Esti Ujság, 1939. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

ken óráról-órára nőtt az elkeseredés s különösen a Kárpátalján robbantak ki véres incidensek. A csehekkel való többszöri jegyzékváltás és a baráti országok közbelépésének ered­ményeként Magyarország és Csehország között létrejött a megállapodás, amely sze­rint a vitás kérdéseket döntőbíróság útján rendezik. A belvederei döntés November 2-ika nagy történelmi dátum: Bécsben összeültek a német és olasz döntőbírák s a Felvidéknek a magyar néprajzi határokon belül eső­ területeit, tizenegy „várossal Magyarországnak ítélték. 3-én a magyar honvédség megkezdte a Fel­vidék lakosságának mámoros lelkesedése közepette a visszacsatolt területek meg­szállását, ami 10-én fejeződött be. 12-én a képviselőház ünnepélyes keretek között fogadta el a Félidők visszacsatolá­sáról szól törvényjavaslatot. 15-én vitéz Imrédy Béla újjáalakította kormányát, melynek új tagjai Bartha Károly, Tasnádi Nagy András, gróf Teleki Mihály és Jaross Andor lettek. 23-án szakadás történt a Nemzeti Egység Pártjában, hatvanegy kép­­viselő kiválásával és a következő napon le­szavazták a kormány napirendi indítvá­nyát. Négynapos kibontakozási tárgyalá­sok után Magyarország kormányzója döntött, nem fogadta el az Imrédy-kormány lemondását, hanem meleghangú kézirat­ban újból biztosította bizalmáról. Ennek megtörténte után Kánya Kálmán külügyminiszter lemondott és nyugalomba vonult. 30-án Komlé Gyula bejelentette le­mondását a képviselőház elnöki méltóságá­ról. Az új zsidótörvény December 2-án a képviselőház egyhangú határozattal hívta meg a Ház tagjai közé a felvidéki képviselő­ket. 5-én Darányi Kálmánt a képviselőház elnö­kévé választották. 7-én a kormány a hon­védelmi javaslatot és hat nagyjelentőségű szociális törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melyek a közalkalmazot­tak, valamint az ipari munkásság helyze­tében jelentenek lényeges javulást. 9-én megválasztották a Nemzeti Egység Pártja új vezetőségét: Hóman Bálint pártvezér­helyettes, Bárczay Ferenc elnök, Tars Ti­bor ügyvezető alelnök, Bárczay János és Kölcsey István alelnökök személyében. A NÉP zsidóbizottsága Makkai János előadásában megkezdte azoknak a ja­vaslatoknak előkészítését, melyekkel a kormánynak a zsidótörvény revízióját javasolta. E napokban pattant ki a Rimamurányi bot­ránya, melynek első eredményeként Biró Pál bejelentette a képviselői mandátumról való lemondását. December 12-én isii­ttissy Vasárnap, 1939 január 1 a kormányzó gróf Csáky Istvánt kül­ügyminiszterré nevezte ki. A miniszterelnökségen e napokban vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály sajtófőnök irá­nyítása mellett erélyes munka folyt a saj­tóban való tisztogatás terén és egész se­reg zuglapot betiltottak. December 13-án megkezdődött a kép­viselőház érdemi munkája a szociális ja­vaslatok tárgyalásával. December 19-én háromnapos látogat­­ásra Budapestre érkezett gróf Ciano Olaszország külügyminisztere. December 23-án benyújtotta a kormány az új zsidótörvényjavaslatot, egyben a képviselőház január 12-ikéig szünetre ment. Ezzel zárult le a mozgalmas esztendő politikai története, de illetékes tényezők bejelentése szerint számos nagyjelentőségű törvényjavaslat, köztük a birtokpolitikai reform van előkészület alatt s előrelátha­tólag a következő 1939-es év belpolitikái­ig ugyancsak rendkívül élénk és tevékeny lesz. A szociális gazdasági élet mélyreható változásai jelzik az 1938-as év reform­politikájának irányát Az 1938-as esztendő nemcsak kül- és bel­politikai, társadalmi és szociális, de gazda­sági szempontból is olyan eszményeket dobott felszínre, amelyek Magyarország gazdasági életében a mélyreható változások egész sere­géhez jelentkeztek. Pontosan egy esztendővel ezelőtt, 1937 december 31-én este hangzott el Darányi Kálmán miniszterelnök nagyszabású rádiószózata, amely a Gömbös Gyula által megindított népies és nemzeti irányzatú poli­tikának az egyetemes továbbfolytatása és tettekben is jelentkező demonstrációja volt. Darányi Kálmán hangsúlyozta ebben a beszé­dében, hogy a sokat támadott állami beavatkozás nem világnézeti, hanem tisztán gazdasági kérdés, a tőkének messzemenő kötelességei vannak az országgal szemben és a hitelszervezetet maradéktalanul kell a nemzeti termelés szolgálatába állítani. Bejelentette ezenkívül, hogy a mezőgazdasági népesség helyzetének javítására messzemenő intézkedéseket hoz az 1938-as esztendő. A Népszövetség meg­szünteti Magyaroszág pénzügyi elenőrzését Január közepén az olasz, osztrák és magyar külügyminiszterek budapesti találkozója erő­sítette meg a római hz­ármasegyezményt. Még ugyanebben a hónapban két nagyfontosságú esemény történt: a Népszövetség március 31-i hatállyal megszüntette Magyarország pénzügyi el­lenőrzését és ezzel elismerte Magyaror­szág gazdasági és pénzügyi vonalvezeté­sének helyességét. A másik nagy esemény az az akció volt, ame­lyet a kormány a falu szociális problémáinak megoldására indított és egyelőre három és félmillió pengőt irányzott elő a ha­laszthatatlanul sürgős teendők elvégzé­sére, valamint a falu hiányzó gazdasági intézményeinek megteremtésére. Februárban már tovább halad és kiszélesül kettős füstszűrővel­ ez a munka a mezőgazdasági munkások öreg­ségi biztosításáról szóló törvényjavaslat be­­nyújtásával, amelynek hatálya közel egy­millió mezőgazdasági munkavállalóra terjed ki. Ugyancsak törvényjavaslat készül a munkaidő és a munkabérek szabályozásáról, változatlan lendülettel folyik a birtokpolitika­ és tele­pítési akció. A kormány milliárdos programja A falu né­pének és a mezőgazdasági munkás­ságnak megsegítésére irányuló kormányzati ténykedések mellett az év gazdasági történe­téhez tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya negyvenéves jubileuma, mert mindkét intézmény a falu népének gyadasági megerősödését szolgálta az elmúlt évtizedek folyamán és munkásságukra a kor­mány szociális gondoskodásával kapcsolatban további nagy feladatok is várnak, amelyeket a júniusi ünnepi kongresszuson maga Imrédy Béla miniszterelnök ismertetett. Március elején Darányi Kálmán miniszter­elnök nagyszabású beszédben jelentette be Győrött a milliárdos­­ progra­mot, amelynek középpontjában a magyar honvédség fejlesztése áll, de a legszoro­sabb kapcsolatban van az erőteljes, nem­zeti és szociális tartalommal telített gaz­daságpolitikával is. A győri program hatszázmillió pengő vagyon­adót és négyszázmillió pengő belső kölcsönt irányzott elő az ötéves terv megvalósítására. Márciustól kezdve ez a program a középpontja Magyaror­szág gazdasági életének. A program végrehajtása a győri beszéd után néhány nappal már meg is indult, Darányi Kálmán március 9-án újjáalakította kormá­nyát és a három fontos közgazdasági pozíció betöltésére Imrédy Bélát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, mint tárcanélküli minisztert, Reményi-Schneier Lajost mint pénzügyminisz­tert és Marschall Ferencet, mint földmívelés­­ü­gyi minisztert hívta meg. Ugyanakkor a Pénzintézetek terén esedékessé vált fú­ziót, a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Takarékpénztár egybe­olvadását határozták el és a Hitelbank vezérigazgatói tisztségének betöltésére Fabinyi Tihamér volt pénzügy­minisztert hívta meg a bank igazgatósága. Az ötéves terv végrehajtása Március 12-én megtörtént az Anschluss és ettől az időponttól kezdve fokozottabb ütemben folyt tovább az öt­éves terv gyakorlati végrehajtása. Április 8-án a képviselőházban benyújtják a milliárdos programról és a zsidókérdés rende­zéséről szóló törvényjavaslatot, másnap rendjeteket ad ki a kormány az átalaku­lás szigorú ellenőrzéséről, a bankok és biz­tosítók vezető tisztségeinek betöltéséről, az átképző tanfolyamok felállításáról, majd Húsvétkor Darányi Kálmán miniszter­­elnök az Esti Újságban ad újabb tájékoztatót a milliárdos programról, amelynek parlamenti tárgyalását közvetlenül Húsvét után kezdi a képviselőház és néhány nap múlva azt túl­nyomó többségben el is fogadja. Az Imrédy- kormány gazdaságpolitikája Májusban Imrédy Béla ,alakít kormányt, júniusban egymásután jönnek a különböző fontos gazdasági rendelkezések: a kormány bevezeti a szeszegyedáruságot, a Magyar Nemzeti Bank módosítja alap­szabályait és ezekkel a módosításokkal évtizedek óta hangoztatott kívánságok gyakorlati megvaló­­sulása következik be. A Nemzeti Bank beve­zeti a kilenchónapos agr­árvállok rendszerét, amelyért a kiegyezés óta hiába harcoltak a magyar mezőgazdaság vezérei és érdekkép­viseletei. De megbízatást kap a Nemzeti Bank az ak­tív gazdasági életbe való fokozottabb be­kapcsolódásra is. Még júniusban letárgyalja a képviselőház a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, amely a magyar szőlő, horgazdóság és gyi­­­mölcstrmelés fejlődésének új lehetőségeit biztosítja. Az aratási munkálatok megindulásakor ke­rül nyilvánosságra a búzaárak megállapításáról szóló kor­mányrendelet, amely 19.25—20.75 pengőben állapítja meg a búza minimális árát és ezzel a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét biztosítja a gazda­­társadalomnak az ország minden részén. Szeptember elején Imrédy Béla miniszter-­­elnök kaposvári beszéde viszi tovább a re­formpolitika útján az eseményeket Ennek a programnak gazdasági vonatko­zása­ a gazdaadósságok rendezése, a­ csa­ládi munkabérek bevezetése," a földreform új formája és gyorsabb előbbrevitele. . Az álkormánybiztosság eredményes munkája Az év további hónapjai állandó külpolitikai eseményekkel terhesek, de az a munka, amely gazdasági vonatkozásban az év elején megindult, szinte törés nélkül halad előre. Az évforduló alkalmából komoly tárgyilagos­sággal is csak annyit lehet megállapítani, hogy évtizedek óta nem volt olyan esztendő, amely a gazdasági intézkedéseit ilyen tö­megét hozta volna magával. Ezek az intézkedések a nagy nemzetgazda­sági célok szolgálata mellett lenyúlak a kis­emberek mindennapi életéig. Az árkormánybiztosság megfeszített erő­vel dolgozik hónapok óta és egymásután mérsékelte azokat az árakat, amelyeket a közszükségleti cikkeknél magasaknak tartott. Százezrek, sőt milliók megtakarítása vált le­hetővé az álkormánybiztosság intézkedései nyomán. Ezek között az intézkedések között, mint legfontosabbat, a cukor árának leszállítását említjük, mert az olcsóbb cukor Magyarország minden egyes polgára számára óriási fontossággal bírt Az év gazdasági történetében tehát egybe­fonódnak a mindennapi gondok és problé­mák, a ném­et nagy és évekre kiható kérdé­seivel. Nehéz esztendő volt, a megrázkódta­tásoknak még nem jutottunk a végére, és az bizonyos, hogy az az új reformpolitika, amely 1938-ban már az élet minden vonalán gyakorlati tettekben és cselekedetekben nyilvánult meg, többé meg nem állítható és fel nem tartóztatható. Ez a politika gazdasági, szoc­ális, új nemzet­­védelmi, kulturális és honvédelmi vanatk­érzár­ban egyaránt a teljesítőképessé­,­majd­ mjnimát követeli m­iden magyartól, a sízebb jövő ki­alakítása érdekében.

Next