Esti Ujság, 1940. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1940-07-01 / 147. szám

HÉTFŐ, 1940 JÚLIUS L­isti­tt Vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter a Magyar Vörös Kereszt felsegítése érde­kében rádióbeszédet mondott Mindannyiunkért a Magyar Vörös Kereszt Ma és holnap mindenki a Vörös Keresztért A magyar kormány kéréssel fordul a tár­sadalomhoz, hogy segítse meg nemzetünk legfelelősségteljesebb nemzetvédelmi­­ intéz­ményét, a Magyar Vöröskeresztet. Az or­szágos gyűjtési akcióval kapcsolatosan honvédelmi miniszter rádiófelhívást intézett a társadalomhoz és azt mondotta: „Köteles­ségem az egész nemzet fülébe kiáltani — atlakozzon mindenki a Magyar Vörös Kereszt javára". A Magyar Vörös Kereszt húsz esztendőn át minden erejével csak dolgozott, nem kért, csak adott, ma és holnap első ízben fordul a társadalomhoz, hogy a nemzet megértő ál­dozatkészségéből meg tudja valósítani mind­azon feladatokat, amelyek mint a honvé­delmi miniszter mondotta: „Az Isten segít­ségével már útban lévő jobb és szebb ma­gyar jövő eléréséhez feltétlenül szüksége­sek.” A Magyar Vörös Kereszt mindannyiun­k érdekében most kér először, fogadja tehát mindenki szeretettel a lakásában, az urnák­nál hozzáforduló vöröskeresztes munkatár­sakat, adakozzon mindenki jószívvel anyagi képességeihez mérten és olyan szeretettel, mint amilyen önfeláldozó szeretettel dolgo­­zik mindenhol és mindannyiunkért a Ma­gyar Vörös Kereszt. Adományokat közvet­lenül is be lehet küldeni a Vörös Kereszt 10.275. számú postatakarék csekkszámlájára. A Magyar Vörös Kereszt július 1-i kez­dettől országos gyűjtést rendez, hogy hon­védségünkkel szemben­i fennálló kötelezettsé­gének eleget tehessen. A házankénti gyűjtés sikeréhez még kétezer budapesti asszony és leány néhány órás munkájára van szükség. A Vörös Kereszt bizton hisz a magyar asz­­szonyok és leányok hazafias munkakészsé­gében és ezért kéri, hogy a Pesti Vigadó előcsarnokában a beosztásuk és gyűjtőívek átvétele végett a hétfői nap folyamán reg­gel 9-től este 7-ig jelentkezni szíveskedje­nek. Megkezdődött Kárpátalján a szarvasmarha-törzskönyvelés Már hírt adtunk arról, hogy Kárpátalja lakossága gazdasági helyzetének megjavítá­sára a földművelésügyi minisztérium külön­böző kedvezményeket tett az ottani állat­­tenyésztés színvonalának emelése, valamint az értékesítés kedvezőbbé tétele céljából. Ezek közül kiemelkedik a Svájcból behozott és szétosztott 400 kiváló minőségű, borzderes borjastehén és üsző szétosztása, amelyek a szarvasmarhatenyésztés minőségi fejleszté­sét fogják gyorsítani. A földművelés­ügyi minisztérium megbízásából az Orszá­gos Törzskönyvelő Bizottság Munkács szék­hellyel kirendeltséget létesített Kárpátalján és megkezdte a­ szarvasmarhatenyésztő gaz­dák társadalmi megszervezését, a tenyésztés irányítását és a törzskönyvelést. A bizottság tevékenysége felöleli mindazokat a terüle­teket, ahol borzderes szarvasmarhákat te­nyésztenek. Több mint harminc községben és hat nagyobb gazdaságban kétezer állattal kezdték meg a munkát s a jövő feladata, hogy az egész Kárpátaljára kiterjedő állat­tenyésztői egyesületet állítana fel, amely a hatóságok segítségével a káraátaljai állat­­tenyésztést a mainál magasdíib színvonalra fogja emelni. X/ / 1. elérhet­iO­­*.v*t ­GYON XYWM VOLT. 'j- ■ mm AZ ÚJ MAGYAR FILM Jutalmakat osztottak ki vasár­nap Lillafüreden, a Nemzeti Film­hét záróünnepségén. A zsűri a múlt esztendő termésében kilenc olyan filmet talált, amely komoly erkölcsi és anyagi elismerésre érdemes. Öt film háromezerpengős jutalmat ka­pott. Ezek: a „Gül baba”, a „Ha­lálos tavak”, az „Erdélyi kastély”, a „Földindulás” és a „Semmel­weis”. Négy további film kapott kétezerpengős jutalmat, több ki­sebb jutalmat is kiosztott a zsűri. És a nagyközönség, amely átlag­ban egymilliós nézőtömeget jelent egy-egy magyar film számára, tel­jes együttérzéssel, helyesléssel fo­gadja a lillafüredi zsűri döntését. E pillanatban igazán úgy látszik, hogy az elmúlt esztendő új fejeze­tet jelent a magyar filmgyártás történetében. Nem lehet tagadni, hogy a ma­gyar filmgyártás igen sokáig, túl­ságosan sokáig küszködött a kez­det nehézségeivel. Protekcionált, súlyos áldozatok árán fenntartott ipar volt, a sok alkalmi vállalkozó, aki a szakmát ellepte, kizárólag üzleti eredményekre törekedett és éppen ezért csak ritkán érte el ezt az eredményt. A magyar film ki­csiny fogyasztóterületével, szerény anyagi eszközeivel nem lehetett versenyképes külföldi termékekkel szemben, a vállalkozók pedig ezt az egyenlőtlenséget az úgynevezett „tömegízlés” javára tett újabb és újabb „koncessziókkal” akarták helyreütni. Rengeteg filmbohózat készült, a budapesti színpadon is uralkodó sablon-vígjátékok mintá­jára, mindenféle művészi jelleg és érték nélkül. A múlt esztendő hozta meg kétségtelen művészi tö­rekvések nagyobb arányú térhódí­tását — állapítsuk meg mindjárt, hogy ez az elmúlt esztendő az, amely a film terén is érvényesíti az új, keresztény magyar berendezkedést. Művészi törekvések hozták meg a magyar film számára ezt a kö­zönségsikert is, amelyet az elmúlt években hiába próbáltak olcsó vic­celődéssel, üres trükkökkel, szel­lemi bakugrásokkal megszerezni. A „Gül baba”, a „Halálos tavasz”, a „Földindulás” és a többi filmek komoly sikere jelentős esemény, amely nagy tanulságokkal szolgál a jövőre is. Kétségtelen most már, hogy ez a helyes út, amelyen a ma­gyar filmgyártás a legutóbbi évben elindult. A hollywoodi film egymil­lió dolláros költségelőirányzatát, a német filmgyártás hatalmas lehe­tőségeit a százötvenezer, legjobb esetben kétszázezerpengős költség­gel előállított magyar film csak egy módon ellensúlyozhatja: sok és magasrendű művészi tartalom­mal. A magyar filmnek reprezen­tálnia kell a magyar fajta művészi érzékét, a magyar rendező tudását, a magyar színész ősi színjátszó erejét, magyar díszlettervezők és szcenikusok tehetségét, úgy lesz csak versenyképes, úgy tanúskod­hat csak önálló, belső életerőről, fejlődésképességről. A filmben még mérhetetlenül sok, eddig kihaszná­latlan művészi lehetőség rejtőzik, ezeket a lehetőségeket kell értéke­sítenünk a jövőben, ha filmgyártá­sunkat valóban a nemzeti kultúra értékes, komoly tartozékává akar­juk kifejleszteni. Ezt hirdeti han­gos szóval a zalafüredi zsűri dön­tése és a közönség állásfoglalása egyaránt. Ezeket az útmutatásokat kell követnie a magyar filmnek a jövőben is! THURY LAJOS Az egész világon gyászolják Balbo tábornagyot Róma, július 1. (NST­) It­aló Balbo pilóta tábornagy, Líbia fő­kormányzója pénteken Cyrenaika tarto­mány keleti része fölött vívot légiharcban gépével lezuhant és hősi halált halt. A tábornok Tobruk védelméért ellensé­ges repülőgépekkel vívott harcban lelte halálát. Balbo tábornagy csak 44 éves volt. Fe­lejthetetlen érdemeket szerzett a fasizmus első küzdelmeiben, az olasz légihaderő ki­építésében, valamint az olasz gyarmat­­birodalom kialakításában. Balbo tábornaggyal együtt hősi halált halt Caretti milíciatábornok, tripoliszi párttitkár, a tábornagy unokaöccse Dino Balbo hadnagy, ferrarai fasiszta párttit­kár, Quilici százados, Balbo tábornagy lapjának, a Corriere Padano-nak a főszer­kesztője, Brunelli őrnagy, a tripoliszi ide­genforgalmi hivatal igazgatója, Florio had­nagy, valamint a repülőgép legénységének három tagja. Olaszországban két napon át minden középületen és minden repülőtéren fél­­árbócon leng a zászló. Az olasz lapok ve­zető helyen közlik Balbo tábornagy élet­rajzát és fényképét, vezércikkben pedig ki­fejezésre juttatják az olasz nemzet mély­séges fájdalmát. Kiemelik az olasz lapok azt a táviratot, amelyet Hitler vezér Balbo tábornagy elhúnyta alkalmából Mussolini miniszterelnökhöz intézett. — E pillanatban értesültem tábornagyá­nak, Italo Balbonak repülőhaláláról. A sú­lyos veszteséghez, amely ezzel Önt és az egész olasz népet érte, legmélyebb részvé­temet fejezem ki. A tábornagy ravatalá­nál az olasz nép mellett a német nép is gyászban fog állani. Balbonak a fiatal római birodalom érdekében véghezvitt tettei nálunk is feledhetetlenek marad­nak. Jóleső érzéssel vették tudomásul Rómá­ban Csáky István gróf magyar külügymi­niszter részvétnyilvánítását, valamint a magyar rádió megemlékezését. Mint Londonból jelentik, az angol dél­utáni lapok beszámoltak Balbo tábornagy elestéről. A lapok méltatják hősi életét, amelyet teljesen a fasizmusnak szentelt és kiemelik óceáni, majd angliai repülőútját, amely utóbbira a Schneider-kupával kap­csolatosan került sor. A Press Association kiemeli, hogy az a tény, hogy Balbo Tob­ruk légterében harc közben is repülőgépet vezetett, kiváló bizonyítéka az őt eltöltő hősi szellemnek. Az olasz főhadiszállás jelentése Róma, július 1. (Német Táv. Iroda.) Az olasz főhadiszállásról közlik: A kirenaikai határon az olasz hadoszlopok jelentős tevékenységet fejtettek ki. Néhány pontot elfoglaltunk és az ellenséges gépesí­tett oszlopok támadását visszavertük. Légiharcban négy ellenséges repülőgépet lelőttünk. A gépek legénységének több tag­ját foglyul ejtettük. Két olasz repülőgép nem tért vissza. A tobruki repülőtér elleni támadás alatt, amelynek során az ellenséges gépek csak je­lentéktelen kárt okoztak, az azonnal közbe­lépő olasz vadászgépek két ellenséges repülő­gépet lelőttek. Egy harmadik repülőgépet valószínűleg szintén lelőttünk. A massanai repülőtér ellen intézett támadás nem okozott kárt. Egy ellenséges repülőgépet a légelhárító tüzérség lelőtt (MTI) 1 Stülpnagel tábornok, a német fegyver­szüneti bizottság elnöke Göbbels Hágában Hága, július 1. (Német Táv. Iroda) Göbbels birodalmi miniszter szombaton Há­gában időzött. Megérkezésekor Schmidt fő­biztos üdvözölte a birodalmi biztosság épüle­tében. A miniszter megszemlélte a birodalmi biztosság hivatali helyiségeit, majd meg­tekintette a várost. A délutáni órákban el­hagyta Hágát. (MTI) Chamberlein harcias rádióbeszéde London, július 1. (Reuter) Chamberlain volt miniszterelnök va­sárnap este rádióbeszédet mondott és ki­jelentette, hogy a brit kormány egységes abban az elhatározásban, hogy mindvé­gig ellentáll a német uralmi kísérletnek. A beszédet rádió útján továbbították a brit tengerentúlra és Északamerikába is mindenüvé. — A miniszterelnök irányításával —­ mondta Chamberlain a többi között — el­határoztuk, hogy megtámadjuk ellensé­geinket s eltökélten és egy nagy néphez méltó harci szellemben szembeszállunk támadásaikkal. Most már magunknak kell megvédeni magunkat, bízva továbbra is a Gondviselésben, hogy eljutunk a győze­lemig. — Lehetséges — mondta végül —, hogy az ellenségnek itt-ott sikerül beha­tolnia. Ebben az esetben szembeszállunk vele minden úton, minden községben, minden házban, míg vagy az ellenség, vagy mi teljesen el nem pusztulunk. (MTI) Kicserélték a hazatérő olaszokat és angolokat Róma, július 1. (NST.) Lisszabonban megtörtént a hazatérő olaszok és angolok kicserélése. A Popolo di Roma jelentése szerint a portugál fővá­rosban 630 olaszt, 350 angollal cserél­tek ki. sOJClT TCIRLaTCi vi.ar­DRussY lit 14.

Next