Esti Kurir, 1934. február (12. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

ra . A Pesti Hazai mérlege Ma publikálja mérlegét a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Az intézet a súlyos viszo­nyok ellenére is régi tradícióit őrizte meg üzletvitelében s ez kifejezésre jut a szám­adások egyes tételeiben is. A tiszta nyereség 1.156.900 pengő, amiből 3 pengő osztalék jut a részvényeseknek. Az egyes mérlegtételek közül figyelmet érdemel a betét álladékok­­ban a kis betevők számának s az általuk el­helyezésre került összegeknek emelkedése, az értékpapírtárcának a megengedettnél is alacsonyabb értékelése s leírások útján a belső tartalékolás további fejlődése. A jöve­delmezőség csökkenése főként az adósvédel­­mi intézkedések eredménye. Az álladékok­­ban bekövetkezett csökkenés kisebb a tava­lyinál s üteme az előző évinél lassúbb lett. A Pesti Hazai a súlyos viszonyok között is folyósított új hiteleket, bár a váltótárca 1,3 millióval 73,2 millióra csökkent. Az igazgatóság az üzletévi alakulásáról az alábbi jelentést adta ki: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár­ Egyesület igazgatósága folyó hó 30-án tartott ülésében megállapította az 1933. üzletévi mérleget és nye­­reség-veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február hó 15-re egybehívandó 94. rendes köz­gyűlésnek az 1,156.900.22 P-t tevő nyereség fel­osztására nézve a következő javaslatot fogja előterjeszteni: Fizettessék osztalékra minden részvény után ■1 P, tehát 200.000 darab részvény után 600.000 P, dotáltassék a rendes tartalékalap 100.000 P- vel, fordíttassék jótékony célokra 12.000 P, a fel­­ügyelőbizottság és a választmány tagjainak tisz­teletdíjára 18.390 P, a tisztviselők külön jutal­mazására 70.000 P, és az alapszabályszerű juta­lékod levonása után megmaradó 192.526.96 P az 1934. évi nyereség- és veszteségszámlára íras­sák át. Az egyes mérlegadatok az elmúlt évben az egész gazdasági életben uralkodó stagnáció kö­­vetkezményeként bizonyos csökkenést tüntetnek fel, ami azonban mind számbeli arányait tekint­ve, mind az előző évhez viszonyítva egyáltalában nem tekintélyes, a visszafejlődés üteme pedig kétségtelenül lassúbb. A betéti könyvecskékre elhelyezett betétek 72.334.808.03 P-ről 71.928.531-34 P-re, összegben tehát 406.277.59 P-vel, százalékban kifejezve pe­dig 6%-nál valamivel nagyobb csökkenést tün­tetnek fel, míg a folyó- és csekkszámlára elhe­lyezett betétek összege 42,117.720.65 P-ről 39.545.688.03 P-re, tehát 2,572.032.62 P-vel apadt, amely apadás mintegy 6%-nak felel meg, az egyesületnél elhelyezett összes betétek álla­­déka tehát, a hitelezőket is ideszámítva, az 1932. évi 122,700.157.43 P-vel, szemben 119,645.510.28 P-t tesz és 3,054.617.15 P apadásnál az összes álladék nem egészen 3%-ot jelent. Ezen minden­esetre nem számottevő csökkenésnél különösen említésre érdemes, hogy a kisebb betétek száma és összege határozott emelkedést mutat, amiből takarékosság újraéledésére és terjedésére von­ható következtetés. A vált­ótárca álladéka továbbbra is visszafej­lődő irányzatot mutat, bár a tárcának 74,722.874.93 P-ről 73,329.077.35 P-re, vagyis 1,393.797.58 P-vel történt csökkenése nem egészen híven tükrözte­ vissza azt a tevékeny­séget, amelyet az intézet ebbben az üzletágban kifejtett, mert a takarékpénztár a lefolyt év­ben sem zárkózott el új váltóhitelek engedélye­zésétől akár tatarozók, akár más hitelek címén jelentkeztek — megfelelő biztosítékok nyúj­tása kapcsán — vele szemben igények. Az adó­sok és értékpapír-előlegek, úgyszintén az egyéb adósok álladéka az előző évhez képest alig változott és az 1932. évi 28,970.074.18 P-vel szemben 29,046.073.15 P-t tesz. A jelzálogkölcsönök álladéka egyes kölcsön­­visszafizetések folytán 57,777.333.35 P-re szállt le Megfelelően csökkent a két szövetkezetre engedményezett törlesztéses kölcsönök álladéka is, amely 16,142.065.26 P-t tesz, míg a for­galomban levő egyesületi záloglevelek, melyek­nek álladéka 13,507.000 sv. frank és 3 125.400 dollár, az oknál fogva nem tüntet fel lényeges változást, mert a fennálló kormányrendelet ér­telmében a tervszerű sorsolások szüneteltek. A kötvénykölcsönök 9.000.911.85 P álladékkal tavalyhoz képest alig mutatnak változást. Az intézet értékpapírtárcája 9.175.746.35 P-t tesz és ezen vagyontárgy értékelésénél ez alkalom­mal is az a közmondásos óvatosság érvénye­sült, amely a takarékpénztár mérlegfelállításá­­nál jellegzetes és amelynek következményeként az értékpapírok 80/1934. számú rendeletben megállapított árfolyamoknál alacsonyabban kér­dezték a mérlegelés tárgyát. Ami a­ nyereség- és veszteségszámlát és ezzel összefüggésben a kimutatott tiszta nyereséget il­leti, mind a bevételnél, mind a tiszta nyereség­nél természetszerű csökkenésnek kellett beállani, indokolását ezen körülmény abban találja, hogy az intézet űzeti tevékenysége szűkébb keretekre volt szorítva és hogy a kamatmarge-ok, főként az elmúlt évben is a mezőgazdasági adósok tá­mogatása érdekében kiadott kormányrendeletek intézkedései folytán minden pénzintézetnél, amely a mezőgazdasági rétegekkel kapcsolato­kat tart fenn s igy az egyesületnél is tovább szű­kültek, aminek a kereseti lehetőségek csökkené­sét kellett eredményeznie. A kamatjövedelmek ennélfogva 5,122.433.32, P­rfll 4,399.345.85 P-re, az intézet házak jövedelme pedig a lakbérleszál­­litások folytán 35 699-88 P-vel szálltak alá. Az egyesület takarékossági elveinek folyománya­ként a tisztviselői illetmények további 54.458.43 P-t tevő leszállítása következett be, amivel ez a tétel a tavalyi 1,383.044.63 P-ről 1,328.586.20 P-re ment vissza. Ha az e címen elért megtakarítás nem nevezhető is nagyon lényegesnek, úgy figye­lembe veendő, hogy a személyzeti kiadások az intézetnél mindig is mérsékelt keretek között mozogtak és hogy a takarékosság útján már az ezt meglőző évben is megfelelő lépések történ­­tek. Ezenkívül a dologi kiadások terén is 25.754.74 P összegű megtakarítást sikerült elérni és ezzel ezek 797.737.41 P-ről 771.982-67 P-re csökkentek. Mindezek az intézkedések azonban nem lehettek képesek­ a bevételekben előállott apadást kiegyensúlyozni, aminek következtében a tiszta nyereség az 1992. évi 1,760.516.40 P-ről 1,156.900.22 P-re szállt le. Bár a több oldalról vallott azon felfogásnak jogosságát, hogy az álta­lánosan súlyos gazdasági helyzet folytán a pénz­­intézetek talán helyesebben cselekednének, hat osztalék fizetésétől ebben az évben tartózkodná­nak és az elért nyereséget inkább tartalékolásra használnák fel, elvitatni nem lehet, mégis győ­zött a részvényeseknek jogos igénye, amely mél­tányosnak tüntette fel, hogy a ténylegesen elért üzleti eredményből ez évben is, bár 5 P-ről 3 P-re csökkentett osztalék kerüljön kifizetésre. / •/ • / | # Az Esti Kurír filmcímért! • új filmpályázata Nagy érdeklődéssel találkozott az a teg­napi bejelentésünk, hogy holnap délután az Esti Kurír filmkeresztelő versenyt rendez a Corvin-moziban. Bejelentettük tegnapi számunkban már, hogy Budapesten nem tudtak címet adni a Slandle with Care cb­an érdekes és fordulatos Fox filmnek és arra kérték az Esti Kurírt, hogy nagy­számú olvasóközönségünket kérjük fel a film keresztapaságára — természetesen illő jutalom ellenében. A versenyt a film holnap délutáni fél hat órakor és fél nyolc órakor kezdődő előadásain tartjuk meg. Ezeken az előadásokon a film cím nélkül pereg le és a publikum akár szü­netben, akár pedig előadás után szavazhat. Nem kell mást tennie, mint hogy azt a szavazólapot, amelyet a pénztár­nál jegye mellé kap, kiiülti és azt bedobja az előcsarnokokban elhelye­zett Esti Kurír urnákba. A szavazás eredményét a fél tíz órás előadás végén hirdetjük ki. Akkor állapítjuk meg, ki ajánlotta a leg­helyesebb és reklám céljaira legalkalmasabb elmet a filmnek. Az Esti Kurír filmkeresztelő versenyének csak egyetlen díja van: aki a leghelyesebb elmet adja — az kétszáz pengőt kap. Ellentét az Erzsébet sugárút építése körül a Közmunkatanács és a főváros szakbizottsága közt Tegnap általános feltűnést keltett a fő­város városrendezési és magánépítési szak­­bizottságának az a döntése, amellyel a Ká­­roly-körút és a Király­ utca sarkán levő Orczy-ház újjáépítésére vonatkozó kérvényt elutasította. A szakbizottságnak ez a döntése egyben elvi állásfoglalás is volt az Erzsébet su­gárút megépítésével szemben. A főváros illetékes vezető tényezői már esz­tendők óta úgyszólván egyetlen nagy köz­munkaalkalomnak állítják be az Erzsébet sugárút megnyitását, sőt legutóbb úgy Hu­szár Aladár főpolgármester, mint Sipőcz Jenő polgármester olyan értelmű kijelenté­seket tettek, hogy az Erzsébet sugárút meg­nyitásával kapcsolatos előkészítő munkála­tok már ebben az esztendőben megindulnak. Érthető tehát, hogy a főváros városrendezési és magánépítési szakbizottságának ez a dön­tése nagy izgalmat okozott főként építőipari érdekeltségek körében. Ez a nagy izgalom a magyarázata annak, hogy Rakovtzky Iván, a fővárosi közmunkák tanácsának elnöke is szükségesnek tartotta nyilatkozni az Erzsé­bet sugárút megnyitásáról. Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke megállapítja, hogy a magánépítési szakbizottságnak csak véleményező szerepe lehet, a döntés joga a polgármester kezében van. Egyébként is a sugárút szabályozási tervét törvényes tom­ák között már megállapítot­ták és a sugárút melletti telkek tulajdono­sainak törvényes jogcímük van arra, hogy a megállapított szabályozási vonalakon az építési szabályzat keretén belül épülete­ket emeljenek. A főváros vezetősége, illetve a polgármester, aki egyedül hivatott dönteni, valószínűleg tartani fogja magát a szabályozási tervhez. Amennyiben mégis a bizottság véleményé­hez képest döntene, az ügy másodfokon a közmunkatanács elé kerül, amelynek véglegesen elhatározott szándéka az Er­zsébet-sugárút megnyitása. Az építkezés megindítását tehát semmikép­pen sem lehet megakadályozni. Az az érv, — hangoztatja továbbá Rakovszky Iván —, hogy az Erzsébet-sugárút megépítését azért kell megakadályozni, mert üzleti utcának szé­les, bulvárnak pedig keskeny, gyakorlati szempontból teljesen mellékes. Ugyancsak teljesen felesleges az a vita is, amelyet most megismételnek a torkolati tér nagyságának kérdésében. A városházával szemben termé­szetesen ideális megoldás volna hatalmas park létesítése, de ez igen sok pénzbe ke­rülne, sőt egyenesen a terv megvalósításának bizonytalan időre való elodázásával járna. A Közmunkatanács éppen azért állapította meg szerényebb méretek között a torkolati tervet, mert úgy látta, hogy ennek a városrésznek modernizálására halaszthatatlanul szükség van, tehát az olcsóbb megoldási mód mellett döntött. Annyi bizonyos, hogy az Erzsébet-sugárút torkolatánál hatá­rozott építkezési kedv mutatkozik és a Közmunkatanács ezt minden eszközzel kihasználja munkaalkalmak teremtése érde­kében. Ami végül azt a kérdést illeti, hogy szükség van a belső körútnak a Kálvin­ tértől a Király­ utcáig való monumentális kiképzé­sére, ebben a tekintetben a Közmunkatanács álláspontja az, hogy ez valóban időszerű fel­adat, de független az Erzsébet-sugárút meg­nyitásától. Mivel pedig az Erzsébet-sugárút tervének megvalósítását a Közmunkatanács szükségesnek tartja és mivel továbbá a pénz­ügyi eszközök is a legrövidebb időn belül rendelkezésre fognak állani, továbbra is folytatják az előkészítés munkáját. A Közmunkatanácsnak ez az állásfogla­lása, amit Rakovszky Iván elnök nyilatko­zata juttat kifejezésre, éles szembefordulás a főváros város­rendezési és magánépítési szakbizott­ságának­ tegnap hozott döntésével. Mivel a Közmunkatanács fellebbezési fó­rum, ahova a polgármester döntésével szem­ben fordulni lehet, nem kétséges, hogy Az ESTI KURÍR társasutazása­ zási jegy 45 napig érvényes. Kor­látolt számú jelentkezést elfogad az Esti Kurír Utazási Osztálya, V., Vilmos császár­ út 34. T. 25-4-05 . H934 U. 1, CSÜTÖRTÖK®* a Közmunkatanács helyet fog adni az Orczy-ház Rt. fellebbezésének is megadja az építési engedélyt. Nem lehetetlen azon­ban, hogy már maga Sipőcz polgármester is — a szakbizottság állásfoglalásával ellen­tétben — már első fokon megadja az épít­kezési engedélyt és ezzel megteszik az első lépést az Erzsébet-sugárút megnyitásához. Szerda, január 31 BUDAPEST I. 4.00: Felolvasás. 5.00: Előadás. 5.30: Hangverseny. 0.20: Olasz lecke. 6.50: Ének és zongora. 7.25: Verseny gramofonnal. 8.15: Cigányzene. 9.50: Pozsonyi est. BUDAPEST I. 7.25-től Budapest I. műsora. Telefon Hírmondó egész nap Budapest 1. KÜLFÖLD. Operák, operettek: Lehár: Víg özvegy (Palermói 8.45). Operaelőadás (Róma 8.50). Stuart: Floredorn (London Régiónál 9). Hangversenyek: (Német adók 7, Sottens, Stockholm 8, Stuttgart 9, Erlinn 9.15, Strass­­burg 9.30.) Zenés előadások: Hangképek Buda­pestről (Bécs 8.15). Hangjáték Beethovenről (Brüsszel 9.15). Tánczenék: (Laibach 9.15, Varsó 10, Daventry 11.30, Langenberg 11.35.) Csütörtök, február 1 . BUDAPEST . 6.45: Torna, utána gramofon. 10.00: Felolvasás, közben gramofon. 12.05: Szalonzenekar. 1.30: Zenekari hangverseny. 4.00: Meseóra. 5.00: Előadás. 5.30: Ének. 6.00: Angol nyelvoktatás. 6.30: Zongora. 7.00: Glatz Oszkár előadása. 7.30: Énekhangverseny. 8.45: Külügyi negyedóra. 9.20—1.00: Rádióból. BUDAPEST II. 5.00—5.30: Gramofon. 9.00-től Budapest I. Telefon Hírmondó 5­00-ig Budapest I., 5.30-ig Budapest II, majd Budapest I. KÜLFÖLD. Operák, operettek: Operaelőadás (Bukarest 8.45). Cattoro: Az újjászületés haj­nala (Milánó 9). Hangversenyek: (Német adók 7, Bécs 7.25, Prága 7.45, München 8-30, Róma 8.45, Brüsszel 1I. 8.55, Strassburg 9.) Kabaré: (Langenberg 10.) Tánczenék: (Ljubljana, Varsó 10, Berlin 10.45, Lipcse 10.55, Luxemburg 11.20, Daventry 11.45.) * (Fóthy János: Narcissus tükre.) (Versek.) Az Üvegház­ról szól Fóthy János egyik verse, az üvegházról, melyben nincs vad napfény és levegőzuhatag: „De im a párás csönd « ritka házán, — Hol mind hazug, mi fény, mi levegő, — Bujább a zöld, mint napsütött vázán — A pálmaerdő, mely vadonba nő. — Bujább a zöld és dusabb drága nedve — S a pattanó rügy szebb gyümölcsre vár, — Bár csókjával mi bontsa vetekedve, — Nincs harmat itt, nincs eső, napsugár.* Ez a néhány sor, ha úgy tetszik ön­vallomás, ha úgy tetszik, hitvallás — többet és tisztábbat mond ezeknek a verseknek lényegéről, mint bármi, amit a kritikus hozzáfűzhetne. Fóthy János körülbelül tizenöt ével ezelőtt tűnt fel, mint az új lirikus-gárda egyik legkiemelke­dőbb tagja, azzal a művészi igyekezettel, ame­lyet, mint «elefántcsonttornyosat», már akkor is, de kivált azóta gyakran temettek a XIX. szá­zad «elavult rekvizitumai­ közé. Szinte heroikus daccal vállalta továbbra is ezt az irányt, minden korlátjával és szabadságával, tartalomban és for­mában egyaránt. A virtuóz technikán, képei fes­­tőművészi érzékletességén túl e versek erejét az érzés és elgondolás szuggesztivitása adja: egy vérbeli költő szólal meg bennük, akinek hang­­kezelésében minden impresszió, minden látomás fontossá és széles távlatává formálódik. A Gellért-karnevál. Régi, bádog s gondtalan idők fényét és hangulatát varázsolja vissza egy éjszakára a farsang egyik legnagyobb esemé­nye, a Gellért-karnevál. Cseh György tánctanár, főrendező fáradhatatlan buzgalommal és gaz­dag ötletekkel gondoskodott arról, hogy ez a karnevál öregeknek és fiataloknak egyaránt a legtökéletesebb és a Gellért-szálló miliőjéhez méltó szórakozást nyújtson. Lenyűgöző látvány­nak ígérkezik a különféle világítási effektusok fényjátéka, amely csodás, mesébe illő színpom­­pával fogja elárasztani a tarka jelmezesek vi­dám sokaságát. Hatalmas, kifogástalanul mű­ködő hangszórók gondoskodnak arról, hogy a zenekarok játékát a termek minden részében kitűnően lehessen hallani és élvezni. A báliroda a Szent Gellért szállóban naponta 5—8 óráig az érdeklődők rendelkezésére áll.­­ Ha­­áradt ás izgatott, ha álmatlanságban és gyakori félelemérzetben szenved, ha hasgörcs, mellnyomás vagy szívlájás kínozza, akkor igyék reggel éhgyomorra 1—2 pohár természetes „Ferenc József*4 keserűvizet, mert ez megszün­teti­­az emésztési zavarok okait s elhárítja a vér­­tálulást.­­ Jövő héten 8-án kezdődnek a 31. m. kir. osztálysorsjáték felhúzásai. Ezeken szenzációs nyeremények kerülnek kisorsolásra. A jutalom 300.000 P, főnyeremény 200000 P, azután 100­000 P, 50.000 P, 40.000 P stb. pengő, össze­sen 30.000 nyereményt sorsolnak ki, több mint 6 millió pengő összegben, melyek mind azon­nal készpénzben kifizettetnek. Sorsjegyek az ösz­­szes főárusítóknál még kaphatók.­­ Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági HL és a Standard Villamossági Rt. Újpest, tisztvi­­selőbára mint minden esztendőben, úgy ez év­ben is február 3-án megrendezi a Tungsram-bált az újpesti gyártelepen (Váci-út 77) levő Kultur­­házban. A bál, mint a villamosszakma reprezen­tatív bálja, a mutatkozó érdeklődés alapján­­ ez idén is igen nagysikerűnek ígérkezik.

Next