Esti Kurir, 1933. augusztus (11. évfolyam, 172-196. szám)

1933-08-01 / 172. szám

10 fillér Budapest, 1933 OPTIKAI CSALÓDÁS Gömbös Gyula miniszterelnök úgy Szólván a magyar közvélemény osztat­lan helyeslése közben indult el Rómába és utjának eredményei ellen sem lehet kifogást emelni. Nem tartozunk ugyan azok közé, akik az úthoz vérmes remé­nyeket fűztek; kevésbé tarthatunk azokkal, akik — bizonyára a miniszter- elnök Ízlésének sem megfelelő módon olyan hangszerelésü fogadtatást siettek neki rendezni, mint amilyennel valami­kor világhódító kőrútról hazatérő had­vezéreknek hódoltak... Ez azonban mellékes. A lényeges az olasz-magyar barátság megerősödése, atnely. ma, mi­után a római és a párizsi kormány kö­zött a diplomáciai súrlódások megszűn­tek, megelégedést kelt azokban is, akik lezelőtt az olasz-barátság túlzott és egy­oldalú hangoztatásától Franciaország és a többi nyugati nagyhatalom rokon- szenvét féltették. Az ut konkrét ercd- aényeiről egyébként csak annyit tu- ,r hogy Fabinyi kereskedelemügyi ki fog utazni Rómába a kiü­li kapcsolatok megerősítése .zt az eredményt sem kevesel- reméljük, hogy Olaszország ba- az erkölcsi támogatás, szin- csülendő értékén, a jövőben gazdasági téren is nagy hasznára lesz Magyarországnak. De nem hagyhatjuk szó nélkül a mi­niszterelnöknek azokat a kijelentéseit, amelyekkel Olaszország kétségtelen kül­politikai sikereit egy belpolitikai rend­szernek, a fasizmusnak érdemévé nyilvá­nította. Nem is szólva arról, hogy milyen ngzik az ilyen beállítás jéppen arról az oldalról, ahonnan mindig a legridegebben tagadni szokták az oko­zati összefüggés lehetőségét is egy ország belpolitikai rendszere és külpoli­tikai helyzete közt: az események egyál­talában nem azt bizonyítják, mintha Olaszország a maga külföldi tekintélyé­nek a megnövekedését a fasizmusnak köszönhetné. Gondoljunk csak azokra a nemrég múlt időkre, amikor a nemzet­közi közvélemény képviselői nem a tel­jes bizalom és feltétlen elismerés hangján nyilatkoztak a római kormány magatar­tásáról. Ami azóta Olaszország külpoli­tikai helyzetét hatalmas mértékben meg­javította, az nem a fasizmus volt, hanem többek között a horogkereszt német- országi győzelme és az Anschluss-kérdés kiéleződése, mely a fasiszta kormányt is Franciaország és a többi demokratikus hatalom mellé állította az Ausztria füg­getlenségéért és létéért való küzdelem­ben, valamint az a békeszerző szándék és konciliáns józanság, amely Mussolini külpolitikai vonalvezetését az utóbbi idő­ben jellemzi. Az olasz tekintély növelé­séhez a fasizmus elsősorban annyiban járult hozzá, hogy fenntartotta az ország­ban a rendet. Ez maga is érdem, elismer­jük. De meggyőződésünk, melyet szám­talan példával igazolhatunk, hogy ehhez magához nem kell fasizmus, mert Angliában, Franciaországban és a skan­dináv országokban például a demokra­tikus alkotmány eszközeivel legalább ugyanilyen mértékben biztosítják a jog és a nyugalom rendjét... Gömbös Gyula ugyan kijelentette másutt azt is, hogy nem gondol a fasiszta rendszer Magyar- arszágra való átplántálására —i s ez mindenesetre megnyugtató; de az olyan aptikai csalódásoktól, melyekről fént- ;mlitett kijelentései tanúskodnak, min- ienesetre őrizkednie kell, ha a világpoli­tikai események valóságos mozgató erőit i magyar nemzet szempontjából kívánja megi télni. Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY augusztus 1, kedd Borzalmas robbanás a levegőbe röpítette ma Brünnben a négyeme­letes Európa-szállodát Cddig két halottat és egy súlyos sebesültet ástak ki a romok alól - €krazitpatron okozta a robbanást? Brüiin, július 31. (Az Esti Kurír tudósítójánál; távirata.) A város legforgalmasabb pontján, a Szabadság- tér és a János-utca sarkán épült Európa-szálloda épületében ina reggel háromnegyed nyolc órakor borzalmas crejii robbanás történt, amelyek ereje megreszkettetle az összes környékbeli házukat. Egész Briinnben hall­ható volt a hatalmas robbanás, amelynek pillanatában , hatvan méter magasságig feltörő láng­nyelvek csaptak ki a szálloda épületé­ből. A robbanás hatása szörnyű volt. A négyemeletes szállodaépület János- utcai frontja első emeletétől a tetejéig elpusztult és a rombadőlt épületrészek hatalmas robajjal zuhantak alá a Já­nos-utcába. Az. első emelet, amelyen kávéház volt, ugyancsak teljesen meg­semmisült. A kávéház nagy tükör­ablakai millió darabra törtek és a rob­banás ereje kiszakította rámáikból az ablaktáblákat. Kimentették a szálloda tulajdonosnőjét A szálloda épülete oly súlyosan megsérült, hogy minden pillanatban tartani kell az egész épület beomlásútól. A robbanás óriási erejét legjobban bizonyltja az a körülmény, hogy , , a környező házaknak nemcsak ablakai zúzódtak pozdorjává, de a robbanás ereje letépte a házuk falának vako­latát is, úgyhogy mindenütt a puszta téglák meredez- nek. A robbanás hírére azonnal mozgósították a mentőket és: tűzoltókat, akik katonaság és' rendőrség segítségével haladéktalanul hozzá­láttak a mentési és biztosító munkálatokhoz. A romok közül sikerült élve kimenteni Scjiopp asszonyt, az Uuropa-szálloda tulajdonú,snőjét. Eddig még nem lehe­tett megállapítani, hogy a szerencsét­lenségnek hány emberélet esett áldo­zatul, mert az összedőlt szálloda rom­jai közül csak két, felismerhctetlenségig megcsonkított holttestet hoztak ki: egy fiatal anyának és gyermekének holt­testét. f Azt hiszik, hogv a romok alatt még többen fekszenek eltemetve, de egyelőre gondolni som lehet arra. hogy 'hozzá juk férjenek, mert a szálloda bcdőléssel fenyeget. líráim, július .31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Az Európa-szállodában történt robbanás egész Brünnben megdöbbejiést és izgalmat keltett. A robbanás okát eddig még nem sikerült megállapítani és csak annyi bizonyos, hogy a súlyos szerencsétlenséget nem világító- gázrobbanás okozta, hanem valószínűleg robbanótöltény ;— a jelek szerint ekrazit — felrobbanása által keletkezett a sze­rencsétlenség. Brünnben az a hir terjedt el, hogy az asz- szony, akinek holttestét gyermekének fel- ismerhetetlenségig összeroncsolt tetemével együtt találták meg, öng. ilkossági szándékból ckrazittültényt robbantott fel. Ennek a hirnek a valódiságát eddig még nem lehetett ellenőrizni. Öngyilkosság okozta a katasztrófát (Az Esti Kurír tudósitójának telefonjelen­tése.) Az Esti Kurír munkatársa ma délben felhívta a brönni rendőrséget, ahol a szörnyű robbanási katasztrófáról a következő infor­mációkat kapta: — A robbanás reggel háromnegyed 8 óra után történt. Az Európa-szálloda a földszint kivételével a levegőbe röpült. A robbanás időpontjában a szállodában 12 vendég tar­tózkodott. A robbanás az elsőemeleti 7-es számu szo­bából indult ki, ezt már ma délelőtt megálla­pította a helyszínre kiszállt bizottság. Eddig egy halálos áldozatot sikerült a romok alól kiásni, a gyermeknek a holttestét, aki a 7-es számú szobában lakott anyjával és apjával. Az anyát és az apát eddig nem lehetett meg­találni. Valószinüleg mind a kettő holtan fekszik a romok alatt. A rendőrség feltevése szerint a robbanást ekrazit patron okozta, feltehető, hogy a 7-es szobában- lakó család öngyilkossági szán­dékkal nagy mennyiségű ekráziiot robban­tott fel. A szálloda a Masaryk-utca sarkán áll. A robbanás következtében a környező épületek súlyosan megrongálódtak. A halottak szá­mát pontosan -csak napok múlva, a romok eltakarítása után lehet megállapítani. Brtinn, julius 31. (Az Esti Kurír tudósilójának távirata.) Kora délután egy ujabb holttestet húztak l.i a romok alól. A nő valószinüleg a - s szoba lakója. Bukarest, julius 31. Az Adeverul hosszú cikkben foglalkozik Gömbös miniszterelnök római látogatásával és kivonatban közli -több budapesti lap meg­állapításait a látogatással kapcsolatban, ame­lyek szerint az olasz közvéleménny a revízió kérdé­sét teljesen magáévá tette és elismerj a magyarok nemzeti törekvéseinek jogos­ságát. A lap Romániára nézve rendkívül fontosnak találja a kérdést, mert hiszen a revízió egé­szen közelről érinti Romániát és abban i az esetben, ha Franciaország nem emeli fel kellő eréllyel szaval, könnyen elképzelhető — Írja a lap —; hogy hova jutunk. Tehát ne -kövessünk struccpolitikát, homokba dugva fejünket} Ha a kisantarít ölhetett kézzel nézi a revízió napirendre kerülését, ha ez még csak a nagyhatalmak diplomáciájának kere­tén belül is történik, ez nagy veszélyt jeleni Romániára . és, a kisantant számára és az eurrópai háború maívát rejti magában. A kisantantnak tisztán kell látnia a re­vízió kérdésében és össze kell fognia szövetségeseivel a fe­nyegető veszély ellen. * A revízió eszméje újabban mindig ott üti fel fejét, ahol arra a legkevésbé számítunk. Nem csodálatos, hogy éppen Olaszország, amely szintén Magyarország utódállamai közé tartozik,. exponálja magát a revízió melleit? Németország régóta a revízió hí­vének vallja magát és most is a revízió mellett foglal állást. t Nincs kizárva, hogy az eszme szolgála­tába szegődik majd Anglia is, amit iga­zol Sir John Simon külügyminiszter­beszámolója. A kisantantnak tehát résen kell lennie, hogy az egyelőre csak látszólagos veszély ne válhassék valóra. < Berlin, julius 31. ‘A-' Deutsche Allgemeine , Zeitung római tudósítója hosszabb jelentésben foglalkozik Göipbös Gyula miniszterelnök római utjá- val ’és többek között a következőket Írja: Hála Mussolini kitartó erélyűnek és Göm­bös egyenes és öntudatos politikai vonal- vezetésének, avilág kezd számolni, mint elsőrendű tényezővel, az olasz-magyur barátsággal, jóllehet az nem szövetség. Ennek Német­ország is teljes tudatában van. Aggodalomra azonban semmi okunk nincs, mert baráti érzelmeink mindkét nemzet részéről-viszon­zásra találnak. "■ 1 I A revízió kérdése erősen foglalkoztatja ma a világsajtót MA: JÁNOS FŐHERCEG XI. évfolyam 172. szám

Next

/
Thumbnails
Contents