Esti Kurir, 1938. szeptember (16. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

1938 szeptember 1 Újabb éles válasz Meizler Károly vádjaira Az Esti Kurír tegnapelőtt részlete­sen foglalkozott a hétfő reggeli nyi­las lap első oldalán megjelent Meiz­ler Károly nyilatkozattal, amelyben a szélsőjobboldali képviselő külön­böző vádakat emelt «zsidó vállala­tok» és kereskedők ellen. Meizler ugyanis mint a n­emzeti Szocialista Front­ képviselője a nyilas hetilap szerint «a miniszterelnökhöz fordul a zsidó nagykereskedők és nagyipa­rosok ellen, mert külön árdrágítás­sal és hitelmegvonással pusztítják a magyar ipart és kereskedelmet. Az Esti Kurír munkatársa beszél­getést folytatott mindazokkal a vál­lalati­­ vezetőkkel és kereskedőkkel, akiket Meizler Károly­­vádjának hi­telesítései szempontjából felso­rolt és a megvádolt vállalatok és magán­­személyek a kétségbevonhatatlan adatok tömegével cáfolták meg sorra a szélsőjobboldali képviselő állításait. „Meizler jólértesültsége" Csak Meizler Károly jólértesültsé­­gének további jellemzéséül közöljük még a hétfő reggeli­­(leleplezésben) ugyancsak megvádolt Ligeti Jenő (Meizler szerint tévesen:­­Sándor) nyilatkozatát, akit Meizler mint • cionistát)) és a keresztény cégek­ ellen információkkal szolgáló «zsidó kántort» emlegetett. — Legelőször is: — mondotta Ligeti Jenő — nem Sándor a keresztnevem, hanem Jenő, nem vagyok zsidó kántor, hanem okleve­les tanító és hitközségi titkár. — Ezek a ténybeli tévedések min­denesetre élénk fényt vetnek Meizler képviselő úrnak, a kerü­let képviselőjének jól informáltsá­gára. Továbbiakban le kell szögeznem és ezt bárki megállapítja, hogy Keszt­helyen nincs semmiféle cionista egyesület vagy alosztály, jómagam pedig soha semmiféle cionista moz­galomban részt nem vettem. Cionista célokra egy fillért sem áldoztam, tagja sem vagyok sem­miféle cionista egyesületnek és igy annál kevésbé lehetnék an­nak titkára. — Ami a­­zsidó lapok terjeszté­sét­ illeti, én semmiféle, tehát sem zsidó, sem keresztény lapnak nem vagyok sem bizományosa, sem ter­jesztője. A saját magam által előfi­zetett lapon kívül csak akkor látok újságot, ha igen szűkre szabott és ritkán előforduló szabad időmben a kávé­házban hozzájutok. — Minden nagyobb kereskedelmi forgalommal bíró városban a hitel­­tudósító irodáknak állandó levele­zőik vannak, nem is így, hanem leg­alább nyolc-tíz — folytatta nyilat­kozatát Szigeti Jenő. — Ezek az irodák azonban nemcsak magánsze­mélyekhez, hanem cégekhez, testü­letekhez és pénzintézetekhez is for­dulnak. Az ilyen közületeknél­ vala­melyik tisztviselő szokta ezeket az érdeklődéseket megválaszolni. Van­nak közöttük zsidók és keresztények egyaránt. Teljesen önkényes és rosszindu­latú tehát az a beállítás, mintha az információs szolgálat itt „zsidó kézben­", még­hozzá egy kézben volna. Meizler Károly a fentiekkel kap­csolatban különben még a követke­zőket mondotta hétfői nyilatkozatá­ban: „Ez a körülmény (már­mint hogy zsidók szolgáltatják keresztény cé­gekről az információt) már magá­­ban véve is megmutatja, hogy a zsidó nagyipar és kereskedelem nemzeti érzése milyen nívón áll.“ Budai Chevra Kadisa Budapesten. I., Vérmező-út 16. HIRDETMÉNY két temető kiürítéséről. A vízivárosi (Virányos-út 5) és újlaki (Mátyáshegy) szr. temető folyamatban levő kiürítése befejezés előtt áll. Aki a családjához tartozó halottját más temetőbe való átvitelre előjegyeztette, de az átszállításról ezideig nem gondoskodott, je­lentse be ezt a szándékát legkésőbb 1938 szept. hó 15-ig a Szentegylet titkári hivatalá­ban, Budapest, I., Vérmező-ut 16. sz. alatt, mert ezen időn túl a kiüntendő temetőkben lévő tetemek közös sírban fognak eltemettetni. Budapest, 1938 augusztus 22. A Budai Chevra Kadisa elöljárósága. ■ Rokkant, frontharcos Erre vonatkozólag Ligeti Jenő ezeket válaszolja: Négyszeresen sebesült fronthar­cos vagyok, aki a világháborúban megtettem kötelességemet. A mozgósítás első napján vonultam be a győri csá­szári és királyi 19. gyalogezredhez és onnan a harctéren szerzett sebe­sülések és betegség folytán, mint negyven százalékos rokkantat bo­csátottak el. De szolgálhatok Meiz­ler doktor úrnak a „nemzeti érzés­sel" kapcsolatos aggodalmaira egyé­b bizonyítékokkal is: a kom­­mün alatti időt és az azt követő éveket Balatonfüreden töltöttem, mint ottani lakos. Hogy ebben az időben milyen volt a nemzeti érzé­sem, arról Balatonfüred község elöljáróságának most is kezeim kö­zött lévő bizonyítványa tanuskod­­hatik, amely szó szerint a követke­zőket mondja: „A kommüntől min­den vonatkozásban teljesen távol állott, sőt mindenkor és minden időben a leghazafiasabb magatartást tanú­sította, amivel az egész lakosság­nak — felekezeti különbség nél­kül — osztatlan tiszteletét, szere­­tetét, nagyrabecsülését érdemelte ki.» — Remélem, ezek a bizonyítékok eloszlatják Meizler doktor úr haza­fias aggodalmait, de egyben kellő értékére szállítják le nyilatkozatá­nak értékét is. Meizler Károly szélsőjobboldali képviselőnek a hétfői nyilaslapban közölt­­nyilas-leleplezések minden adatával együtt ez utolsó megsem­misítő nyilatkozattal tehát végkép összeomlott. Halálos gázolás a nyíregyházi állomáson Nyíregyháza, augusztus 31. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Kedden este fél tizenegy órakor a budapesti sebes­vonat az állomásbejáró előtt a Simai­ úti átjárónál elgázolt egy teherkocsit. A mozdony mintegy háromszáz méterre magával tolta a szekeret és halálra gázolta Bencs András fuvarost. Jeney István pályaőrt letartóztat­ták, mert elfelejtette a sorompót lezárni. Ha vásárol, hivatkozzék az ESTI KURIR-ra! ESTI KURÍR Kivételes alkalom most szezn­ előtt prémek olcsó vásárlására! Köztudomású, hogy az idén is a prém a legnagyobb divat, ezért mindenféle bundák és prémek át­alakítását a legújabb divat szerint most szezon előtt lényegesen csök­kentett áron vállalom. Szenzációs őszi és téli modelljeim­ elkészültek és rendkívül előnyös al­kalmat nyújtok a t. hölgyközönség­nek arra, hogy új, divatos bundát és szőrmét már most válasszon ki, kivételes olcsó áron rendelje meg, előlegezze le és majd csak ősszel, az átvételnél fizesse ki. Különleges szabás, megbízható minőség és szo­lid árak nálam közismertek. PALUGYAI vnaoA képesített KZ­icsmester III pi -j m Telefon: 380-121. IV., DGCSI"II. 9. I 3 LANSBURY AZ ÚJ FORRADALMAKRÓL ÉS A BÉKEKÖZVETÍTŐ AROLJÁRÓL A béke apostola ez a körszakál­las, rózsásképű aggastyán, George Lansbury, aki ma reggel óta Buda­pesten tárgyal. Magas kora elle­nére fiatalos lendülettel dolgozik az ügyért, amelynek minden idejét és gondolatát szenteli. Útitársa, Rév, Henry Carter és titkára, Bartlet egész délelőtt Lansbury megbeszé­léseinek időpontjait rendezték. Minden félórában újabb vendég, politikus, újságíró keresi fel a Dunapalotában Lansburyt, aki tegnap délután érkezett Belgrád­itól Budapestre. Délelőtt Kornis Gyula, a képvi­selőház elnöke látta vendégül lun­­chon az előkelő angol politikust, aki a lunch után szállodai lakásán tovább folytatta tárgyalásait. Fehér házikabátban ül apparte­­mentje szalonjában és miközben állandóan szól a telefon az előszo­bában, zavartalanul beszél, élete nagy álmáról, a világbéké­ről. A­ szegénység — világprobléma A világ fegyverkezik, ágyuk dö­rögnek Európa délnyugati részén és a távoli Kínában is patakokban ömlik a vér, de Lansbury optimista. — A világ népei már kezdik meg­érteni — mondja —, amit Anglia népe már régen megértett, hogy igen nagy változásokra van szük­ség ahhoz, hogy a világot békéhez juttassuk. Nagyon régi kérdés ez, történelmi probléma, amivel most szembe­nézünk. Ez a probléma pedig az, hogyan lehet megszüntetni a sze­génységet, hogyan lehet eltüntetni a nyomort a parasztok és a munkások életéből. Mert a szegénység okozza a forradalmakat és a forradalmak következtében törnek ki a háborúk. — A mi népünk már régen meg­értette, hogy az államférfiaknak küzdelmek helyett össze kell jön­­niök és meg kell beszélniük, hogyan lehet megmenteni a világot. Anglia szerepére terelődik a szó a világbékéért folytatott harcban. Nagybritannia jelenleg is vállalt szerepét a békeközvetítés történelmi feladatát említi meg Lansbury. — Nagybritanniának az a sze­rep jutott, hogy békét közvetít­sen és minden erejével, a jóakarat és az együttműködés szellemével igye­kezzék megoldani az új világgaz­dasági helyzet nehézségeit.­­ Meg vagyok győződve arról, hogy hazám minden társadalmi osztálya és minden politikai pártja őszintén kívánja minden erejét leg­teljesebb mértékben kifejteni a gal­dasági nehézségek megoldásában és a nemzetközi béke megteremtéséért folyó munkában. A háború minden válfaja ellen őszinte aggodalom fátyolozza el friss csengésű hangját: — Mi világosan látjuk, hogy a háború csak romlást hozhat min­denkire. Ez vonatkozik a háború minden válfajára, a gazdasági há­borúkra is. Ezt a véleményt osztja ma már a világ minden államférfia és Nagybritannia nemcsak a hábo­rú borzalmaitól fél, hanem azért sem akar háborút, mert tudja, hogy milyen buta, felesleges esz­köz a vérontás. Éppen ezért, noha általános fegy­verkezés folyik, a világ minden népe készséggel fogja eldobni majd a fegyvereit, ha békében menetel­het egymás mellett. Lansbury reális békepolitikus: minduntalan visszatér a viszályok alapvető okaira, a gazdasági vál­ságra. — A jelenlegi gazdasági helyze­tet csak a szabadforgalom helyre­állításával tudjuk megoldani, de a szabadkereskedelemnek a­ formáit kell keresni. Minden nemzetnek ma már kifejlett belső gazdasági élete van. Nemzetközi tervre van tehát most szükség.­­ Egyik nemzet sem akar elzár­kózni, mindegyik kereskedelmi for­galmat és érintkezést akar a má­sik nemzettel, de jelenleg a szabad­­forgalom lehetőségeit megnyirbál­ták. Ezeket a korlátozásokat egy­szer bizonyos érdekek, máskor pe­dig gazdasági erők által teremtett feltételek idézték elő. A Van Zeelar­d-féle tervet tartja alkalmasnak Lansbury a gazdasági válság megoldására. — A Van Zeeland-terv meg­mutatja a helyes utat, amely szá­mára mi most igyekszünk minden orsz­­g részéről tám'' ' t sze­rezni. Világgazdasági konferenciát! Új világgazdasági konferencián akarjuk letárgyalni ezt a tervet és a világ gazdasági helyzetét. Re­méljük, hogy a magyar kormány abban a helyzetben lesz, hogy közreműködjék e világgazdasági konferencia létrehozásában. — A különböző országokból szer­zett értesüléseim reménnyel tölte­nek el — emeli fel hangját Lam­­burg —, a béke ügyét illetően. Re­­mélni lehet, hogy még ebben a ké­sői órában is meg lehet menteni öt békét. A kormányok számára az a kö­telesség hárul, hogy működjenek együtt a gazdasági világbéke útjai­nak megteremtésében. A bledi és a szalonikai megállapodások arra vallanak, hogy Délkelet-Európa már megtalálta a béke új szellemét. Reméljük, hogy ez a szellem átterjed Közép- Európára is ... Az angol politikában egyedül, párt nélkül áll Lansbury, az alsóház tagja, a munkáspárt volt vezére. — De mögöttem vannak azok —■ hangsúlyozza —, akik az emberiség javát akarják szolgálni és el akarják kerülni egy új háború oktalan, bor­zalmas pusztításait. Péntekig marad Budapesten Lans­bury és ma még nem tudja, melyik európai fővárosban folytatja tár­gyalásait a világgazdasági konferen­cia megvalósításáért. Gergely István. Cáfolják Sztálin autóbalesetének hírét London, augusztus 31. A moszkvai külügyi népbiztosság hivatalosan cáfolja, hogy Sztálin gépkocsi­összeütközés alkalmával kartö­rést szenvedett volna s hogy két testőre ez alkalommal életét vesztette. Hasonlóképpen cá­folja a népbiztosság a Sztálin elleni merénylet hírét is. Páris, augusztus 31. Az Havas-iroda moszkvai jelen­tése szerint Moszkvában semmit sem tudnak arról a külföldi lapokban elter­jedt hírről, amely szerint Sztálint gépkocsibaleset érte, sőt a hírt határozottan megcáfolják.­ Dr. Sándor Sándor öngyilkossága Dr. Sándor Sándor ötveneszten­­dős hírlapíró tegnap Eötvös­ utcai lakásán megmérgezte magát és néhány perccel azután, hogy a mentők a Rókus-kórházba szállítot­ták,­­ kiszenvedett. Sándor Sándor dr.-t az utóbbi időben a hárshegyi idegszanató­riumban ápolták, onnan ment haza néhány nappal ezelőtt lakására. Idegbaja különösen feleségének rö­viddel ezelőtt bekövetkezett halála után hatalmasodott el rajta és való­színűleg idegrohamában követte most el végzetes tettét. Halála az újságírók körében őszinte részvétet kelt. A világ­fű­­­r­ű OSTENDE RAJKÓK vasárnap délután is muzsikálnak !

Next