Esti Ujság, 1939. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
ken óráról-órára nőtt az elkeseredés s különösen a Kárpátalján robbantak ki véres incidensek. A csehekkel való többszöri jegyzékváltás és a baráti országok közbelépésének eredményeként Magyarország és Csehország között létrejött a megállapodás, amely szerint a vitás kérdéseket döntőbíróság útján rendezik. A belvederei döntés November 2-ika nagy történelmi dátum: Bécsben összeültek a német és olasz döntőbírák s a Felvidéknek a magyar néprajzi határokon belül eső területeit, tizenegy „várossal Magyarországnak ítélték. 3-én a magyar honvédség megkezdte a Felvidék lakosságának mámoros lelkesedése közepette a visszacsatolt területek megszállását, ami 10-én fejeződött be. 12-én a képviselőház ünnepélyes keretek között fogadta el a Félidők visszacsatolásáról szól törvényjavaslatot. 15-én vitéz Imrédy Béla újjáalakította kormányát, melynek új tagjai Bartha Károly, Tasnádi Nagy András, gróf Teleki Mihály és Jaross Andor lettek. 23-án szakadás történt a Nemzeti Egység Pártjában, hatvanegy képviselő kiválásával és a következő napon leszavazták a kormány napirendi indítványát. Négynapos kibontakozási tárgyalások után Magyarország kormányzója döntött, nem fogadta el az Imrédy-kormány lemondását, hanem meleghangú kéziratban újból biztosította bizalmáról. Ennek megtörténte után Kánya Kálmán külügyminiszter lemondott és nyugalomba vonult. 30-án Komlé Gyula bejelentette lemondását a képviselőház elnöki méltóságáról. Az új zsidótörvény December 2-án a képviselőház egyhangú határozattal hívta meg a Ház tagjai közé a felvidéki képviselőket. 5-én Darányi Kálmánt a képviselőház elnökévé választották. 7-én a kormány a honvédelmi javaslatot és hat nagyjelentőségű szociális törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melyek a közalkalmazottak, valamint az ipari munkásság helyzetében jelentenek lényeges javulást. 9-én megválasztották a Nemzeti Egység Pártja új vezetőségét: Hóman Bálint pártvezérhelyettes, Bárczay Ferenc elnök, Tars Tibor ügyvezető alelnök, Bárczay János és Kölcsey István alelnökök személyében. A NÉP zsidóbizottsága Makkai János előadásában megkezdte azoknak a javaslatoknak előkészítését, melyekkel a kormánynak a zsidótörvény revízióját javasolta. E napokban pattant ki a Rimamurányi botránya, melynek első eredményeként Biró Pál bejelentette a képviselői mandátumról való lemondását. December 12-én isiittissy Vasárnap, 1939 január 1 a kormányzó gróf Csáky Istvánt külügyminiszterré nevezte ki. A miniszterelnökségen e napokban vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály sajtófőnök irányítása mellett erélyes munka folyt a sajtóban való tisztogatás terén és egész sereg zuglapot betiltottak. December 13-án megkezdődött a képviselőház érdemi munkája a szociális javaslatok tárgyalásával. December 19-én háromnapos látogatásra Budapestre érkezett gróf Ciano Olaszország külügyminisztere. December 23-án benyújtotta a kormány az új zsidótörvényjavaslatot, egyben a képviselőház január 12-ikéig szünetre ment. Ezzel zárult le a mozgalmas esztendő politikai története, de illetékes tényezők bejelentése szerint számos nagyjelentőségű törvényjavaslat, köztük a birtokpolitikai reform van előkészület alatt s előreláthatólag a következő 1939-es év belpolitikáiig ugyancsak rendkívül élénk és tevékeny lesz. A szociális gazdasági élet mélyreható változásai jelzik az 1938-as év reformpolitikájának irányát Az 1938-as esztendő nemcsak kül- és belpolitikai, társadalmi és szociális, de gazdasági szempontból is olyan eszményeket dobott felszínre, amelyek Magyarország gazdasági életében a mélyreható változások egész seregéhez jelentkeztek. Pontosan egy esztendővel ezelőtt, 1937 december 31-én este hangzott el Darányi Kálmán miniszterelnök nagyszabású rádiószózata, amely a Gömbös Gyula által megindított népies és nemzeti irányzatú politikának az egyetemes továbbfolytatása és tettekben is jelentkező demonstrációja volt. Darányi Kálmán hangsúlyozta ebben a beszédében, hogy a sokat támadott állami beavatkozás nem világnézeti, hanem tisztán gazdasági kérdés, a tőkének messzemenő kötelességei vannak az országgal szemben és a hitelszervezetet maradéktalanul kell a nemzeti termelés szolgálatába állítani. Bejelentette ezenkívül, hogy a mezőgazdasági népesség helyzetének javítására messzemenő intézkedéseket hoz az 1938-as esztendő. A Népszövetség megszünteti Magyaroszág pénzügyi elenőrzését Január közepén az olasz, osztrák és magyar külügyminiszterek budapesti találkozója erősítette meg a római hzármasegyezményt. Még ugyanebben a hónapban két nagyfontosságú esemény történt: a Népszövetség március 31-i hatállyal megszüntette Magyarország pénzügyi ellenőrzését és ezzel elismerte Magyarország gazdasági és pénzügyi vonalvezetésének helyességét. A másik nagy esemény az az akció volt, amelyet a kormány a falu szociális problémáinak megoldására indított és egyelőre három és félmillió pengőt irányzott elő a halaszthatatlanul sürgős teendők elvégzésére, valamint a falu hiányzó gazdasági intézményeinek megteremtésére. Februárban már tovább halad és kiszélesül kettős füstszűrővel ez a munka a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásával, amelynek hatálya közel egymillió mezőgazdasági munkavállalóra terjed ki. Ugyancsak törvényjavaslat készül a munkaidő és a munkabérek szabályozásáról, változatlan lendülettel folyik a birtokpolitika és telepítési akció. A kormány milliárdos programja A falu népének és a mezőgazdasági munkásságnak megsegítésére irányuló kormányzati ténykedések mellett az év gazdasági történetéhez tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya negyvenéves jubileuma, mert mindkét intézmény a falu népének gyadasági megerősödését szolgálta az elmúlt évtizedek folyamán és munkásságukra a kormány szociális gondoskodásával kapcsolatban további nagy feladatok is várnak, amelyeket a júniusi ünnepi kongresszuson maga Imrédy Béla miniszterelnök ismertetett. Március elején Darányi Kálmán miniszterelnök nagyszabású beszédben jelentette be Győrött a milliárdos programot, amelynek középpontjában a magyar honvédség fejlesztése áll, de a legszorosabb kapcsolatban van az erőteljes, nemzeti és szociális tartalommal telített gazdaságpolitikával is. A győri program hatszázmillió pengő vagyonadót és négyszázmillió pengő belső kölcsönt irányzott elő az ötéves terv megvalósítására. Márciustól kezdve ez a program a középpontja Magyarország gazdasági életének. A program végrehajtása a győri beszéd után néhány nappal már meg is indult, Darányi Kálmán március 9-án újjáalakította kormányát és a három fontos közgazdasági pozíció betöltésére Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, mint tárcanélküli minisztert, Reményi-Schneier Lajost mint pénzügyminisztert és Marschall Ferencet, mint földmívelésügyi minisztert hívta meg. Ugyanakkor a Pénzintézetek terén esedékessé vált fúziót, a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Takarékpénztár egybeolvadását határozták el és a Hitelbank vezérigazgatói tisztségének betöltésére Fabinyi Tihamér volt pénzügyminisztert hívta meg a bank igazgatósága. Az ötéves terv végrehajtása Március 12-én megtörtént az Anschluss és ettől az időponttól kezdve fokozottabb ütemben folyt tovább az ötéves terv gyakorlati végrehajtása. Április 8-án a képviselőházban benyújtják a milliárdos programról és a zsidókérdés rendezéséről szóló törvényjavaslatot, másnap rendjeteket ad ki a kormány az átalakulás szigorú ellenőrzéséről, a bankok és biztosítók vezető tisztségeinek betöltéséről, az átképző tanfolyamok felállításáról, majd Húsvétkor Darányi Kálmán miniszterelnök az Esti Újságban ad újabb tájékoztatót a milliárdos programról, amelynek parlamenti tárgyalását közvetlenül Húsvét után kezdi a képviselőház és néhány nap múlva azt túlnyomó többségben el is fogadja. Az Imrédy- kormány gazdaságpolitikája Májusban Imrédy Béla ,alakít kormányt, júniusban egymásután jönnek a különböző fontos gazdasági rendelkezések: a kormány bevezeti a szeszegyedáruságot, a Magyar Nemzeti Bank módosítja alapszabályait és ezekkel a módosításokkal évtizedek óta hangoztatott kívánságok gyakorlati megvalósulása következik be. A Nemzeti Bank bevezeti a kilenchónapos agrárvállok rendszerét, amelyért a kiegyezés óta hiába harcoltak a magyar mezőgazdaság vezérei és érdekképviseletei. De megbízatást kap a Nemzeti Bank az aktív gazdasági életbe való fokozottabb bekapcsolódásra is. Még júniusban letárgyalja a képviselőház a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, amely a magyar szőlő, horgazdóság és gyimölcstrmelés fejlődésének új lehetőségeit biztosítja. Az aratási munkálatok megindulásakor kerül nyilvánosságra a búzaárak megállapításáról szóló kormányrendelet, amely 19.25—20.75 pengőben állapítja meg a búza minimális árát és ezzel a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét biztosítja a gazdatársadalomnak az ország minden részén. Szeptember elején Imrédy Béla miniszter-elnök kaposvári beszéde viszi tovább a reformpolitika útján az eseményeket Ennek a programnak gazdasági vonatkozása a gazdaadósságok rendezése, a családi munkabérek bevezetése," a földreform új formája és gyorsabb előbbrevitele. . Az álkormánybiztosság eredményes munkája Az év további hónapjai állandó külpolitikai eseményekkel terhesek, de az a munka, amely gazdasági vonatkozásban az év elején megindult, szinte törés nélkül halad előre. Az évforduló alkalmából komoly tárgyilagossággal is csak annyit lehet megállapítani, hogy évtizedek óta nem volt olyan esztendő, amely a gazdasági intézkedéseit ilyen tömegét hozta volna magával. Ezek az intézkedések a nagy nemzetgazdasági célok szolgálata mellett lenyúlak a kisemberek mindennapi életéig. Az árkormánybiztosság megfeszített erővel dolgozik hónapok óta és egymásután mérsékelte azokat az árakat, amelyeket a közszükségleti cikkeknél magasaknak tartott. Százezrek, sőt milliók megtakarítása vált lehetővé az álkormánybiztosság intézkedései nyomán. Ezek között az intézkedések között, mint legfontosabbat, a cukor árának leszállítását említjük, mert az olcsóbb cukor Magyarország minden egyes polgára számára óriási fontossággal bírt Az év gazdasági történetében tehát egybefonódnak a mindennapi gondok és problémák, a német nagy és évekre kiható kérdéseivel. Nehéz esztendő volt, a megrázkódtatásoknak még nem jutottunk a végére, és az bizonyos, hogy az az új reformpolitika, amely 1938-ban már az élet minden vonalán gyakorlati tettekben és cselekedetekben nyilvánult meg, többé meg nem állítható és fel nem tartóztatható. Ez a politika gazdasági, szocális, új nemzetvédelmi, kulturális és honvédelmi vanatkérzárban egyaránt a teljesítőképessé,majd mjnimát követeli miden magyartól, a sízebb jövő kialakítása érdekében.