Esti Kurir, 1935. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

1 1935 V. 1. SZERDA nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához.• A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozá-sokban egyaránt. ■— Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami s közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfen tartó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. Céltudatos gazdasági és szociális politika — A gazdasági és pénzügyi természetű teendőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerősödéséről s a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlőerve: a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles néprétegek kereseti viszonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani. Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra irányában. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármas egyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. Az állami pénzügyiek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionalizálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fentartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak teremtésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. — Belső erőinkre való utaltságunkban fokozott figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szempontjaira, különösen annak a bizalomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani. További rendezésre vár a gazdaadósságok ügye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. A szociális problémák — A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fell kazottabb kiterjesztése. Szükség van intéz- ményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kisgazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. — A gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtokok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészségi szervezet bizonyos mértékű átalakításának a kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának veim, az eurvus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kivül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnoklétesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. — Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Közjogi reformok — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. I — E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfelelítően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselő képességével és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelményeihez felemelkedni, fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották, az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani, és akarni tudás erényeivel. — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve minden elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építőerőt. A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar között és bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel a nemzet. A «vezérlő» fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért." — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. Pontosan huszonhét percig tartott a kormányzó megnyitó beszéde, amelynek sorána részletesen kiterjeszekedett mindazokra a gazdasági, pénzügyi, szociálpolitikai, alkotmányjogi problémákra, amelyeknek megoldása az új országgyűlésre vár. Zugó éljenzés tör ki, amikor a kormányzó befejezi beszédét. Disztollas kucsmák emelkednek a levgőbe. A kupolacsarnok ünnepi közönsége lelkesen tapsolja és éljenzi az államfőt, aki most lelép a díszemelvényről. Ebben a pillanatban felharsannak a Himnusznak ünnepi hangjai. Mindenki feszes vigyázzállásba merevedik és meghatottan énekli a nemzeti imádságot. Amikor a Himnusz elhangzik, a kormányzó kíséretével együtt távozik a kupolacsarnokból, de még az országgyűlés oroszlános főkapujáig is elkíséri a kucsmájukat lobogtató törvényhozóknak lelkes éljenzése. A kupolacsarnok lassan kiürül. " Külföldi adósságaink ügye alannoy gondos kezelést igényel és figyelemmel kísérését mindazon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság elvét . Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. Az alsóház ülése A felsőházi tagok, a felsőház a képviselők az alsóház folyosóin szélednek el. Pontosan délután egy órakor megszólalnak a csengők. Gömbös miniszterelnök piros tábornoki díszben bemegy az ülésterembe és elfoglalja a miniszterelnöki piros bársonyszéket. Nyomában a kormány díszmagyaros tagjai. A képviselők most mind betódulnak az ülés-s terembe, amely egész szokatlanul színpompás képet mutat. A díszmagyarba, főpapi és katonai díszruhába öltözött képviselők egymásután foglalják el helyeiket. Természetesen sokan vannak a polgári fekete ünneplőbe öltözött képviselők is, különösen a baloldalon. A korelnök, Sándor Pál ugyancsak polgári fekete ünneplő ruhában siet fel fiatalos ruganyossággal az elnöki emelvényre és megnyitja az ülést. A jegyzőkönyv vezetésére ifj. Temple Rezsőt kéri fel, aki világos díszmagyarban foglal helyet az elnöki emelvényen a jegyzői székben. Sándor Pál korelnök ezután bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben megküldi a kormányzói megnyitó beszéd szövegét. A korelnök most felhívja a Ház figyelmét az öszszeférhetetlenségről szóló törvény 21. szakaszára, amelyet Makai János körjegyző felolvas. Sándor Pál korelnök most bejelenti, hogy a megbízólevelek beadása következik. Makkai János körjegyző az előadói székből olvassa ábécé rendben a képviselők neveit, akik egymásután felállnak helyeikről, az ülésterem közepére mennek és a Ház asztalára helyezik m megbizólevelüket. Az egész Ház csupa figyelem. A körjegyző Bethlen István grófot szólítja. A volt miniszterelnök leteszi kanizsai mandátumát a Ház asztalára. Farkasfalvi Farkas Géza pártonkivüli képviselő hangosan megéljenzi Bethlent, az éljenzéshez csatlakozik néhány pártonkívüli képviselő, de a kormánypárt feltűnően néma marad. A szociáldemokrata képviselők gúnyosan kiáltoznak át az ülésterem NEP-szárnya felé: — Hol a régi gárda? Hol marad az éljenzés? Miért késik a zugó taps? Malasics Géza éles hangja sivit át a levegőn: — Hol a hála? Reisinger Ferenc: Ez a kormánypárt hálája! Ez a csúfos némaság. Annál nagyobb éljenzés és taps fogadta Bornemisza Gézát, a reformnemzedék kereskedelmi miniszterét. A NEP-fiataloknak ez az első erőpróbája és bizony nem fukarkodnak a hangjukkal. Amikor felhangzik a Sztranyavszky Sándor NEP-elnököt ünneplő taps, Bethlen István gróf elmosolyodik. Az első vihar Ezután következik az első vihar. Amikor Teleki János gróf NÉP képviselő átadja mandátumát, a Független Kisgazdapárt viharos felzúdulással fogadja. 3 ! — A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akciók — bár szerényebb keretekben való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári ne