Esti Kurir, 1935. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

CU1935 I. 1. KEDD A mai napon eldől, hogy Laval utazik-e Rómába A hangulat Rómában és Párisban izgatott, de bizakodó­sára várják Párisba Mussolini végleges döntését Paris, december 31. A francia-olasz tárgyalások tegnap élén­ken folytatódtak. Laval francia külü­gymi­­niszter egész nap hivatalában tartózkodott és hosszas telefonbeszélgetést folytatott Chambrun gróf római francia nagykövettel. Több ízben tárgyalt közvetlen munkatársai­val. Úgy látszik, hogy a tárgyalásokon bizonyos nehézségek merültek fel. A külügyminisztériumban tegnap este a han­gulat kevésbé bizakodó volt. Mussolini és Chambrun nagykövet leg­id­öbbi tanácskozása óta Paris és Róma kö­zött szakadatlanul folyt a diplomáciai eszme­csere. A késő éjszakai órákban is folyt a táviratok átvétele és szerkesztése. A francia külügyminisztérium tegnapi közléseit Cham­­brun nagykövet Savich államtitkárral alapo­san megvitatta. Chambrun nagykövet Aloisi báróval is találkozott. A tárgyalásokról olasz és francia oldalról egyaránt tartózkodnak közlésektől. A tárgyalások, úgy látszik, az utolsó útsza­kaszon vannak. A Matin római tudósítójának jelentése szerint Mussolini tegnap lemondott szokásos vasárnapi kirándulásáról is és az egész napot a Palazzo Veneziában töltötte, ahol a késő esti órákig tanulmányozta a leg­újabb francia javaslatokat. A Duce ma fo­gadja Chambrun gróf római francia nagy­követet. Mussolini válasza eddig még nem érke­zett meg Párisba. Vasárnap a késő esti órákban a helyzetet még igen bizonytalannak ítélték meg és diplomáciai körök véleménye szerint a dön­tés a legjobb esetben hétfőn történik meg­ az osztrák függetlenséget biztosító egyez­ményhez. A Temps római tudósítója szerint olasz h­ivatalos körök alapjában véve bíznak a tárgyalások sikerében, de azok időtartamára vonatkozó véleményüket fenntartják. Belgrád, december 31. Jeszics miniszterelnök pénteken mondja mondja el kormánynyilatkozatát a szkupsti­­nában. Ezen az ülésen tisztázódik majd vég­legesen a kormány és a kormánypárt kö­zötti viszony. Belgrádi politikai körökben egyébként erős kételkedés nyilvánul m­eg azokkal a ter­vekkel szemben, melyek Középeurópa konszolidációját célozzák. A Rétit Párisien belgrádi munkatársának éretsülése szerint Belgrádban vonakodnak aláírni az Ausztria függetlenségét bizto­sító garanciapaktumot más minőségben, mint ahogyan azt a kisantant paktuma előírja, más szóval Belgrádban azt óhajtanák, hogy mint a garanciapaktum aláírója, a kisantant a maga egészében, mint államszövetség sze­repeljen. A jugoszláv közvélemény ezenfelül kételkedik abban, hogy hatályos lenne-e az olyan garanciapaktum, melyben Németor­szág és Magyarország részt nem vennének. Bízna­k abban, hogy Laval nem fog áldoza­tokat követelni barátaitól. Jugoszlávia: — hangoztatják Belgrádban, — nem akarja akadályozni a francia­­olasz közeledést, de nem egyezik bele abba se, hogy a közeledési politikának költségeit Jugoszlávia viselje. Minden jel arra mutat, hogy a helyzet igen feszült Páris, december 31. A francia sajtó az utóbbi napokban szinte rózsás színekben tüntette fel az olasz-fran­cia megegyezés érdekében folyó diplomá­ciai tanácskozások kilátásait. A vasárnapi esti lapok ezzel szemben feltűnő módon vagy egyáltalán nem írnak erről a kérdésről vagy pedig sötéten látó, szűkszavú híradá­sokban számolnak be a várható eredmény­ről. A lapok kommentárjaiból kitűnik, hogy a tárgyalások során az utolsó huszon­négy órában súlyos nehézségek merül­tek fel. Az Oeuvre rendszerint jól informált diplo­máciai tudósítónője a következőkben fog­lalja össze a helyzetet: Rómában minden lelkesedés nélkül fogadták az Ausztria füg­getlenségének biztosítását célzó egyezmény és a középeurópai garanciapaktum megkö­tésére vonatkozó francia javaslatot. A Duce elutasítja egy olyan középeuró­pai garanciapaktum elfogadását, amely az egyezményt aláíró hatalmainak or­szághatárait garantálná­­.A nem hajlandó Laval külügyminiszterrel erről a kérdésről már a római látogatás ideje alatt tárgyalásokat sem kezdeni. A Docénak az a véleménye, hogy erre a kérdésről majd csak azután lehet tárgyalni, ha a német problémákat sza­bályozzák. Azonkívül ismeretes az a tény is, hogy Mus­solini elvileg ellenez minden kollektív pak­tumrendszert. Más oldalról szintén megerősítik azokat a híreket, hogy felelős olasz részről közölték de Chambrun római nagykövettel, hogy az olasz kormány a középeurópai ga­­ranciapaktum ügyére vonatkozó meg­beszéléseket el akarja halasztani. A francia-olasz tanácskozásokat hétfőn feltétlenül be kell fejezni, mert Laval január 2-ika vagy 3-ika után már nehezen utazhat el Rómába, tekintettel arra, hogy még ezen a héten Londonba kell utaznia, hogy az angol kor­mánnyal tanácskozzék, Izlandia miniszter­elnökkel együtt a római eredményekről. hatalmai közé későbbi időpontban be akarja vonni a Balkán-paktum többi aláíró hatal­mát is, így Törökországot és Görögországot is. A tuniszi kérdésben az újabb ellentétek azon a ponton merültek fel, hogy Laval csupán tíz évre hajlandó biztosí­tani a tuniszi olaszok előjogait. Mussolini ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a tuniszi olaszok előjogairól a tíz év lejárta után újabb tárgyalásokat kell kezdeni és erre vonatkozóan az olaszoknak már most garanciákat kell kapniok. Az Oeuvre tudó­sítását összefoglalóan a következő szavak­kal fejezi be: Minden jel arra mutat, hogy a helyzet igen feszült. .­­ . Pertinax az Écho de Paris-ban közölt tu­dósításával mindenben megerősíti az Oeuvre értesüléseit és hangoztatja, hogy a legfőbb nehézséget abban látja, hogy Mussolini továbbra is kitart revíziós politikája mellett. Pertinax szerint Mussolini követelései az afrikai gyarmatok kérdésében szintén olyan természetűek, amelyek nem egyeztethetők össze Franciaország északafrikai biztonsá­gával. A Petit Parisien úgy értesül, hogy a kö­­­zépeurópai kérdésben még nem sikerült megegyezni. Nincs kizárva, írja, hogy Mussolini a revízió kérdésében Magyar­­ország irányában messzebbmenő kötele­zettségeket vállalt, semmint azt általában hiszik. Egyes lapok úgy tudják, hogy Ausztria szintén felem­elte szavát az el­len, hogy az utódállamok részéről párt­fogásban részesüljön. A Figaro számol azzal a lehetőséggel, hogy Laval utazására csak a saarvidéki nép­szavazással foglalkozó genfi gyűlés után kerül sor. A Paris Soir római jelentése szerint Titu­­lescu élénken tiltakozott Párisban az ellen, hogy Romániát kihagyták az osztrák függet­lenség biztosítását célzó egyeezményből. Románia attól tart, hogy kimaradása esetén a magyar revizionizmus marta­lékául esik. Annyi bizonyos, írja a lap, hogy Románia kihagyása­­csapást mérne a kisantant egysé­gére és a francia biztonsági rendszerre. Ugyancsak a Paris Spir értesülése szerint Róm­a már megnyugtató kijelentéseket kapott Berlinből arra nézve, hogy Né­metország szintén hajlandó csatlakozni Ellentétek a tuniszi kérdésben Az olasz-francia véleményeltérések írja továbbá az Oeuvre — nemcsak az Ausztria függetlenségét biztosító egyezmény és a középeurópai garanciapaktum meg­kötése terén állanak fenn, hanem a tuniszi kérdésben is. Laval Ausztria függetlenségét garantáló vígszínház kavéház _______________SZILVESZTERE ___________ a KIVEHÉZENE a SÖRÖZŐBEN a GRILLBEH VIGH KLÁRI TÜRK BERTA RAY LÉDA R. FISHER 10 tagú Károlyi Ló­zi énekes jazz-z zenekara Szavik­-z­nekarával MÜLLER LÁSZLÓ tánc-zenéje 5 Az angolok szerint Laval párisi útjának esélye 1:5 London, december 31. Az angol sajtó továbbra is optimisztkus hangon ír az olasz-francia tárgyalásokról és mint a lapok írják, az olasz-francia kö­zeledés létrejöttében az angol kormány fon­tos szerepet játszott. Az Observer diplomáciai levelezője sze­rint Mussolini és a római francia nagykö­vet között megegyezés jött létre, amelynek az osztrák függetlenség nemzet­közi szavatolásáról szóló részt írásba fog­lalták. A lap párisi levelezője szerint Francia­­ország messzemenő engedményeket ajánl Olaszországnak, de ezzel szemben azt köve­teli, hogy Olaszország olyan köteleettség­et is vállaljon, amelynek értelmében Ausztria függetlenségének szavazásai egyszersmind egymás határait is kölcsönösen biztosítsák. A Daily Mail párisi levelezője szerint a tizenegyedik órában a francia-olasz meg­egyezés tekintetében újabb nehézségek me­rültek fel. Franciaország késő ugyan Olasz­országnak fontos engedményeivel tenni, de hajthatatlan marad a kisantarttal való ba­rátsága tekintetében. A News Chronicle párisi levelezője sze­rint kitűnt, hogy a franciák Mussoliniban sokkal keményebb ellenfélre akadtak, semmint gondolták és a könnyűvérű párisi bizakodó hangulatot a félelmes csalódás hangulata váltotta fel. Ha ma délig nem változik a helyzet, Laval útját legalább több hétre elha­lasztják, vagy esetleg végleg elejtik és ez esetben a francia-olasz együttműködés reménye majd­nem teljesen megsemmisül. A tárgyalások főként azon hiúsultak meg, hogy Olaszország nem hajlandó lemondani a békemódosításról. Eltekintve a békemódosítástól, a kis­antant is visszatartotta Lávait attól, hogy bizonyos engedményeke tegyen Olaszország­nak. A francia hivatalos körök nézete szerint még 1:5 esély van arra, hogy Lávai januért 11-e előtt Rómába utazik, de most mindent az olaszoktól függ. Sigray Antal gróf nyilat­kozata az Ottó-interjúról Sigray Antal gróf munkatársunknak az ismeretes Ottó-interjú ügyében a következő­ket mondotta: — Rassay Károly az Esti Kurír egyik leg­utóbbi számában «őszinte válasz egy nyilat­kozatra a címiű­ cikkében személyem megne­vezése nélkül azt a felszólítást intézte hoz­zám, hogy nyilatkozzam őfelségének a Petit Parisienben adott interjújáról. Felelős­ségem tudatában kijelenthetem, hogy — mint a véleményem szerint magából a cikk­ből is látható azok a kijelentések az ál­talános világhelyzeten tulmenőleg■ vonatkoz­hatnak Ausztriára, de pozitíve tudom, hogy nem vonatkoz­hatnak semmiképpen Magyarországra. Őfelsége sz minden tekintetben ismeri a ma­gyar alkotmány fejlődését, a magyar népnek az alkotmányossághoz és az alkotmányos élethez való ragaszkodását, amelyet mindenkor tiszteletben fog tar­tani. Magyarországon az ősi törvények szerint a koronázási hitlevél és a majdan leteendő eskü betartásával akar uralkodni. A mo­narchiáról tett nyilatkozat Magyarországra egyáltalán nem vonatkozik. — Karácsonyfa-ünnepély. Berhida, Peremar­­ton, Kiskovácsi és Vilonya községekben ne­velőszülőknél elhelyezett, állami gondozású gyermekekeknek műsorral egybekötött nagy­szabású karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a ka­rácsonyi ünnepekben, a berhidai Iparosolvasó­­kör nagytermében, Becságh Gézáné körzeti te­­lepfelü­gyelőnő és az ő szeretetadomány gyűj­tése folytán részesült több mint 200 állami gondozásű­ gyermek nagyon szép, örömet okozó, karácsonyi ajándékcsomagban. A lélek­emelő, magasszárnyalású ünnepi beszédet dr. Szakáts Péter menhelyi teleporvos mondotta.

Next