Esti Kurir, 1933. február (11. évfolyam, 27-48. szám)

1933-02-02 / 27. szám

fllfl: n BORGIRK BUI1CI €S SZERELÍRCI XI. évfolyam 27. szám Budapest, 1933 Főszerkesztő: RÁSSAY KÁROLY február 2, csütörtök ELVÉGEZTETETT lvégeztetett. A parlament délutáni a V ülésén Imrédy pénzügyminiszter bejelentette a Háznak azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a kormány az ál­lamháztartás egyensúlyának biztosítá­sára szükségeseknek tart. Nyomban az ülés után összeült a harminchármas bi-. zottság, hogy tárgyalás alá vegye e ja­vaslatokat. De hiába vonult fel az ellen­zék az évek és tapasztalatok egész lé­giójával, hiába mutatott rá az intézke­dések nyomán várható katasztrofális következményekre, hiába küzdött mé­lyen belenyúlva a hajnali órákba és hiába hangzott fel tiltakozás még olyan oldalról is, amely szilárd és megingatha­tatlan támasza volt eddig mindig az uralkodó rendszernek és politikájának: a bizottság többsége hozzájárult az adó­emelésekhez, uj adók kivetéséhez, tiszt­viselői fizetéscsökkentéshez. (Arról nem is beszélve, hogy az egész tárgyalást na­gyon is elméleti jellegűvé tette az a kü­lönös körülmény, hogy mialatt a bizott­sági tagok aggodalmakat fejtettek ki, érveket és ellenérveket sorakoztattak fel: az óramutató áthaladt az éjfelen, a hi­vatalos lap kinyomva várta megjelenését k a kormány rendeletéi már életbe is léptek.) De hiszen nem is a formaságo­kon van a hangsúly. A kormány ezt az egyetlen utat találta meg négy hónapi bevezetés, készülődés Után, ezt az egyet­len utat a gazdasági válság további ki­mélyülésének meggátlására. A magyar közvélemény, a magyar politikai élet, amely ezt az utat végzetesnek nemcsak hiszi, de tudja, mit sem tehetett ellene, mikor mindent megtett, ami módjában állt. Nincs fegyvere s nincs más lehető­sége most, mint: kifejtvén súlyos aggo­dalmait, felemelve tiltakozó szavát, várni az elmaradhatatlan következményeket. H ivatkozhatunk a külföldi tekinté­lyek egész sorára, hivatkozhatunk a hazai szaktudás sokszor elhangzott vé­leményére, de hivatkozhatunk magának a pénzügyminiszternek tegnapi beszédére is: a magyar polgárság túl van terhelve. Ebből a kétségbevonhatatlan tényből következik, hogy a további adóztatást, tetézett áldozatokat megrázkódtatás nél­kül viselni nem tudja. Hivatkozhatunk ismét külső és belső, elméleti és gyakor­lati tudósaira a közgazdaságtannak: az adók irracionális emelése nem orvossága a gazdasági válságnak, hanem mérge. Lehetetlen, hogy egy erejét vesztett és teljesítőképességének határához jutott, sőt azon már túl i.s lendült társadalom­ban újabb terhek és áldozatok ne von­ják maguk után a forgalom csökkenését, a kevés vállalkozási kedv teljes hajótöré­sét, a gazdasági élet további sorvadását, bénulását. Négy hónapja sürgetjük, kö­veteljük az átfogó gazdasági programot, a munkanélküliséggel; köteles takarékos­sággal, agrárollóval, devizagazdálkodás­sal, magángazdaság megerősítésével ösz- szefiiggő problémák megoldását. Amit ehelyett kapunk: fmánctechnikai intéz­kedés a deficit eltüntetésére, a legegy­szerűbb — egyben legveszedelmesebb — módon: adóemeléssel, fizetéscsökkentés­sel. Mint annyiszor a múltban, most is megjósoljuk: e hibás ut végzetes célhoz visz. Nagyon félünk, hogy mint eddig a múlt, úgy ezután a jövő fog keservesen igazolni bennünket. Imrédy új nyilatkozatban védi és magyarázza a kor- ^ mány súlyos intézkedéseit A pénzügyminiszter bejelenti a transzfer- és Stilihallte-pénzek felhasználását uj munka- alkalmak céljaira - Hármas miniszteri bizottság egész uj költségvetési keretet készül konstruálni Imrédy Béla pénzügyminiszter ma délben magához kérette a sajtó képviselőit, hogy a tegnapi expozéjára, a 33-as bizottságban elmondott beszédére és az elhangzott kriti­kákkal kapcsolatban bizonyos felvilágosítá­sokat. adjonn és beszéde egyes részeit ki­egészítse. A miniszter bevezetőül hangsú­lyozta, hogy a kormány maga is tisztában van azokkal az elvi szempontokkal, ame Ivek az adóemelésekkel izemben a termelés megindítását és megindítását és fejlesztését, a prosperitás megindítását' tartják előbbre valónak. -Viszont tekintetbe kell venni azl a tényt, hogy az államgazdaságnak napi problémái vannak, a kincstár szükségleteiről ma, holnap és holnapután is. gondoskodpi kell, mert az egyensúly felborulása után anarchia következik. Ötvenmillió pengő beruházásokra — A kormány a . termelés megindítása ér­dekében — mondotta Imrédy pénzügyminisz­ter —- a mai viszonyok között minden el­képzelhető lehetőséget fölkutatott és igénybe vesz. Mert tisztában van azzal, hogy . adóemelésekkel egyedül a kincstári egyensúlyt biztosítani nem lehet. A mai súlyos viszonyok között természetesen nehezebb a termelés érdekében a szükséges eszközöket előteremteni. Ami lehetséges, azt a kormány meg fogja lenni.. Már tegnap em­lítettem, hogy a transzferailapból bizonyos közmunkák céljaira 15 millió keretében mó­dunkban lesz rendelkezni. A Népszövetség pénzügyi bizottsága ehhez hozzájárulását adta és remélni lehet, hogy ezzel a mai fa- gyottság állapota kezd feloldódni és a kor­mány számos beruházási tervéből a legjobbak kiválogatásával meg lehet indítani a gazdasági elei neki- lenditését. Kilátás van arra is, hogy további 20—25 millió pengő a still­lialte-pénzekből ugyancsak a gazdaság! élet megtermékenyítésére lesz felhasz­nálható. Természetesen ezzel kapcsolatban megfe­lelő biztosítékok nyújtásáról is szó vau. A 15 milliós transzferpémz és .a 25 milliós still- halte pénz már együttvéve 40 milliós alapot jelent a beruházások és közmunkák céljaira, amihez még hozzá lehet számítani azt a 10 milliós keretet is, amelyet a főváros megálla­podása biztosit a gazdasági életnek. Mire fogják lehasz­nálni az 50 milliót? — Az Ankuvbelung természetesen az ipar terén indul meg és a munkaalkalmak terem­tését fokozatosan teszi lehetővé. Sajnos, a mezőgazdaság számára a beruházások Ö lehetősége nincsen megadva, l viszont a gazdasági élet megmozdulása, a munkaalkalmak növekedése fokozza a mező­gazdasági termékek iránt való keresetet, ami pedig az árak alakulására hat kedvezően, — Hogy milyen célokra lesznek az említeti hitelkeretek felhasználhatók, erre nézve egy­előre -tájékozásul meg kell említeni az állam- vasúti beruházásokat. A MÁV elsősorban a közlekedés tökéle-; testtésp érdekében, különösen a kisebb vonalakon be fogja vezetni a inotorköz- . lekedést,. . \ E motorkocsik beszerzésére fog tehát szolgálni a rendelkezésre álló'ősszegek egy része. Tervbe van véve azután bizonyos ármentesilö munkák elvégzése. A produktív beruházások azonban nem tisztán állami közmunkákra terjednek ki, lehetőség nyílik arra ,hogy más közületek és a magángazda­ság is segítséget kapjanak ezek felhasználá­sával. így az ipari munka megindítását szol­gálja a .zipari munakszeryező szövetkezet, amelynek segítségével az ipar a magángaz­daság területén sok hosszabblejáratu befek­tetések céljaira kész mozgósítani. Ezó van egyelőre a fűtőberendezések tökéletesitésé- rőről a házakban, ami az energiafelhaszná­lás racionalizálását hivatott szolgálni. A miniszter azután az állami gazdaság mai struktúrájának átépitéséről beszélt s az erre vonatkozó elgondolásokat ismerteti. Mi lesz a miniszteri 3-as bizottság munkája? — Teljesen magamévá tettem azokat a kívánságokat,, amelyek az állami élet beren­dezésének átalakítását célózzák. ( Le kell faragni mindent, ami felesleges. Az igazi eredmények csak az 1934—35. évi költségvetésben fognak igazán érvényesülni. A pénzügyminiszter ezután a megtakarí­tások résziéi kérdéseivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy úgy a személyi, mint a dologi kiadások­nál igen nehéz a megtakaritások gya­korlati kivitele. A 3-as miniszteri bizottság-feladata lesz. egy uj költségvetési keret megkon­struálása. Hogy meddig lehet leszorítani a költségvetés kereteit, ezt ma még határozottsággal nem lehet megmondani, de hogy 650 millió fölött alakul ki a végleges keret, az nyilvánvaló. A miniszter ezután a termelés és értéke­sítés helyesebb megoldásáról beszélt és azokról a feladatokról, amelyek ezen a té­ren megoldásra várnak. Huszonnyolc interpellációt jegyeztek a Ház mai ülésére Ma délelőtt három bizottság is ülésezett a képviselőházban, mintegy 80—100 képviselő fordult níeg a parlamentben a délelőtti órákban. A képviselők közül nagyon sokan megállapították, hogy a délutáni ülések bevezetése egyáltalán nem gazdaságos, amennyiben a Házat délelőtt is, délután is, sőt éjjel is fűteni kell. A ma délutáni ülés napirendjén csak kisebb javaslatoik szerepelnek: az üzleti hirdetések, korlátozásáról, a kábítószerek gyártásának korlátozásáról szóló javaslatok és a magyar­osztrák kereskedelmi szerződésre vonat­kozó külügyminszteri jelentés, fél hétkor azonban rátér a Ház az in­terpellációkra és minden jel arra mutat, hogy ülés a késő éjszakai vagy talán a hajnali órákba fog belenyúlni. Nem kevesebb, mint 27 interpelláció el­mondására készülnek a képviselők s ha minden interpellációra egy félórát számí­tunk, ez azt jelenti, hogy tizenhárom és fél óra hosszat tartana az interpellációk előter­jesztése. Ilyen körülmények között este fél héttől egyfolytában reggel nyolc óráig interpellálnak a Házban. Természetesen minden valószínűség szerint nem fog elhangzani valamennyi bejegyzett interpelláció, ami már azért is l'fonlos, mert az ülés a házszabályok értelmében csak reggel öt óráig tarthat. A mai éjszakai ülés a jelek szerint bővel­kedni fog izgalmakban. Nagy érdeklődés előzi meg Györki Imre interpellációját, aki Kánia Kál­mán berlini követnek külügyminiszterré történő kinevezése és Mészáros Gyula állami alkalmaztatása tárgyúban intéz kérdést Gömbös miniszterelnökhöz. Interpellációja igy hangzik: J.UÁM J

Next

/
Thumbnails
Contents