Esti Kurir, 1938. március (16. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-01 / 48. szám
1938 március 1 r Érdekes vallomások a Marton-perben A bizonyítás kiegészítésére vonatkozó kérelmeket elutasították Elnök: Szóval a Marton-féle tejgazdaság esetében az történt, hogy a referensek előterjesztést tettek és ön ehhez hozzájárult. — Igen, így történt. Elnök: Itt van az Országos Tejgazdasági Bizottság összefoglaló jelentése, amely a Marton-féle tejgazdaságban történt visszásságokat tartalmazza. Kállay Miklós: Magára az OTB jelentésére nem emlékszem. De azt tudom, hogy jelentést tettek nekem, hogy a dánosi tejgazdaság ellen panaszok vannak. — Marton Béla személyét, vagy a tejgazdaságot említették önnek, amikor a panaszokról referáltak? — kérdezte az elnök, mire Kállay Miklós így felelt: — Bizonyára említették Marton Béla nevét is. Úgy említhették, hogy a Marton-féle tejgazdaságról van szó. Elnök: Emlékszik arra, hogy Hoyos Miksa gróf, az Országos Tejgazdasági Bizottság elnöke is említést tett önnek ezekről a panaszokról? — Emlékszem, hogy beszélgettem Hoyos gróffal. — Hol folytak le a beszélgetések? A parlament folyosóján? — Lehetséges, hogy ott. A parlamentben harminc-negyven emberrel is beszéltem, amikor miniszter voltam és így nem emlékezhetem rá, de mondom, lehetséges, hogy a parlament folyosóján beszélgettünk. E beszélgetés során én azt az álláspontot foglaltam el, amelyet mindig is hangoztattam: mivel egy exponált politikus személyéről van szó, semmiféle politikai befolyást nem engedek érvényesülni, semmiféle politikumot nem engedek belekeverni a panaszok kivizsgálásba. Úgy kell eljárni, mintha Kis Péter vagya Nagy János ügyéről lenne szó. Elnök: Jelen volt Biedermann Imre báró is a parlament folyosóján történt beszélgetésnél? — Nem emlékszem rá. Nincsen kizárva. Elnök: Nem azt mondotta Ön Hoyos grófnak: óvatosan kell elMa folytatta a büntetőtörvényszék Szemési-tanácsa annak a sajtópernek a tárgyalását, amelyet Marton Béla indított Gál Imre, az Esti Kurir munkatársa ellen az ismeretes tejügyben. Káilag Miklós nyugalmazott földmivelésügyi miniszter tanúkihallgatásával kezdődött a mai tárgyalás. Káilag az elnök kérdéseire elmondotta, hogy 1933—34-es években földmivelésügyi miniszter volt. Az akkor kiadott tejrendeletet elődjétől vette át, de azon igyekezett, hogy azt módosítsa, ezen dolgozott Pasteiner Alfonzzal és Lenk Jenővel, a minisztérium főtisztviselőivel. Járni, kényes ügyről van szó, egy országgyűlési képviselő ügyéről? — A kényes szót nem használtam, mivel ezt a jelzőt sohasem szoktam használni, legfeljebb azt mondhattam: kellemetlen az eset, mert egy exponált politikusról van szó és éppen ezért minden politikai befolyástól mentesen kell eljárni. Elnök: Biedermann Imre báró tanúvallomása szerint Hoyos gróf a beszélgetés során sürgett, a kivizsgálást és méltatlankodva beszélt arról, hogy panaszok érkeztek a Marton-féle tejgazdaság ellen és azokat ki kell vizsgálni. — Arra emlékszem, hogy Hoyos gróf eléggé kihangsúlyozottan foglalkozott a kérdéssel. Az elnök most maga elé szólítja a teremben tartózkodó Hoyos Miksa grófot, aki kijelenti, hogy úgy folyt le a beszélgetés, ahogy itt Kállay Miklós vallotta. Kállay Miklós kihallgatása Az elnök kérdésére ezután kijelentette Kállay Miklós, hogy Budapestet zárt területté nyilvánították és csak az szállíthatott Pestre tejet, akinek erre törzskeretet engedélyeztek. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy egyrészt a szerzett jogokat respektálják, másrészt a tejtermékeknek, elsősorban a vajnak az exportjára megfelelő alapot teremtsenek, így született meg az úgynevezett vajár kiegészítő alap. Elnök: Ismeri ön személyesen Marton Bélát? — Igen, ismerem — válaszolta ’Kállay. Elnök: Az Országos Tejgazdasági Bizottságnak mi volt a szerepe? Hatósági jogkörrel volt felruházva? ■Káilag Miklós: Nem tudok teljes határozottsággal már erre felelni ilyen formában. Nem emlékszem, hogy olyan intézkedést tettemvolna, hogy a tejgazdasági bizottságot hatósági jogkörrel ruháztam volna fel. Elnök: A kihágásoknál sem rendelkezett önálló hatáskörrel a tejgazdasági bizottság? — úgy emlékszem, a kihágásoknál bizonyos önálló hatásköre volt a bizottságnak. Elnök: A Budapestre való tejszállítási engedélyek kiadásánál milyen szempontok érvényesültek? Közérdekű szempontok, vagy egyéb szempontok is? — Csak közérdekű szempontok érvényesülhettek. Az ügyek sablonszerűen folytak, az Országos Tejgazdasági Bizottság javaslatára intézte el a minisztérium az engedélyeket. Emlékezetem szerint egy vagy két esetben hozzám kerültek az engedések ügyei felülbírálás céljából. — A Marton-féle tejgazdaság szállítási engedélyénél gyakorolt valaki politikai befolyást? — Aszolut senki befolyást nem gyakorolt. Elnök: Marton Béla eljárt önnél tejszállítási kérvénye ügyében? — Legjobb tudomásom szerint a leghatározottabban állíthatom, hogy nem járt el — hangzott a válasz. — Valamely barátja vagy ismerőse sem járt el? — Nem emlékszem erre sem. Hogy intézték el a képviselők kérvényeit Az elnök most két aktát ad át Kállaynak és ezeket mondja: — Két akta van itt. Ezek az akták arról szólnak, hogy a Marton-féle tejgazdaság kontingensének emelésére engedélyt kért és a tejgazdaság kérvénye közvetlen a miniszterhez van szignálva. Mi volt a szokás: az OTB-hez küldték ezeket a kérvényeket, vagy pedig a minisztériumhoz? Kállay Miklós belenéz az aktákba , a következőket válaszolja: — Ezen az aktán úgynevezett miniszteri skontó van. Ennek az a magyarázata, hogy egy régebbi határozat, illetve minisztertanácsi döntés értelmében minden egyes országgyűlési képviselőnek a minisztériumokba érkező kérvényét vagy aktáját magához a miniszterhez kell beterjeszteni. Annak idején ugyanis panaszok merültek fel képviselők részéről, hogy ügyeiket a minisztérium nem méltatja figyelemre, közérdekű ügyekben, kérvényekben nem intézkedik a minisztérium. Ezért vezették be azt a rendszert, hogy a miniszternek kell bemutatni a képviselők aktáit és nyolc napon belül intézkedésnek kell történnie. Ezért volt miniszteri szontó a Marton-féle tejgazdaság kérvényének aktáján is. Emlékezetem szerint olyan utasítást adtam, hogy ha megfelelően indokolt a Marton-féle tejgazdaság kontingensemelési kérvénye, akkor a kontingenst emeljék fel Elnök: A minisztérium a tejszállítási engedélyek felemelésénél köze volt az OTB javaslatához? — Az OTB javaslatának a felülbírálására a minisztérium hatáskörébe tartozott, ide tartozott tehát a kontingens emelési, illetve megváltoztatási kérvények elbírálása is. ESTI KURÍR Áthúzás az aktán Párkány Frigyes dr. védő intézett ezután kérdéseket Kállay Miklóshoz. Az első védői kérdés így hangzott: " Amikor Marton Béla első kérvényében kontingensének felemelését kérte, a referens azt írta az aktára, hogy az OTB-hez kell áttenni a kérvényt javaslattétel céljából. A referensnek ez az előterjesztése át van húzva az aktán. Excellenciád rendelkezésére történt ez az áthúzás? Kellay Miklós: Az áthúzásról nem tudok. Lehetséges, hogy a minisztérium azt az álláspontot foglalta el, hogy a saját hatáskörében kell dönteni, nem pedig az OTB javaslatára. Védő: A Marton-féle tejgazdaság beadott egy második kérvényt is, miután az első nem nyert elintézést. Ebben a második kérvényben nem is hivatkozott az elsőre, hanem más indokokkal kérte törzskeretének felemelését. Excellenciád, vagy talán más figyelmeztette Mártont, milyen indokolással kell kérni a kontingens fölemelését? Kállay Miklós: Én Marton Bélával legjobb emlékezetem szerint sohasem beszéltem erről. Lehetséges, hogy a minisztérium kebeléből, illetékes osztályból figyelmeztették a Marton-féle tejgazdaságot, hogy milyen indokolással kell kérni törzskeret-felemelést. — Vitéz Uhlarnyk Béla volt kegyelmes úr titkára? — kérdezte a védő. — Igen. „Emlékezetemben nincs nyoma..." Párkány Frigyes dr. védő: Nálam jelentkeztek tanuk, akik kijelentették: eskü alatt hajlandók vallani azt, hogy amikor Marton Béla excellenciás hivatalában járt, ön behivatta Uhlarykot és utasítást adott neki... Most hirtelen felugrik a helyéről Marton Béla ügyvédje, dr. Huszovszky Lajos és közbeszól: — Tiltakozom ez ellen a kérdés ellen. Ez nem felel így meg a valóságnak! — Tessék bevárni a kérdés végét" — szólt az elnök, Párkány Frigyes dr. pedig befejezte kérdését: — ... utasítást adott neki, hogy figyelő lapot állítson ki a Martonféle kérvény aktáihoz. Kállay Miklós: Én alaposan utánagondoltam ennek az ügynek és emlékezetemben még a nyomát sem találom annak, hogy Marton Béla valaha is járt volna nálam a minisztériumban ebben az ügyben. Párkány Frigyes dr.: Tanú úr azt vallotta itt, hogy olyan utasítást soldott a Marton-féle tejgazdaság panaszainak kivizsgálására, mintha Nagy János vagy Kis Péter ellen érkezett volna panasz. Ezek után azt kérdezem a tanú úrtól, hogy ha Nagy János vagy Kis Péter visszaélést követ el, kötelességszerűen eljárt volna-e ön? — Ilyen formában nem engedem meg a kérdés feltételét? —* szólt az elnök a védőre, aki semmisségi panaszt jelentett be emiatt. Majd ezt kérdezte Kállay Miklóstól: Miért nem avatkozott be a miniszter? Védő: Miért nem tartotta szükségesnek tanú úr, hogy utasítást adjon az eljárás megindítására a Marton-féle tejgazdaság ellen? Kállay Miklós: A miniszteri utasítás ebben az esetben politikai befolyásolást, az ügy kihangsúlyozását jelentette volna, nekem pedig az volt az álláspontom, hogy ezt el kell kerülni, az ügy menjen a maga sablonos útján, éppen úgy menjen — és itt fejelek a védő úr előbbi kérdésére —, mintha Kis János vagy Nagy Péter ügyéről lenne szó. Párkány Frigyes dr.: Ha feljelentés érkezik, nem köteles a minisztérium eljárni a tejgazdaság ellen? — Tiltakozom e kérdés ellen, mert a Marton-féle tejgazdaság ellen feljelentés nem érkezett! — szólt közbe ismét Marton ügyvédje, mire az elnök ezeket mondotta a védőnek: — Feljelentés nem érkezett, hanem tájékoztató jelentésről van szó. Párkány Frigyes dr.: Hát ha tájékoztató jelentés érkezett, köteles volt-e eljárni? Kállay Miklós: Ha a minisztérium úgy találja, hogy kivizsgálásnak van helye, természetesen saját hatáskörében kötelességszerűen el kell járnia. Most egy igen érdekes védői kérdés ét felelet hangzik el • Párkány Frigyes dr. ezt kérdezi Kállay Miklóstól: — Tárgyalt ön néhai Gömbös Gyula miniszterelnök úrral a Marton-féle tejgazdaság ellen érkezett panaszról? Kállay Miklós így felel: Egy minisztertanács szünete közben félrehívott Gömbös Gyula, meg .PATRIA KÁVÉHÁZBAN (holnaptól) a világhírű tenorsta Huszár Oszkár a párisi Casino de Paris attrakciója (Budapesten elöstBr) EGRESSY és 17 tagú zenekara DÉNESJÓZS! 3