Esti Ujság, 1939. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerda, 1939 március 1 ilti M5 Teljes a bomlás a vörös Spanyolország hadvezetésében Elmozdították Miaját,mert nem akarja folytatni a reménytelen harcot London, február 28. Spanyolország katonai vezetésében is a teljes felbomlás jelei mutatkoznak. Madrid­ból ideérkezett jelentések szerint Miaja tábornok, aki tudvalévően eddig lelke volt a köztársasági haderőnek, most Negrin mi­niszterelnöknek értésére adta, hogy minden további ellenállás céltalan. Miaja táborno­kot el is távolították a helyéről s a köztár­sasági haderők legfőbb parancsnokává Cas­­sano tábornokot nevezték ki. A madridi hírek szerint Miaja tábornok bebizonyította Negrin miniszterelnök előtt, hgy a további ellenállás katonailag képtelenség, ezért a leghelyesebben teszi, ha azonnali fegyver­­szünetet kér. Cassano tábornokról tudják, hogy az ellenállás egyik legelkeseredettebb h­íve, aki azt vallja, hogy még akkor is folytatni kell az ellenállást, ha tudják, hogy azt tartósan fenntartani nem lehet. A Mad­ridból érkező jelentések végül beszámolnak arról, hogy a köztársaságiak által még meg­szállva tartott területek lakossága élesen ellenzi Cassano tábornok háborús ték­éit és készülődését. Valenciában a „Gazeta de la Republica” ma reggel rendeletet közölt, amely felhatal­mazza Miaja tábornokot és nyolc más tá­bornokot, hogy külföldre szóló útleveleket kérjenek. Feleségük és gyermekeik egy­szerű határátlépési engedéllyel is kiutaz­hatnak­ mélyzetét. Útlevelet sem kaphat, de való­színű, hogy három hónapig még Angliá­ban marad, hogy a menekültek ügyeit intézze. «* Ma megkezdek a nagykövetség épületé­nek kiürítését és azután átadják az új nagykövetnek. | Készen áll a madridi bevonulás terve Burgos, február 28. Itteni katonai körökből származó érte­sülés szerint a nemzeti spanyol hadveze­tőség a Madridba való bevonulást minden részletében előkészítette. Élelmiszert szállító hadosztályok közvetlenül Madrid alatt állanak. A nemzeti spanyol harcterek mö­gött nagyarányú gyűjtéseket rendeznek, hogy a lakosságot Madrid átvétele után el­láthassák. Nincs többé alkotmányos kormánya a köztársasági Spanyolországnak London, február 28. Az angol sajtó politikai beállítottsága szerint foglalkozik a Franco-kormány an­gol részről történt elismerésével. A lapok túlnyomó többsége helyesli az elismerte­tést, az újságok másik csoportja azonban élesen elutasító álláspontra helyezkedik. A kormányhoz közelálló Daily Telegraph újból hangoztatja, hogy abban az esetben, ha Anglia nem ismerte volna el Franco tábornok kormányát, csak a spanyol pol­gárháború meghosszabbításához nyújtott volna segédkezet. A félhivatalos Times vezércikke fenn­tartás nélkül támogatja a kormány állás­pontját. A cikkíró megállapítja, hogy Franco tábornok elismerése az angol sem­­legességi politika logikus folyománya. Maga a köztársasági spanyol kormány is elismeri, hogy saját alkotmánya ér­telmében alig van törvényes jogosult­sága. .Az 1931. évi alkotmány ugyanis meghatározza, hogy a köztársaság szuverén testülete a cortes, amely azonban tagjainak már csak töredéké­vel tud ülésezni. A Daily Mail „Logika“ felírású cikké­ben kijelenti, hogy Angliában a spanyol polgárháború kitörése óta nem voltak sa­ját érdekei az egész ügyben. A Daily Express szintén hangoztatja, hogy a való tényeknek szemébe kellett nézni. Páris, február 28. Az előzmények után a francia közvéle­ményre nem hatott meglepetésként a hét­fői államtanács elhatározása, hogy elismeri a nemzeti spanyol kormányt. A kedd reg­geli lapok nagyjelentőségű eseménynek mondják a francia kormány elhatározását. A Journal „Történelmi nap, meglepeté­sek nélkül” felírású cikkében azt írja, hogy egyelőre nincs nagyobb jelentősége annak a körülménynek, hogy a két nyu­gati nagyhatalom elismerte a Franco-kor­­mányt. Az elismerés azonban Franco tá­bornok számára mindenesetre azt jelenti, hogy kevesebb erőfeszítést és áldozatot kell hoznia. „ Most azonban már szeretnénk tartós békét a Pireneusokban — írja a lap —, amely végül hangoztatja, hogy a Földközi­tengeri probléma kulcsa Burgosban van. Franciaország számára különösen fontos érdek volt, hogy kapcsolatait a burgosi kormánnyal normalizálja. Chamberlain ma fel­­olvassa az alsóházban Franco levelét London, február 28. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy Chamberlain miniszterelnök az alsóház keddi ülésén közli annak a levélnek a tar­talmát, amelyet Franco tábornok a múlt héten az angol kormányhoz intézett és amelyben bizonyos nyilatkozatokat tett jövőbeni politikáját illetően. Az alsóház kedd délutáni ülésében tárgyalja a mun­káspárti ellenzék bizalmatlansági indítvá­nyát. A miniszterelnök ez alkalommal szó­lal majd fel. Bevonták a köztársasági lobogót a londoni spanyol nagykövetség palotájáról London, február 28. Hétfőn délután 5 óra 30 perckor Sir Ro­bert Hodgson angol ügynök közölte a spa­nyol nemzeti hatóságokkal,, hogy Anglia elismerte Franco tábornok kormányát. Déluuán 6 órakor Ascarate, a spanyol köztársasági kormány londoni nagykö­vete, a nagykövetség tánctermébe össze­hívta a negyven főnyi diplomáciai és kon­zuli személyzetet. Köszönetet mondott szolgálataikért és közölte velük, hogy ál­lásuk és ezzel együtt a nagykövetség is megszűnt létezni. Ugyanekkor bevonták a nagykövetség palotájáról a spanyol lobogót és meg­­gyújtották a fontos, titkos állami ok­iratokból a kertben rakott máglyát. A nagykövet kijelentette, hogy entől a perc­től kezdve hontalan megninik­nek­ tekinti saját magát és a na­gyíjlövetség felész sze­ gy IAGX)iME[^ diktál leissza a C­APITOL """ ___________ Újabb nagy fizetésképtelenség a faiparban Az utolsó hónapok sok fakereskedelmi és faipa­ri fizetésképtelensége után — amelyek között különös figyelmet keltett a Lingel-féle bútorgyár, a Honi Faipari r­­t., továbbá a magánegyezségben lévő Müller Ádám cég, nemkülönben a parketta­ipar több jelentős cége,­­ ma a Bartos Faforgalmi és Faipari vállalat ügyében rendelte el a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást a budapesti tör­vényszék. A cég tulajdonosa, Bartos Andor, a Nasi­i nyugalmazott igazgatója, valamint fivére, Bartos Ödön, aki a vállalatnak vezetője volt. A vállalat főképpen a parketta-ipar körében tett szert igen jó hírnévre és a szakmában bonitás tekintetében is egészen a legutolsó időkig jól ítélték meg. A vállalat telepe a Szemlőhegyi­ út 12. szám alatt van s a cég a törvényszékhez beterjesztett beadványában csupán a változott gazdasági viszonyok­kal indokolja bekövetkezett gazdasági katasztrófáját. Érdekelt körökben mindenesetre nagy érdek­lődéssel néznek a cég fizetésképtelenségének tényleges oka elé, amelyre a megejtendő szakértői vizsgálat fog választ adni. Az előterjesztett ideiglenes mérleg szerint a vállalat tartozása 163.200 pengő, ezzel szemben a bruttó aktivált összege 102.986 pengőt tesz ki. Az aktívák között 36.000 pengővel szerepel a cég ingatlana és 60.000 pengőt meghaladó összeggel a vál­lalat kinnlevőségei. Az előterjesztett egyezségi ajánlat szerint a fizetésképtelen adósok 50%-os ajánlatot tesznek a hitelezőknek és ezt az összeget az egyezség jogerőre emelkedésétől számított 240-ik napon egy összegben kívánják meg­fizetni. A cég nagyobb hitelezői a következők: Ma­gyar Olasz Bank 79.500, Kereskedelmi Bank 15.064, Hitelbank 14.609, Grosz Nándor 2500, dr. Baumann János 4370, Kopfstein Andor 22.600, Radó Pál 14.000 és a Kincstár 2000 pengővel. Tizenkilenc Tizenkilenc esztendővel ezelőtt március elsején választotta a magyar nemzetgyűlés az ország kormányzó­jává vitéz nagybányai Horthy Mik­lóst, a nemzeti hadsereg akkori fő­vezérét. Világháború kataklizmája, forradalmak gyilkos pusztításai után a nemzet lelke önmagára lelt, amikor Horthy Miklósban találta meg az egyetlen igazi, nagy magyar vezért. Az a tizenkilenc esztendő, amelyet a nemzet élén töltött el a kormányzó, a megpróbáltatások, szenvedések, de a mindig felfelé haladó, mindig jobbuló magyar sors tizenkilenc éve volt. A romországból új erős nemzeti állam, a szétszórt lelki mételyekkel megfer­tőzött tömegből dolgos, becsületes országot építő magyar nép, az egy­kori alig-alig felfegyverzett szegedi gárdából nagyszerű modern magyar hadsereg lett. A hálás magyar szí­veknek március elején mindig emlé­kezni kell rá, hogy mindezt egyedül neki köszönhetjük: Horthy Miklós­nak, az országépítőnek! Az idei jubileumra új fényt, is su­gárzik, hiszen ma egymillióval több magyar ünnepli az államfőt, aki tizenkilenc évvel ezelőtt fegyvert, fegyelmet, rendet és biztonságot ho­zott a szerte zilált magyar életbe. Az idén megélhette a legszebb ma­gyar álom teljesedését, amikor csa­patai élén fehér lován, tízezrek dia­dalmas ujjongása között vonult be arra a Felvidékre, amelynek felsza­badítása elsősorban az ő munkájának gyümölcse volt. Ma határokon innen és határokon túl az ő személyére év előtt... gondol minden magyar. Hálával, hó­dolattal emlékszik a szabadító Ve­zérre és az ő alakjában látja a meg­testesült élő magyar férfiideált, ő a példakép, akit követnünk kell, mert tudjuk, hogy csak ezen az úton ér­hetünk el azokhoz a nagy célokhoz, amelyeket Horthy Miklós tizenkilenc éves országlásának eredményeképpen már megközelített Magyarország népe. A pápaválasztásig ilyen bélyegzőt használ a Vatikán-város („Üres a pápai trón”) ainiiiiiiimimiiiiiiinmiimriiiiimiimiMiiiiiiiiimri'iiiiiiriiiiiiirmni Ugyanekkor a londoni spanyol társas­körben lelkesen ünepelték Franco tábor­nok kormányának elismerését. Felvonták az épület árbocára a spanyol lobogót és táviratban üdvözölték Alba herceget, a jövendő nagykövetet. ­ Légoltalmi bábjáték bemutatása A Légoltalmi Liga országos elnöksége a gyermektársadalom számára vasárnap dél­előtt műsoros előadást rendezett, amelynek so­rán bemutatták a légoltalmi bábjátékot. Az előadás a Zeneakadémia dísztermében folyt le és megjelent azon vitéz Fábry Dániel tá­bornok, Petróczy József ezredes, Darányi Kálmánné, Keresztes-Fischer Ferencné és so­kan jónevű polgárok. Lépes Andor, a Lég­oltalmi Liga propaganda-előadójának be­vezető szavai, majd a zenei nyitány után ke­rült sor „a Légvédelmi Jóska és Légoltalmi Kati” című verses-zenés légoltalmi báb­játékra, amelyet Büky Béla festőművész ter­vezett és, amelynek szövegét Pisztray Géza írta. A bábjáték szórakoztatva és mégis ta­nítva tárta elsősorban gyermekekből álló hallgatóság elé a gyermektársadalom fel­adatát és szerepét a légoltalom terén. A jól esikerült előadás a Rákóczi-induló hangjaival ért véget. Az előadást vasárnap délután megismételték és mindkét előadás jövedelmét a Liga a gyermektársadalom lég­oltalmi biztonságának megszervezésére for­dítja.

Next