisták ve­zére az elnökkel közölte, hogy pártja véleménye szerint uj birodalmi kormány alakítása az uj választások kiírása nélkül céltalan. A sze­mélyi kérdéseket e felfogás értelmében a nem­zeti szocialista párt e pillanatban nem óhajtja f FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST. V, VILMOS CSÁSZAR-ÜT 34 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZAMA: 28-5-36 KIADÓHIVATALI TELEFON: í2-2-88és 25-4-05 ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓRA 2.40 P, NEGYEDÉVRE 7.20 P. EGYES SZÁM ÁRA 10 F. CSEHSZLOVÁ­KIÁBAN 1.50 Ke.. JUGOSZLÁVIÁBAN 150 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 20 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI X. ÉVFOLYAM APEST, 1932 JÚNIUS 1 SZERDA 119. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents