Esti Kurir, 1937. július (15. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

3937 Mus T SÚLYOS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI VÁLSÁG FRANCIAORSZÁGBAN A CHAUTEMPS-KORMÁNY MEGKAPTA A KAMARÁTÓL A TELJES FELHATALMAZÁST A PÉNZÜGYEK SZANÁLÁSÁRA Paris június 30. A francia kamara szerdán hajnalban negyed öt órakor viharos éjszakai ülés után elfogadta a pénzügyi felha­talmazási törvényjavaslatot. Ez a következőképpen szól: A kormány felhatalmazást kap arra, hogy 1937 augusztus 31-ig államtanácsban megállapított rendeletek útján megtegye mindazokat az intézkedéseket, ame­lyekre szükség van az államhitel elleni merényletek meg­torlása, az üzérkedés leküzdése, a gazdasági talpraállí­­tás, az árak ellenőrzése, a költségvetési és kincstári egyensúly biztosítása céljából. A rendeletek a törvény ki­hirdetését követő három hónapon belül megerősítés cél­jából a képviselőház elé terjesztendők. Az összetűzésekben és izgalmakban bővelkedő ülést az éj­szaka folyamán háromszor is félbe kellett szakítani. Az egyik­­jobboldali képviselőt a parlament éttermében véresre verték.­­A felhatalmazási törvényjavaslatot 380 szavazattal 280 ellenében fogadták el. A szenátus szerdán reggel kilenc órakor ült össze, hogy tárgyalja a kamara által már elfogadott törvényjavaslatot, a külpolitika és a pénzügypolitika összefüggéseiről beszélt. A három nagy demokrácia közötti együtt­működéstől függ az egészséges pénz­ügyi politika, — mondotta a mi­niszter. A pénzügyminiszter beszédét minduntalan félbeszakították jobb­ról és balról elhangzott közbeszólá­sok. A szélső pártoknál megnyilvá­nult ellenszenvvel szemben a kö­zéppártok élénk helyesléssel fogad­ták a beszédet. Szünetel a valutaforgalom Francia­­országban Páris, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának táv­irata.­ Franciaországban a bankok és váltóüzletek beszüntették a valu­ták és devizák kiszolgáltatását. A Banque de France kedden délután közölte, hogy mindaddig, amíg a parlament a pénzügyi felhatalma­zási törvényt tárgyalja, szüneteltetik a külföldi fizetési eszközök eladását és vásárlását. Ugyanez az intézke­dés vonatkozik a jegybank fiókjai­ra is, továbbá a bankok és váltóüz­letek üzletkörére. A külföldi turis­ták útleveleik felmutatása ellenében kivételképen megkaphatják a leg­szükségesebb valutákat és a vasúti jegyeikre szükséges külföldi fizetési eszközöket. Ezeknek a valutáknak a kiszolgáltatása a hétfői,, június 28-iki utolsó hivatalos jegyzések alapján történik. Bonnet pénzügyminisz­ter beszéde ! Az ülés este 9 órakor kezdődött. Az előadó referátuma után éjjel 8 órakor Bonnet pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Kérlelte a kamarát, hogy hagyjon fel a meddő bírálatokkal és vitával s tegye lehetővé a kormány számá­ra súlyos feladatának teljesítését. A miniszter kijelentette, hogy az államkincstár számára az év végéig 28 milliárd frankot kell előteremtenie. Az utóbbi napokban a jegybank 7,8 milliárd frank aranyat veszített a frankkontremin miatt. A pénzügyminiszter ezután ki­jelentette, hogy kérlelhetetlen har­cot indít a spekuláció ellen, amely elárulja a haza érdekeit. A speku­láció elfojtására azonban a legjobb eszköz, hogy Franciaország gazda­sági és pénzügyi helyzetét végül rendbehozzák és megteremtsék gaz­dasági és pénzügyi téren a szüksé­ges biztonságot. A miniszter ezután bejelentette, hogy milyen intézke­désekkel akarja a pénzügyeket sza­nálni. Ezek az intézkedések a kö­vetkezők: a pénzügyi egyensúly helyreállí­tása, az adóeltitkolások megaka­dályozása, a vasúti tarifák eme­lése, adóemelések, minden új ki­adás tilalma. A miniszter ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy a nemzetvédelem terén is a legszigorúbb takarékos­ságot kell alkalmazni. A nemzet­­védelem szempontjából az egészsé­ges állampénzügy éppen olyan fon­tos, mint maga a fegyverkezés. Nagy megdöbbenés lett úrrá a kamara tagjai között, amikor a pénzügyminiszter bejelentette, hogy kedden reggel az állampénztár­ban már csak húszmillió frank volt. A Caisse de Depot által utaltatott ki f összegeket, hogy a legszükségesebb kiadásokra a fedezetet előteremtse. A további előlegeket a jegybanknak kell folyósítania. Az aranyelvonást azonban nem lehet megszüntetni, ha a francia frank jelenlegi árfolya­mát fenntartják. A kormány éppen ezért elhatározta, hogy az 1936 ok­tóber elsejei leértékelési törvényben megállapított alsó aranyhatáron ál­lapítja meg a frank árfolyamát. Bonnet pénzügyminiszter ezután ESTI KURÍR Verekedés a parlamenti étteremben Páris, június 30. Amikor a következő szónok, vud­os kommunista képviselő lé­pett a szónoki emelvényre, az ülés­teremben már elviselhetetlen volt a türelmetlenség. Gúnyos közbe­szólások röpködtek ide-oda. A nagy lármában nem is lehetett hallani a képviselő beszédét. Csak annyit le­hetett kivenni belőle, hogy a kommunista frakció a kor­mány mellett szavaz, de csak azért, hogy ezzel a fasiszta dik­tatúra útját elállja. A baloldalon tetszéssel fogadták ezt a kijelentést, a középpártoknál és a jobboldalon azonban viharos ne­vetés volt a válasz. Paul Reynaud volt pénzügyminiszter lett volna a következő szónok, de a kommunis­ták olyan nagy lármát csaptak, hogy a képviselő nem tudott be­szélni. A kommunisták a padokat verték és a lárma oly nagy volt, hogy az elnök kénytelen volt az ülést félbeszakítani. A szünetben a parlament étter­mében a kommunisták és a jobb­oldali képviselők között vereke­dés folyt. Az ülés újbóli megnyitása után a kommunisták lehurrogták Dom­­mange jobboldali képviselőt, aki beszélni akart. Az elnök kénytelen volt az ülést újból félbeszakítani. A szünet után Isnarde jobboldali kép­viselő vérző szájjal jelent meg az ülésteremben. A képviselő kabátját az étteremben támadt verekedésben félig elszakították. A vérző szájú képviselő megjelenésére az üléste­remben új vihar támadt. A kommu­nisták és a jobboldali képviselők egymásnak rohantak és már-már újabb verekedés támadt. A kommu­nisták kísérletet tettek arra, hogy bevonuljanak a jobboldali padso­rokba, a teremőrök azonban meg­akadályozták őket ebben. Herriot elnök harmadízben is kénytelen volt az ülést félbeszakítani. Herriot elnök az ülés újbóli meg­nyitása után sajnálatának adott ki­fejezést az ülésteremben történt összetűzések miatt és hangoztatta, hogy az ilyen jelenetek nemcsak az országban, hanem az ország hatá­rain túl is kedvezőtlen benyomást keltenek. Ezután Vallat, Colombes és Mar­cel jobboldali képviselők a javaslat ellen beszéltek. A képviselők részéről több mó­­dosító indítványt is beterjesztenek, amelyeket Bonnet pénzügyminisz­ ter kívánságára a kamara egytől­­egyig elveze­t. Az éjszakai ülés utolsó szónoka Chautemps miniszterelnök volt, aki újból rámutatott a kormány által követelt felhatalmazások feltétlen szükségességére. A kormány csak ezeknek a felhatalmazásoknak a birtokában hajthatja végre felada­tát. A miniszterelnök felszólította a többséget, hogy legyen, bizalomnál iránta a spekuláció és a gazdasági nyomor elleni kemény küzdelmé­t­ben­s támogassa őt. Ezután megejtették a szavazást. A szavazás eredményének kihirde­tése után a kamara ülését szerda este kilenc óráig elnapolták. A javaslat a szenátus előtt Páris, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának táv­irata.) A szenátus szerda délelőtti ülésen alig tíz percig tartott. A kor­mány beterjesztette a pénzügyi fel­hatalmazásról szóló törvényjavas­latot, amelyet a kamara a hajnali órákban már jóváhagyott. A sze­nátus a javaslatot a pénzügyi bi­zottság elé utalta, amely haladék­talanul összeült, hogy elkészítse je­lentését. A szenátus plenáris ülését a bizottsági ülés tartamára elnapol­ták és folytatását délután három órára tűzték ki. A parlament folyosóin úgy szá­mítják, hogy a felhatalmazási tör­vényjavaslat a csütörtökre vir­radó éjszaka a törvényhozás mind­két Házában végleg tető alá kerül, úgy hogy csütörtökön reggel már­ életbe is léphet. Sikerrel járt a Chautemps-kormány bemutatkozása Paris, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A Chautemps-kormány bemutatkozása a kamarában meg­felelt a várakozásoknak s az első szavazás a kormánynak nagy több­séget hozott. Chautemps miniszter­­elnök napirendi indítványát a ka­mara 393 szavazattal 142 ellenében fogadta el. Ez a szavazás jelentette az első bizalmi szavazást s a kor­mánynak 251 főnyi többséget ho­zott. Zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg Herriot elnök kedden délután három órakor a kamara nevezetes ülését. A kamarában Chautemps minisz­terelnök olvasta fel a kormány­­nyilatkozatot, amely bevezetőben megelégedéssel szögezi le, hogy a scorr’pst,' vaiságot, amely súlyos helyzetben tört ki — hála a francia demokrácia politikai érettségének — gyorsan sikerült megoldani. A kamara nem szűnt meg a népfront­tal szemben érzett hűségét kinyil­­vánítani és az új kormány biztosít­hatja a kamarát arról, hogy a nép­akarat legális kifejezését képviselő többséggel lojálisan és határozottan együtt fog működni. Az új kor­mány azonban nem téveszti szem elől, hogy a parlament két házának összhangjára az országnak feltét­lenül szüksége van. A kormány minden erélyével a békét akarja szolgálni és a szociális előrehala­dást. Külpolitikai téren a kormánynyi­latkozat hangoztatja a francia kül­politika változatlan vonalvezetését és legfőbb célkitűzésének továbbra is a béke fenntartását tekinti. — Franciaország hazafias érzé­seiben egyesülten, — folytatja ez­után a kormánynyilatkozat — ma­gában és barátaiban megbízva, szi­lárdan el van tökélve, hogy nem vesz részt semmiféle fenyegető po­litikában, de nem is hajlandó ilyen fenyegető politikát, ha az ellene irányul, eltűrni. A kormánynyilatkozat ezután át­tér a belpolitikai kérdésekre. Han­goztatja, hogy a szociális reformok terén a kormány egyetlen lépést sem hajlandó visszafelé tenni, an­nál kevésbé, mert ezeket a vívmá­nyokat a kamara a múltban csak­­nem egyhangúan tette magáévá. A kormánynyilatkozat ezután a kormány legsúlyosabb feladatáról szól. A kamara tagjainak feszült érdeklődése mellett hangsúlyozot­tan fejtette ki Chautemps minisz­terelnök a kormány pénzügyi ter­veinek főbb alapvonalait. A kor­mány legfontosabb feladatának a spekuláció letörését tekinti — mon­dotta a miniszterelnök, a kamara többségének lelkes helyeslése és tapsvihara mellett, majd így foly­tatta: — A kormány által kért rendkí­vüli felhatalmazások nem állanak ellentétben a többség által vallott demokratikus eszmékkel. A kor­mánynak nyíltan és bátran fel kel­lett tárnia a nép előtt az ország súlyos pénzügyi helyzetét. Meg kell mondani, hogy a zilált pénzügyi helyzet már végzetes következmé­nyekkel fenyeget s fenyegeti a sza­badságjogokat is és az ország kül­ső biztonságát. Parancsolóan köte­lessége lett a kormánynak, hogy a legerélyesebb intézkedéseket tegye meg a spekuláció elviselhetetlen ki­lengéseinek elfojtására, valamint a Banque de France aranytartalékai­nak megmentésére. Az angol sajtó a frankról London, június 30.­­ London pénzügyi köreiben fe­szülten figyelik a francia frank vál­ságának kialakulását. Általában arra számítanak, hogy a frank árfolyama tovább zuhan és eléri a 121 frankos, font-árfolyamot. A Daily Telegraph szerint a frank árfolyamának alakulása szükségessé teszi az angol-francia-amerikai pénzügyi egyezmény felülvizsgálá­sát. A Financial Times megállapítja, hogy Franciaország több mint egy esztendő óta többé-kevésbé adósság­ból élt. Most azután elérkezett an­nak az ideje, hogy előteremtsék a visszafizetéshez szükséges összege­ket. Tisztelettel értesítjük nagyrabecsült vevőinket, hogy selyemimptimé m­osókerm­e és g­yapjús­zövet különlegességeinket nagyon ab­ba árusítjuk S­zűcs és Mál divatháza Petőfi Sándor­ utca 18

Next