Esti Kurir, 1934. november (12. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
4 EGY TÖRTÉNELMI SZEREPET játszó ügyvéd halt meg október 29-én Brüsszelben. Sadi Kirschen, miss Cavel egykori védője. Kirschen a háború alatt a német haditörvényszékek előtt egész sorát védte a kémkedéssel vádolt belgáknak és külföldi állampolgároknak s a kivégzett Edit Cavelnek is ő volt a védője. A román eredetű Kirschen, aki kitűnően beszélt németül, a francia becsületrend lovagja volt és 63 éves korában halt meg. HOLNAP KERÜL FORGALOMBA A LEGÚJABB FRANCIA NIKKELPÉNZ, AZ ÖTFRANKOS. Az uj ötfrankos tiszta nikkelből készül, 12 gram súlyú és 31 mm. átmérőjű lesz. Az új pénzérméket először Parisban és környékén hozzák forgalomba.* A FASIZMUS GYŐZELMÉNEK 12. ÉVFORDULÓJA alkalmából felavatták a velencei Canale Grande új hídját, a Scalzi-hidat, amelyet istriai földön építettek. A híd ive 40 méter hoszszú, a víz színétől 60 méter magasságban áll és stílusa összhangban van a klasszikus velencei építészeti stílussal. * A saarvidéki népszavazás alkalmából készített választói névjegyzékek ellen rengeteg panaszt nyújtottak be. A panaszok és kifogások száma már meghaladja a százezret, de a népszavazás előkészítésére kiküldött bizottság reméli, hogy a százezer reklamáció ügyét november 9. előtt rendezni tudják.* Az orosz vasúti közlekedésről ijesztő adatokat közöl a vasúti közlekedés népbiztosságának hivatalos lapja, a Gudok. Az adatok szerint a szovjetunió területén 1934 szeptemberében az üzemben levő vasutak 62%-át érte szerencsétlenség, ez év májusában a tomszki vonalon 252, augusztusban 560, szeptemberben pedig 492 vasúti szerencsétlenség történt. A déluráli vasúti hálózaton szeptemberben 86 mozdony ment tönkre, a permi vasútvonalakon 292 vágón lett hasznavehetetlen.* Scott asszony, a londoni melbournei repülés világhírű győztesének felesége, jelenleg Parisban tartózkodik. Scottné örömtől sugárzó arccal adott interjút a párisi riportereknek és beszélt férjéről, akit Angliában most mint nemzeti hőst ünnepelnek. Scotték, mint az interjúból kiderül, négyéves kisleányukkal egy kis faluban laknak, Anglia keleti partvidékének egyik apró jelentéktelen szigetén. Scott imádja a természetet és gyűlöli London kőtengerét, amelyből, ami a mMáLM. A MAGYAR CORDEN SZÖVETSÉG kiadásában megjelent a CORDEN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMA Szerkeszti: Halasi Fischer Ödön írták: Babits Mihály, Beke Manó, Bodroghy József, Prof. M. J. Bonn, Éber Antal, Görög Frigyes, Hantos Elemér, Hegedűs Lóránt, Prof. E. F. Hekscher, Ignotus Pál, Kabakovits József, Káldor György, Kallós István, Kerpel Jenő, Kovrig Béla, Magyar Pál, Mitnitzky Márk, Prof. R. Reisch, Cs. Szabó László, Varga István, Zsolt Béla. Nemzetközi gazdasági szemle. Figyelő. 64 oldal Egyes szám ára 2 pengő Előfizetési ára egy évre 20 pengő kapható a könyvkereskedésekben, az IBUSzpavillonokban és a kiadóhivatalban, Budaapest, V., Lipót körút 22. Ísíi Kibik!i 1934 XI. 3. SZOMBAT kor csak teheti, visszamemekül falujába. Scottné Ausztráliában született, éspedig Melbourneben, abban a városban tehát, amelyből Scott dicsősége a nagy repülés után szertesugárzott a világ minden tája felé. Férjét öt évvel ezelőtt egy tengeri utón ismerte meg, éspedig Hong-Kongközelében egy gőzös fedélzetén. Scott egyébként szenvedélyes tengeri utazó. Imádja a tengert és saját yachtján tesz nagy utakat. De nemcsak a hajókhoz és a repülőgépekhez ért, hanem az irodalomhoz is, mert könyveket is ír. Három héttel a repülővilágverseny startja előtt könyvet írt, annak ellenére, hogy a repülés előkészületei csaknem minden idejét igénybe vették. A könyv már legközelebb megjelenik a könyvpiacon és címe lesz:tKalandjaim. Scott leírja benne összes eddigi repüléseit és azokat az államokat, amelyeket repülései közben ismert meg. A DÉLAMERIKAI CASSIQUIARE csatornának az a nevezetessége, hogy vize két irányba folyik. A csatorna az Orinocot köti össze az Amazonnal és amikor az Amazon magas vízállású, akkorra csatorna vize az Orinocoba ömlik, viszont, ha az utóbbi folyó vízállása nagyobb, akkor a csatorna vize megváltoztatja folyásának irányát. NAPI PROBLÉMÁK A «lemondók» között első helyen szerepelnek a sportemberek, akiknek az állandó tréning és az elérni akart rekordok érdekében tényleg az élet rengeteg apró és nagyobb kellemességeiről kell lemondaniok. E pillanatban két igen illusztrissportprimadonna» tartózkodik Budapesten, a világrekordokat javító Caracciola és Henne személyében, természetes tehát, hogy őket is meginterjúvoltuk és válaszukat kértük — miről mondottak le? A győri versenypályán, két rekordjavítási kísérlet között válaszol Rudolf Caraceiola és mondja a következőket: — A sport, bizony, rabul ejti az embert és egy-egy rekord érdekében sok mindenről kell az embernek lemondani. Az autó- és motorversenyző idegeinek sok minden olyan ártalmas, amelyet bizony szívesen csinálna különben: az éjszakázás, a dohányzás, az ital, mind tilos. A nagy sebesség, a halállal való állandó kacérkodás tökéletes idegrendszert kíván. A versenyzés közben, ugye, a legkisebb göröngyre is ügyelnie kell, mert az is katasztrófát jelenthet. Ezért tehát le kell mondanunk az élvezetekről. Ez a lemondás persze nemcsak azért előzi meg a világrekordokat, mert az dicsőséget jelent, hanem azért is, mert igen komoly prémiumot is jelent egy-egy világrekord a számunkra. — Ezzel szemben viszont, ha őszinte akarok lenni — meg kell mondanom, hogy a lemondások csak elvben léteznek számunkra Budapesten. Itt ugyanis nem állhatja meg senki sem, hogy el ne menjen valahová szórakozni! Teljes lemondás tehát nincsen — Pesten csak nagyon részleges a mi aszkéta életünk. — Egyről viszont soha nem tudnék lemondani és ez a világrekord. Amint a kormányt a kezembe kapom, már csak ez az egy cél lebeg előttem. A győri ország idén hamarosan megtaláljuk a másik világrekordert is. Ernst Henne személyében, aki szintén szívesen nyilatkozik, ő nincs egy véleményen kitűnő kollégájával, mint ahogy az alábbi nyilatkozatából kitűnik: —■ Én nem mondok le semmiről! Ha egy versenyző, de különösen olyan versenyző, aki motorkerékpáron ül — lemond, ott már baj van. Tudniillik az a baj, ha egyáltalán le tud mondani! Én azt tartom, mindig azt mondom, hogy ha az ember valamit akar és azt igazán akarja, azt nem lemondásokkal éri el! Lemondások nélkül kell célt érnie, a lemondásra még csak gondolnia sem szabad! — És én ezt nemcsak mondom, hanem ennek értelmében szoktam cselekedni is. Amikor Budapestre jöttem, akkor nem hogy lemondás járt volna a fejemben, hanem arra gondoltam, hogy nemcsak világrekordot állítok, hanem —jól is fogom magam érezni! És mondhatom — mind a kettő sikerült! A győri országútról visszakanyarodtunk Budapestre és megérkeztünk a Városháza elé. Itt Liber Endre alpolgármestert kerestük fel, hogy őt is megkérdezzük. Az alpolgármester ezeket mondta: — Ha jól meggondolom, tulajdonképpen semmiről sem kellett lemondanom, éspedig azért, mert egyáltalán nem voltak semmiféle olyan szenvedélyeim vagy igényeim, amelyeket a gazdasági viszonyok romlása következtében korlátoznom kellett volna. Életem legnagyobb részét a városházán töltöm, ami ebből az időből megmarad, az családomnak jut. Legkedvesebb szórakozásom a tarokkozás. Előre örülök mindig a hétfő esti tarokkpartiknak, aminek megismétlésére hét közben csak nagyon ritkán kerül sor. Előfordul ugyan néha, hogy valamelyik régi barátom meghív vacsorára, ilyenkor aztán nem maradhat el a vacsora utáni tarokkparti sem. Ha baj van az anyagiak körül, akkor legfeljebb leszállítjuk az alapot. Aki szeret tarokkozni, az tudja, hogy az egyfilléres tarokk ugyanolyan szórakozás, mint a tízfilléres. Hát legfeljebb ilyen lemondásról beszélhetek. Azt hiszem, ezt még ki lehet bírni... A Városházától nincs messze a Belvárosi Színház. Ide is betértünk, hogy megkérdezzük, miről mond le Bárdos Artúr, a színház igazgatója. Hát ezt tudtuk meg: — Ami a lemondásban a legjobban fáj, az maga a lemondás. Nem a paradoxon, vagy a tautológia csábít, hanem azt akarom ezzel mondani, hogy abban a tekintélyes tömegű lemondásban, melyre a mai élet kényszerít bennünket, nem annak a tényleges, materiális többletnek az elvesztése fáj, amely, mint kényelem, mint kellemesség, mint jóleső fölösleg lassanként kihullik az életünkből, hanem magának a lemondásnak kényszerű érzése. Az, hogy össze kell szorítani a markunkat és nem zárhatjuk ki lendületes, jóleső, tékozló gesztussal. Hogy meg kell gondolnunk a borravalót, az alamizsnát, a taxit, az utazást és az élet ezer apró kis fölöslegét. Mert éppen a fölösleg az, mit szükséges, ami a legjobban esik. Erről lemondani több, mint kényelmetlen, megalázó. Kicsinyes, bosszantó, stílustalan. Nekem e téren az a szerencsém, hogy nincsenek igényes szokásaim . így a lemondás megalázásait is kevésbé érzem. Azt hiszem, ez az egyetlen védekezés, minél kevesebb olyan dologhoz hozzászokni, amelynek trónjáról még lemondathatja az embert az az állandósult forradalom, amelyet ma életnek nevezünk. W £9 és bélyegalbum-árjegyzéket ér RDSdeklődőknek hér mentve küld ITm j&w S3 S* fi SJ E2 Abonyi Jenő bélyegkereskedése EUS 8*2? 9 w Budapest, Váci utca 45. Teleofon: 86-336. Déli és esti menü ........ P 1.50 1 Déli kis menü ..............P 1.20 I tengis vacsorák! Léngos különleges cégek! Esténként párisi Horváth Béla triója játszik P I Schück Étterem I Lipót körút 13 (Vígszínházzal szemben) I ÁRLESZÁLLÍTÁS: I A hajózás góthai almanachja A világ egyik legérdekesebb évkönyve, illetve lexikonja, a «Lloyd’s Register of Shipping», most ünnepli fennállásának százesztendős évfordulóját. A Lloyd Register a hajózásra vonatkozó összes adatokat tartalmazza és nem csekély része van abban, hogy Angliát, a világ első hajósnemzetét a hajózás valóban világnagyságra emelte. A Lloyd Register mai formájában már száz évvel ezelőtt megjelent, egyébként azonban sokkal régebbi keletű. A XVII. század végén egy Mr. Eduard Lloyd nevű úriember egy londoni matrózkávéház tulajdonosa volt. Ügyes ember lehetett, mert kávéházát a kormányosok, hajóskapitányok, biztosítási ügynökök, kereskedők és utazók kedvenc találkozóhelyévé fejlesztette. Vendégeitől értesült a hajózásra vonatkozó legújabb hírekről, értékes információit továbbadta és üzletének ez a része csakhamar annyira fellendült, hogy a kávésLloyd News» címen külön újság kiadását határozta el. Ez volt a LloydRegister őse. Már 1760-ban tökéletes évkönyvet adott ki a Lloyd-család, ez az évkönyv aztán már minden adatot tartalmazott az európai kikötőkben horgonyzó hajókra vonatkozóan. A XVIII. század végén konkurenset kapott a Lloyd - család és azon túl a két konkurens vállalat vetélkedett egymással a hajóstársadalom bizalmáért. Ez a hadiállapot 1834 októberéig tartott, amikor a két ellenséges család békét kötött és a két registert egyesítették oly módon, hogy azt egy kormányosokból, hajóépítőkből és biztosítási ügynökökből álló bizottság szerkesztené tovább. A Lloyd Registernek ez a formája ünnepli most százesztendős jubileumát. Ma a világ hajóépítésének 75 százaléka áll a Lloyd Register ellenőrzése alatt. A világ tengerein 30.997 jármű közlekedik 65,576.612 tonnával. Ebből nem kevesebb, mint 14 508 jármű 40,083.276 tonnával Llyod felügyelet alatt épült, azaz ezeken a hajókon minden csavart, minden acéllemezt Lloyd szakemberei vizsgáltak felül. Lloyd 401 inspektorának nem lehet könnyű dolga, ha figyelembe vesszük, hogy a «Rex» és más nagy olasz óceánjárók felülvizsgálatát is ők végezték. A Lloyd Register, amely most jubileumát ünnepli, a hajózás góthai almanachja, amely a legkisebb heringszállító gőzöstől az óceánt átszelő úszóvárosokig mindent nyilvántart, ami nyilvántartásra érdemes és egy hajónak az emberek szemében nem lehet megbízhatóbb jelzése, mint ez a márka: «Classed A. 1. at Lloydst. A tanúk »Sion Bölcseinek« jegyzőkönyvéről A berni rendőrbíróság előtt óriási érdeklődés mellett folyik az a per, amelyet a svájci zsidó hitközségek közössége indított a svájci nemzeti szocialisták egyik volt vezére, Fischer ellen, amiért a »Sion Bölcseinek» hamisított jegyzőkönyvéről szóló legendát terjesztette, illetve eredeti dokumentumként állította be. Ez a jegyzőkönyv, amely már gyakran szerepelt «bizonyítékképen» az antiszemitizmus világtörténelmében, a Baselben 1897-ben tartott első cionista kongresszusról kapta nevét. A vádak szerint az első cionista kongresszuson felvett jegyzőkönyv a zsidóság világuralmi törekvéseinek titkos terveit tartalmazza és a svájci nemzeti szocialisták és volt vezérük is ezt a beállítást elevenítették fel. A tárgyalás során kihallgatták X Weizmannt, a zsidó világszövetség volt elnökét, Chayla gróf volt cári katonatisztet, Serge Swatko-t, a Kerenszki-kormány szentpétervári helyettes kormányzóját és az 1917. évi forradalom egyik legismertebb szereplőjét, Miljukovot is, aki a demokrata polgári kormány külügyminisztere volt. A tanuk kivétel nélkül azt vallották, hogy a tSion Bölcseinek a jegyzőkönyve közönséges hamisítvány, amelyet egy cári tábornok, Raskowsky készített és a hamis jegyzőkönyv sok véres pogromnak volt az okozója. Ez a hamisítvány még jelenleg is szerepet játszik a zsidóellenes propagandában. A per kimenetelét politikai és társadalmi körökben igen nagyérdeklődéssel várják. * ESSEN németországi ipari centrumban a pályaudvaron a tisztviselők furcsa faládát fedeztek fel, amelyen egy plakát volt, ezzel a felírással: • Vigyázat, élő állat.» A ládában egy tízéves gyermek ült, akit némi kávéval és kevés kenyérrel láttak el azok, akik postára adták. A különös utas elmesélte a vasúti tisztviselőknek, hogy egy cirkuszigazgatónál van alkalmazásban, aki már többizben küldözgette őt egy egyik városból a másikba fehéráruként, hogy az utazási költségeket megtakarítsa. A cirkuszigazgatót a fia vallomása alapján kinyomozták és letartóztatták. Epe- és májbetegségeknél, elsősorban epehólyagkatartás, epekőképződés és sárgaság eseteiben a mindig enyhe hatású természetes „Ferenc József44 keserűvíz a hasi szervek funkcióit élénkebb tevékenységre serkenti.