Esti Kurir, 1935. május (13. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

1 1935 V. 1. SZERDA nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nél­külözhetetlen feltétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre súlyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mellett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életerőinek gyarapításához.­­• A nemzetnek, ha továbbra is teljesí­teni akarja történelmi küldetését, meg kell újhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozá-­­­sokban egyaránt. ■— Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szük­ségleteinek mérve fogja megállapítani azo­kat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szellemében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozá­sát és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak meg­szilárdítását.­­ Meg kell tehát teremteni a megélhe­tés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, olcsóbbá kell tenni az állami s közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelé­keit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell tartani ősi életképes és nemzetfen tar­tó tradícióinkat és lehetővé kell tenni az ország előretekintő és céltudatos kormányzását. Céltudatos gazdasági és szociális politika — A gazdasági és pénzügyi természetű teen­dőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegye­zés útján vissza nem tér a gazdasági együtt­működés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll, továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazda­sági megerősödéséről s a nemzeti termelés folytonosságának fenn­tartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek vezérlőerve: a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles néprétegek kereseti vi­szonyainak javításával helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá tételét is. Szere­tettel kell felkarolnunk a nemzet nagy cél­jaiba bekapcsolódó munka minden ágát, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jöve­delem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezért gazdasági politikánkban kü­lönös figyelmet kell fordítani. Ennek kere­tében nagy súlyt kell helyezni a mező­­gazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó m­agasabbrendű mező­­gazdasági kultúra irányában.­­ A mezőgazdasági termelés jövedelme­zőségét azonban a termelés költségeinek csökkentésével is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani a­z árpolitikát is. Termésfeleslegünk elhelyezése érdekében folytatni kell a kivitel fejlesztésére irányuló eddigi munkát. A római hármas egyezmény erre nézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg a nemzetközi légkör megtisztulásá­val el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző megkötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokra eny­hüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket.­­ Az állami pénzügyiek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazga­tás racionalizálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fentartására irá­­nyuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkal­mak teremtésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. — Belső erőinkre való utaltságunkban foko­zott figyelemmel kell lennünk a tőkeképző­­dés szempontjaira, különösen annak a biza­lomnak a fokozására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gyarapításának nélkülözhe­tetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyabban kap­csolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hi­telügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell fordítani.­­ További rendezésre vár a gazdaadósságok ü­gye is, amely kérdés közérdekű és megnyugtató szabályozásának a tervszerű mezőgazdasági termelés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy je­lentősége van. A szociális problémák — A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek megerősítésére és gondozá­sára. Ezt a célt fogja szolgálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi lakosság felé való fe­ll kazottabb kiterjesztése. Szükség van intéz-­­ m­ényes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kis­gazda, kisiparos és kiskereskedő m­unka- és kereseti lehetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápo­­lására. — A gazdasági reformpolitika terén a leg­nagyobb magyarnak, gróf Széchenyi István­nak, bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radi­kalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erők­nek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rog megművelésével járul hozzá a nemzeti érté­kek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtokok alátámasztása mel­lett minél több kisbirtokost és önálló eg­zisztenciát kell teremteni, hogy ezzel széle­sebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi­ javainak gyarapí­tásához. Ennek a gondolatnak kell irányí­tani a telepítési politikát és a hitbizomá­­nyok korszerű reformját is.­­ Az érdekképviseletek terén mutatkozó­­ rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltá­nyos összeegyeztetése lesz a célja az érdek­képviseleti reformnak, amely a nemzet egye­temes gazdasági érdekében a különböző gaz­dasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni.­­ Az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükséges­nek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerű­sí­tésre és gyorsításra szorul a polgári és büntető peres eljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészségi szervezet bizonyos mértékű átalakítá­sának a kérdésével is. A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoz­tassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társasá­gok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntető­jog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának veim, az eurvus életfelfogás, valamint a né­pies és középfokú gazdasági irányú szak­oktatás nagy szempontjainak érvényesí­té­sére. S hogy ezek megfelelően érvényesülje­nek, biztosítanunk kell valamennyi iskolá­ban a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rende­zéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvény­­javaslatok. Az iskolában és iskolán kivü­l nagy gondot kell fordítani a testnevelés to­vábbi okszerű fejlesztésére és az e célt szol­gáló intézmények, így az iskolai sport­­telepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok­­létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szerveze­tének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal meg­kötött kultúregyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. — Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Közjogi reformok — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarend­jében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű refor­mok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormány­zata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé t­egyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott ve­zetését. I — E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak le­hető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. E szempontoknak megfele­lí­tően elő kell készíteni a magyar közigazga­tás általános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből meg­őrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes­­ vidékek különleges igényeivel, az adófizető­­ polgárság teherviselő képességével és lehe­­­­tővé teszi az állami akarat gyors és hatá­­l­­yos érvényesülését. — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követelmé­nyeihez felemelkedni, fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bi­zalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékek­kel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenn­tartották, az önzetlen hazaszeretet, a le­mondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani, és akarni tudás erényeivel. — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemel­kedve minden elválasztó irányzaton,­­ az egyetemes magyar gondolat jegyében egye­sít minden építőerőt. A vallás lehet legke­vésbé elválasztó fal magyar és magyar kö­zött és bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék poli­tikai vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt el­hárítani kötelességünk. Amikor ezen irány­elvek szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő faj­testvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmú­lásáról most emlékezik meg áhitatos kegye­lettel a nemzet. A «vezérlő» fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért." — A közös nagy magyar cél: a boldog ma­gyar jövendő érdekében kifejtendő mun­kásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-ére egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. Pontosan huszonhét percig tartott a kor­­­mányzó megnyitó beszéde, amelynek sorána részletesen kiterjeszekedett mindazokra a gazdasági, pénzügyi, szociálpolitikai, alkot­mányjogi problémákra, amelyeknek megol­dása az új országgyűlésre vár. Zugó éljenzés tör ki, amikor a kor­mányzó befejezi beszédét. Disztollas kucsmák emelkednek a levgőbe. A kupolacsarnok ünnepi közönsége lelkesen tapsolja és éljenzi az államfőt, aki most le­lép a díszemelvényről. Ebben a pillanatban felharsannak a Himnusznak ünnepi hang­jai. Mindenki feszes vigyázzállásba mereve­dik és meghatottan énekli a nemzeti imád­ságot. Amikor a Himnusz elhangzik, a kor­mányzó kíséretével együtt távozik a kupola­­csarnokból, de még az országgyűlés oroszlá­nos főkapujáig is elkíséri a kucsmájukat lobogtató törvényhozóknak lelkes éljenzése. A kupolacsarnok lassan kiürül. " ­ Külföldi adósságaink ügye alanno­y gondos kezelést igényel és figyelemmel kísé­rését mindazon lehetőségeknek, amel­yek e kérdésnek az ország teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez ve­zethetnek. és érdekeinek megfelelő törvényhozási sza­bályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy maj­dan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Sértetlenül kell meg­őrizni a gondolat­­szabadság elvét . Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtó­­­­rendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolat­­szabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti­ érdekekkel, va­lamint az erkölcsi élet törvényeivel. Az alsóház ülése A felsőházi tagok, a felsőház a képviselők az alsóház folyosóin szélednek el. Pontosan délután egy órakor megszólalnak a csengők. Gömbös miniszterelnök piros tábornoki díszben bemegy az ülésterembe és elfoglalja a miniszterelnöki piros bársonyszéket. Nyo­mában a kormány díszmagyaros tagjai. A képviselők most mind betódulnak az ülés-s terembe, amely egész szokatlanul színpom­­pás képet mutat. A díszmagyarba, főpapi és katonai díszruhába öltözött képviselők egy­másután foglalják el helyeiket. Természetesen sokan vannak a polgári fekete ünneplőbe öltözött képviselők is, kü­lönösen a baloldalon. A korelnök, Sándor Pál ugyancsak polgári fekete ünneplő ruhá­ban siet fel fiatalos ruganyossággal az elnöki emelvényre és megnyitja az ülést. A jegyző­könyv vezetésére ifj. Temple Rezsőt kéri fel, aki világos díszmagyarban foglal helyet az­­ elnöki emelvényen a jegyzői székben. Sándor Pál korelnök ezután bemutatja a miniszter­­elnök átiratát, amelyben megküldi a kor­mányzói megnyitó beszéd szövegét. A kor­elnök most felhívja a Ház figyelmét az ösz­­szeférhetetlenségről szóló törvény 21. szaka­szára, amelyet Makai János körjegyző fel­olvas. Sándor Pál korelnök most bejelenti, hogy a megbízólevelek beadása következik.­ Makkai János körjegyző az előadói székből olvassa ábécé rendben a képviselők neveit, akik egymásután felállnak helyeikről, az ülésterem közepére mennek és a Ház asztalára helyezik m megbizóleve­­lüket. Az egész Ház csupa figyelem. A körjegyző Bethlen István grófot szó­lítja. A volt miniszterelnök leteszi kanizsai mandátumát a Ház asztalára. Farkasfalvi Farkas Géza pártonkivüli képviselő hango­san m­egéljenzi Bethlent, az éljenzéshez csat­lakozik néhány pártonkívüli képviselő, de a kormánypárt feltűnően néma marad. A szociáldemokrata képviselők gúnyosan kiál­toznak át az ülésterem NEP-szárnya felé: — Hol a régi gárda­? Hol marad az éljen­­­zés? Miért késik a zugó taps? Malasics Géza éles hangja sivit át a leve­gőn: — Hol a hála? Reisinger Ferenc: Ez a kormánypárt há­lája! Ez a csúfos némaság. Annál nagyobb éljenzés és taps fogadta Bornemisza Gézát, a reformnemzedék keres­kedelmi miniszterét. A NEP-fiataloknak ez az első erőpróbája és bizony nem fukarkod­nak a hangjukkal. Amikor felhangzik a Sztranyavszky Sán­dor NEP-elnököt ünneplő taps, Bethlen Ist­ván gróf elmosolyodik. Az első vihar Ezután következik az első vihar. Amikor Teleki János gróf NÉP képviselő átadja mandátumát, a Független Kisgazdapárt vi­haros felzúdulással fogadja. 3 ! — A közoktatásügy terén módot kell ta­lálni a legutóbbi években szünetelő iskola­­építési akciók — bár szerényebb keretekben való — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípus­ban különös gondot kell fordítanunk a jel­lem- és öntudatképzés, az állampolgári ne­

Next