Esti Kurir, 1938. szeptember (16. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
BAJ VAN?VALAMI csodálatos, fékezni is alig tudott ujjongás tör fel a kormány esti és reggeli lapjának hasábjain, amiért Finnország nem engedi partraszállni a feléje menekülő, hontalanná vált zsidókat. Akik a hangossá lett magyarkodás idején bíráló figyelemmel kísérik a telthangú oktatásokat magasabbrendű erkölcsről, különleges jellemről, lelki nemességről, azok ime példát kapnak, s tanulságot, hogy miként is kell hát az emelkedett szellemet értelmezni és gyakorolni. Ez volna hát a lovagiasságnak, emberségnek, kereszténységnek új értelmezése és jellegzetessége: öröm mások szenvedésén, védtelenek gyötrődésén, menekülők reménytelen hányódásán? Nem és százszor nem. A hivatlan jellemmagyarázók minden dühével és indulatával szemben: a magyar mindig érző és jólelkű volt. Szánni tudta a bajbajutottakat, részvétével kísérte a sors megtaposottjait. Át tudta érezni mások szenvedését, még az ellenség felett sem volt kárörvendő, fölényeskedő, gúnyolódó. A kárörvendők, gúnyolódók csak saját lelkiségükről adnak bizonyítványt ujjongásukkal, de nem a magyar nép nemes jelleméről, érző emberségéről. Ami pedig azt a megállapításukat illeti, hogy íme, lám, baj van a demokráciával, nem egyéb önkényes és erőltetett magyarázatnál a valósággal való minden összefüggés nélkül. Lehet korunk gazdasági viszonyainak kevéssé örvendetes jelensége, hogy demokratikus és nemdemokratikus országokban egyaránt nem tengenek túl a munkaalkalmak s minden állam kénytelen gátat emelni a tömeges bevándorlás ellen. De ettől a demokrácia még változatlanul a nép akaratának szabad megnyilvánulásán épült rendszert jelent s úgy gondoljuk, hogy Finnország polgárainak jogát, egyenlőségét, szabad intézményeinek virulását semmi sem csorbítja. Nem hisszük, hogy a demokratikus államok közül bármelyikből is olyan hírrel tudna szolgálni a kárörvendő tudósítás, hogy a polgárok egy része, csoportja, felekezete vagy rétege menekülni kénytelen határai közül vallási, politikai okból. Ha majd ilyen értesítés érkezik az Egyesült Államokból, Nagy - Britanniából, Franciaországból, Svájcból, Norvégiából, Finnországból, Belgiumból, Svédországból, akkor mondhatják, hogy ott baj van a demokráciával. De addig, amíg ilyen tünetet hiába keresnek jobb ügyhöz méltó erőfeszítéssel és buzgalommal, addig bele kell törődniük, hogy nincs baj. Szeg Ferenc volt, a magyar írás nagymestere, dicsőségének ormain járó költő. Visszaült kocsijába és elhajtatott. — Egyáltalában nem akarjuk eltúlozni az adomány nagyságát. De igenis, alá kell húznunk jelentőségét, példaadó szerénységét, nemes egyszerűségét. Ez a szellem, melyről Herczeg Ferenc bizonyságot adott, nem volt idáig — sajnos — nagyon otthonos nálunk. Angliában a kórházak nagy részét közadakozásból tartják fenn. Nincs nap szinte, hogy az újságok hírt ne adnának valamilyen nagyobb szabású alapítványról, közérdekű intézmények megerősítésére szolgáló végrendeleti hagyományozásról. De nem kell az angol példánál maradnunk, szerte a világban szokás ez, magától értetődő természetesség. Nálunk lehetőleg mindenki csak a másikat biztatja bőkezűségre, önzetlenségre, anyagi áldozatra, de a saját zseb előtt megtorpan a lelkesedés. Pedig mennyi hirdetője van az új kor eljövetelének, a szolidaritás dicséretének, a változott idők követeléseinek. Vagy hogy éppen az volna az új, dicső világ, melyben elsorvadnak a rothadt rendszerek olyan szokásai, mint amilyenre a szabadelvű és demokratikus Angliával kapcsolatban hivatkoztunk? ** SZELLEMBocsássa meg nekünk Herczeg Ferenc, hogy bizonyára nem a nyilvánosságnak szánt, elismerést nem kérő és nem kereső adományait itt szóvá tesszük. Megállt tegnap a Mentők budapesti székháza előtt egy hatalmas gépkocsi s a belőle kiszálló magas, előkelő úr az igazgató-főorvost kereste. Az igazgató-főorvos azonban nem volt odahaza. Helyettese kérdezte meg: miben lehet rendelkezésre? Mindegy, mondta a magas, karcsú úriember, nem nagy dolog, így is el tudják intézni. Új gépkocsit vásárol, ezt a mostanit nem adja el, hanem odaajándékozza a Mentőknek. Ennyi az égés*. A magas, előkelő úr: Her ♦ * VÁLASZTÓJOGEGYMÁSUTÁN érkeznek vidékről a jelentések, hogy az ideiglenes névjegyzékekből, melyeket most állítottak össze, nagy tömegekben maradtak ki a jogosult polgárok. A legtöbb jelentés ezrekről számolt be — Debrecenben mintegy tizenötezer a kihagyottak száma —• s lehetetlen ebben a megfordított válogatásban határozott és nagyon is egyoldalú célzatosságot nem látni. A felszólalásnak természetesen helye van s mi hinni kívánjuk, hogy a tömeges sérelmek nagy részét jóvá is teszik majd az illetékes hatóságok. Ám a későbbi kiigazítás nem változtat a kirívó jelenségen s teljes mértékben igazol bennünket, akik megjósoltuk, hogy a törvény jogcímeinek bonyolultsága módot ad a teljesen önkényes elbírálásra s ezzel esetleg olyan irányzatok érvényesítésére, melyek a korszerű választójog fogalmával és szellemével összeegyeztethetetlenek. A választók számának nagy csökkentését azzal indokolták, hogy az első titkos választás bizonyos aggodalmakkal szemben védelmet követel. Sértette alatta természetesen mindenki azt, hogy a közvélemény megnyilvánulásában nagyobb szerep jusson a józan, komoly elemeknek. Ám ki tudná bizonyossággal előre megállapítani és megmérni a lelkek titkait, az elhatározásokat, a szenvedélyre, vagy túlzásra való fogékonyságot? Nagyon kezdetleges, nagyon bizonytalan mérőeszközök állanak a legbölcsebbeknek is rendelkezésére. Az az egyoldaliság, elfogultság, mely e jelentésekből kiviláglik, arra mutat, hogy a tizedelésnél jobbadán csak egy, egyetlenegy szempontot érvényesítettek s ez a szempont, ha akármire, de arra nem alkalmas, hogy a kormányzatnak s az ország legjobbjainak a túlzó, mohó és felforgató szélsőség ellen hirdetett küzdelmét támassza alá. Akik a névjegyzékek sajátos és célzatos válogatásának tapsolni fognak, azok éppen a szélsőségek lesznek. 1938 szeptember 1 A NÉMET PÜSPÖKÖK LEGÚJABB PÁSZTORLEVELE A katolikus egyház a legengesztelhetetlenebb ellenfele a bolsevizmusnak Az a küzdelem, amelyet a katolikus egyház folytat a lelkiismeret és hitvallás szabadságáért, új fejezetéhez érkezett azzal a pásztorlevéllel, amelyet a napokban megtartott fuldai birodalmi püspöki konferencia folyományaként most vasárnap olvastak fel Németország valamennyi templomában. Az osztrák templomokban a pásztorlevél nem került felolvasásra, tekintettel arra, hogy — mint ismeretes, — az osztrák püspökük nem voltak hajlandók résztvenni a fuldai értekezleten. A pásztorlevél — mint most afente-ügynökség jelenti — többek között a következőket állapítja meg: *A küzdelem az Egyház ellen tovább folyik a régi birodalomban éppen úgy, mint annak határain kívül. Ez a harc még ádázabb, még hevesebb lett. És ennek a harcnak a célja, hogy megbénítsa az Egyházat, megfossza vérétől és a néptől pedig elrabolja egyházát és ezzel megsemmisítse a kereszténységet. A küzdelem végső célja azonban az, hogy bevezessenek egy új hitet, amelynek semmi köze a túlvilági életbe vetett hittel. A pápa célja A pásztorlevél ezután utal arra, hogy a múlt héten kiűzték würtembergi egyházkerületéből Sproll dr.-t, Rottenburg katolikus püspökét. Ezt megelőzően a nemzeti szocialisták több ízben tüntettek Sproll dr. ellen, mint aki az egyetlen polgár volt a kerületben, aki nem vett részt az Ausztriával való egyesülés jóváhagyása érdekében tartott népszavazáson. Ezzel kapcsolatban a pásztorlevél a következőket mondja: „A német püspököknek félniök kell attól, hogy rövidesen hasonlóan felizgatott néptömegekkel kerülnek szembe. Bizonyos körök még attól sem riadtak vissza, hogy maga a Szentatya ellen a legsértőbb személyes támadásokat indítsák, mi katolikus püspökök azonban mögötte állunk és annál egységesebbek és annál hűségesebek leszünk, minél többet kell szenvednie Neki hitünkért. A jövendőbeli Németország, amely majd jobban meg fog nyílni a valóság és az igazság számára, meg fogja állapítani, hogy a pápa minden intézkedése és kinyilatkoztatása csak azt az egy célt szolgálta, hogy fentartsa és megőrizze a katolikusok hitét Németországban." „Sohasem fogjuk elismerni99 A pásztorlevél ezután azt fejtegeti, hogy a katolikus egyház ellenségeinek legközvetlenebb célja az, hogy lerombolja a hitet a gyermekekben és általában a fiatalságban, amelyet még abban is megakadályoznak, hogy templomba járhasson. „Elő akarnak készíteni bennünket, — írja a püspökök pásztorlevele — a katakombas életre, amely a vég kezdete lenne. Mindenütt, még az iskolákban használatos könyvekben is elnyomnak mindent, ami nagy és szép a katolikus hitben és mindezt még el is torzítják azért, hogy ezzel is fajelméleti céljaikat szolgálják. Mindent ami rossz, napvilágra hurcolnak és felnagyítanak. A papságot erkölcstelenséggel vádolják, de a megvádoltakkal szemben nem folytatják le az eljárást. Míg a katolikus hit ellenségei akadálytalanul fejthetik ki elméleteiket, addig minden katolikuskönyvet és folyóiratot a legszigorúbb cenzúra alá vetnek, igen gyakran betiltanak és elkoboznak. A katolikus egyházat azzal vádolják, hogy a bolsevista Oroszország szövetségese és ha a pápa más népekhez barátságos szavakat intéz, azokat rögtön úgy értelmezik, mintha a német állam ellen irányulnának. A tény ezzel szemben az, hogy a katolikus egyház a legengesztelhetetlenebb ellenfele a bolsevizmusnak. A püspökök pásztorlevele ezután bírálat tárgyává teszi a német házassági törvényt, amellyel kapcsolatban kijelentik, hogy azt sohasem fogják elismerni. Hasonlóképpen hangsúlyozza a pásztoriévá, hogy, semmiféle engedményt nem lehet tenni a hitvallás, vagy az Egyház jogainak kérdésében, mondván: «Minden kétséget kizáróan kijelentjük, hogy sem kegyek elnyerése okából, sem pedig azért, hogy ezen az áron megtűrjenek, sohasem fogunk semmiféle engedményt tenni a hitvallás, vagy az egyház jogainak tekintetében. A katolikus püspökök tudják, hogy a katolikus egyház Krisztusnak, a legszentebb embernek és Isten örökkévaló fiának kifejezése. Tudják, hogy a katolikus egyház, amely kétezer év belső és külső küzdelmein keresztül fennmaradt, fenn fog maradni a jövőben is». ■, A pásztorlevél végül sürgeti, hogy szűnjék meg a harc a kereszténység ellen, mert ez a harc az, ami a legfőbb szakadékot vágja a német nép lelkében. La. . ., az angol munkáspárt volt vezére, középeurópai kór... " során megérkezett Budapestre. hhh mjSprVlj P l ¥ J + y FLEMINGEMKE GRILU.. szeptember 1-től Szabó Kálistán jazz-triója Zsolt Masda énekel / Premier pénteken@ ROYAL APOLLO 5