Esti Kurir, 1938. február (16. évfolyam, 25-47. szám)
1938-02-01 / 25. szám
1938 február 1 IDIUTASÍTÁSI PÁNIK ROMÁNIÁBAN A „Vasgárda” lapjának támadása Trianon revíziója ellen Bukarest, január 31. A Vasgárda lapja, a Cuvantul, feltűnő részleteket közöl a nemzetközi zsidóság állítólagos terveiről, amelyekkel segítségére akarnak sietni a romániai zsidóságnak. A párisi zsidó szervezetek — írja a lap — azt ajánlották a román zsidóknak, hogy tagadják meg a román kormány állampolgársági rendeletének végrehajtását, vagyis egyetlenegy romániai zsidó se kérelmezze állampolgársági jogai revízióját, amint ezt az új rendelet előírja. Ha az összes romániai zsidók megtagadják állampolgárságuk igazolását, akkor ebből az ügyből nemzetközi probléma lesz, amelyet nemzetközi fórumnak kell rendeznie. A romániai zsidóknak semmiesetre sem szabad kitömniük magukat annak az eshetőségnek, hogy hivatalosan megvonják tőlük állampolgárságukat, illetve nem fogadják el az állampolgárságuk igazolására beterjesztett okiratokat. Ha egyetlen zsidó sem nyújtja be papírjait, akkor nem lesz meg az az alap, amely lehetőséget nyújtana a román hatóságoknak az állampolgárság megsemmisítésére. A Cuvantul azt a megjegyzést fűzi ehhez a párisi jelentéshez, hogy a romániai zsidóság nagyon rosszul járna, ha valóban követné ezt a párisi tanácsot, mert a kormány ebben az esetben egyetlen tollvonással megfosztaná az összes romániai zsidókat állampolgárságuktól, megvonná tőlük a román útlevelet és kiutasítaná őket az országból. A romániai zsidóság részéről egyelőre nem is mutatkozik hajlandóság arra, hogy kövesse a párisi zsidó szervezetek tanácsát s az egész országban lázasan folyik az állampolgárság igazolásához szükséges okiratok beszerzése. Az iratokat február 12-éig kell benyújtani s az összes anyakönyvi hivatalok úgyszólván éjjelnappal szolgálatot tartanak, hogy kiállíthassák a zsidók részéről igényelt születési, házassági és egyéb anyakönyvi iratokat. Vannak anyakönyvi hivatalok, amelyek minden egyéb munkát beszüntettek, mert különben nem tudnák ellátni az állampolgársági jogok revíziójával kapcsolatos teendőket. Tömegesen jelentkeznek a keresztény egyházak papjainál a kitérni szándékozó zsidók is, ami azzal magyarázható, hogy az állampolgárságok revíziójáról szóló rendelet nem jelöli meg pontosan, hogy faji, vagy felekezeti szempontból kellne elbírálni a zsidókat. Igen sok zsidó azt hiszi, hogy ha megkapja a keresztlevelet, nem számít többé zsidónak és nem köteles igazolni állampolgárságát. Ebben a kérdésben egyelőre még a hatóságok sem látnak tisztán s azt hiszik, hogy a kormány a legrövidebb időn belül pótrendeletet ad ki, amely tisztázni fogja, hogy csak a zsidó vallású alattvalók kötelesek-e igazolni állampolgárságukat, vagy pedig minden született zsidó. A Capitala című lap értesülése szerint az állampolgársági igazoló iratok beterjesztésére kitűzött határidőt előreláthatóan meg fogják hosszabbítani, mert az anyakönyvi hivatalok február 12-éig nem tudják kiállítani azokat a szükséges iratokat, annyira túl vannak halmozva munkával. A minisztertanács még ezen a héten új határidőt állapít meg. ,Államellenes izgatás" — a „Miatyánk" miatt Kolozsvár, január 31. A kolozsvári törvényszék második szekciójának tanácsa dr. Linzmayer elnökletével tárgyalta Lakatos János középlaki református lelkész államellenes izgatási perét. A református lelkészt Racasan Vasilie állami iskolai igazgató jelentette fel 1937 június 19-én azért, hogy az előző évben tartott konfirmáció alkalmával állítólag esküt vett a hívőktől, hogy csak a magyar törvényeknek fogják alávetni magukat, ezekhez éppen úgy, mint a református egyházhoz hűek maradnak, mert az a föld, amelyen élnek, az övék volt a hatalommal együtt és ismét az övék lesz a közeljövőben. Az állami iskolai igazgató, aki különben a községnek szinte minden vezető embere ellen ,már a legkülönbözőbb címeken tett feljelentést, nem jelent meg a tárgyaláson, úgyszintén nem jelent meg az általa feladott két tanú sem. A tárgyalást ennek ellenére megtartották. A református lelkész védelmét dr. Mikó Imre ügyvéd látta el s megjelent a tárgyaláson a védelemnek három tanúja is. A vádlottés védő kimutatták, hogy a magyarul saját bevallása szerint is gyengén tudó igazgató a konfirmációs lithurgiát és a Miatyánkot értette félre, amikor vádat emelt. A református lithurgia szerinti ugyanis a konfirmáció alkalmával az ifjúság fogadalmat tesz, hogy hű marad ősi egyházához, a protestáns Miatyánknak pedig a végszavait! „mert Tied az ország, a hatalom és a dicsőség“ — értelmezte úgy az igazgató, hogy a magyaroké volt az ország és a hatalom s ezt még azzal is megtoldotta, hogy a jövőben ismét a magyaroké lesz. A védelem tanon egyhangúan úgy vallottak, hogy a pap nem mondotta a neki tulajdonított államellenes kijelentéseket. Tekintettel azonban arra, hogy a vád tanúi nem jelentek meg, valószínűleg sejtve a vád tarthatatlanságát, a bíróság elővezetési parancsot adott ki ellenük és a tárgyalás folytatását március 23-ára halasztotta. A vasgárda támadása Magyarország ellen Bukarest, január 31. A cuna Vestiren című lap, a légionárius mozgalom lapja külpolitikai rovatában cikket közölt,Elmegy-e Budapesten a Róma—Berlin-út?” címmel. A cikk hangoztatja, hogy Romániának elsőrendű érdeke a Németországhoz és Olaszországhoz való szoros közeledés. Igen, mondják ezzel szemben, de Rómának és Berlinnek szoros kapcsolatai vannak Magyarországgal. Támogatták a magyar revizionizmust. Mit csináltok Magyarországgal? Hogy egyeztek ki a revizionizmussal? Számtalanszor bebizonyítottuk, hogy mennyire alaptalan, mennyire mesterséges ez az érvelés. A valóságban Róma és Berlin azért állottak velünk szemben, mert mi nyíltan ellenségesek voltunk irányukban. Természetes volt tehát, hogy felhasználták velünk szemben Magyarországot manőverezési sakkfigurának Nem lehetsz valakinek ellensége és nem igényelheted ugyanakkor, hogy kíméljen téged. De mi történik, ha Románia kategórikusan kijelenti, hogy barátja Olaszországnak és Németországnak? Ha tehát Rómának és Berlinnek lehetősége van arra, hogy válasszon Románia és Magyarország között, kire esik a választás? Nincs szükségünk a római és berlini külügyminisztériumok szándékainak ismeretére ahhoz, hogy megmondjuk, Romániára. Miért? Románia kétszeresen többet jelent Magyarországnál katonai szempontból és négyszeresen gazdasági szempontból. Természetes tehát, hogy Berlin és Róma még Bukarest semlegességét is előnyben részesítenék Budapest szövetségével szemben. Jó, mondhatják erre, de hátha Olaszország és Németország két vasat akar tartani a tűzben? Ha azt akarják, hogy Románia barátjuk legyen, de meg akarják őrizni a magyar barátságot is. Nyilvánvaló, hogy Rómának és Berlinnek lehetnek ilyen szándékai, ami természetes is. Tőlünk függ, diplomáciánk okosságától és ügyességétől, hogy ezt megkerültük. Éppen ezért tudnunk kell, hogy mit akarunk és hangosan meg kell mondanunk. Mert nevetséges volna, hogzy az eddigi kezét csókolom® politikát felcseréljük hasonlóval Rómával és Berlinnel való vonatkozásban. Ha tiszta és határozott magatartásunk lesz és ha Rómát és Berlint az elé a választás elé állítjuk, hogy válaszszon a román és a magyar barátság között bizonyos, hogy mi leszünk a nyertesek. Nemrégiben beszéltünk egy külföldi hatalom bukaresti képviselő OSTENDE Holnaptól KOSÁRY EMMY ESTI KURÍR Ma érkezett Berlinből ez a kép Budapestre. A New York Times berlini képügynöksége küldte a következő szöveggel: „Adolf Hitler, elbocsátja Julius Streichert." Julius Streichert, a Stürmer című ismert antiszemita német újság szerkesztőjét és tulajdonosát Adolf Hitler kényszerítette, hogy hagyjon fel lapjának szerkesztésével. A Stürmer legutóbbi számait a kormány devizapolitikája ellen intézett támadás miatt elkobozták. Streicher a legrégibb hívei közé tartozott Hitlernek. AThe New York Times képes Hitler kezet fog Julius Streicherrel a nürnbergi pártnapok egyikén. jével és az illető egyenesen megmondotta. Románia sohasem beszélt kategorikusan, mert ha minket választás elé állított volna, állítom, hogy lemondtunk volna minden flörtről Magyarországgal. Ez az igazi helyzet. 1 3 Ingatlanok kisajátítása Bukarest, január 31. Bukovina antiszemita megyefőnöke, Nikifor Robu, rendeletet adott ki, amely kimondja, a czernowiczi zsidó hitközség ingatlanait a szernowiczi görögkeleti orthodox egyházközség céljaira kisajátítják. A rendelet értelmében a zsidó hitközség valamennyi házát és telkét a czerzowiczi görög orthodox metropolita rendelkezésére bocsátják, aki ezeket az ingatlanokat a görögorthodox egyház kulturális céljaira fogja felhasználni. pályáztak: Szabadkai József, Ferscete Mihály, Kozma Hugó és Inke Rezső, ma azonban az a helyzet, hogy Szabadkai az egyedüli, aki fentartja pályázatát. Arra azonban, hogy aAstra fenti döntése után mikor kezdődhetik meg Szatmáron az idei sziniévad, nehéz feleletet adni. A szatmári magyar színház sorsa Szatmár, január 31. Az «Astrr» vezetőségének, mint a városi színház főbérlőjének most kellett volna döntenie abban az ügyben, hogy milyen feltételekkel adja bérbe magyar színjátszás céljaira a színházi épületét. Az értekezleten hosszas megbeszélések folytak, döntés azonban ezúttal sem történt. Az «A.«fra® vezetősége a szerződés egyik pontjára való hivatkozással a döntést a városra hárította. A várossal kötött szerződésben ugyanis az áll, hogy az «Astra» csak a város beleegyezésével adhatja albérletbe a színház épületét. Az «Astra» ezért úgy határozott, hogy a színházat annak a színigazgatónak adja majd bérbe, akit a város vezetősége erkölcsi és nemzeti szempontból megbízhatónak talál és pártfogol. A szatmári magyar színjátszás sorsa tehát a város vezetőségének kezében van. Megállapította az „Astra» azt is, hogy a szatmári színházra négyen Aradon végrehajtják az ügyvédrendeletet A Román Keresztény Ügyvédek Szövetségének a zsidó ügyvédek felfüggesztésére vonatkozó megkeresése megérkezett Aradra is. Ebben azt kérik, hogy az ilfovi mintára, azonnali hatállyal függesszék fel gyakorlatuktól mindazokat a zsidó ügyvédeket, akiket 1918 november 18 után jegyeztek be az ügyvédi kamarába. H vikim épré titka — Ne faggasson! — De faggatom! Tudni akarom, mi a titka az Ön hajmeresztő nyugalmának! Miből vannak az idegei? Kötélből? Vasból? — Dehogy! Én olyan ember vagyok, mint ön, csakhogy ... — Csakhogy? — Csakhogy én védem az idegeimet. Reggelire és uzsonnára 1—2 csésze Ovomartine-t iszom. Az Ovomaltine egészséget, nyugalmat ad. Az én vakmerőségem, hidegvérem, lélekjelenlétem titka: Ovomaltine.