Esti Kurir, 1937. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

­ 41. Folytatás az 1. oldalról megállítsuk és fokozatosan kor­látozzuk a fegyverkezést, akkor Németország hajlandó a mi sza­vainkban sértő utalást látni. Mi azonban mindig azt hirdettük, hogy ezek a megállapítások vala­mennyi országra érvényesek, be­leértve magunkat is! Nem kivá­rniuk Németországtól semmi olyat, amit ne kívánnánk min­denkitől és saját magu­nktól is! Amikor azt mondjuk, hogy készek vagyunk közreműködni a nyers­anyagok nyl­­ányosabb elosztásá­ban, arra is gondolunk, hogy ezzel -­ós a háborút tápláljuk. Dolbos rámutatott arra, hogy ha­­ iá tartós békés uralomra akarják juttatni, a hadiiparokat békeipa­rokra kell átváltoztatni. E nagyfel­­­­­adat­ Végrehajtásához Németország közreműködésére is szükség van. — ‘Hogy ezt a feladatot jól elvé­gezhessük — mondotta, — hagy­junk fel minden oldalról a sértő­désekkel, a bizalmatlankodások­­­­kal és szabadítsuk meg a világot a háború lidércnyomásától.­­ Mi minden erőnkkel rajta vagyunk, hogy a megbékít­­és bekövetkezzék­ . Meg vagyunk győződve, hogy a há­­ború végzetes lépés, hogy a há­­­­boru­ bull, amelyet egyszer és mind t­­elenkorra­ számotn kell, mert ■ űrökre megsemmisítené a civilizá­­­fiát.. ■ ■ ■ ' .-rt­iBékeakaratunknakc .egyedüli korlátja az a rendíthetetlen akara­­tun­k, hogy ha megtámadnak min­­t kell akkor védjük magunkat és hogy hiveik maradunk szerződések­­­­ben vállalt kötelezettségeinkhez. Ezzel olyan szabad és erős nép pél­dáját adjuk, amely saját magába és barátaiba vetett bizalmában félelem­­ nélkül becsületes kezet nyújthat minden­kinek. Kegyelettel ígérjük meg, itt, hősi halottainknak, hogy megőrizzük három ,legfőbb kin­csünket: a hazát, a­ békét, a sza­­­badságot. A­­­­deliae szilárd. Híven ragaszkodunk a béke eszméjéhez, de egyben a szabadság hívei is vagyunk és min­denkor meg fogjuk védelmezni Franciaország szabadságát. A bé­két akarjuk és kezet nyújtunk min­denkinek, aki ugyanezt akarja, de ez a kéz nem koldus keze, hanem olyan kéz, amely a világ felépítésé­ben akar segédkezni. Franciaor­szág nagy és hatalmas ország és mindig az is marad. r sf- ■ Ifatadicr: m békét akarjuk naüss '.‘V t *W; .f ,^-sh Ifer. '• Avignon, ífebruár' l. . .ífirflgififelé francia honvédelmi mi­niszter MpfitreuxJoan a.«franc!a bé­kéről* beszélt. Hangoztatta, hogy Franciaország a történelmi harcte­reken annyi babért szerzett, hogy nincsen szüksége újabbakra. A mai I­•- világban a társadalmi­­ helyzet ja­vulása aligha érhető el háború út­ján. Azoknak, akik kérdést intéz­tek a kormányhoz, vall’on Francia­­­­ország honvédelme elég erős-e, azt válás:■•'.óm: Franciaország hómé- N. B. 534. sz. évig a a VERŐFÉNYES HÉT SVÁJCBAN »február 27-től március hó 13-ig Részvételi díj 335 P-től A R 0 S A G ELE RÍNA KLOSTERS ST. MORITZ PONTRESINA DAVOS Felvilágos fás és Hójegyzés az Esti Kurir Utalási Irodá­­ban ‘Vilmos császár­ ut 31 *■ T. 12-54-05 A a olasz és infjoszláv sajtó megjelölm­d lett Róma, február 1. (Az Esti Kurír tudósítójának te­­lefonjelentése.) Az egész olasz sajtó nagy lelkesedéssel üdvözli Hitler kanellár szombati békebeszédét. A Popolo d’Italia főként azokat a részeket emeli ki, amelyek a ver­­saillesi békeszerződés utolsó rendel­kezéseinek érvénytelenítéséről és a szoros olasz-német kapcsolatokról, valamint a bolsevista világveszede­­lemről szólnak. A Gazetta del Po­polo rendkívül mérsékeltnek mond­ja Hitler Adolf Németország gyar­mati követeléseire vonatkozóan tett kijelentéseit. A Stampa szerint meg­nyílt az út Németország és az euró­pai államok együttműködése szá­mára. ESTI KURÍR Belgrád, február 1. (Az Esti Kurir tudósítójának táv­irata.) A hétfői belgrádi lapok ve­zető helyén foglalkoznak Hitler kancellár birodalmi gyűlési beszédé­vel, amelyet az egész jugoszláv sajtó megelégedéssel fogad. Sztoja­­dinovics miniszterelnök szócsöve, a Vreme, meleg szavakkal üdvözli Hit­ler kancellár békeszózatát és meg­állapítja, hogy" a Hitler-beszéd ked­vező hatást keltett a jugoszláv köz­véleményben nemcsak békés hang­jával, amely nyilvánvalóan hozzá fog járulni az európai idegesség csökkentéséhez, hanem a német-ju­­goszláv barátság erőteljes kihangsú­­lyozásával is. A jugoszláv közvélemény elégté­tellel állapítja meg, hogy a német birodalom vezére a legbarátságo­sabb hangon szólt Jugoszláviáról, ami azt bizonyítja, hogy a német­­jugoszláv viszony az utóbbi időben — különösen pedig Göring tábor­nok 1935 tavaszán történt belgrádi latolgatása óta — nemcsak gazda­sági, hanem politikai téren is nagy mértékben javult. Amerika álláspontja Washington, február 1. Hitler beszédének mérsékelt hang­ja igen jó benyomást keltett ameri­kai kormánykörökben.­­Nagy meg­elégedéssel fogadták Hitlernek azt a bejelentését, hogy lezárult a meg­lepetések korszaka. Magyan allarsjeik ellene frissni a Spanyolországba induló hajjó Sieti London, február 1. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Az­zal a legutóbbi jegyzékkel kapcso­latban, amelyet Angiin Intézett Né­metországhoz, Olaszországhoz, Por­tugáliához, a Szovjethez és Francia­­országhoz a spanyolországi önkén­tesek visszavonása ügyében, a be nem avatkozási bizottság nyolcórás tanácskozást folytatott. Mint beavatott helyről közlik, az olasz és német megbízottak hajlan­dóságot mutattak a megegyezés siet­tetésére, a portugál delegátus azonban ki­fejtette az a nézetét, amely sze­rint az egész ellenőrzési terv nem egyéb rossz tréfánál. Végül is a bizottság azt határozta, hogy felkéri az érdekelt kormányo­kat, hogy február 4-ig jelentsék be álláspontjukat a megoldási tervezet­tel szemben. A be nem avatkozási bizottság tervezete többek között a tengeri el­lenőrzés megoldásával is foglalko­zik és azt azon az alapon akarja megvalósítani, hogy a Spanyolország felé tartó kül­földi hajók kössenek ki valame­lyik semleges ellenőrző kikötő­ben és ott vegyék fedélzetükre a nemzetközi bizottság megbízot­tait, akik megvizsgálják és elkí­sérik a szállítmányt egészen a spanyol kikötőben való kirako­dásig. A be nem avatkozási bizottság fel­kéri az érdekelt kormányokat, hogy nyilatkozzanak abban a tekintet­ben, vajjon hozzájárulnak-e ahhoz az ismeretes tervhez, amely szerint a hajók ellenőrzését Franciaország, Anglia, Németország és Olaszország gyakorolják, vagy pedig további ál­lamok részvételét tartják-e szüksé­gesnek. Ez utóbbi pontban való meg­egyezésnek azért tulajdonítanak fontosságot, mert egyes hatalmak részéről olyan ellenvetés is felme­rült, hogy nem tartanák megfelelő­nek, ha Szovjet-Oroszország is résztvenne ebben a tengeri ellenőr­zésben. Endre László szavalókórusa A lovasberényi választókerület­ben egyre elkeseredettebben folyik a küzdelem a mandátumért. A feb­ruár hetedikére kitűzött választáson Endre Lászlónak semmi esélye sincs a győzelemre és így a mandátum sorsa az ellenzéki Giiger Miklós és a kormánypárti hivatalos jelölt, Kommer Gyula között fog eldőlni. Az ellenzéki hangulat olyan erős a kerületben, hogy még a kormány­pártban is az a vélemény alakult ki, hogy a két jelölt között legfeljebb egy-kétszáz szavazatnyi különbség lesz, bár legalább 16.000 szavazat leadására számítanak. Endre László szélső­jobboldali hívei szavalókórust szerveztek és a kó­rust butorszállitó kocsin vitték Seregélyesre, ahol azonban hó­golyókkal árasztották őket ők úgyhogy szóhoz sem tudtak jutni és szégyenszemre kellett butor­­szállitó kocsijuknak kimenekülni a községből. Most már Endre László is belátja, hogy nincs kilátása a győzelemre s erre való tekintettel nem tartják ki­zártnak a visszalépését. A hét közepén, hír szerint, feljön Budapestre, tárgyalni fog a kor­mánypárt illetékes tényezőivel s amennyiben ígéretet kap arra, hogy valamelyik legközelebb megüresedő mandátum hivatalos jelöltségét neki juttatják, átengedi a számára re­ménytelen terepet a kormánypárt hivatalos jelöltjének. KÜLFÖLDI TŐZSDÉK Zürich, február 1. Páris 20.37 egynegyed—20.37 egyne­gyed, London 21-41—21.39 háromne­gyed, Newyork 437.25—437, Brüsszel 73.80—73.80, Milánó 23.02 és fél— 23.02 és fél, Amsterdam 239.40-23. 35, Berlin 175.90—175.85, Bécsi kifizetés 81.60—81.60, schilling 77—77, Prága 15.26—15.26, Varsó 82.60--82.60, Bel­grád 10—10, Bukarest 3.25—3.25, Liverpool, február 1. Középárfolyamok: Búza márciusra 8.3 és fél, májusra 8.4 háromnegyed, júniusra 8.5 háromnegyed. Az irányzat barátságos. Bécs, február 1. .4­ irányzat szilárd. Salgó 51.90, Kőszén 447, Urikányi 84, Alpesi 51.20, Rima 108, Cukor 176, Vasúti Forgalmi 28. A SAJTÓOSZTÁLY távozó és új vezetőjét üdvözölték az újságírók A politikai újságírók ma délelőtt ünnepélyes formák között köszön­tötték Mikecz Ödön államtitkárt, a miniszterelnökségi sajtóosztály tá­vozó vezetőjét és üdvözölték Rá­­kóczy Imre miniszteri tanácsost, a sajtóosztály új vezetőjét. A politi­kai hírlapírók nevében Bogyó Já­nos úr­ szerkesztő mondott köszö­netet azért a szíves támogatásért, amelyben Mikecz Ödön a sajtó­­osztály élén részesítette őket. Ezután a hivatalba lépő új sajtó­főnököt, Rákóczy Imre miniszteri tanácsost üdvözölte. — Hangsúlyozzuk — mondotta — ho­gy mi, politikai hírlapírók, a sajtóosztály élén is a régi Rákóczy Imrét látjuk, a sajtó igaz barátját, a sajtópoli­tika hivatott tényezőjét, a hírlap­írók áldozatos bajtársát, azt a férfiút, aki maga is megkóstolta pályánk kenyerét és teljes súly­­lyal értékeli a toll hivatását és erejét. Az üdvözlésre elsőnek Mikecz Ödön államtitkár válaszolt: történelmi nemzet és a magyar faj hű szolgálata életem egyetlen célja. A lelkiismereti szabadságnak, a polgári jogeszmének, a vallásnak és erkölcsnek tiszteletét és védelmét magammal és másokkal szemben olyan követelménynek tekintem, amelynek betartása nem függhet pártoktól és érdekektől.­­ A nemzet és a haza szolgá­latát senkitől kisajátíthatónak nem tartom, az ebben való be­csületes részvételt e helyről mindnyájunk közös felelősségére és minden széthúzással szemben a történelmi végzet soha el nem hárítható büntetésére hivatkozva kérem a magyar sajtó minden tagjától.­­ Ha bármely lapban a nemzet érdekeivel a törvény és jogszabá­lyok szerint ellenkező cselekménye­ket vagy szándékokat látok, nem fogok késlekedni, hogy ezeknek tör­vényes megtorlását kezdeményez­zem. A magyar hírlapírás nagysá­gát és a magyar nemzeti közvéle­mény értékét, éppen úgy, mint a kormányzati politika sikerét, v­la­­mint a nemzet jövőjét abban kere­sem, hogy össze tudjunk forrni a történeti hagyományok és a mai koreszmék kiegyenlítésében és a helyes út megtartásában. Ez sze­rintem abban rejlik, hogy emeljük magunk fölé az alkotmányosság, a törvénytisztelet és a nemzeti gondo­lat kultuszát, így fejezte be beszédét Rákóczy Imre:­­— Engedjétek meg, hogy szívemből kifejezést adjak azok­nak az érzelmeknek, amelyek en­gem a földkerekség, minden táján a magyar betű erejével az igaz­ság érvényesüléséért fáradozó tisztességes újságíró hivatásának szerenméhez fűznek. A politikai hírlapírók lelkes taps­sal és éljenzéssel fogadták Mikecz Ödön és Rákóczy Imre beszédét. A miniszterelnökség sajtóosztá­lyának tisztviselői ugyancsak ma délelőtt üdvözölték Mikecz Ödönt és Rákóczy Imrét. Rákóczy Imre, a sajtóosztály új vezetője meleg sza­vakkal búcsúzott a tisztviselői kar nevében Mikecz Ödön államtitkár­tól, majd Dulin Elek miniszteri osz­tálytanácsos köszöntötte Rákóczyt, aki azt kérte, hogy hivatali műkö­désében az eddigi szeretettel támo­gassák. A sajtó a nagy nemzeti célok szolgálatában — A magyar sajtó munkásaihoz — mondotta — több mint egy esz­tendő politikai küzdelmeinek és munkájának emléke fűz. Ez az em­lék a legkellemesebb, mert hiva­­talbalépésem első percétől kezdve őszinte barátságtokkal és bizalma­tokkal tiszteltetek meg s ez a ba­rátság és bizaloid munkám elvégzé­sét kellemessé és könnyűvé tette. A magyar sajtó munkásai nem­csak idehaza, hanem a külföldön is minden részérdeket félretéve, igyekeztek beállani annak a nagy nemzeti célnak a szolgálatába, amely kell, hogy az ország köz­véleményét is irányítsa. Kérem a magyar újságírótársadal­­mat, tekintsen továbbra is igaz és őszinte barátjának abban a tudat­ban, hogy bárhova állít is a sors, azt a megbecsülést, amely bennem egy esztendő alatt keletkezett, a jö­vőben is meg fogom őrizni. Rákóczy Imre, az isj sajtófőnök beszélt ezután: — Tisztviselői minőségben fogla­lom el a sajtóosztály vezetőjének állását. Ebből önként következik, hogy a reám háruló feladatokkal szemben magamat politikai felelős­ség helyett a köztörvényi felelősség alá rendeltem. Sem hatalmi, sem reprezentatív érvényesülést nem ke­resek. Éppen ezért nem is óhajtok saját személyemben politikai nyi­latkozatokat tenni, a nyilvánosság előtt feleslegesen szerepelni.­­• A nemzeti célok közös szolgá­latához annyira elengedhetetlen bi­zalom és béke megteremtése a sajtó körében v égyük legközelebbi fel­adat. Szükség van erre befelé és a külfölddel szemben egy­aránt. Itthon egymás munkájának meg­becsülését, a politikai ellenfél vi­lágnézeti, párt és társadalmi fel­fogásának — ha ez nem ellenté­tes a nemzet érdekeivel — tisz­­teletben tartását és tárgyilagos kritikáját kérem. Még inkább összefogásra van szükségünk ki­felé. Aki tudósítói hivatását az ország határain kívül eső orgánumok szá­mára teljesíti, az nem ismerhet kü­lönbségeket a magyar ügy egyete­mes szolgálatában. Csak így lehet állást foglalni a nemzet érdekeinek megfelelő sulival. „Mindnyájunk közös felelőssége 44 . Politikai vonatkozású felada­tomban magától érthetőleg egyedül a miniszterelnök programját aka­rom követni. Legbensőbb meggyő­ződ­sem a keresztény nemzeti irány. A független magyar állam, a 1937 február 2 ÁLLATVÁSÁR Sertésvásár. Felhajtás 5000 sertés. Kellemes irányzat mellett változatlan árak Príma uradalmi sertésért 121 — 123 fillért fizettek, szedett sertés ára 118—120 fillér, lehúzni való angol tőkesertés 120—122, príma sonkafürdő 120—124 fillér. Az elmút héten 29 vágón zsírt szállítottunk Németország­ba, öt vágón szalonnát Csehországba és három vágón szalonnát Olaszor­szágba. Borjúvásár. Felhajtás 79 élő és 572 vágott borjú. Az élő borjú ára 114— 120 fillér. Az irányzat barátságos, egy­­kétfilléres áremelkedés. Vágott hideg borjú 170—180, vágott meleg borjú 182—192 fillér. Az irányzat változatlan.­­ Ha kemény a szakálla, használja a „Rosita” mélyenható borotvaszap­pant, mely mélyrehatásánál fogva a szakállt már a tövénél puhítja meg, tehát ott, ahol a kés éri. Doboza P 1.20. Higiénikus tokban P 1.90. Ké­szíti a világhírű Johann Maria Farina gegenüber dem Rudolfplatz cég. Csak a „Rosita“ névvel fogadja el.­­ Óriási érdeklődés előzi meg az Új Idők Könyvtára első kötetének meg­jelenését. Zsigray Julianna, a műveit magyar olvasóközönség népszerű író­jának legszebb regényét: «Csillagos ég* olcsó áron teszi megszerezhetővé az Új Idők kiadója. Zsigray Julianna:­­Csillagos ég* című regénye szép. Íz­léses kiállításban, gondos nyomtatás­ban, 1.— pengőért kerül forgalomba.

Next