Esti Ujság, 1938. május (3. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-01 / 98. szám

Vasárnap, 1933 május 1 Zsii­­ti A jövő héten nyolcórás ülésen tárgyalja a Ház a javaslatokat tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii[iii!iiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiii[iiiiiii!iiiiiiii]iiiiiiiii[ii[iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Mecsér András, Miskolczy Hugó, Misk­oczy István, Mocsáry Dániel, gróf Teleki Mi­hály és Tors Tibor neve vált ismeretessé. A képviselők a hét végére térnek vissza. A belpolitikai életnek csendes napja van ma. A képviselőház ma nem tart ülést. A legközelebbi ülés hét­főn délelőtt lesz, napirendjén a sajtórendészeti törvényja­vaslattal. A jövő hét azonban előreláthatólag ugyanolyan mozgalmas és események­ben teljes lesz, mint a most elmúlt hét volt. Hétfőn még négyórás ülést tart a kép­viselőház, de előreláthatólag már az ülés végén benyújtják a nyolcórás ülés tartása iránti indítványt és kedden már dél­előtt 10 órától délután 6 óráig fog­nak tárgyalni. Valószínű, hogy a sajtórendészeti tör­vényjavaslat vitája esetleg már kedden, de szerdán egész biztosan befejeződik s utána sor kerül a zsidójavaslat tárgyalá­sára. A­­képviselőház plénumának munkája tehát teljesen programszerűen folyik, a jövő hét végére végeznek a törvényjavas­latokkal és május 9 vagy 10-én megkez­dődhetik­ a költségvetés vitája. A három törvényjavaslatot rövidesen tárgyalás alá veszi a felső­­ház is és mihelyt töményerőre emel­kednek a javaslatok, a kormá­ny elő­készület alá veszi a rendeletek kibo­csátását, melynek határidejét a törvény három hó­napban szabja meg, az intenció azonban az, hogy ezek már a három hónap letelte előtt napvilágot lássanak. Érdekessége a belpolitikai életnek, hogy a jövő héten a kormánypárt több képviselője Ró­mába utazik s jelen lesz Hitler római látogatása alkal­mából rendezendő ünnepségeken. A kép­viselők spontán elhatározásából született meg az a gondolat, de természetesen előzetesen bejelentették Darányi Kál­mán miniszterelnöknek. A képviselőket az az elgondolás vezette, hogy megjelenésükkel kifejezést adjanak a két ország iránti baráti érzéseknek. Körül­belül 12 vagy 14 képviselő fog hétfőn Ró­mába utazni, az eddigi névsorból Bárczay Ferenc, Bárczay János, Bánó Iván, Juresek Béla, gróf Károlyi Viktor, Kölcsey István, Zogu király húgai az albán amazon-ezred parancsnoki egyenruhájában jelentek me,­ az esküvő utáni első katonai díszszemlén Hóman Bálint jelenlétében iktatták be Mesterházy Ferenc veszprémi főispánt Veszprém, áprils 30. Veszprém vármegye törvényhatósági bi­zottsága mai ünnepi közgyűlésén iktatja be főispáni hivatalába dr. Mesterházy Fe­rencet, az új főispánt. Az ünnepélyes köz­­gyűlést dr. Berky Miklós alispán nyitotta meg, ismertetve a kinevezésről szóló ok­iratot. Az alispán beszéde után Szabadhegy Elemér földbirtokos vezetésével küldött­ség ment az új főispánért Ezután a tör­vényhatósági bizottság tagjai az új fő­ispánnal a városon keresztül felvonultak a Várba, ahol a székesegyház előt­t Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, — aki Darányi Kálmán miniszter­­elnök képviseletében jelent az installáción, — üdvözölte az új főispánt Az üdvözlés után a székesegyházban ünnepélyes szentmise volt, amely után folytatják a közgyűlést, amelyen az új főispán mondja el székfoglaló beszédét. Utána a városi színházban több száz te­rítékes díszebéd lesz. Hóman Bálint vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter már tegnap a városba ér­kezett és a főispánnál szűkkörű vacsorán vett részt, majd Rott Nándor megyés­püspöknél tett látogatást. Reményi-Sch­nel­­ler Lajos pénzügyminiszer, aki átutazik a városon, délután látogatást tesz a főispán­nál. ­ A felvidékiek nagyszabású majálisa május hó 14-én, szombaton lesz a Magyar Atlétikai Club (MAC) margitszigeti helyisé­geiben, d. u. 6 órai kezdettel. A majálison, melyre mindenkit szívesen látnak, szépségver­­seny keretében fogják megállapítani, hogy kik a „Felvidék szépei”. Meghívóigénylés a Felvi­déki Egyesületek Szövetségénél, Rákóczi­ út 36., I. em. 4. Telefon: 13-41-77. Az üres szék összejövetelt tartottak tegnap a fajvédők, az 1919-es súlyos idők régi és kipróbált harcosai, hogy a törvény és a paragrafus formája szerint is szö­vetséget alkossanak. Látható és ele­ven jelképe ez annak az erőnek, amely a magyar elesettség legszörnyűbb évei­ben — sokszor a reménység egyetlen szikrája nélkül­i hadsereget, egész­séges magyar világszemléletet adott ennek az országnak.. Ezeknek a har­cosoknak nem volt könnyű a dolguk! A megmaradt magyar területen külső és belső ellenség állott. A fegyveres túlerő minden pillanatban összem­or­­zsolódással fenyegetett. A főváros a vörös terror szörnyű bódulatában ver­gődött és a falusi utcákon rikoltozó idegenfajú csőcselék ölte a gazdané­­pet. A küzdelem azon a ponton kezdő­dött, ahol manapság és a világháború idejében is megszűnik a hadvezér tu­dománya és megkezdődik a mártírok hősiessége. Ha —­ vannak mártírok. Magyarországon — s ez az isteni gondviselés legnagyobb bizonyítéka — a legnehezebb időkben mindig akadtak mártírok. Akadtak 1919-ben is. • Aki csak könyvekből ismeri a történelmet és az események között nem keresi az összefüggést, aligha fogja megérteni, hogy mi volt a régi fajvédők és ellenforradalmárok küz­delme. A halál csak egyik és nem is legnagyobb kockázata volt a nem­zeti ellenforradalom katonájának. Vállalni kellett egy teljesen ellensé­ges, a magyar szemlélettel és a ma­gyar fajta érdekeivel száz százaléko­san ellenséges világ gúnyát. Vál­lalni kellett a rágalmat, a félre­magyarázást, a külföld megvetését, a jól megszervezett és erősebb ellen­fél kíméletlen ítéletét. Ők vállalták. És amikor véres ál­dozattal, r meghurcoltan és a szét­esett civilizáció romjai alól előkerí­tették a magyar öntudatot és meg­teremtették azt a valóságot, hogy egyáltalában még vagyunk, szeré­nyen és csendesen visszahúzódtak a hétköznap életébe. Idestova húsz éve annak, hogy nem kértek és nem kö­veteltek szót a közélet fórumain. Az akkori fiatalemberek halántékán azóta ezüstössé vált a haj és a gyer­mekkor végén nemzeti egyenruhába öltözött serdülők mellett férfiakká erősödtek. És most, amikor megint együtt vannak, talán azt kérdezi a közvélemény, hogy mi hozta ismét egy asztal mellé, egy szövetségbe a fehér harcosokat? Tekintsünk körül a magyar életben és megtaláljuk rá a választ.­­Együtt vannak, mert győztek. A fajvédelem gondolatát, amelyet akkoriban — min­den más európai országot megelőzve — hirdettek, törvénybe foglalja a magyar országgyűlés. A magyar nemzet euró­pai igazsága, amelyről akkoriban ál­modni csaknem lelki betegségnek számí­tott, elindult a megvalósulás felé. Sok külföldi államférfi, aki a háború után együtt szavazott a vádlókkal és helyes­lően bólintott a halálos ítélet elhang­zásakor, ma­­ tanúként jelentkezik és felmentő ítéletet kér a magyarság szá­mára. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt félelem, rettegés, kicsinyhitűség és gyász volt az egész magyar élet. Ma — az elrabolt vasúti kocsik helyett vil­lámgyors motorvonatokkal árasztjuk e­l a távoli országokat. Abban az évben alig arattak az Alföldön, ma — magyar kenyeret eszik fel Európa. Művészeink Rómában, Parisban, Londonban gyö­nyörködtetik a világot. Fiatalságunk leszámolt a múlt hibáival és embersé­gesebb gazdasági életet, kiegyensúlyo­zottabb társadalmat építget a történe­lemnek ebben a ma még csendes zugá­ban. Nem hiába jöttek össze, hiszen ismét reng a föld és különös csillagzatok ré­mítik az emberiséget. Tudják, hogy ma cselekvésre, talán újabb mártírumra van szükség, mert győzelmüket, amely a magyar nemzet győzelme volt, bizto­sítani kell. Találkoztak hát, tizenkilenc esztendő után. Nem szónokoltak sokat, nem fenyegettek és nem kérkedtek. Ha szó esett a történelem elmúlt és elkövetkező idejéről, tekintetük az ünneplő asztal mellett — egy üres ka­rosszékre esett!! Azokra, akik távol voltak. Akik talán ma is világháborús temetőkben szunnyadnak. Vagy a nyu­gatmagyarországi harcokban estek el, hogy az a föld is magyar legyen. Aluk a román megszállás és az északi kár­ PÁRISIAN GRILL REVUE DANCING NYÁRI HELYISÉGE A MARGITSZIGETEN MEGNYÍLIK. MA ESTE SZOMogATON ÁPRILIS 30-án TELEFONOK: 12-09 05 ÉS 11-88­ 09 delmek során névtelenül meghaltak ezért a mai Magyarországért. Sokan, ezren, százezren sorakoz­nak fel az üres szék mögött. Ezek a harcosok most egy jobb világból néz­nek le a gárdára. S ha a szellemnek van ereje, igéző és felemelő hatása, ez az üres szék szótlanul is elmondja, hogy a mai élő magyarok miért álla­nak egy emberként a régi harcosok és az 1919-es gondolat mellett... ■——gg=««»B·3S!— 1 — Négyezer Sinzai rombadönlött a földrengés Anatóliában Isztanbul, Apr. 30. Anatóliából jelentékeny földmozgásokat jelentenek. A földrengések az eddig meg­kímélt vidéken is rémületben tartják a la­kosságot. A belügyminiszternek a föld­­rengés okozta károkról a kamarában kö­zölt adataiból kitűnik, hogy a földmozgá­sok központjának vidékén 6700 ház közül 4000 dőlt romba, a szom­szédos környéken pedig 6000 épület ron­gálódott meg erősebben. A rossz időjárást nagyon megsínylik a sátrakban tanyázó hajléktalanok. A se­gélyezés feladata annál nehezebb, mint­hogy a földrengés sújtotta vidék lakossága rendkívül szegény. HA MEGNÉZI A NEMZETKÖZI VÁSÁRON A TELEVÍZIÓ berendezést gondoljon rá, hogy a távoli jövőnek ez a hírnöke, n épúgy, mint a legtökéletesebb RÁDIÓ-készülékek, a világ legnagyobb rádiógyárának, a cégnek gyártmányai!

Next