Esti Kurir, 1934. november (12. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

4 EGY TÖRTÉNELMI SZEREPET játszó ügy­véd halt meg október 29-én Brüsszelben. Sadi Kirschen, miss Cavel egykori védője. Kirschen a háború alatt a­ német haditörvényszékek előtt egész sorát védte a kémkedéssel vádolt belgák­nak és külföldi állampolgároknak s a kivégzett Edit Cavelnek is ő volt a védője. A román ere­detű Kirschen, aki kitűnően beszélt németül, a francia becsületrend lovagja volt és 63 éves ko­rában halt meg. HOLNAP KERÜL FORGALOMBA A LEG­ÚJABB FRANCIA NIKKELPÉNZ, AZ ÖTFRAN­KOS. Az uj ötfrankos tiszta nikkelből készül, 12 gram súlyú és 31 mm. átmérőjű lesz. Az új pénzérméket először Parisban és környékén hozzák forgalomba.* A FASIZMUS GYŐZELMÉNEK 12. ÉVFOR­DULÓJA alkalmából felavatták a velencei Ca­­nale Grande új hídját, a Scalzi-hidat, amelyet istriai földön építettek. A híd ive 40 méter hosz­­szú, a víz színétől 60 méter magasságban áll és stílusa összhangban van a klasszikus velen­cei építészeti stílussal. * A saarvidéki népszavazás alkalmából készített választói névjegyzékek ellen rengeteg panaszt nyújtottak be. A panaszok és kifogások száma már meghaladja a százezret, de a népszavazás előkészítésére kiküldött bizottság reméli, hogy a százezer reklamáció ügyét november 9. előtt ren­dezni tudják.* Az orosz vasúti közlekedésről ijesztő adatokat közöl a vasúti közlekedés népbiztosságának hi­vatalos lapja, a Gudok. Az adatok szerint a szovjetunió területén 1934 szeptemberében az üzemben levő vasutak 62%-át érte szerencsét­lenség, ez év májusában a tomszki vonalon 252, augusztusban 560, szeptemberben pedig 492 vas­úti szerencsétlenség történt. A déluráli vasúti hálózaton szeptemberben 86 mozdony ment tönkre, a permi vasútvonalakon 292 vágón lett hasznavehetetlen.* Scott asszony, a londoni melbournei repülés világhírű győztesének felesége, jelenleg Paris­ban tartózkodik. Scottné örömtől sugárzó arc­cal adott interjút a párisi riportereknek és be­szélt férjéről, akit Angliában most mint nemzeti hőst ünnepelnek. Scotték, mint az interjúból ki­derül, négyéves kisleányukkal egy kis faluban laknak, Anglia keleti partvidékének egyik apró jelentéktelen szigetén. Scott imádja a természe­tet és gyűlöli London kőtengerét, amelyből, ami­ a mMáLM. A MAGYAR CORDEN SZÖVETSÉG kiadásában megjelent a CORDEN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMA Szerkeszti: Halasi Fischer Ödön írták: Babits Mihály, Beke Manó, Bodroghy József, Prof. M. J. Bonn, Éber Antal, Gö­rög Frigyes, Hantos Ele­mér, Hegedűs Lóránt, Prof. E. F. Hekscher, Ignotus Pál, Kabakovits József, Káldor György, Kallós István, Kerpel Jenő, Kovrig Béla, Magyar Pál, Mitnitzky Márk, Prof. R. Reisch, Cs. Szabó László, Varga István, Zsolt Béla. Nemzetközi gazdasági szemle. Figyelő. 64 oldal Egyes szám ára 2 pengő Előfizetési ára egy évre 20 pengő kapható a könyvkereskedésekben, az IBUSz­­pavillonokban és a kiadóhivatalban, Budaa­­pest, V., Lipót­ körút 22. Ísíi Kibik!i 1934 XI. 3. SZOMBAT kor csak teheti, visszamemekü­l falujába. Scottné Ausztráliában született, éspedig Melbourneben, abban a városban tehát, amelyből Scott dicső­sége a nagy repülés után szertesugárzott a világ minden tája felé. Férjét öt évvel ezelőtt egy tengeri utón ismerte meg, éspedig Hong-Kong­­közelében egy gőzös fedélzetén. Scott egyébként szenvedélyes tengeri utazó. Imádja a tengert és saját yachtján tesz nagy utakat. De nemcsak a hajókhoz és a repülőgépekhez ért, hanem az irodalomhoz is, mert könyveket is ír. Három héttel a repülővilágverseny startja előtt könyvet írt, annak ellenére, hogy a repülés előkészületei csaknem minden idejét igénybe vették. A könyv már legközelebb megjelenik a könyvpiacon és címe lesz:­tKalandjaim.­ Scott leírja benne összes eddigi repüléseit és azokat az államokat, amelyeket repülései közben ismert meg. A DÉLAMERIKAI CASSIQUIARE csatorná­nak az a nevezetessége, hogy vize két irányba folyik. A csatorna az Orinocot köti össze az Amazonnal és amikor az Amazon magas víz­­állású, akkorra csatorna vize az Orinocoba öm­lik, viszont, ha az utóbbi folyó vízállása na­gyobb, akkor a csatorna vize megváltoztatja folyásának irányát. NAPI PROBLÉMÁK A «lemondók» között első helyen szere­pelnek a sportemberek, akiknek az állandó tréning és az elérni akart rekordok érdeké­ben tényleg az élet rengeteg apró és nagyobb kellemességeiről kell lemondaniok. E pilla­natban két igen illusztris­­sportprimadonna» tartózkodik Budapesten, a világrekordokat javító Caracciola és Henne személyében, természetes tehát, hogy őket is meginterjú­voltuk és válaszukat kértük — miről mon­dottak le? A győri versenypályán, két rekordjavítási kísérlet között válaszol Rudolf Caraceiola és mondja a következőket: — A sport, bizony, rabul ejti az embert és egy-egy rekord érdekében sok mindenről kell az embernek lemondani. Az autó- és motorver­senyző idegeinek sok minden olyan ártalmas, amelyet bizony szívesen csinálna különben: az éjszakázás, a dohányzás, az ital, mind tilos. A nagy sebesség, a halállal való ál­landó kacérkodás tökéletes idegrendszert kíván. A versenyzés közben, ugy­e, a legkisebb gö­röngyre is ügyelnie kell, mert az is katasztrófát jelenthet. Ezért tehát le kell mondanunk az él­vezetekről. Ez a lemondás persze nemcsak azért előzi meg a világrekordokat, mert az dicsőséget jelent, hanem azért is, mert igen komoly pré­miumot is jelent egy-egy világrekord a szá­munkra. — Ezzel szemben viszont, ha őszinte akarok lenni — meg kell mondanom, hogy a lemondások csak elvben léteznek szá­munkra Budapesten. Itt ugyanis nem állhatja meg senki sem, hogy el ne menjen valahová szórakozni! Teljes lemon­dás tehát nincsen — Pesten csak nagyon részle­ges a mi aszkéta életünk. — Egyről viszont soha nem tudnék lemon­dani és ez­ a világrekord. Amint a kormányt a kezembe kapom, már csak ez az egy cél lebeg előttem. A győri ország idén hamarosan megtalál­juk a másik világrekordert is. Ernst Henne személyében, aki szintén szívesen nyilatko­zik, ő nincs egy véleményen kitűnő kollé­gájával, mint ahogy az alábbi nyilatkozatá­ból kitűnik: —■ Én nem mondok le semmiről! Ha egy ver­senyző, de különösen olyan versenyző, aki mo­torkerékpáron ül — lemond, ott már baj van. Tudniillik az a baj, ha egyáltalán le tud mon­dani! Én azt tartom, mindig azt mondom, hogy ha az ember valamit akar és azt igazán akarja, azt nem lemondásokkal éri el! Lemondások nélkül kell célt érnie, a lemondásra még csak gondolnia sem szabad! — És én ezt nemcsak mondom, hanem en­nek értelmében szoktam cselekedni is. Amikor Budapestre jöttem, akkor nem hogy lemondás járt volna a fejemben, hanem arra gondoltam, hogy nemcsak világrekordot állítok, hanem —­­jól is fogom magam érezni! És mondhatom — mind a kettő sikerült! A győri országútról visszakanyarodtunk Budapestre és megérkeztünk a­­ Város­háza elé. Itt Liber Endre alpolgármestert kerestük fel, hogy őt is megkérdezzük. Az alpolgármester ezeket mondta: — Ha jól meggondolom, tulajdonképpen semmiről sem kellett lemondanom, és­pedig azért, mert egyáltalán nem voltak sem­miféle olyan szenvedélyeim vagy igényeim, ame­lyeket a gazdasági viszonyok romlása következ­tében korlátoznom kellett volna. Életem legna­gyobb részét a városházán töltöm, ami ebből az időből megmarad, az családomnak jut. Legked­vesebb szórakozásom a tarokkozás. Előre örü­lök mindig a hétfő esti tarokkpartiknak, ami­nek megismétlésére hét közben csak nagyon ritkán kerül sor. Előfordul ugyan néha, hogy valamelyik régi barátom meghív vacsorára, ilyenkor aztán nem maradhat el a vacsora utáni tarokkparti sem. Ha baj van az anyagiak kö­rül, akkor legfeljebb leszállítjuk az alapot. Aki szeret tarokkozni, az tudja, hogy az egy­­filléres tarokk ugyanolyan szórakozás, mint a tízfilléres. Hát legfeljebb ilyen lemondásról beszélhetek. Azt hiszem, ezt még ki lehet bírni... A Városházától nincs messze a Belvárosi Színház. Ide is betértünk, hogy megkérdez­zük, miről mond le Bárdos Artúr, a színház igazgatója. Hát ezt tudtuk meg: — Ami a lemondásban a legjobban fáj, az maga­ a lemondás. Nem a paradoxon, vagy a tautoló­gia csábít, hanem azt akarom ezzel mondani, hogy abban a tekintélyes tömegű lemondásban, melyre a mai élet kényszerít bennünket, nem annak a tényleges, materiális többletnek az el­vesztése fáj, amely, mint kényelem, mint kelle­messég, mint jóleső fölösleg lassanként kihullik az életünkből, hanem magának a lemondásnak kényszerű érzése. Az, hogy össze­ kell szorítani a markunkat és nem zárhatjuk ki lendületes, jóleső, tékozló gesztussal. Hogy meg kell gondolnunk a borra­valót, az alamizsnát, a taxit, az utazást és az élet ezer apró kis fölöslegét. Mert éppen a fölösleg az, m­it szükséges, ami a legjobban esik. Erről lemondani több, mint kényelmetlen, megalázó. Kicsinyes, bosszantó, stílustalan. Ne­kem e téren az a szerencsém, hogy nincsenek igényes szokásaim . így a le­mondás megalázásait is kevésbé érzem. Azt hiszem, ez az egyetlen védekezés, minél ke­vesebb olyan dologhoz hozzászokni, amely­nek trónjáról még lemondathatja az embert az az állandósult forradalom, amelyet ma életnek nevezünk. W £9 és bélyegalbum-árjegyzéket ér RDS­deklődőknek hér ment­ve küld ITm j&w S3 S* fi SJ E2­ Abonyi Jenő bélyegkereskedése EUS 8*2? 9 w Budapest, Váci­ utca 45. Tele­­­o­fon: 86-3­36. Déli és esti menü ........ P 1.50 1 Déli kis menü ..............P 1.20 I tengis vacsorák! Léngos különleges cégek! Esténként párisi Horváth Béla triója játszik P I Schück Étterem I Lipót­ körút 13­ (Vígszínházzal szemben) I ÁRLESZÁLLÍTÁS: I A hajózás góthai almanachja A világ egyik legérdekesebb évkönyve, illetve lexikonja, a «Lloyd’s Register of Shipping», most ünnepli fennállásának százesztendős év­fordulóját. A Lloyd­ Register a hajózásra vonat­­­kozó összes adatokat tartalmazza és nem cse­kély része van abban, hogy Angliát, a világ első hajósnemzetét a hajózás valóban világnagyságra emelte. A Lloyd Register mai formájában már száz évvel ezelőtt megjelent, egyébként azonban sokkal régebbi keletű. A XVII. század végén egy Mr. Eduard Lloyd nevű úriember egy londoni matrózkávéház tulajdonosa volt. Ügyes ember lehetett, mert kávéházát a kormányosok, hajós­kapitányok, biztosítási ügynökök, kereskedők és utazók kedvenc találkozóhelyévé fejlesztette. Vendégeitől értesült a hajózásra vonatkozó leg­újabb hírekről, értékes információit továbbadta és üzletének ez a része csakhamar annyira fel­lendült, hogy a kávés­­Lloyd News» címen kü­lön újság kiadását határozta el. Ez volt a Lloyd­­Register őse. Már 1760-ban tökéletes évkönyvet adott ki a Lloyd-család, ez az évkönyv aztán már minden adatot tartalmazott az európai ki­kötőkben horgonyzó hajókra vonatkozóan. A XVIII. század végén konkurenset kapott a Lloyd - család és azon túl a két konkurens vállalat ve­télkedett egymással a hajóstársadalom bizal­máért. Ez a hadiállapot 1834 októberéig tar­tott, amikor a két ellenséges család békét kötött és a két registert egyesítették oly módon, hogy azt egy kormányosokból, hajóépítőkből és biz­tosítási ügynökökből álló bizottság szerkesztené tovább. A Lloyd Registernek ez a formája ünnepli most százesztendős jubileumát. Ma a világ hajóépítésének 75 százaléka áll a Lloyd Re­gister ellenőrzése alatt. A világ tengerein 30.997 jármű közlekedik 65,576.612 tonnával. Ebből nem kevesebb, mint 14 508 jármű 40,083.276 tonnával Llyod­ felügyelet alatt épült, azaz eze­ken a hajókon minden csavart, minden acél­lemezt Lloyd szakemberei vizsgáltak felül. Lloyd 401 inspektorának nem lehet könnyű dolga, ha figyelembe vesszük, hogy a «Rex» és más nagy olasz óceánjárók felülvizsgálatát is ők végez­ték. A Lloyd Register, amely most jubileumát ünnepli, a hajózás góthai almanachja, amely a legkisebb heringszállító gőzöstől az óceánt át­szelő úszóvárosokig mindent nyilvántart, ami nyilvántartásra érdemes és egy hajónak az em­berek szemében nem lehet megbízhatóbb jel­zése, mint ez a márka: «Classed A. 1. at Lloydst. A tanúk »Sion Bölcseinek« jegyzők­ön­y­véről A berni rendőrbíróság előtt óriási érdeklődés mellett folyik az a per, amelyet a svájci zsidó hitközségek közössége indított a svájci nemzeti szocialisták egyik volt vezére, Fischer ellen, amiért a »Sion Bölcseinek» hamisított jegyző­könyvéről szóló legendát terjesztette, illetve ere­deti dokumentumként állította be. Ez a jegyző­könyv, amely már gyakran szerepelt «bizonyí­­tékképen» az antiszemitizmus világtörténelmé­ben, a Baselben 1897-ben tartott első cionista kongresszusról kapta nevét. A vádak szerint az első cionista kongresszuson felvett jegyzőkönyv a zsidóság világuralmi törekvéseinek titkos ter­veit tartalmazza és a svájci nemzeti szocialisták és volt vezérük is ezt a beállítást elevenítették fel. A tárgyalás során kihallgatták X Weizmannt, a zsidó világszövetség volt elnökét, Chayla gróf volt cári katonatisztet, Serge Swatk­o-t, a Ke­­renszki-kormány szentpétervári helyettes kor­mányzóját és az 1917. évi forradalom egyik leg­ismertebb szereplőjét, Miljukov­ot is, aki a de­mokrata polgári kormány külügyminisztere volt. A tanuk kivétel nélkül azt vallották, hogy a tSion Bölcseinek a jegyzőkönyve közönséges ha­misítvány, amelyet egy cári tábornok, Ras­­kowsky készített és a hamis jegyzőkönyv sok véres pogromnak volt az okozója. Ez a hami­sítvány még jelenleg is szerepet játszik a zsidó­­ellenes propagandában. A per kimenetelét poli­tikai és társadalmi körökben igen nagy­­érdek­lődéssel várják. * ESSEN németországi ipari centrumban a pá­lyaudvaron a tisztviselők furcsa faládát fedeztek fel, amelyen egy plakát volt, ezzel a felírással: • Vigyázat, élő állat.» A ládában egy tízéves gyermek ült, akit némi kávéval és kevés kenyér­rel láttak el azok, akik postára adták. A kü­lö­­nös utas elmesélte a vasúti tisztviselőknek, hogy egy cirkuszigazgatónál van alkalmazásban, aki már többizben küldözgette őt egy egyik városból a másikba fehéráruként, hogy az utazási költsé­geket megtakarítsa. A cirkuszigazgatót a fia vallomása alapján kinyomozták és letartóztatták. ­ Epe- és májbetegségeknél, elsősorban epehólyagkatartás, epekőképződés és sárga­ság eseteiben a mindig enyhe hatású ter­mészetes „Ferenc József44 keserűvíz a hasi szervek funkcióit élénkebb tevékenységre serkenti.

Next