Esti Kurir, 1938. június (16. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

1938 június 1 Fontos igazságügyi reformokat jelentettek be a képviselőházban REMÉNYI-SCHNELLER ZÁRÓBESZÉDE A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTALÁNOS VITÁJÁBAN A képviselőház ma délelőtt fél 10 órakor ülést tartott, amelynek napi­rendjén az 1938/39. évi költségvetés folytatólagos tárgyalása szerepelt. Az általános vita már a legutóbbi ülésen befejeződött, ma Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalá­sokra. — A költségvetési vitát — mon­dotta a pénzügyminiszter — az a féltő gond jellemezte, hogy a bevé­teli tételek esetleg nem folynak be. Kétségtelen, hogy a világpolitikai helyzetben bekö­vetkezett változások befolyást gyakorolnak a bevételek alakulá­sára.­­ Az elmúlt április hónap azon­ban mást mutat, mert csak a for­galmi adónál van kisebb mértékű és a vámoknál nagyobb mértékű visszaesés, ami az osztrák esemé­nyek következménye. Minden egyéb tételnél emelkedés mutatkozik. Ez év áprilisában 60,5 millió pengő volt az állami bevétel, tavaly ápri­lisban csak 58,5 millió pengő. Ha pedig az egész költségvetési évet nézzük, akkor az idén 236 millió pengő folyt be az előző évi 206 millió pengővel szemben. A fejkvóta emelkedése a jövedelmek emelkedé­sének a következménye, amit öröm­mel kell fogadni.­­ Az ország lakosságának kere­sőképességét emelni kell. Az ország lakosságának 55 százaléka él mező­­gazdaságból, tehát ennek a terme­lési ágnak a jövedelmezőségét kell elsősorban növelni. Ezt úgy lehet elérni, hogy a mezőgazdasági ter­melés eredményét, az árat biztosít­juk, másrészt stabilizáljuk a mező­­gazdasági üzemanyagok árait, ifjúság a tisztviselői pályára tóduljon. — A vita során — folytatta a pénzügyminiszter — sokan kifogá­solták, hogy a személyi kiadások igen magasak. Nem szabad elfelej­teni, hogy az állam ma lényegesen több tisztviselővel dolgozik, mint a békében. Az állami feladatok köre ugyanis lényegesen kibővül. Ha ösz­­szehasonlítjuk az új költségvetést a legutolsó békeesztendőnek, az 191­3- nak a költségvetésével, meg lehet állapítani, hogy főként a szociális terhek duzzasztották meg a kerete­ket. A közigazgatás is komplikál­tabb, a kormány racionalitásra tö­rekszik. Elhangzott az a kritika is, hogy 1913 ban csak 41 millió, ma pedig 267 millió pengő a nyugdíjteher. Az emelkedés valóban ijesztő, de nem szabad elfelejteni, hogy a trianoni nyugdíjterhek és a rok­kantilletmények duzzasztották fel a nyugdíjterhek kereteit. Az új költségvetésben 155 millió pengőt fordít a kormány honvédel­mi célokra, ami 27,5 millió pengő emelkedést mutat. Felmerült az az aggály is, hogy a költségvetés túl­méretezett és már a 1,5 milliárdhoz közeledik. Akik ezt állítják, azok az üzemeket is beszámítják, már­pedig egyenesen érdek fokozni az üzemek teljesítőképességét. Ez an­nál is inkább közérdek, mert pél­dául az állami vasgyárak ma sincse­nek eléggé kihasználva. A kormány a jövőben a telepítés menetének megggyorsítását tervezi. Az utóbbi időben 60.000 hold földet használ­tak fel telepítésre. Rajniss Ferenc: Ezalatt a nagy­birtok is szaporodott! az igazságügyi tárca költségvetése 51 millió pengőt ölel fel, s a tava­lyival szemben 2.278.090 pengő emelkedést mutat. Az előadó rámutat ezután, hogy a szegénység túltengésének sürgősen gátat kell vetni, majd bejelenti, hogy az egykekérdés az igazság­ügyi kormányzatot is foglalkoztatja és nagyban készülnek már az örö­kösödési törvény megváltoztatására, de reformálni fogják a kereskedel­mi törvényt, a termelő és értékesítő szövetkezetek jogviszonyának sza­bályozására vonatkozó törvény­­javaslat pedig már teljesen elkészült és rövidesen a Ház elé kerül. Ezzel akarják útját állni az álszövetkeze­tek elharapódzásának. A szövetke­zetek és a mindjobban megszapo­rodott korlátolt felelősségű társasá­gok jogviszonyainak rendezése után szabályozni kívánják a részvény­jogot és egyes kereskedelmi ügy­letek jogviszonyait is, elsősorban pedig azokat a jogszabályokat, amelyek az értékpapírüzletek le­bonyolításával kapcsolatosak. Kitartanak amellett az elv mellett, hogy az egyes kereskedelmi ügyle­teket külön-külön törvények szabá­lyozzák. A büntetőjog terén várható újabb szabályozások és reformok ismerte­tése során rámutat Krüger Aladár előadó arra, hogy meg kell változ­tatni a bűnvádi perrendtartás egyes szakaszait is, mert például a nyo­mozati rész teljes nyilvánossága nem bizonyult hasznosnak.­­ A magyar törvénykönyv úgy­nevezett klasszikus büntetőjogot is­mer, amely csak a cselekményt nézte s ehhez mérve alkalmazza az­után a büntetést. A jogi szellem igaz, hogy be tudta ebbe a klasszi­kus büntetőszolgáltatásba illeszteni azt az újabb jogi szemléletet is, amely nemcsak a cselekményt, ha­nem már a bűnöst is nézi, a beszámíthatatlan, de nem köz­­veszélyes bűnöző szabadlábra ke­­rül és miután kórházban tartá­sára nincs szükség, újból kikerül az életbe, tovább veszélyezteti a társadalmat. Körmönfont csalók járhatnak ilyen módon nyugodtan szabadon és mi­után nem normálisak, de nem köz­­veszélyesek, elkülönítésükre mód nincsen. Ilyen emberek számára feltétlenül szükséges egy igazság­ügyi felügyelet alatt álló elmegyógy­intézet létesítése, hogy ezek az em­berek teljes gyógyulásukig itt tart­hatók legyenek... Buchinger Manó: Lásd Szálaéi! Krüger Aladár előadó ezután a hivatalvesztések s a politikai jogok felfüggesztésével kapcsolatos úgyne­vezett rehabilitációs törvény sürgős megalkotását helyezi kilátásba, majd azt fejtegeti, hogy bár a bűn­ügyi nyilvántartó adataira igen nagy szükség van ... Csoór Lajos: Például politikai pálfordulások­­esetén! Krüger Aladár:... azok csak bí­rói használatra legyenek rendelke­zésre bocsáthatók, hogy ilyen mó­don megakadályoztathassék az az eset, hogy valakit egy-egy fiatalkori botlásának következményei miatt például a munkavállalások során is állandóan gátoljanak. Ez az eljárás igen igazságtalan, a nyilvántartó hivatal adatait bi­zonyos idő elteltével közölni n­em lehet majd, különösen munkavál­lalással, útlevél, vagy iparenge­dély kiadásával kapcsolatosan. Az igazságügyi kormányzat azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a ki­szabadult foglyok számára foglal­koztató intézetet állítson fel, mert ezeknek az embereknek a társada­lom­ban való új elhelyezkedése ma majdnem lehetetlen. Remény van arra, hogy a társadalom ma­jd a jö­vőben intenzívebben siet ezeknek ez embereknek a segítségére, abban az esetben, ha nem egyenesen a fog­házból jönnek ki, hanem számukra már a foglalkoztató intézet állít ki jó bizonyítványt. — A gazdasági élet jogellenes ki­használásának megszüntetéséről már készül az igazságügyminiszté­­riumban a javaslat, — jelenti ha Krüger Aladár — ugyanígy a magzatelhajtás sokkal szigo­rúbb és sokkal gyorsabb megtor­lásáról, tovább folyik különben a sajtójog újabb szabályozására vonatkozó anyag átvizsgálása is. Kérte a tárca költségvetésének el­fogadását. Az ifjúság a tisztviselői pályán Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter ezután a mezőgazda­ság fejlesztésének szükségességét hangoztatta. A mezőgazdasági né­pesség új rétegeit az iparnak kell felszívnia és ezért a kormány tá­mogatni fogja az olyan ipartelepe­ket, amelyek Magyarországon ter­melt nyersanyagokat dolgoznak fel. A költségvetésben a kormány 1486 új állást szerve­zett, tehát tekintélyes számú ér­telmiségi munkanélküli helyez­­kedhetik el állami szolgálatban, bár egyáltalán nem cél, hogy az ESTI KURÍR Fizetésrendezés és adóleszállítás Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter: Ez az állítás tévedés. Az idén 7 millió pengőt, a legköze­lebbi években pedig 20 millió pen­gőt fordít a kormány telepítésre. A mezőgazdasági védettség jogi gondolatát a kormány igyekszik kiküszöbölni, de magát a védett­ség intézményét egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni.­­ A 33-as bizottság elé rendele­tet terjeszt a kormány a védettség­gel kapcsolatos kérdések lebonyolí­tásának meggyorsításáról. A kor­mány a gazdavédettséget olyan irányban akarja lebontani, hogy a kisbirtokosok részére megfelelő hosszúlejáratú hitelek álljanak ren­delkezésre.­­ A tisztviselői fizetések leg­utóbb történt csökkentésének hatá­lyon kívül helyezése számszerűen most jelentkezik először a költség­­vetésben. A tisztviselők nehéz hely­zetben vannak, rendkívüli teljesít­ményeik iránt csak teljes elismerés­sel lehet viseltetni. Ha a költségvetési helyzet meg­engedi, akkor a tisztviselői fize­tések rendezésével és az adók le­szállításával óhajt foglalkozni a kormány. Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter ezután köszönetet mondott a magas nívójú vitáért és azért a bizalomért, amelynek alap­ján a képviselőház a költségvetést általánosságban elfogadta. Ezután szavaztak a benyújtott határozati javaslatok fölött. Mind a 15 benyújtott határozati javaslatot elvetették. Szünet után, mielőtt az igazság­ügyi tárca költségvetésének tárgya­lására térnének át, Lányi Márton el­nök bejelenti, hogy a különböző tárcák költségvetését a következő sorrendben fogják letárgyalni: elő­ször az igazságügyi tárca költségve­tése kerül sorra, ezt a honvédelmi követi, majd a külügyi és a minisz­terelnökségi tárca költségvetésének megvitatására kerül a sor. Rendben a következő a kereskedelmi és köz­lekedésügyi tárca, ezután az ipar­­ügyi, a földmivelésügyi, a belügyi, a vallás- és közoktatásügyi­ következik s a sort a pénzügyi tárca fejezi be. A sorrendet a különböző miniszte­rek hivatali elfoglaltságára való te­kintettel állapították meg. Jogi reformok Kru­ger Aladár, mint az igazság­ügyi tárca költségvetésének előadója ismerteti a költségvetés részleteit. A számszerű adatok felsorolásánál ki­derül, hogy Újítások a büntetőjogban Feltétlenül reformra szorul az előadó szerint a bűnösök azon cso­portjának felelősségrevonási és el­különítési kérdése is, akik az el­járás során beszámíthatatlanoknak mutatkoznak, ilyen módon a bíró­ság kénytelen velük szemben az el­járást megszüntetni vagy fölmentő ítéletet hozni. Ilyen módon azután Veszedelmes tünetek Dulin Jenő (függ. kisg.) kifogá­solta felszólalásában az igazság­ügyi tárca alacsony dotálását. A takarékosság nem mehet odáig, hogy az igazságszolgáltatás szem­pontjai sérelmet szenvedjenek. Olyan veszedelmes tüneteket lá­tunk, amelyeket kellő időben kell eliminálni, nehogy katasztrofális összeomlás következzék be.­­ Az állami élet legfontosabb pillére az igazságügyi tárca. A bírói és ügyészi létszám kicsi, a bíráknak és ügyészeknek előmenetele nincs biztosítva. A bírák létszámának csökkentése katasztrófához vezetne. A büntetőügyek terén óriási mérték­ben növekszik a forgalom, soha annyi izgatás, sajtó útján elkövetet bűncselekmény nem került a bíróság elé, mint most, a bírák számát te­hát nem csökkenteni, hanem szapo- 3

Next