Esti Kurir, 1935. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

# Külön tudósítónk a hírhedt abesszin Rabszolga-utón Főszerkesztő: RASSAY KÁROLY szeptember 1, vasárnap MII: SÖTÉT TITKOK OROSZORSZÁGI! XIII. évfoly am 198. szám MA: TELJES LÓVERSENYPROGRAM 10 fillér Újabb nemzetközi bonyodalmakkal és oiajháboruval fenyeget a négus óriási üzlete Az angol-amerikai olajkonszern bérbe vette fél Abesszíniát - A titokzatos Riekett szerepe 4 Addisz Ahf'ba, augusztus 31. *S A kormány közzétette, hogy aláírtaK az angol-amerikai pénzeső; ■ citál »z etiópjai pctróleumforrásokró! kötött egyezményt. London, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) 'Az abesszin kérdésben szenzációs - fordulat állott be. Váratlanul olyan esemény követke­zett be, amely keresztül húzhatja Mussolini minden számítását, sokkal valószínűbb azon­ban, hogy beláthatatlan nemzetközi bonyodalma­kat idéz majd fel, A szenzációs fordulatról elsőnek a Daily Telcgraph ad hirt s hogy az eseménynek olasz részről milyen nagy jelentőséget tulaj­donítanak. mutatja az a körülmény, hogy a lap Addisz Abebából keltezett hírének Lon­donba érkezése után az olasz nagykövetségen lázas munka indult meg s « kora reggeli órá­kig dolgoztak, hogy az esemény minden rész­letét azonnal továbbítsák Rómába. A Daily Tclegraph szenzációsán hangzó addisz-abebai jelentésében arról van szó, hogy Pénteken reggel az abesszin fővárosban aláírtak egy szerződést, amely egyrész­ről az abesszin kormány, másrészről pe­dig az Africain Ésploitation and Peve- loppemcnt Corporation angol-amerikai társaság között jött létre és fél Abesszí­nia területére hetvenötévi időtartamra, kizárólagos kihasználási jogot ad a tár­saságnak olaj. ásványok és inás nyers­anyagok kitermelésére. A koncessziós terület, amelyre a szerződés vonatkozik, kiterjed az olasz-abesszin ha­tártól északkeletre, a 40. földrajzi szélességi foktól egyenes vonalban a dvenia angol gyar­mat határvidéken fekvő Rudolf-lóig és ke­resztezi a Hauas-fölyó völgyén keresztül Addisz Abebába vezető vasútvonalat. A koncessziós terület magába foglalja azokat az olajföldeket is, ame­lyeket az olasz kormány megbízásából nemrégiben Alissá és Dsi-Dsika vidékén felmértek. Ezek az olajföldek legalább is egyenérté­kűek az iraki olajmczőkkel. A négus szenzációs olajiizlete Abesszínia a szerződés aláírásával végleg feladta eddigi elszigetelő politikáját. A szer­ződés nyolc napig tartó szakadatlan tárgya- lások után jött létre. A tárgyalásokon végig jelen volt maga a négus is, aki a szerződés megszövegezésében is személyesen részi- veit. Csütörtökön este ültek össze az utolsó tanácskozásra s ez a megbeszélés egészen péntek reggel nyolc óráig tartott. A szerződést ezután Írták alá. Abesszínia részéről a most kinevezett bánya­ügyi miniszter irta alá a szerződést és az angol-amerikai engedélyes vállalat részéröl egy Riekett nevű személyiség, aki meglehe­tősen titokzatos egyén s annakidején nagy szerepet játszott a: iraki olajmezők feltárá­sánál is. A Daily Telcgraph tudósítója szerint a koncessziós társaság azonnal megkezdi az olajföldek fel­tárását Dsia-Dsika olajmezöin, amelynek központja Gelota közelében van. Gelota városában nagy petróleumfinomitót állítanak fel. Tervbavetlék, hogy 2 millió font költséggel olajcsővezetéket létesítenek. A koncessziós társaság összesen 10 millió fontot akar befektetni az abesszin olaj földekbe és ásványok, természetesen főleg az arany feltárására. A titokzatos Riekett nevű ur nyilatkozott is a Daily Telcgraph addisz-abebai tudósi­lója előtt. Kijelentette, hogy az előkészítő munkálatokat már a jövő héten megkezdik, még abban az esetben is, ha közben meg­kezdődne az olasz-abesszin háború. Riekett hangoztatta, hogy számol Mussolini Ígére­tével, amely szerint Olaszország tisztelet­ben tartja Anglia jogait Az újságírónak arra a kérdésére, hogy a társaság hajlandó-e lehetővé lenni, hogy Olaszország is részt- vegyeo a koncesszió kihasználásában, Riekett a következő választ adta: — Igen sok lehetőség van egy olyan ven­dégszerető országban, mint Abesszínia, anélkül, hogy a fegyverekhez kelljen nyúlni. A Daily Telegrapli áddisz-abébai tudósí­tója az angol-amerikai társaságnak nyújtott koncessziós szerződésen kívül egy másik, nem kevésbbé fontos koncessziós szerződés­ről is hirt ad. Ez a másik szerződés a Tana-tó duzzasztójának építésére vo­natkozik, továbbá egy nagy szivattyúállomásra, eme- lyet egy, a Tana-tó vidékére vezető óriási or­szágút építésével kapcsolnának össze. Ez a inásodik szerződés még nem készült el, de a szerződés aláírására vonatkozó megbeszélé­sek nagyon előrehaladtak. Úgy hogy a kö­zeljövőben már ezt a szerződést is parafál- ják. A második koncessziós szerződés tár­gyalásait szintén Riekett irányit ja ■ s való­színűleg angol és egyiptomi tőke vesz majd részt ebben a vállalkozásban. Riekett a maga személyében is nagy összegeket fektet bele a vállalkozásokba. A Tana-tó duzzasztógátjának építési költsége egymagában 3 millió frontra rúg. Nem látszik valószínűnek, hogy a szerző­dés megkötéséről az angol kormánynak ne lett volna előzetes tudomása. A koncessziós l#saság mögött a háttérben nyilván a Standard Oil és az Anglo-Persian Oil nagy petróleumtársaságok állanak. Még abban az esetben is, ha az angol kormány hozzájárul a szerződéshez, súlyos nemzetközi bonyodalmak fenye­getnek, mert a szerződés megkötését úgy tehet ma­gyarázni. mint a fénnáló nemzetközi egvez- mények megsértését. Ismeretes ugyanis, hogy több nemzetközi szerződésben rögzí­tették le, hogy azok a területek, amelyekre a koncessziós szerződés vonatkozik, Olasz­ország és Franciaország érdekzónáit is al­kotják. Ezt a körülményt Anglia is elis­merte. Abesszínia, amely ezeket a nemzet­közi szerződéseket eddig nem ismerte el, természetesen minden fenntartás nélkül joggal engedte át a koncessziókat és nem lehetetlen, hogy az angol kormány, ha úgy határozott, hogy a koncessziós szerződést támogatja, hivatkozik majd erre a körül­ményre. Annyi bizonyos, hogy a koncessziós szer­ződések aláírásával az egész abesszin vi­szály történetében uj fejezet kezdődik. A News Chronicle addisz-abebai tudósítója jelenti, hogy a császár az egyik Londonban székelő angol-amerikai társaságnak biztosí­totta Abesszínia ásványai és kőolajának ki­aknázását. i«ewyork, augusztus 31. A reggeli lapok feltűnő elmekkel közük azt a hirt, hogy Abesszíniával bányászati- és kőolaj-engedélyszerződés jött létre. .4r Associated RresSnek John Brownhoz, a Va- cuuni Company Los Angelesben tartózkodó elnökéhez intézett kérdésre a: elnök, aki a Standard Oil külföldi üzleteit irányítja, azt felelte, hogy a megállapodás megkötéséről semmit sem tud. Nem is ismeri a megálla­podás keresztülvitelével állítólag megbízott (Folytatása a 2. oldalon) SZUVERENITÁS Őszinte sajnálkozással látjuk azt a szellemi légkört, amely a kisantant bledi konferenciájának határozatai­ban megnyilatkozik. A sajnálkozásra annál nagyobb okunk van, mert meg- győződésünk szerint, melyet mindig hangoztattunk, valamennyi duna- menti államnak és nemzetnek egy­formán fontos érdeke volna a köl- csönös megértés és jóindulat légköré* nek megteremtése, az ellentétek ki­egyenlítődése s azoknak a gazdasági és kulturális kapcsolatoknak kialakí­tása, amelyeknek légkörében termé­szetszerűen megszűnnék a jogfosz- tottság és megalázottság érzése egy­felől, a biztonságért és nyugalomért való aggódás másfelől. Hívei voltunk és vagyunk magyar részről is az olyan politikának, mely felismeri, hogy Ma­gyarország sorsán ugyanúgy, mint a szomszéd államok fennhatósága alalt élő magyarok helyzetén — amelyről sohasem szabad tekintetűnket leven­nünk — csak a fölösleges provoká­ciók. az érzékenységeket sértő han­gok elkerülésével és békés szán­dékunk félreérthetetlen dokumentá­lásával lendíthetünk. A kisanfant határozatai — melyeknek hátterében a zavaros,- aggasztó és sokfelé kiéle­zett világpolitikai helyzet pszichózisát kell sejtenünk — sajnos, a maguk kevés megértésre valló ridegségével semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy a kiegyenlítődés és a szilárd béke őszinte és lelkes munkásainak dolgát akár minálunk, akár a többi dunamenti államban megkönnyítsék. Mindemellett elismerjük, hogy uj mozzanat, amely a meglepetés erejé­vel hathatna, nincs e határozatok kö­zött. Nem újság a kelcli és a dunai egyezmény terve, amelynek megköté­sét a kisanlant diplomatái úgy képze­lik, hogy Magyarország kötelezettsé­get vállal szomszédai mai térülőié­nek és politikai függetlenségértek biz­tosítására, de ennek fejében nem csak hogy nem kap semmit, de maga mond le saját nemzeti szuverénitásá- nak egy olyan fontos eleméről, mint amilyen a szabad elhatározás joga, az államformának, illetve az államfői méltóság betöltésének kérdésében. Nem újság, hogy a katonai egyen­jogúságért cserébe a „kisantant álla­mok biztonságát megfelelő módon fo- kozó“ rendszabályokat követelnek, amiként nem njság az sem, hogy mi­közben minden érdekelt állam belső politikájának függetlenségét hangoz­tatják, mégis minden elfogadható in­dokolás nélkül kiragadnak e belső kérdések közül egyet és vétójogot kö­vetelnek maguknak az ausztriai és a magyarországi esetleges Habsburg- restaurációval szemben. Ezeket a kö­veteléseket már többször hallottuk, s mindannyiszor kimutattuk róluk, hogy ugyanolyan tarthatatlanok a nemzetközi jog szempontjából, mint amennyire kárhozatosan bénítják meg a gyakorlatban a dunamenti né­pek ellenállóképességét azokkal a tö­rekvésekkel szemben, amelyeket ma Párisban, Rómában és Londonban egyaránt az európai béke veszélyez­tetőinek tartanak. Ezúttal tehát ezekre a követelésekre nem is óhaj­tunk részletesebben kitérni. De igenis van egy kinosan meg­Budapest, 1935

Next

/
Thumbnails
Contents