Esti Kurir, 1934. szeptember (12. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

I mw & MA: FRANCIA FORRADALOM * Xll. ^vfolyam "" ' 197. szám Budapest, 1934 Főszerkesztői RASSAY KÁROLY szeptemberi,szombat HAT ÉV! Irta:BRÓDY Az a kisgazdapárti választójogi terve­zet, melyet az Esti Kurír hozott napvi­lágra, a jogfosztások sorozatát és ezen belül a hatalommal elvi alapon szemben­álló kisebbség elnyomását foglalja ma­gában. Az utolsó évtizedben mindig csak a szavazati jog reformjáról volt szó, ü titkos szavazásnak általánossá tételé­ről, de az sohasem volt vita tárgya, hogy f választói jogosultságot, az anyagi vá­lasztójogot szűkíteni, vagy szigorítani kell. Még azok is, akiknek ellenkezőleg, éppen a választójog tágítása terén lettek volna indokolt óhajaik, lehetőleg mérsé­kelték és fékezték magukat és inkább hallgattak, nehogy ürügyet és kifogást szolgáltassanak a titkos szavazás elodá­zására’ A nvilt szavazás az ajánlási rend­szerrel évtizedek óta megakasztotta az egészséges pártviszonyok kifejlődését, •jnegskirályozta a nemzet közvélemé­nyének Kialakulásai u'"-hogy a válasz­tói jog területén min<j»hnél előbhrevaló- hak, sürgősnek, égetőnek jelentkezett a titkos szavazás behozatali. Ilyen előz­mények után a szavazás; reform híveit megdöbbenti és lesújtja ez a tervezet, amely az ű választói jogot újabb korlá* niég szőkébbé teszi. Az vi1 > szm»* n< n. is tudja az embr \ clei..u. melnk p<r jához nyúl­jon ennek a példátlan tervezetnek. Hosz- szu ellenzéki pályám alatt mindenféle politikai különösséggel találkoztam, de azzal még nem, hogy a népjogokat és közszabadságokat hirdető ellenzék részé­ről álljanak elő olyan jogfosztó, reakciós javaslatokkal, amilyenekkel még a kor­mánypárt sem mert előhozakodni. Nem futná a helyből, ha itt részletesen sorba akarnám venni az összes elfogadhatat­lan és képtelen pontokat. A sok közül legyen elég ezúttal csak egy... A tervezet jogfosztásai között emberi, szociális szempontból, a népies politika szempontjából legkirívóbb és legéleseb­ben kihívja a bírálatot az a gondolat, amely ^választási jogosultságot hat évi egyhelywenlakáshoz köti. Mi a célja és értelme annak, hogy a választópolgártól az egyéb kellékek mellett még külön hat évi egyhelybenlakást követelnek? Ha a választó hat éven belül lakhelyét változ­tatja, uj lakhelyén megszűnik állampol­gári, adófizetési, közvetett adózási köte­lezettsége? És lehetséges az egy rendes államban, hogy a polgárokat csak köte­lességek terheljék, jogok pedig ne illés sék? Negyvennyolc előtt a jobbágyot deresre húzták, a jog nélküli pária ro­botot és dézsmát verejtékezett földes­urának. A városi polgárság dolgozó része céhekbe különült és aki a rácson kívül maradt, annak nem volt joga. A magyar népképviseleti alkotmány fokozatosan megadta a politikai jogokat a jobbágyoknak és a felszabadult városi polgárságnak, most hátra van a szava­zás módjának modernizálása. Szabad-e megtörténnie annak, hogy mikor Ma gyarország át akar térni a korhadt nyílt szavazásról a titkos szavazati jogra, ak­kor állítson fel uj korlátokat az anyagi választójogban? A domicilium, a helv- benlakás kérdése országos viszonylatban Magyarországon nem volt nagyjelentő­ségű kérdés. Az 1848-iki első és azt kö­vető 1874-iki választási törvényt még a vagyoni cenzus alapján szerkesztették és miután a szavazati jog vidéken az egy­negyed úrbéri telekhez, városokban pe­dig egyenes adóhoz fűződött, a domici­lium kérdése fel sem merült. A maga­sabb képzettségűek választójogának megállapításánál hozzátette a törvény, Uj büntetés Német* országban: »köz* megvetésnek való kitétek Elvetették a méregpohár-büntetés tervét - Angol lapok szerint beláthatatlan következ­ményekkel járhat Schacht moratórium-követelése Berlin, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudásitójának távirata.) A halálbüntetés méregpohárral való végrehaj­tásának, tervét elvetették. A büntető törvény- könyv reformjának végleges szövegében csak egyfajta halálbüntetés szerepel: a lefejezés. Érdekes rendelkezéseket tartalmaz a ftyy- ház- és fogházbüntetés szigorításáról szóló fejezet. A bíróság mellékbüntetésként kimond­hatja, hogy a fegybáz vagy fogházra ítélt bűnös bizonyos- napokon a rendes­nél kevesebb kosztol kap és - kemény- fekhelyen kell aludnia.-Kiszabhat a' biróság mellékbüntetésként «közmegvetésnek való kitételt» is, ami abban áll, hogy az elitéltet megfoszt­ják német állampolgárságától és az ezzel kapcsolatos összes polgárjogoktól. / Tűzoltók nem lehetnek többé a nemzeti szocialista rohamosztagok tagjai. A belügy­minisztérium körrendeletét adott ki, amely- 9 ben felszólítja az alárendelt hatóságokat, in­tézkedjenek, hogy a tűzoltók azonnal lépjenek ki a nemzeti szocialista rohamos/tagokból. A rendelet kibocsátására ai adott okot, hogy egye9 városokban és községekben a tiizoltó­I csapatok testületileg beléptek a nemzeti szo­cialista rohamosztagokba s a sorozatos kivonulások alkalmával tüz- riadó esetén nem volt, aki tüzet oltson. A belügyminisztérium rendeleté szerint úgy a rohamosztagos, mint tűzoltószolgálat egész embert kíván s a tűzoltók ezért nem marad­hatnak tovább a rohamosztagok tagjai. A londoni sajtó Schacht követeléséről , London, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósitájának távirata.) Schacht dr. csütörtöki bad-eilseni beszéde, amelyben tü-bb évre szóló teljes moratóriumot kö­vetelt Németország számára. óriási feltűnést keltett Angliában s vala­mennyi lap vezető helyen közli a beszédei. Általában véve a sajtó túlságosan merész követelésnek nevezi Schacht dr. kívánságait s attól tart, hogy a bad-eilseni beszédnek még messzemenő következményed lesznek. „Újabb békeinvázió" Páris, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósitójának távirata.) A francia sajtó újabb német «békeoffenzi- vót» vár. A lapok ar.ra alapítják ezt a fel­tevésüket, hogy Hitler Adolf a nemzeti szo­cialista párt helyettes vezérét, IIess Rudolfot akarja kinevezni birodalmi vezérhelyeitessé. Hess Rudolfról pedig köztudomású, hogy nagyon szeretné létrehozni a né­met-francia kibékülést. Hess néhány héttel ezelőtt, mint ismeretes, beszédet mondott Königsbergben, amelyet egyenesen Franciaország cimére intézett. A párisi lopok azt hiszik, hogy Hess vezérhelyettessé történt kineve­zése után még határozottabb formában szorgalmazza majd a német-francia ki­békülés politikáját. Ennek az uj politikának a beharangozása volt állítólag már Hitler koblenzi beszéde is. A Iont és a dollár újabb ellanyhulása Newyork, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata;) A newyorki devizapiac nagy eseménye az angol font újabb ellanyhulása. Csütörtökön délután a font és dollár viszonyában már alig mutatkozott az ötös aráng. A newyorki devizapiac zárlatakor a londoni kifizetés 503-ról 501-re esel! vissza és a későbbi forgalomban inár alig tudta tartani az angol font az ötdolláros ár­szintet. A dollár értékelése is hanyatlott és már a devizapiac zárlata alkalmával a külföldi fizetési eszközök árfolyamát igen magasra értékelték. A zürichi jegyzés 33.14 dollárra emelkedett, a francia frank pedig 6.69 és fél dollárra. hogy akadémiai művészek, tudorok és j más iskolavégzettek jövedelemre való tekintet nélkül választójogosultak abban a kerületben, amelyben „állandóan" lak­nak. A Tisza-féle 1913-iki választási tör­vény a választói kritériumok közé so­I rolta az „állandó lakhely"-el és megálla­pította, hogy állandó lakhelye annak van, aki egy év óta ugyanegy községben lakik. A törvény miniszteri indokolása kiemeli, hogy a választói jog korlátozását némelyek a domicilumnak i énnél hosz- 3zabb tartamában, vagy mérsékelt lakás­cenzus felállításában keresik, de a kor­mány sem elvi, sem gyakorlati, sem nemzeti szempontból nem volt hajlandó a jogfosztó kívánságot kielégíteni. „Bár­milyen minimális lakáscenzns — úgy­mond az indokolás — a társadalom' szempontjából értékes kisemberek ezreit rekesztené ki a választójogból“ — hir­dette a békebeli Magyarország választási törvényének okfejtése. I A Friedrieh-féle választójogi rendelet fél évet állap tolt meg a helyhenlakás tartamául, de a Friedrich-fé!e rendelet ezt a fél évet is megkurtitja, amennyiben kimondja, hogy nem tekinti az állandó lakhely elhagyásának azt az esetet, amelyikben az a rendkívüli viszonyok kényszere folytán kövei! ezett be. A je­lenlegi, 1925-iki törvény ezt a fél évet két évre emelte fel. Ha tehát ezen a ponton reformálni kellene, ez a reform csak az' időtartam leszállítása, nem pedig felemelése lehet. Visszatérés a Friedrich-, legrosszabb esetben a Tisza-féle tartam­hoz. De most a tervezet a leszállításra megérett jelenlegi kát évet toldja meg még négy évvel, úgyhogy a titkos szava­zás előestéjén 6 évi helybenlakási mon­strum szolgálná a választók számának „népies“ megritkitását. A magyar jogfejlődésben nincs alap e rendkívüli, példátlan és igazságtalan időtartam törvénybeiktatására. Még ke­vésbé mutatkozik támpont a jelenlegi és a jövőre várható magyar viszonyok­ban. A mai nemzetközi gazdasági hely­zetben a kivándorlás teljesen megszűnt, a magyarok a hazán belül keresik bol­dogulásukat. Bárhová lépnek e földön, a levegő szívásával egyidejűleg kell eleget tenni kötelezettségeiknek. Hogy másról ne is szóljak, a háborús idők elpuszlit­hatlan alkotása, a forgalmi adó utolér mindenütt mindenkit, ki él és lélekzik. Miután a törvény a választói joghoz 10 évi magyar állampolgárságot köt ki, le­het jött-ment csavargónak tekinteni azt a magyar állampolgárt, akit sorsa, ke­reseti, családi viszonya hat év alatt e hazában egyik helyről a másikra tol át? És ha ez megtörténik vele, meg kell őt büntetni jogfosztással, szavazati jogá­nak elvételével, a jogosultak közül való kiközösítésével? A jelenlegi törvény és ennek nyomán a tervezet bizonyos kategóriáknak elen­gedi a hosszú időt és bármely rövid ideig tartó helybenlakást elegendőnek állapit meg. Ez a kivétel. De a szabály a terv sze­rint az. hogy a kisgazda, a kiskereskedő, a kisiparos, a népi politikának szájon viselt alanyai, a négy elemit végzettek, a háromgyermekes családanyák, az istenadta nép köteles e hazában adózni ott és azon a helyen, ahol él — de vá­lasztani csak akkor van joga, szavaznia csak akkoj szabad, sorsát csak akkor intézheti, ha egyhelyben lakik hat évig! A

Next

/
Thumbnails
Contents