Esti Ujság, 1940. május (5. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-01 / 99. szám

SZERDA, 1940 MÁJUS 1. ÍSÜ tijsfy m Hewforkban megnyílt a világ első bár-egyeteme. A régen elfelejtett száraz­ törvény, amint azt a bölcsek előre megjósolták, olyan járvánnyá dühítette az alkoholfogyasz­tás nemes szenvedélyét, hogy Ameriká­ban ma már csupán az nem iszik, aki átmenetileg elvonó kúrán senyved vala­melyik erre a célra szolgáló zárt inté­zetben. A rugalmas amerikai szellem alkalmazkodni óhajtván a helyzethez, most korszerű újításként létrehozta az első bár-egyetemet. A spanszfőiskolára beiratkozhatok minden tizennyolcadik évét betöltött egyén, aki vágyat, meg képességet érez magában, hogy elsajá­títsa a bár­élet titkait. A mindkét nem­beli hallgatóságot­­elsősorban a külön­böző alkoholfajtákkal és azok keverési módjával ismertetik meg. Az alkohol­­filozoptereknek tehát első rápillantásra meg kell különböztetniök a sligovicát az ürmöstől, papramorgót a gyomorkese­rűtől, a mozalkót a kisüstönlőttől, a narancslikőrt a bundapálinkától. Könyv nélkül kell tudniok, melyik alkoholfajta melyik kollégájával rokonszenvezik, vagyis, hogy a wiski jó szódával, de kevésbé iható benzinnel, az ásás kedveli a rumot, de irtózik a pezsgőtől, a ko­nyak pedig feketekávéval élvezhetőbb, mint terpentinben feloldva és elemeire bontva. Főtantárgy a keveréstan is, de annak, alki diploma érvényével bíró végbizo­nyítványt akar, jeles feleletet kell adni arról, hogyan kell viselkednie a bárban. Vizsgára tehát az a jelölt jelentkezhe­­tik, akinek ügyessége és emberismerete úgy aránylik a pali bárgyúságához, ahogy az elfogyasztott tényleges ital­­raennyiség’‘’arányl­ik a számlán feltünte­tett palackok számához. Megcsapolt üveget teli üvegként felbontani, abszen­­tet gabonapálinkával megbolondítani, öt üres üveg mellé másik öt üveget csempészni, mindezt könnyed elegan­ciával, fölényes biztonsággal, előkelő udvariassággal és hódító szemtelenség­gel szervírozni, — ebben kell jelesked­nie a bár­ szigorlónak. Aprólékos szakértelmet és biztonsá­got kívánnak a hölgyektől is. A bár­szerű viselkedés fontos és izgalmasan érdekes tantárgyát modern lélektani tanfolyamon tanítják. A tanfolyamon mindenki egyéniségének és megjelené­sének megfelelő felvilágosításban ré­szesül. Valamennyi bártündérnek tíz élettörténetet kell betéve tudnia, ame­lyek közül az adott helyzet felismerése és kellő mérlegelése után a legalkalma­sabbat megfelelő hangszerelésben kell előadnia annak a vendégnek, akinél je­lentősebb összeget sejt. Ezekben az élettörténetekben már nem szerepelhet az anya, aki mosónő volt, az apa, akit agyonütött a ha­jókörtél, a pétervári gárdaezred, a milliomos, de szívtelen nagybácsi és a hízelgő udvarló, aki csá­bított és megszökött. Ezek helyett az ósdi történetek helyett új, friss, kor­szerű és vonzó históriákat kell a höl­gyeknek mélabúsan, könnyezve, vagy szilaj hetykességet elmondaniok". A bár­egyetem megnyílt. Az első dip­lomás sereget három hónap múlva bo­csátják ki az életbe. Vizsgázott bárfiúk és bárlányok tehát már lesznek, de akad-e ezután hős, aki be meri tenni lábát a bárba, hogy bánatában fölhajt­son egy gyomorkeserűt? Bibó Lajos Ma dől el, hogy a külpolitikai vonatkozású interpellációkat a jévőben zárt ülésen mondják-e el a Házban Az egyenes adó reformjáról szóló törvény­­javaslat folytatólagos tárgyalása változatlan érdeklődés mellett folyik s a vita a jövő hétre is áthúzódik. Csütörtökön az ünnep miatt nem tart ülést a Ház, valószínűleg pénteken sem lesz már ülés, csak a jövő­ hét keddjén folytatják a ja­vaslat tárgyalását. Egyébként ma interpelációs napja van a Háznak. Politikai körökben várakozással néznek az interpellációk elé, annál is inkább, mert köztudomású, hogy a legutóbbi interpellációs napon a Ház túlnyomó többségében erős visszatetszést keltett az a túlfűtött, szenve­délyes, sőt a sértések és személyeskedések terére tévedt hang, amelyet egyes képvise­lők éppen a legkényesebb problémák, kül­politikai kérdéseik tárgyalásával kapcsolat­ban megütöttek. A visszahatás olyan erős volt, hogy par­lamenti körök egy részében a képviselő­ház elnapolásának gondolata is felmerült, míg a másik része azt az ötletet fogadta nagy helyeslésel, hogy külpolitikai termé­szetű interpellációkat csak zárt ülésen lehes­sen elmondani. Határozott vllá­spont ebben az utóbbi kérdésben sem alakult ki, de bizo­nyos, hogy a mai ülés lefolyása hatással lesz politikai körök álláspontjánál­ további kialakítására. Az interpellációk meghallga­tására egy órakor térnek át s előreláthatóan az ülés a késő délutáni órákig eltart. A képviselőház mai ülését Szinyey-Merse Jenő alelnök tíz óra után pár perccel nyitotta meg. Reményi-Schneier Lajos pénzügyminisz­ter volt jelen a kormány részéről. Az alelnök bemutatta a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszait a felsőház nem a képp­viselőház szövegezésében, hanem változta­tásokkal fogadta el. A Ház a bejelentést tudomásul vette, a mó­dosításokat pedig kiadták a Ház földmívelés­­ügyi és társadalompolitikai bizottságának. Bemutatta az alelnök továbbá a felsőház elnökének egy másik átiratát arról, hogy a kivételes hatalom további négy hónappal való meghosszabbításához a felsőház hozzájárult. János Áron, mint a mentelmi bizottság előadója tett ezután jelentést vitéz Tóth And­rás mentelmi ügyében, akit a Gruber-ügy képviselőházi tárgyalása során összeszólalko­­zásokra tett kijelentéseiért a Ház a mentelmi bizottsághoz utasított. A bizottság Tóth And­rást a Ház ünnepélyes megkövetésére köte­lezte. Tóth András ezt be sem várva, már a tegnapi ülésen megkövette a Házat, amit most tudomásul vettek. Napirend szerint következett az egyenes adókra vonatkozó egyes törvényes rendelke­zésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgy­alása. Pápay István volt a mai ülés első szónoka. Hangoztatta, hogy ha a kormány által eddig­ letárgyaltatott törvényjavaslatokat nézzük, meg kell állapítanunk, hogy azokon végig­vonul a szociális gondoskodás. A kérdés csupán, az lehet, hogy elég gyors tempót követ-e a kormány. A mostani törvényjavaslat is szociális vo­natkozású, mert a gyengék megsegítését cé­lozza. Kérte a pénzügyminisztert, kövessen el minden lehetőt, hogy jelenlegi kuszáti adótör­vényeinket egységesítsék. Két dologra hívta fel a miniszter figyelmét: nem mindig az adók nagysága a fájdalmas, hanem az aránytalan­ság tudata, a másik pedig az, hogy az állam bevételeit, a befolyt pénzeket takarékosan he­lyezzék el. Ezután a törvényjavaslat részle­teire tért át Gerecs Gyula, Körmend. • i i h i L—­Varga János, Budapest . . . g y g —.150 Márfi István tanuló, Gyönk . , . .. —.10 összesen: 104.110 Glasse-Horstenau tábornok, a berlini Német-Magyar Társaság elnökének látogatása Hóman Bálint kultuszminiszternél Az árvízkárosultak javára folyó gyűjtés megközelíti a hárommillió pengőt Az Esti Ujság és a gyűjtése:97.386.15 pengő Dr. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­­prímás legújabb pásztorlevelében a követ­kező felhívással fordult az árvízkárosul­tak segélyezése érdekében papjaihoz és rajtuk keresztül az esztergomi főegyház­­megye híveihez: „Pusztító elemi csapásként zs­dultak hazánk zónáira a hirtelen olvadás nyo­mán felengedett hótömegekből eredt ár­vizek. Szegény emberek házai dőltek össze és nagy területű vetések pusztultak el. Az ország Kormányzó Ura szózatot inté­zett a nemzethez az árvízkárosultak meg­segítése érdekében és a szózat nyomán már­is jelentékeny összeg gyűlt egybe a keletkezett ínség enyhítésére. A csapás nagy arányai azonban nem engedik, hogy a segélyezés buzgósága csökkenjen, miért is felhívom Tisztelendő Papjaimnak a segítésben mindig résztvenni kész szívét, hogy a maguk részéről az akciót támogas­sák adományaikkal, a hívek közt végzett gyűjtéssel, a segélyezés célját szolgáló minden társadalmi vagy egyesületi meg­mozdulás felkarolásával, az igények figye­lemmel kísérésével és azok kellő bejelen­tésének elősegítésével.“ A hercegprímással egyidejűleg Babnics Mihály rozsnyói megyéspüspök is fel­emelte főpásztori szavát az árvízkárosul­takért. Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtit­kár az elmúlt napon közölt tájékoztatójá­ban bejelentette, hogy a felépítés munkájának azonnali meg­indítására már kiutalta az árvízvé­delmi kormánybiztosság az előlegeket. A helyreállítás érdekében műszaki ta­nácskozás volt a kormánybiztosságon, ahol tisztázták a felépítés részleteit is. Az országos gyűjtés április 30-ig jóval a 2.700.000 pengő fölé emelkedett. Elszámolásunkat az alábbiakban adjuk: Az Esti Újság gyűjtésének állása április 29-ig ....... 27.640.66 P Újabb adományok ...... 104.20 „ összesen 27.744.86 P A Függetlenség eddigi gyűjtése 69.641.29 „ Az együttes gyűjtés eddigi ered­ménye ......... 97.386.15 P AZ ADOMÁNYOK NYUGTÁZÁSA: Községi polg. fiúlsk. tanulói, Battonya pengő 17.05 Csihák Károly, Budapest . . gga 15.— Huszár István dr., Pápa » •* 8fia 10.— Biró Ferenc, Pestszenterzsébet 80p 10— Gergely István, Ózd . . . 8­8uu 10— Dobos Béla, Budapest .... 1g 5— Grata József, Rákosszentmihály a9 5— Réti Sándor, Budapest « 2 , 3fifi 5— Ábrahám Sándorné . » . s ay§ 5— Gampa László első elemista » . b3 6.55 Mács Elek, az Esti Xfjság rejtvénypá­lyázatán nyert nyereménye . . . 5— Osváth Imre.................................. 3. Nemes Scherer Kamilló, Gödöllő UU 2. Pruzsiaszki József, Rákospalota U9 v- RATKA röv ORSZ ÁGH AZ ‘GRIl A s z t a 1 t an d e 1 é!« : 1W-8 6 i, 1 2 0—2 0 2 3 Vitéz Bonczos­­ államtitkár kérelme a budapesti háztulaj­donosokhoz Az árvízkárosultak javára folytatott országos gyűjtéssel kapcsolatban vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa a következő kérelmet intézte a budapesti háztulajdonosokhoz. „Az a csapás, amely az­­ ország egész társadalmát és gazdasági életét a tavaszi árvízzel és belvízzel érte, mondhatni, nagyrészben a háztulajdonos magyar tár­sadalom erőit morzsolta fel. Az árvíz­­veszedelem mindig az otthont nyújtó há­zakat fenyegeti leginkább, ezért olyan nehéz elviselni és ezért rejt annyi tragé­diát magában. Nem mint kormánybiztos kérem a budapesti háztulajdonosokat az árvíz és belvíz által összedöntött, meg­rongált falusi házak tulajdonosainak kép­viseletében, az árvízkárosult háztulajdonosok ne­vében fordulok azokhoz a háztulaj­donosokhoz, akik az emberi otthonok veszedelmének és csapásának keserű­ségét nem szenvedték el A „bajbajutott háztulajdonos“ nevében kérem a „szerencsésebb háztulajdonost“, hogy a május 1-i lakbérjövedelemnek sze­rény százalékát juttassa el az árvíz­védelem kormánybiztosságához, hogy az épen maradt házak támogatásá­ból a sárrá vált, romjaiba omlott magyar falusi házakat felépíthessük. Tudom, hogy ennek a jövedelemnek is megvan már­ a maga helye. Mégis el kell mondanom eze­ket a kérő szavakat, azzal a szomorú igazsággal, hogy még mindig jobb annak, aki adhat, mint annak, akinek az érdeké­ben kérni kell. Gondoljanak erre a buda­pesti háztulajdonosok és siessenek azok­nak a háztulajdonosoknak a segítségére, akiknek május 1-én már nemcsak házbér­jövedelmük, nemcsak házuk, de otthonuk sincsen.“

Next