Esti Kurir, 1932. június (10. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Szerda, 1932 június 1 Ruttkayt az adósságai hajszolták a halálba — mondja Littkéné egy négyszemközti beszélgetés során „Olyan átlátszó az egész, mesterségesen keverték bele a kémkedési és egyéb híreket ebbe az ügybe“ — Ruttkay György százados 40.000 dollárra biztosította magát öngyilkosság esetére Az események torlódása közben sem tud nyugvópontrajutni Ruttkay György koronaőrszázados öngyilkosságának ügye. A rendőrség és a törvényszék folyosóin, kávéházból és társaságokban közel három hete ez a téma: miért kellett agyonlőnie magát Ruttkay századosnak? Erre a kérdésre tulajdonképpen csak egy valaki, Littke Kálmánná adhat pozitív választ, akinek Szent János téri lakásán játszódott le a tragédia, s aki nemcsak szerelme, de bizalmas barátja is volt Ruttkay századosnak. Littkéné zárt ajtók mögött tett vallomásairól viszont eddig csak ellenőrizhetetlen hírek szivárogtak ki. Hogy egyik nap így, másik nap úgy mondja el a négy fal között lejátszódott drámát. Nincs, aki megcáfolja és nincs, aki megerősítse, mert hiszen nem volt szemtanúja az öngyilkosságnak. Littkéné viszont a nyilvánosság számára nem beszél. Tizennyolc nap óta bezárkózva ül Szent János-téri lakásán és fáradt rezignációval tűri a körülötte kavargó eseményeket. Nem akar nyilatkozni, nem akar embert látni, nincs szüksége védelemre ... Littkéné lakásán különböző intervenciók után végre ma fogad. Az első szava, hogy nem akar nyilatkozni. Amit talán mondani fog, nem az újságírónak mondja, egy jelenlévő vendégnek meséli el, a nyilvánosság nem érdekli. Az elegáns, finom ízléssel berendezett budai lakásban hárman ülünk. A falakon bordó selyemtapéta, a parketten vastag, nehéz perzsák és szmirnák, az asztal körül mély, süppedő fotölyök, a falakon jó képek, a sarkokban valódi vázák, bronzok, az egyik csipketerítőn egy hamutálca, belefoglalva egy sarkantyú... A lakás tulajdonosnője, Littkéné, Bécsből származott ide Magyarországra. Magas, impozáns alak, úgynevezett katonaasszony. Sötétbarna, kontybafésült hajában játszik a keze, miközben a tragédiáról beszél. — Nem akarok védekezni, nem is érdekel, hogy mit kavarnak bele ebbe az ügybe, nekem olyan mindegy már... Elvesztettem, ami nekem a legtöbb volt... A többi nem érdekel Német akcentussal beszél s finom, szabályos arcán néha végigszalad egy-egy könny. Aztán hirtelen elmosolyodik, erőszakoltan, mint aki takarni akarja a gyengeségét. — Olyan átlátszó az egész, nem is értem, hogy tudtak belekavarni ennyi mindent. Ruttkay százados úr — igy mondja: százados úr — tele volt adóssággal. Hát mondja, olyan érthetetlen? Bérlete volt és tönkrement. Már le volt foglalva minden kép, 4500 pengőt kellett volna neki előző napokban kifizetni, talán attól is félt, hogy följelentik. — Meg aztán közrejátszott sok egyéb is, érzelmi dolgok, nem tudott válni... szóval minden, csak az nem, amit híresztelnek, hogy kémkedési ügy, hogy agyon kellett lőnie magát, hogy énnekem jutott volna valamilyen megbizatás ... íh, nem is érdemes ezekről a dolgokról beszélni ... Tényen, nem? Most már ezt sem akarják elunni. Kitalálták például, hogy bártárcosnő voltam. — Ezen a barátaim, ismerőseim csak mosolyognak. Ismerik az apámat Bécsben, tudják az egész életemet. Feleslegesnek tartják a magyarázatot. — Talán az volt a baj, hogy gyakran változtatta a vallomásait... Felcsap a hangja. A nagy barna szemekbe lönnyek jelennek meg, most inkább az indulttól, semmint az elérzékenyüléstől. — Hát ez nem igaz, nem igazi Mindig ugyanazt és ugyanúgy vallottam. Ha hipnotizálnak, vagy ha álomból felébresztenek, akkor sem tudom másképp elmondani a dolgokat, mint ahogy történt és mint ahogy na is él bennem. Mikor kijött az orvos a szájából, még mindig azt hittem, hogy megmenthető. Egyszer Somogyban egy földbirtokos fejbelőtte agát és mégis életben maradt. — Az csak természetes, hogy bíztam és reménykedtem. — Ír orvos arcán láttam aztán, hogy vége mindennek. Utána én is bementem a szobába és áttam, hogy a homlokából csak jön a vér és nem akar megállni. Akkor már tudtam, hogy menthetetlen ... Ledültem ide a foterbe ... Századszor ismétli, hogy nem kér és nem fogad el védelmet. Még az sem érdekli, hogy egjobb barátai hogy vallanak a vizsgálóbíró szobájában. Mikor felvetődik a kérdés, hogy mi történne, ha esetleg elrendelnék a letartóztatását, fáradtan félrehúzza a száját. Mint aki már ezzel is számolt. Finom, hosszú ujjaival végigámítja a haját és bizonytalanul maga elé néz. — Nem, ezt nem hiszem mégsem. Különben? ... A földszintes lakás előszobájából az udvaron keresztül éppen a koronaőrség barnatéglás épületére ját az ember. Itt élt Ruttkay György százados, onnan járt be át, a meleg, elegáns, kis asszonylakásba, ahol három héttel ezelőtt eldördült a halálos evés. De a tragédia, úgy látszik nem fejeződött be még Ruttkay György százados halálával. Ennek a szomorú, fekete asszonynak a sorába még soká beleszól majd a halállal végző, lelt szerelem. Gál Imre. j Hogy történt a tragédia? — Hogy megakadályozhattam volna?! Hát hogyan? Az igaz, hogy ő már egy éve beszélte nekem és mindenkinek, hogy öngyilkos lesz. Sőt, aznap is. Előző félórában is. De ugye, az ember mégsem veszi az ilyent komolyan. Bement a másik szobába, én nem is láttam és fejbelőtte magát. A halántékából bugyogott a vér. Mit tudtam én akkor, hogy ez egy halálos lövés, nem is rendőrt hívtam, hanem először egy régi orvosismerősömet értesítettem. Most azt mondják, ez is baj volt. Rendőrt kellett volna hívnom. — Akik itt voltak, látták a lövést, látták, hogy vérzett el, most mégis valaki kitalálta, hogy hátulról a nyakán is érte egy golyó. Hogy védekezzem ez ellen a gyanúsítás ellen? Olyan szépen egyedül maradtam, a barátaim is mind elhagytak . Van, aki magas állására hivatkozik, van, aki az újságoktól fél, van, aki egyszerűen távoltartja magát az ügytől. Például egy nagyon jó barátnőm azt vallotta, hogy január óta nem látott engem. Ezzel szemben április 11-én nála voltam vacsorán a százados úrral, április 20-án pedig teán. A többiek is körülbelül így vallottak ... Pedig tisztán kellett, , hogy lássanak mindent. Itt feküdt, nézze, itt a lámpa alatt, a búcsúlevele, amit Fömötör alezredesnek írt. Én azonnal értesítettem Fömötört, pedig nem is voltam túlzott jó viszonyban vele. — Talán az első komplikációt az okozta, hogy a vizsgálóbíró és a katonai bizottság nem értettek mindenben egyet. — Akkor én nem is törődtem a dolgokkal, annyira össze voltam törve. Azért nem akartam nyilatkozni sem az ügyben, ne mondják azt, hogy védekezem, mosakszom. Még ügyvédem sincs. — Gondolja, hogy jó lett volna ügyvédet venni? ... Littkéné revolvere .A vendég, akinek mesél, igenlően bólint. Jó lett volna ügyvéd, egy asszony nem ismeri ki magát a törvény labirintusában. Littkéné széttárja a kezét. — Gondoltam én, hogy, három hétig fog tartani a nyomozás? Például milyen kavarodás van e körül a revolver körül. — A revolvert én hoztam hat hónappal ezelőtt Bécsből, az apámtól. Féltem egyedül a lakásban, megdöglött a farkaskutyám. Persze, ha valaki mindennap idejár, tudja, hogy revolverem van, tudja, hogy hol tartom azt. Hiszen ő mutatta meg, hogy kell megtölteni, kezelni. — Most azt mondják, én adtam a kezébe ... Valaki, aki egy év óta készül az öngyilkosságra, azt nem kell ösztönözni. — Barátainak, tiszttársainak naponta ismételte, hogy nem megy tovább a dolog, végeznie kell önmagával. — Ezért biztosította is be magát három év előtt öngyilkosság esetére 40.000 dollárra. Remélem, ezt most megkapja az özvegy, illetve a gyerekek. Egy ember felett összecsapnak a hullámok, adósságok, lelkidolgok, miért kell akkor mást belemagyarázni?... Mit vallott Littkéné a rendőrségen ? — Igen, beledobták azt is a gyanúsításokba, hogy miből élek? Ötszáz pengő tartásdíjat kapok a férjemtől. Ebből meg lehet élni sze- Két borotvahúzással... Az új Gillette-penge az érzékeny arcbőrűek ideális pengéje A régi typusú (háromfuratu) készülékekben is használható Valutacsempészés miatt két évre és három hónapra ítélték az ország egyik legnagyobb marhaexportőrjét A rendőrség hosszabb időn át figyelemmel kísérte az ország egyik legnagyobb marhaexportőrjének, Löwinger Rezső sárvári mészárosnak valutaügyleteit, miután az a gyanú merült fel, hogy valutaüzérkedést folytat. Löwinger bejelentette a kereskedelemügyi minisztériumnak, hogy összeköttetései folytán nagymenyiségű marhát tud kiszállítani Franciaországba, Olaszországba és Svájcba. Löwingernek megengedték a marhák kiszállítását, de kötelezték, hogy a befolyó valutát a Nemzeti Banknak szolgáltassa be. Az volt a megállapodás, hogy 778.070 francia frankot, 181.000 lírát és 4500 svájci frankot fog beszolgáltatni, összesen 231.000 pengő értékben. Ezzel szemben, mint az ügyészi vádirat állítja, ténylegesen csak 261.000 francia frankot, 119.000 lírát és 2300 svájci frankot szolgáltatott be azzal az érveléssel, hogy a marhatranszportot olcsóbban kellett értékesítenie, mint ahogy azt előre kiszámította. A Nemzeti Bank feljelentésére a rendőrség hosszas nyomozás után megállapította, hogy Löwinger Rezső a be nem szolgáltatott exportvalutát részben saját céljaira, részben külföldi adósságai törlesztésére fordította. Az ügyészség kérte, hogy a vádlottakat kötelezzék 200.000 pengő vagyoni kár megtérítésére is. Löwingeren kívül atyját, Löwinger Dávid sárvári kereskedőt is megvádolta az ügyészség hasonló bűncselekményért Szerepel az ügyben egy sárvári ügyvéd is, aki kihágással van vádolva, mert a numerus clausus folytán Zürichben tanuló fia számára 650 frankot vásárolt Löwingeréktől. Ezt az ügyet elkülönítették. Horváth Géza dr. tanácsa ma tárgyalta folytatólagosan az ügyet. Löwinger Rezső azzal védekezett, hogy a francia piacon a magyar markát kénytelen volt olcsón eladni. Tagadta, hogy zugforgalmi áron értékesített volna valutákat. Kérte, hallgassák ki Tabakovics Dusánt, igaz-e, hogy számtalan exportőr a mai napig sem tett eleget devizabeszolgáltatási kötelezettségének s hogy más nagy cégek is ugyanúgy dolgoztak, mint ő, ezek ellen még sincs eljárás. A vádlott atyja, Löwinger Dávid azzal védekezett, hogy fogalma sem volt fia nagyszabású külföldi üzleteiről. Zoltán Géza dr. ügyvéd védőbeszédében arra hivatkozott, hogy sokkal súlyosabb esetekben milliós károsodás érte a Nemzeti Bankot, ezek ellen mégsem folytatták le a bűnvádi eljárást. Elnök: Tessék ideállítani ezeket! Védő: Ez nem az én dolgom, az ügyész úrnak lenne kötelessége, hogy ideállítsa azokat. Bernfeid Imre dr., Löwinger Dávid védője, felmentést kért. A bíróság hosszas tanácskozás után mind a két vádlottat bűnösnek mondotta ki . Löwinger Rezsőt kétévi és háromhónapi fegyházra, Löwinger Dávidot pedig hathónapi fogházbüntetésre ítélte, egyben elmarasztalta őket 200.000 pengő vagyoni kár megfizetésében is. A védők semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. 3. olda Változékony idő A Meteorológiai Intézet jelenti május 31-én délben 12 órakor. Középeurópa északi felében tovább tart a szeles és esős idő, déli felében csak lassú volt a javulás. Hazánkban a déli szeleket valamivel hűvösebb nyugati áramlás váltotta fel. Éjjel az erős felhőzet ellenére sok helyen 10 Celsius fok alá, egyes helyeken 8 Celsius fokig szállott le a hőmérő. A Dunántúlon, a Duna- Tisza közén és az északi dombos vidéken 5—10 millimétert kitevő esők voltak. Budapesten 31-én délben a hőmérséklet 19 Celsius fok, a tengerszintre átszámított légnyomás pedig 760 milliméter. Várható időjárás a következő huszonnégy órára. Változékony idő, nyugati szél, egyes helyeken (főként a Dunántúlon) még esők, a hőmérséklet újabb sülyedése nélkül. i x Bőrkesztyű-vásár. A Kígyó-utca 5 és Petőfi Sándor utca 16. sz. alatti üzletekben nagy a forgalom, mert most rendezi a 10 napig tartó márkás kesztyű- és harisnya-vásárját. Lukács M. cég, kinek a mai számunkban megjelent hirdetésére felhívjuk olvasóink szíves figyelmét. Még az is vesz most leszállított áron is tavaszikabátot 56.-Fres kosztüm modellt 75.-TM aki az idén már nem akart venni BREITFELD IV, Váci utca 14