Esti Ujság, 1941. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

2 Szófia, március 1. (TP.) Szófiában a tegnapi nap folyamán letartóztatták Pevdevet, a Times leve­lezőjét, Tavevot, a Daily Express leve­lezőjét, Jurcsulovot, a szófiai angol konzulátus tudósítóját és Radojevet, Randel­ angol követ személyes jóbarát­ját. A négy letartóztatott újságíró többek kö­zött az angol követség alkalmazottja volt és angol propagandaanyag készítésével foglalkozott. A letartóztatásra az adott közelebbi alkalmat, hogy a négy említett újságíró százezer lávát kapott fejenként az an­gol követségtől hat hónapra előre, ha­bár csak két hónapig dolgozott. Bulgáriában ugyanis van egy törvény, amely szerint olyan bolgár állampolgár, aki valamely idegen hatalom számára dol­gozik Bulgária érdekei ellen, szigorúan büntetendő. Az a tény, hogy az újságírók angol pénzért angol propagandát fejtettek ki, elégségesek arra, hogy őket letartóz­tassák és vád alá helyezzék. A Politika szófiai értesülése szerint a tegnap a bolgár fővárosban letartóztatott három újságírót, angol és amerkai lapok tudósítóit, később Randell angol követ közben­járására szabadon bocsátották. Szófia, március 1. (Stefani.) Filov miniszterelnök Németországba Utazott, hogy aláírja a megállapodást Bul­gáriának a hármas egyezményhez való csat­lakozásáról. Elutazása előtt a miniszterelnök rész­letes jelentést tett Borisz királynak a Bal­kánon kialakuló nemzetközi helyzetről, majd elnökölt a minisztertanács ülésén, amelynek során a kormány valamennyi tagja egyhangúan helyeselte, hogy Bul­gária formaszerűen is a tengelyhatalmak oldalára helyezkedjék. Bulgária a hármas egyezményhez való csatlakozásával véglegesen eldöntötte poli­tikájának irányát, mely Olaszországgal és Németországgal barátságban és együttmű­ködésben rövidesen új fellendülésre vezet­het, jóllehet Anglia fenyegetéssel válaszol Bulgária népének, amely királya bölcs ve­zetése alatt tevékeny részt akar venni az új európai rendben. Bulgária csatlakozása a hármas egyez­­ményhez újabb jelentős sikere a tengely délkelet-európai politikájának és ennek következtében az angol befolyás majdnem teljesen eltűnik Európa e részéből. Egészséges életmód mellett jobban nő az ember Kopenhága, március 1. Dániában az emberek átlagos magas­sága már a csecsemőknél is lényegesen emelkedett az utóbbi évtizedekben. A kli­nikákon összeállított statisztikák azt mu­tatják, hogy néhány év alatt az újszülött csecsemők testmagassága ötven centimé­terről ötvenegy centiméteres átlagra emel­kedett. A ruhakereskedők is megállapítot­ták, hogy a régi átlagméretek már nem megfelelőek. A bútorkereskedők is megál­lapították, hogy a gyermekek számára ké­szült ágyak tíz centiméterrel hosszabbak lettek, mint azelőtt. Ezt a jelenséget az egészségesebb életmód eredményének tart­ják. CSENDES SÉTA AZ EGRI VÁRBAN, ahol még mindig kísért Árpádházi Imre király sírja megtalálásának hite Eger, március 1. Friss és éles szél jön északiétól. Végig­száguld a völgyön, nekizúdul a romló bás­tyának s mállasztja porszemenkint a vén falakat, mintha az idő nem bírna belenyu­godni, hogy a népek árja és a köveket rontó bállemezágyúk ötvenfontos golyóbisai meg­kegyelmeztek már az omló erősségnek s maga akarná tovább ostromolni a múlandó­ság irgalmatlan fegyvereivel. Lent, az Eger vize folydogál csendesen, ugyanott, ugyanabban a mederben, amelynek martján Dobó lovaslegényei vezették le itatni paripájukat valaha. Mellette a mai város él, neszei, a barbárul kettérontott vár kövei közt acélsínjein vonat sípol, de itt fennt, ez a né­hány térdre bukott fal keményen őrsi és tartja a múltat. A Varkoch-kapu lapos, nehézkes íve alatt, aki belép a várudvarra, úgy érzi: a füves térség s a meztelen kövek megelevenednek. Titkokat rejt itt a föld és csak belé kell nyomni az ásót, — mindjárt vall. Micsoda történeteket beszél.. . Itt ez a mélység, két egymásba robbant vaskos, magas fal közt. Egy aranykancsót leltek benne, a kancsóban pénzeket s az egész kincs körül egy régi rongy foszlányai. Valami tolvaj igyekezett a drágasággal a falon át s nem vihette el. Ki tudja, miért? Megölték? Elejtette? S aztán a felejtéssel együtt a zománcos, áttört­­mívű Anjou-kora­beli fedeles kupára rá­zúdult az ostrom kőtörmeléke, a lerontott tornyok omladéka, hogy ötszáz esztendő­ múlva kerüljön csak napvilágra. Francia mesterjegyek a szétomlott templom kövein A vár közepén a Szép-bástya lepusztult romja. Tetején kálvária, s az egyszerű Ké­résit tövéből messze látni. Északnak az Eger folydogál s az Eger vizének ezt a szűk­ völ­gyét, ennek a bejáratát őrizte az erősség. A Felvidék kulcsa volt, — így tanultak valaha a históriában. Vagy a szétterülő völ­gyet védte az északról jövő veszedelem ellen, a nagy lapályt, amely a Tiszáig megyen, de itt kétoldalt még össze-vissza gyűrödött dom­bok szorítják­­teskenyre, mint valami rakon­cátlan nagy folyót. Az Árpádok építettek itt várat, ha ugyan nem találtak már régi erősséget, a jazigokét, avarokét. Minden jel azt mutatja, hogy ezen az alacsony mészkődombon a törté­nelem kezdetén is katonai fészek volt már, s a népvándorlás egymást követő hullámaiban valamennyi nép megvetette rajta a lábát. Alattunk kétemeletes kazamatarendszer, mélyen a föld alatt, szülte teljes egészében feltárva már, kacskaringós, boltíves folyosói­val. Mi, Ids diákkorunkban még hason­­csúszva, gyertyával a kezünkben mászkál­tunk visszhangos, nehéz, levegőjű, eltömött, felrobbantott útvesztőjében. Ma villanyfény­ben úszák köröskörül, kilométer hosszan a bástyák alatt és ámultat­ja a világot. Mert a középkori várépítésnek egész Európában páratlan csodája ez a földalatti bur­ker­­rendszer. Baltával se tudják szétverni a kövek összetartó malterét, s mindenki ámul a roppant kaszárnyatermeken, az ágyú­állásokon, amelyeknek ma se tudna ár­tani a nehézágyú gránátja. Mindenütt a régi várfal széle alatt kanya­rognak ezek a folyosók, amelyekből aknák nyílnak sötét mélységekbe, oldalt, fürd­őnyí­­lások, amelyekben örök ültek, hogy vigyáz­zanak, nehogy az ellenség aláfúrjon a bás­tyáknak és felrobbantsa azokat. De a vár minden részéből meredek kőlépcsők vezettek le ezekbe a folyosókba s a védők úgy­­ tudták átcsoportosítani a csapatokat, hogy az ellen­ség sohase vehette észre: itt a föld alatt ment az erősítés oda, ahol éppen szükség volt rá. Szelíd akácfák kopasz karjai integetnek a szélben ott, ahol a dicsőséges múlt romemlé­kei állnak, most már a szabad ég alatt. A vári szentegyházak romjai, falmaradványai, faragott kövei. A püspöki palotából semmi se maradt meg, csak egyetlen gótikus fo­lyosó, az ostromok lőpor­füstjétől és az időtől feketén. Imre király sírja fölött az árpádkori romokon Tőle néhány lépésnyire templom — kettő is. Egyiket a másikra építették. A külsőnek csak roppant csonka pillérkötegei mutatják — tizenkettő — vaskosan, sorban, hogy nagyobb lett volna, mint a kölni dóm. Sekrestyéjének falai valamennyire épek, kis csigalépcsőmaradvány és lehelletfinoman meg­munkált oszlopok vannak itt, aztán semmi egyéb, csak a legalább négy négyzetméter alapú pillércsonk ... A mesterjegyek a köveken tanúsítják, hogy ugyanazok építették, akik a világhírű francia Saint Chapelie­ t... Minden biroda­lom volt az, amely a világ másik feléről ho­zott ide építőmestereket, kőműveseket, hogy templomot emeljen az Isten dicsőségére! S mi maradt belőle ? ... Aki ezekre a mester­jegyes kövekre néz, torkot szorítóan érzi rajtuk egész történelmünket, egyetlen te­nyérnyi kődarabon, minden szépségével és minden tragikumával. Mi volna itt kultú­rában, ha az ágyúgolyók, tűzvészek el nem pusztítják azt, amit félkezlinkkel csinálunk, mialatt másik öklünk a kardot szoron­gatta? Míg a templomot kiásták a barbárul ráom­­lott föld alól, a múlt rengeteg beszédes jele került napvilágra. Gyékénybe csavarva, kő­­koporsóban fektetve török tetemek marad­ványa. Aztán mag­­ar katonáké, akiknek se koporsója, se gyékénye nem volt, meztelenül pihentek a meztelen földben. A vári múzeum termében lá­that a vándor koponyákat, akitora buzogánnyal szakította sebhellyel, amibe belefér egy emberi ököl. És a halálos seb mellett szilánkos gyógyult másik,­­ legalább akkora. És megőrzött a föld temérdek pipát. Török csibukokat, magyar makrapipákat. Temérde­ket pipálhatott az akkori katona. Aztán kengyelvasak, kardok, elrozsdált nyílhegyek kerültek elő, meg rengeteg faragott k­ő: oszlopfej, zárókő, ablakrózsa. Könnyű, kecses, leheletfinom faragás — s mindez összetörve, beépítve a ciklopfalba a goromba rejtett kő mellé. Ki nézte akkor, mikor a réseket kel­lett eltömni, hogy miféle művészi értékvű a kő, aminek a puszta emberéletet kell védenie ? A másik templom a gótikusnak tervezett roppant dóm hajójának közepén állott. Akkor is, amikor a hatalmas szentegyházat már építeni kezdték. Ezt a zömök, támoszlo­­pos falú templomot még az Árpádok paran­csolták ide, maga Gézafia István, aki a monda szerint a szomszédos dombról nézte TERMÉSZETES KÖZ és gyógyfrrdők női trpimálgőzfü­dőinek rádióaktív, üdítő gyógyvize ! SZOMBAT, 1911 MÁRCIUS 1. az idegen országokból való vitvesmesterek munkáját. Ennek a templomnak is épen maradt fél­kör alakú apszisa s rajta az ezeresztendős freskó. Szentek keze, apostolok piros és kék ruhája, egy-egy szakállas arc, ferde és merev szem látszik a képből. S végig mindenütt a fal maradványai. Meg a két zömök toronyé. A história azt mondja, hogy ebben a régi templomban porladnak az Árpád véréből való Imre király csontjai. Itt halt meg Egerben s itt is temették el. Mióta a vár romjait két lelkes tanárember, Pálosi Ervin és a fehérreverendás ciszter­cita Pataky Vidor úgyszólván a maguk ere­jéből, lelkesedésből elkezdték feltáratni, min­dig kísértett a gondolat, hátha megtalálják a királyi sírt valahol... Régi írásokból, meg a múlt tapasztalatai­ból azt a feltevést építették, hogy a temetkező­ kripta valószínűleg a tor­nyok alatt volt, mint a templom legidő­­állóbb és legerősebb részén. Hozzá is fogtak itt a munkához. Találtak is egy összeomlott boltozat alatt csontokat s leltek egy kőkoporsót is. Összevissza heverő csontok mellett a sírlelet, fegyvermaradványok, ékszerek azt mutatták, hogy a halott főrangú ember lehetett, míg élt. De nem a király. Azokban a századokban a fejedelmi vérből való halottak homlokára arany abroncsot tettek, hogy később megis­merjék őket. Itt bizony arany abroncs nin­csen. De a sírok és málladozó csontok hely­zete azt mutatja, hogy barbár kezek megdúlhatták a kriptát s tán Imre hamvai ott keverednek a köz­­rendű harcosok csontjaival. Most már ki­­válogathatatlanul... Milyen ijesztő szimbólumot láthat ebben, aki szereti a szimbólumokat. A földkerekség egyik legnagyobb államszervező családjából az egyetlen III. Béla csontjain kívül egyik­nek porló hamvai elé se zarándokolhat el ez a nemzet. Más boldog nép egy-egy kis zsol­dos kapitány, egy-egy condottieri faragott koporsóit is mutogathatja, mi meg azt se tudjuk, hová lettek István, Szent László, Könyves Kálmán, s a többi Árpádok hamvai. De azért azok, akik a hegynyi törmelék és föld alól a két templomot, a kazamatákat, betemetett falakat kiásták, még most se adják fel a reményt, hogy valahol mélyen, tán egy másik kriptában rábukkanhatnak Imre koporsójára. Azt mondják, a­ hit néha csodákat teremt. Bár igaza lenne ennek a hitnek is. Dövényi Nagy Lajos Tartós száraz időjárás kell a mezőgazdaságnak Az utolsó három hét csapadékos időjárása nem volt kedvező a mezőgazdaságra. A ta­vaszi szántási munkálatok országszerte még nem indulhattak meg, csak kivételesen, ma­gasabban fekvő száraz helyeken szántottak. A kimaradt őszi vetésterületek tavasziakkal való pótlása csak akkor lesz, ha az időjárás tartósan szárazra fordul. A korai őszi búza­vetések nagyrészben jól teleltek, a mélyebb részeken, ahol a vizek még állnak, az őszi búza befulladás veszé­lyének van kitéve. Az árpa és zab vetése még nem indult meg. A burgonya számot­tevő romlással telelt át. A takarmányrépa jól telelt. A rétek jelentékeny része víz alatt áll. A legelők vegetációja megindult, a fej­lődés azonban meleget láván. A gyümölcs­fák látszólag nem szenvedtek fagykárt. Ab­raktakarmányban sokhelyütt hiány mutatko­zik, a s­zálastakarmány tavaszi szalma- és tegeriszár-etetéssel elegendő lesz. Az állatok egészségi állapota kielégítő, kondíciójuk a kevés takarmány miatt egyes vidékeken le­romlott. ............ I fi III ! ■■■■ ■ ■ KJ— H-ll III. IDŐ. . A HAL Budapesten ma délben a hőmérséklet 1-fok A METEOROLÓGIAI INTÉ­ZET HIVATALOS ELŐZE­TES JELENTÉSE. VÁR­HATÓ IDŐJÁRÁS A KÖ­VETKEZŐ 34 ÓRÁRA: A hegyeken havaseső Délnyugati-nyugati szél. Helyenkint köd. Több helyen (főleg az ország nyugati és északi ré­szein) eső, a magasabb hegyeken előbb havazó­, aztán havaseső. A hő­mérséklet ma kissé emel­kedik, holnapi alakulása bizonytalan.

Next